Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nyelv és gondolkodás Milyen összefüggés van köztük?  Azonosak? Az egyik teszi lehetővé a másikat?  Lehet nyelv nélkül gondolkodni? A nyelv befolyásolja.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nyelv és gondolkodás Milyen összefüggés van köztük?  Azonosak? Az egyik teszi lehetővé a másikat?  Lehet nyelv nélkül gondolkodni? A nyelv befolyásolja."— Előadás másolata:

1

2 Nyelv és gondolkodás Milyen összefüggés van köztük?  Azonosak? Az egyik teszi lehetővé a másikat?  Lehet nyelv nélkül gondolkodni? A nyelv befolyásolja azt, ahogyan a világról gondolkodunk?  Előbb gondolkodni tanulunk meg, vagy a szavak formálják a gondolatokat?  Nyelvek közötti különbségek – gondolkodásbeli különbségek?

3 1. nyelv = gondolkodás 2. nyelv ≠ gondolkodás behavioristák Smith & mtsai., 1947: kurarekísérlet Watson, 1913: gondolkodás ─ Dr. Smith beadatta hangtalan beszéd magának, csak a szív és az agy működött. Jelentéstartalmakra emlékezett, konkrét szavakra nem.

4 Különböző nézetek a nyelv és gondolkodás viszonyáról  Objektivista: úgy nevezem el, ahogy látom.  Whorfianus: olyannak látom, amilyennek elneveztem.  Szociális konstruktivista: nem létezik, amíg el nem nevezem.  Behaviorista: nincs értelme, mert nincs „gondolat”, ezért a nyelv nem is tud hatni a gondolkodásra.

5 A nyelvi determinizmus és relativizmus  Nyelvi determinizmus Erős megfogalmazás: a nyelv szerkezete meghatározza a gondolkodást Gyenge megfogalmazás: a nyelv szerkezete befolyásolja a gondolkodást.  Nyelvi relativizmus A nyelvek közötti különbségek eltéréseket okoznak a beszélők gondolataiban, vagyis a nyelv befolyásolja, hogyan észleljük a világot.

6  Kölcsönös a viszony: o HUMBOLDT  A nyelvben nemzeti jelleg (gondolkodásmód) nyilvánul meg.  A nyelv strukturálja a gondolkodást, de a gondolkodás visszahat a nyelvre. o WITTGENSTEIN  A nyelv és a gondolkodás közt nem áll fenn viszony.  A nyelv játék, a nyelviség megelőz minden tapasztalatot, érzelmet.  A nyelvhasználó: résztvevő, alakító. o VIGOTSZKIJ A beszéd és a gondolkodás külön utakon fejlődött ki, majd egy ponton találkozott (ld.: a gyermek fejlődése: a beszéd előtti szakasz, majd a gondolkodás nélküli beszédszakasz stb.).

7 1. A szöveg mint a beszéd egysége A szöveg mint funkcionáló nyelvi konstruktum 2. A nyelvészeti szövegkutatás területei A. A szövegkapcsolatok szintjei Szövegvilágok, globális minták, partitúrák B. Szövegtípusok, szövegfajták Művészi és nem művészi szöveg C. Szöveg és stílus ─ szövegtípusok, stílusváltozatok D. Szövegértés, szövegértelmezés A szövegértés és a tudásbázisok 1. A szövegvilágok 2. Szövegértésmodellek 3. Globális minták 4. A szöveg megközelítése. Az elemzés elmélete és gyakorlata

8 A kommunikáció egysége a szöveg :  nyelvi és nem nyelvi szöveg A verbális (nyelvi) kommunikáció  egysége: a nyelvi szöveg. A nyelvi szöveg áll:  nyelvi elemekből,  nem nyelvi (extralingvális és pragmatikai) elemekből.

9 A szöveg a továbbiakban = ‘nyelvi szöveg’ A szöveg a beszédben (+ írásban = kommunikációban) funkcionáló nyelvi konstruktum. Meghatározása csak komplex lehet:  kommunikációs funkciót tölt be  rendelkezik a szöveg felépítésére jellemző sajátságokkal ‒ nem definitív tulajdonság

10 A szöveg komplex voltának tudományos következményei :  Pontos meghatározása nem lehetséges.  Kutatása több tudományterületet érint.  A nyelvi szöveg kutatása is csak a „külső körülmények” figyelembe vételével lehetséges.

11 A szövegkapcsolatok szintjei  Szövegrammatika : a szöveg nyelvi elemeinek grammatikai kapcsolatai, konnexitása  Szövegszemantika : a szöveg szemantikai jellemzői, hálója, a szöveg jelentése  Szövegpragmatika : a szövegjelentésnek, a szövegalkotónak és a befogadónak, valamint a kommunikációs környezetnek (szituáció, kontextus) a viszonya kommunikációs környezet↓ kontextus szituáció (szövegkörnyezet) (közléshelyzet)

12 A szövegtípusok, szövegfajták:  A társadalmi szituációknak megfelelő szövegformák (retorikai, tudományos, társalgási stb. szövegtípus )  A tartalommal adekvát közlésformák: (elbeszélő, leíró, értekező, érvelő stb. szövegfajta ) Az osztályozás bizonytalan, sokban követi a laikus szövegosztályokat.

13 A szövegosztályozás szokásos szempontjai : 1. A szövegen kívüli (szituációs) tényezők szerint (~ laikus osztályozás) 2. A szövegen belüli tényezők szerint 3. A szövegen kívüli és belüli tényezők egyidejű figyelembevételével – a leginkább elfogadott

14 Mátrixszerű modellek (több dimenzió metszéspontjában mutatják a típust)  A szöveg hatóköre szerint: Magán- (közvetlen, informális) Nyilvános (társadalmi, formális) nyelvhasználati  A közlemény közege szerint: Élőszóbeli Írott szöveg  A kommunikációs forma szerint Monológ Dialógus

15  Társadalmi helyzetek szerint (műfajok): Beszélt nyelvi szövegtípusok: ünnepi beszéd, prédikáció, felszólalás, előadás, hivatali beszéd, szóbeli riport, vita, rádiós- televíziós közlés, társalgás stb. Írott nyelvi szövegtípusok:rendelet, határozat, hivatalos levél, feljegyzés, értekezés, dolgozat, magánlevél, napló, hirdetés stb. A sor végtelen!!!! Formális →→→→→Informális

16  Társalgás ‒ tkp. szövegtípus Beszédes interakció, amelyben  a téma a változhat,  a beszélők és hallgatók együttműködnek, hogy a párbeszédet jelentéstelivé és értelmessé tegyék (Grice),  sajátos forma az iskolai dialógus : irányított „társalgás” a tanár vezetésével,  l. Grice-i maximák!

17  A szövegfajták  A közlés célja (a beszélő szándéka) szerint :  Leíró: tárgyak, helyszínek, személyek, jelenségek bemutatása  Elbeszélő: események (időbeli) lefolyásának bemutatása  Érvelő (elemző, meggyőző): a hallgatót elgondolkodtatni, meggyőzni szándékozik A szövegfajták jellemzők lehetnek az egyes szövegtípus okra.

18 A művészi és a nem művészi beszéd (szöveg) A művészi (irodalmi) szöveg is szövegtípus De minőségileg más, mint a többi: esztétikai minőséget képvisel: a valóság sajátos, újszerű szemlélete és ábrázolása, sőt, új valóság teremtése.

19 A művészi beszéd jellemzői:  a redundancia, amely nem csökkenti, hanem növeli a hírértéket (pl. utazás = élet metafora)  takarékosság+ feszültségteremtés, -feloldás = sűrítés (a metafora szemantikai „normaszegése” ↔ ráismerés, pl. a karácsony rongyai)

20 Szöveg és stílus ─ szövegtípusok, stílusváltozatok A szöveg és stílus szorosan összekapcsolódik:  Minden szövegnek van stílusa.  Valójában csak a szövegnek van stílusa ‒ a kisebb egységek (pl. szavak) stílusa a szövegbeli használat alapján állandósul.

21  A szövegtípusok stílusa a helyzetnek megfelelő kifejezésforma (pl. prédikáció, tudományos előadás, hivatalos levél, otthoni beszélgetés stb.).  A „hangulati” stílusváltozatok a beszélő érzelmi-hangulati attitűdjét jelzik (ironikus, gúnyos, durva, rosszalló stb.).  A művészi szöveg stílusa a művészi stílus.

22 A művészi stílus: stilémákkal teszi a valóságról szóló, alapvetően „erőtlen” beszédet erőteljessé. A stilémák a valóság szemléletének, ábrázolásának, újrateremtésének részei.  Figurák (alakzatok)  Trópusok (szóképek) A szöveg szerkezetének szintjén éppen úgy érvényesülhetnek, mint mondatok között vagy pl. lexikai, hangtani szinten.

23 Szövegértés, szövegértelmezés A szövegértés és a tudásbázisok  Tudásbázisok : tudáscsomagok, amelyek lehetővé teszik, hogy értelmet adjunk a világnak és leírásainak, a szövegeknek  Szövegvilágok  Szövegértésmodellek  Globális minták : tudásalakzatok  Partitúra: a művészi szöveg kompozíciójának sémája

24 1. A szövegvilágok Az elmében aktivizált reprezentációk rendszeré-ből létrehozott modell a szövegvilág, a szöveg részei ebben válnak értelmezhetővé. A szövegvilág mint mentális modell tényezői:  a tér- és időkijelölések  a nyelvi interakcióban résztvevőkkel kapcsolatos szociális ismeretek  a beszédhelyzet fő jellemzői  a nem nyelvi és nyelvi cselekvések (beszéd és megértés)  a szöveg mint önmagára utaló rendszer: referenciák, referenciaviszonyok, deixis

25  A szövegvilágnak mindig van kapcsolata a valós világgal, de nem azonos vele.  R. Jackendoff szerint szükségtelen és lehetetlen is mindig teljes világmodellt alkalmaznunk → világfragmentum (aktuális szövegvilág)(Petőfi S. János)  A szövegvilág határai a résztvevők kognícióinak határaival azonosak.  Sikeres kommunikáció esetén a beszélő és hallgató számára nagyjából azonos a szövegvilág.  Összetevői: az észlelés, a tudás által felhasznált ismeret, a következtetés és a sémává kiegészítés  Nyitott rendszer: a szövegalkotás és -megértés során új észlelések, újonnan aktivizált tudás válhat a szövegvilág részévé.

26 2. Szövegértésmodellek  A 80-as évekig a szövegértés leginkább a szöveg jelentésének reprezentációja volt (a propozici-onális (= kijelentésalapú, állításformájú) reprezent-ációkra való fókuszálással)  Újabban a nyelvet inkább feldolgozási instrukciók halmazának tekintik (Zwaan, 2004) arra vonatkozóan, hogy hogyan építsünk mentális reprezentációt leírt helyzetről (mentális modell vagy helyzeti modell) (Johnson-Laird, 1983; van Dijk & Kintsch, 1983)

27 KI-modell (Kintsch, 1998) Konstrukció Bottom-up (alulról felfelé építkező) folyamat → a szöveginput alapján gondolategységek kialakítása, az olvasó tudásának és tapasztalatának előhívása → egy kölcsönösen összekapcsolódó hálózat, amelyben releváns és irreleváns elemek is vannak. Integráció  Az aktivációs minta stabilizálódik a hálózatban, és csak a releváns elemek maradnak meg.  Változik, ha új elem adódik.  A mondatvégek speciális szerepe → a munkamemória kiürítése. A legerősebb propozíció (gondolategység) vivődik tovább a következő ciklusba

28 3. Globális minták (= tudásalakzatok): A szöveg értelme feltételezi, hogy a szöveg kifejezései által aktivizált ismeretek körében az értelem folytonossága megvan. A szöveg kifejezései által aktivizált ismeretek globális mintákban jelennek meg:  keretek  sémák  forgatókönyvek

29  Keretek : olyan globális minták, amelyek köznapi ismereteket tartalmaznak valamely központi fogalommal kapcsolatban. A keretek alapján tudható, hogy milyen dolgok tartoznak együvé, de nem tudható, hogy milyen sorrendben (pl.: játék).  Sémák : az események és körülmények (v. állapotok) térbeli- időbeli, ok-okozati össze-függéseit rendezik össze.  Forgatókönyv : rögzített terv, a mindennapi élet eseményeinek, cselekvéssorainak típus szerinti ismerete, amelyekben a résztvevők és a tőlük elvárt cselekedetek meg vannak határozva.

30 4. A szöveg megközelítése. Az elemzés elmélete és gyakorlata  Szövegtani elemzés  Nyelvészeti szempontú (szorosabban véve nyelvészeti szövegtani: ( nyelvi-szerkezeti)  Értelmező elemzés  Szemiotikai (Petőfi S. János)  Nyelvi-stilisztikai szempontú  Hermeneutikai o Irodalmi o Nyelvi kiindulású mélyértelmezés


Letölteni ppt "Nyelv és gondolkodás Milyen összefüggés van köztük?  Azonosak? Az egyik teszi lehetővé a másikat?  Lehet nyelv nélkül gondolkodni? A nyelv befolyásolja."

Hasonló előadás


Google Hirdetések