Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Felfedezett és újrafelfedezett magyar irodalom „Nézz vissza irodalmunk múltjába, kedves Olvasó, hogy meglásd, mit vihetsz előre huszonegyedik századi utadon!

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Felfedezett és újrafelfedezett magyar irodalom „Nézz vissza irodalmunk múltjába, kedves Olvasó, hogy meglásd, mit vihetsz előre huszonegyedik századi utadon!"— Előadás másolata:

1 Felfedezett és újrafelfedezett magyar irodalom „Nézz vissza irodalmunk múltjába, kedves Olvasó, hogy meglásd, mit vihetsz előre huszonegyedik századi utadon! ” -T-P- Kráter Műhely Egyesület

2 A Kráter Műhely Egyesület mai magyar irodalmi művek kiadása mellett fő céljának tekinti a múltban kitagadott vagy elhallgattatott írók munkáinak eljuttatását az olvasókhoz – határainkon kívül és belül. Rendszerváltó könyvkiadóként mi adjuk ki:  a román kommunista rendszer által halálra ítélt, majd emigrációba kényszerített Wass Albert életművét,  a magyar irodalompolitika által sokáig a megtűrt kategóriájába sorolt Németh László és Gyurkovits Tibor szépirodalmi munkáit,  1956 magyar költői közül a fegyverrel a kezében eleső Petőfi-utód, Gérecz Attila verseit és a hetven évi hallgatásra ítélt, tragikus sorsú Daday Loránd (Székely Mózes) életművét,  újabban a nőszempontú narráció egyik első magyar írónőjeként tisztelt Kosáryné Réz Lola életművét is népszerű sorozatban jelentetjük meg,  A 2 világháború közötti polgári-nemzeti magyar regényirodalom újrafelfedezése céljából jelentetjük meg az ARANYRÖG REGÉNYTÁR lasan negyedfélszáz darabos sorozatát Egyesületünk szervezője és egyik élenjárója a tömbmagyarság- szórványmagyarság kulturális kapcsolat-ápolásának (konferenciák, ismeretterjesztő előadások, kulturális versenyek támogatása, pályázatok kiírása, előadó-körútak szervezése stb.). Az elmúlt években – ezen a téren – gyakorta segítettekből segítőkké is váltunk.

3 Néhány szó az újrafelfedezésre és újraértelmezésre váró egységes magyar irodalom esztétikai megközelítésének módszeréről Egészséges önbizalommal kell megvizsgálnunk önelvű esztétikai értékeink és műfaj-megújító munkánk felől a világirodalmat; a magunk írói felől, nemcsak a Budapest-centrumú magyarországi, hanem a „szétszakgatott ” Kárpát-medencei magyar kultúr-centrumok (erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki műhelyek, s a szélrózsa különböző irányaiba szétvetett 20. sz-i emigrációnk szellemi közösségeinek (s kiemelkedő személyiségeinek) figyelembe vételével. Fordítva, mint eddig a legtöbben tették honi irodalmáraink közül is. Nem a szocializmus realistának hazudott szempontjai, vagy a múlt század posztmodernista divathullámai felől kívánjuk elemezni nemzeti irodalmunk ( hamisan tételezett „irodalmaink ” ) 20. sz. századi – sokszorosan gátolt, de mégis megtörtént – kibontakozását. Az álságos stílusirányzatok - a velük járó totális térnyerési szándék igényével! - nem is oly messziről, csak Moszkvából, Bécsből és Belgrád felől árasztották el kultúránk csak nyomokban kitapintható sajátos szellemiségét, de eljutottak Pozsonyig Kassáig, Kolozsvártól Marosvásárhelyig is. Mire is bukkanunk? Milyen lehet - önmagunkat megtöbbszörözött centrumként tekintve – innen nézvést 20. századi irodalmunk panorámája? Milyenek vagyunk mi, az 1. Világháború és a trianoni trauma - elemzésünkben is megkerülhetetlen - időpontjától származtatható, majd szátszóratásunkban már a 20-as évek kezdetétől is egymásra figyelő, s később innen távolba száműzött magyar írók? Szégyenbélyegesek vagy letörölhetetlen reménnyel megcsillagozottak?! Szabó Dezső Nincs menekülése 1917-ben (!) már jelezte, hogy a magyar írónak „nincs mód kitörnie ” (Pilinszky János nagyszerű versbeli képével kifejezve) sorskérdéseink elől, s egyben – írjuk le bátran – a Létbe – a nemzeti közösséghez tartozáson túl is – beágyazott egzisztenciánk „sziszifuszi ” munkája elől. Tormai Cecillia Bújdosó könyvének csak Gide Naplójához hasonlítható alapvetése és Reményik Sándor Petőfi igazságkeresését idéző „végvári ” lírája kötelezően vállalható kiindulópontja ennek a máig tovagyűrűző irodalmi fejlődésvonalnak.

4 1945 (1949) még súlyosabb atlantisziságra kárhoztatta nemzeti irodalmunkat. A kendőzések, fátyolozások, irányzat-hamisítások felbecsülhetetlen kárt okoztak az eszmélődő írónemzedékek soraiban éppúgy, mint irodalmunk esztétikailag aligha nevezhető recepció- történetében… Persze esztétikai „saját utunk” föltárásának a századi világirodalom folyamataival való együttlátásban kell megtörténnie. Kisprózánk, regényeink és líránk – egy műfaj-esztétikai nézőpont magaslatából (távlatából!) nézve – Közép-Európa irodalmának, de akár a lélekszámban kisebb nemzetek irodalmaival együtt értelmezett világirodalomnak is egy „atlantiszi” fölhajtó erővel rendelkező nagyfejezete! Itt már mondhatjuk, az általunk föltárni, és értékeiben megvilágítani kívánt irodalmiság és esztétikum a – nyelvi különbségeken túlmutató – nemzeti kultúránk prizmarendszerének egyik csiszoltságában egymásra utaló, s nem lebecsülendő része után az un. irodalmi-kulturális filizációk (kiscentrumok) kialakulását éppen az erdélyi, felvidéki és délvidéki területeken lehetett (irodalomtörténetileg is) tetten érni. A továbbiakban kiemelten foglalkozunk azoknak a szerzőknek és műveknek a bemutatásával, akiket a Kráter Műhely Egyesület mutatott be ill. jelentetett meg.

5 Herceg Ferenc: a huszas-harmincas évek írófejedelme, akit a szocialista nomenglatúra fél évszázadra megfosztott rangjától, s a KRÁTER ARANYRÖG REGÉNYTÁR sorozata hívta fel újra Történelmi ihletettségű műveire a figyelmet. Játszódjanak ezek a történetek A honfoglalás utáni kalandozások korában, a XV. század pápaválasztó Rómájában, vagy az egzisztenciákat szétszaggató véres és vörös Kommün alatt 1919-ben.

6 Kosáryné Réz Lola: a Selmecbényáról származó írónő az ARANYRÖG REGÉNYTÁR 2-3 éve újra kiadott asszony-tetralógiájával tért vissza a magyar olvasóközönséghez. Az Asszonybeszéd című kötet és társai sikere nyomán az életmű sorozat további 7 kötetét jelentette már meg a KRÁTER. Elbeszélő-készsége, az emberi problémák meglátására való képessége, nő-szempontú történelem-szemlélelete legjobb íróink közé emeli.

7 Gárdonyi Géza: Történelmi tárgyú ifjúsági regényei mellett nagy empátiával megírt társadalmi regényét, Az öreg tekintetest választotta be a KRÁTER szerkesztősége az ARANYRÖG REGÉNYTÁR kötetei közé. A keresztény ihletű munka modern életszemlétünk száméra is fontos üzeneteket hordoz.

8 Markovits Rodion: a Szibériai garnizon című regényében az I. Világháborús orosz-szovjet hadifogoly-táborok dokumentumértékű regényével mutatkozott be, rögtön világirodalmi sikerrel, majd a folytatásként kiadott Aranyvonat történelmi hátterét növeli, hogy a Szibériából visszarabolt aranykincs Moszkvába juttatásának valós eseményeit is feltárja. A két nagyszerű kötet is a KRÁTER ARANYRÖG REGÉNYTÁRÁBAN olvasható.

9 Szabó Dezső: A csodálatos élet című sodró lendületű fejlődésregénye a nagysikerű Elsodort falu írói folytatásának tekinthető, amelyben a főhőst – feltehetően az író egyik alteregóját – születésétől fogva a legnehezebb időszakokon vezeti át az elbeszélő. Egy gyilkosságnak vélt tette után menekülnie kell, s ezzel elindul a történetnek egy új dimenziója, amikor Szabó Pista jelleme valójában kifejlődik, s a rengeteg próbatétel végére megérik a legnagyobb feladatra: sajátnépe vezetőjévé, a székelység egyik megtartó oszlopává válhat. A KRÁTER még két másik kötetét is megjelentette hányatott sorsú nagy írónak.

10 Nemzeti műhelyek Trianon után „Én úgy érzem, az elszakított magyar szigetek irodalmának ugyanaz a sorsa és rendeltetése, mint az egész magyar irodalomnak. A magyarság is el van szakadva. S nem is tudjuk, honnan, s nem is tudjuk, mitől. És íme, ezer év alatt egy szép, terebélyes, lombos, nagy kultúrát termelt ki. Egy ezredéves nagy gyümölcsfát, amelynek ágai átnyúlnak a határokon, s gyökerei átfutnak a mesgyék alatt. Ennek a fának gyökérhajtásból sarjai támadtak. Ezeknek a fiatal sarjaknak ugyanaz a karaktere lehet csak, ami az anyatörzsnek volt: de engedni kell, hogy a fiatal fák saját életüket éljék.” Móricz Zsigmond: Új magyar irodalmak /Pesti Napló, április 23 „Nagymamám kertjében volt egy „csodafa” is, egy fenyő a felső fenyves alsó szegélyén a kocsiút mellett, melynek alsó ágai lehajoltak a földre, gyökeret eresztettek a talajba, s aztán fölfelé görbülve új, szálegyenes fenyővé váltak. Majd néhány év múltával ugyanennek az „új fenyőnek” kifelé eső alsó ága ugyanezzel a módszerrel terjeszkedett tovább, így az eredeti óriás-fenyő mögül négy új fenyő-gyűrű keletkezett.” Wass Albert, 1974

11 ÖT REGÉNY, A MAGYAR FELVIDÉK ÖT REGÉNYE, TRIANON UTÁNI SORSREGÉNYEK: A felvidéki (szlovenszkói) magyarság önerejének, de az összmagyarsággal egybefüggő sorsképletének tartópillérei, regény-kariatiadái: Vécsei Zoltán Síró városa élő történelmi képeskönyv, az áldozattá vált szemtanú vallomása. Kassa nagyregénye tragikus napjaiból..

12 Darkó István Deszkavárosa Szintén az impériumváltás napjainak regénye, de az otthonmaradás és a talpra állás életparancsának hangja is: Losonc végzetképlete és élni akarása 1918-tól 1920-Ig.

13 Vécsey regénye erőteljes vádirat a felszabadítóként várt vörös hatalom katonai expanziójáról. A cselekmény fő kifejletét, sőt apokaliptikus infernóját a bevonulás semmihez sem hasonlítható kegyetlenkedései adják: Már nem lobogott zászlóerdő a városon, lekonyult arccal jártak az emberek, az első szörnyű csalódás véres sebet ejtett a lelkeken. Egy-két épületen vörös lobogó, de hol van a tegnap mámora? Hol a riadó lelkesedés, az égre törő boldog gyönyörűség? Mintha forró vízzel öntötték volna le a várost, érzékenyen reagálnak a lelkek…És már jönnek a plakátok, az új rendeletek. Te jóságos Isten, mennyi új törvény, mennyik új tudnivaló. Hogy mit szabad, és mit nem. Hiszen hetek telnek el, míg ki lehet okosodni belőlük. És mindegyik plakát záró mondata az az idétlen fenyegetőzés a forradalmi törvényszékkel. Hát nem szenvedett fél éven át eleget ez a megpróbált város, hogy most kancsukával jönnek a nyakára? És ezek a csapások annál jobban fájnak, hogy testvérkéz zúdítja rájuk…

14  A gyilkosság, a katonai engedetlenség a hazai katonák egyetlen válasza a vörösök megfontolt kegyetlenségére és visszavonulási parancsára:  Lehet-e harcosra nagyobb megaláztatás, mint hogy győzelmi mámorában törik le és parancsolják vissza? Bezzeg most nincs énekszó, csak szitok és átkozódás… És most nem éltetik Kun Bélát, hanem a pokol fenekére kívánják.  Rönk újból Fügnerrel feleselget…  Kétségbeesetten szaladgál a politikai biztos egy társzekér körül. Hadonászik a karjaival, valamit erősen magyaráz. A zsákok tetején egykedvűen ül egy drabális baka. Úgy látszik, ezzel polemizál a biztos… Az egész jelenet másodpercek alatt pereg le… A katona lassan, kényelmesen húzza elő revolverét. Lövés dördül, és a biztos elvágódik…  A tisztek mind kirontanak… A biztosban már nincs élet. A legény egykedvűen ül a zsákok tetején.  – Mit tettél, szerencsétlen? – rivall rá Rönk.  – Nagyon szájalt. Mindig szájalt velem. Most aztán meguntam. Ezek mernek ágaskodni?… Akik eladtak bennünket az ellenségnek?  Mai olvasatunkban megérthetjük, miért kellett a premontei szerzetestanárnak zúzdába küldetni az 1931-ben megjelentetett regényt, és 1939-es Nyugat-beli kiadása után 60 évig várakoznia újraolvasására. Elsősorban Kassa város es harcának nagy mementója a regény.

15 Tamás Mihály Két part között fut a víz című munkája az terjedő időszak Beregszászénak regénye. A Csehszlovák állam alakulathoz való alkalmazkodás és az anyaországtól való külön út vállalásának haza- és népszerető hangja: „A föld a haza, és nem a király, haza a hegyek és az erdők, de nem a kupec, aki a bort megveszi, és nem a gatter, anely a fák törzsét deszkává aprítja. Haza a virágos almafa és az ácsorgó emberek a templom kerítésén. Én nem maradhatok, nekem haza kell mennem” – mondja a Pesten egyetemre járó főhős, mikor feleségét is otthonába hozza és a határral az egységes magyar hazától leszeletelt Kárpátaljára telepíti.

16 Szombathy Viktor a magyar kisebbségi sors kulcsregényét, a hétköznapi polgári kurázsi szlovenszkói változatát írta meg És mindenki visszatér című regényében. Főhőse Kosztolányi Aranysárkány c. regénye tanár alakjának méltó párja. A történeti szálak egyenes sodrásban vezetnek az időlegesen pozitív végkifejlethez: az 1. Bécsi döntés boldog pillanatáig, Komárom és a magyar felvidék nagy részének anyaországhoz történő visszaegyesítéséig.

17 Neubauer Pál A jóslat című regénye az I. Világháború kezdeteitől az 1920-évek közepéig vizsgálja a nagy történelmi apokalipszis emberi helytállásait, végzetes torzulásait és mindezek korszakos válaszlehetőségét. A regényben a szétszabdalt és függetlenségét vesztett magyarság sorsára csak röpke, de nyomatékos utalás történik az új harcokat szülő békediktátumok árnyékában. A fő kérdés: Gandhi és követőinek válasza! A kifeszített történelmi keret két végpontja, az 1914-es német bombatámadás Löwen városkája és az erőszak-nélküliség függetlenségi harcát meghirdető Delhi. A vágújhelyi születésű, majd Prágában újságíróként dolgozó író a harmincas években maga is a sorsvállalók ” mellett, velük közös antológiában jelentette meg novelláit, s egyetemes, egzisztencialista igényű nagyregényével nemzetközi pályázaton is díjat nyert 1938-ban.

18 „Ott lent trónolnak a fehér istenek. Most osztják fel a földet. Aki ért az ördögök nyelvén és egy húron pendül velük, ajándékba kap egy jókora darabot. A többiek üres kézzel térnek haza, felkophat az álluk. Jó ideig el fog tartani, amíg ez a pillanat ismét elérkezik. Aki ért az ördögök nyelvén és van magához való esze, most ott ül a húsosfazék mellett."( ) Éppen azzal a Braganzával láttatja a jelenetet az elbeszélő, aki Gandhival együtt India függetlenségéért harcol. Közvetett módon utal a nemzetiségi problémára. (Részlet Gál Éva diplomamunkájából)

19 A 20. Század második felében kétszeres irodalomszemléleti – és világlátási – eltéríttetésről, dezorientálásról kell szólnunk: a marxista un. valóságirodalom álságos csapdájáról és a posztmodernség provinciális, utánérző térhódításáról. A felvidéki irodalomban is erőteljes visszametszéssel kell élnünk a magyar irodalom két világháború közti értékálló alkotásainak felkutatása terén. Megtalált kariatiáda-regényeink tartópilléreire kell fölemelnünk maiirodalomszemléletünk emeleteit… A budapesti Nyugat írói és a francia, német ill. angol modernek, egzisztencialisták színvonalán alkotó írókról kell beszélnünk Darkó István, Neubauer Pál és társai sokáig feledésre ítélt életműve esetében. Ők magyar íróként egyként utasították el a szlovák asszimiláció és internacionalista üdvtan pályakínálatait, ill. a provincializmus és a baloldali irányzatosság kortársi szirénhangjait, alkotói megalkuvásait! A fiú mindenkori egzisztenciális döntést halljuk a megalkuvást választó apával szemközt Darkó István Deszkavárosának hősétől, a zászlólengetős, Csaba-várós Tamástól: „ Amikor itthon marasztottál, nem maradhattam – így mondta végzetesen Tamás. – Most vinni akarsz, és nem mehetek. ”

20 Történelmi és földrajzi témájú munkák: Cholnoky Viktor: A Magyarország földrajza Rugonfalvi Kis István: A székely nemzet tükre Bakay Kornél: „magyarnak lenni bószke gyönyőrűség ” ERDÉLY, előszavak gróf Tdeleki Pál miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes

21

22

23 Balaskó Jenő, aki a 60-as évektől kezdve egyike volt azoknak a költőknek, akik a legtöbb gondot okozták a magyar titkosszolglatoknak (tartótiszteknek és besúgóknak), de utánzói és tisztelői száma is folyamatosan gyarapodott. Verseskötetei mellett publicisztikai írásait is a KRÁTER jelentette meg.

24 Wass Albert, a többműfajú író „ A lámpást a toronyban nem elrejteni,hanem őrlángon kell tartani, hogy mindenki megtalálhassa! ” /Máté-variáció „Az író a mesén keresztül a valóságot tükrözi vissza, alakjai – ha igazán író – húsból és vérből való emberek, akiknek másai két lábon futkosnak a földön. Ha valamely fényképre torz és idomtalan vonalak rajzolódnak föl, azért nem a fényképezőgép lencséje, hanem az felelős, akit a lencse elé állott. ” (1943)

25 „A megmentett haza jövendője azon a munkán is múlik, amit minden egyes ember odahaza önmagáért és önmagán keresztül mindenkiért végez.” Wass Albert, 1943 „Nép élhet árnyékban, de nemzet nem. A kérdés tehát ez: van-e még annyi maradék erő és akarat ebben az évtizedekig kipányvázott, kihasznált, megfélemlített és elgyötört népben, hogy nemzetté emelkedhessék újra?” Wass Albert, 1991


Letölteni ppt "Felfedezett és újrafelfedezett magyar irodalom „Nézz vissza irodalmunk múltjába, kedves Olvasó, hogy meglásd, mit vihetsz előre huszonegyedik századi utadon!"

Hasonló előadás


Google Hirdetések