Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Megtérés (Egyén vallásossága II.) Bevezetés a vallásszociológiába Török Péter nyomán Parmigianino (1503 – 1540) Szt Pál megtérése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Megtérés (Egyén vallásossága II.) Bevezetés a vallásszociológiába Török Péter nyomán Parmigianino (1503 – 1540) Szt Pál megtérése."— Előadás másolata:

1 1 Megtérés (Egyén vallásossága II.) Bevezetés a vallásszociológiába Török Péter nyomán Parmigianino (1503 – 1540) Szt Pál megtérése

2 2 Megtérés (MT): az egyén személyiségében létrejövő változás, mely együtt jár az egyén ÉR-nek alapvető megváltozásával. A MT megváltoztatja azt a szemléletet, amivel az egyén megítéli a társadalmat, illetve az abban elfoglalt helyét, más szóval megváltoztatja az egyén világnézetét. El Greco (1541 – 1614) A bűnbánó Magdolna

3 3 MT formái (az átalakulás mértékétől függően) Radikális átalakulás: pl. nagyon elkötelezett konz. zsidó áttér egy fundamentalista keresztény csoportba. (Ritkább, mint ahogy a köztudatban …) Konszolidáció: az új énkép és ÉR a korábbi identitás konszolidációja. Pl. nem-ortodox zsidó családból származó fiatalember, aki megtagadta a zsidó életformát, kipróbált néhány alternatív világnézetet (meditáció, kommunák, drogok), most “megtér” a szigorú yeshivot irányzathoz. Ez tehát nem a régi “énhez” való visszatérés, mert azt meghaladja. Reaffirmáció: idősebb kori “MT-ek”, visszatérés a régi énhez, világképhez. Gyakran ez nem jelent változást a vallási hovatartozásban, de az egyén ÉR-ben igen. (Katolikus karizmatikus megújulási mozgalom) Ezt viszont úgy értelmezik, mint ami konzisztens a régi ÉR-rel.

4 4 MT-re adott magyarázat, retorika Nehéz megítélni, hogy mekkora változás történt, mert újraértelmezi a régi ÉR-hez való viszonyát. A retorika típusai: Választási retorika: hangsúlyozza, hogy a MT személyes választás eredménye volt. Ez főleg a mostani társ-ban “divatos”, ahol az individuális döntésre nagy hangsúlyt fektetnek. Változás retorikája: a személyes változás dramatikus mivoltát hangsúlyozza. Az elmúlt “korszak” gonoszságát, boldogtalanságát hasonlítja össze a jelen csodálatosságával. Folytonosság retorikája: az új értelmezési rendszer és egyéni identitás szerves folytatása a réginek.

5 5 Retorika II. A vallási csoportok gyakran előnyben részesítenek, bátorítják bizonyos retorika használatát. (Kat. Kariz- matikusok folytonosságit, a “Jesus-people” a dramatikus változást kedveli. A retorika ≠ objektivitás. Nehéz a MT bizonyítékait értékelni. Figyelembe kell venni azt is, hogy a retorikát milyen életciklusban adják, s milyen társadalmi- és szövegösszefüggésben (idős, fiatal szerzetes, a megtért és az anti-cult szülők).

6 6 A MT magyarázata Társadalmi összetevő: milyen interakciók voltak/vannak a megtért és más körök között. Pszichológiai összetevő: érték- és hozzáállásbeli (attitűd) változások, vmint az érzelmi aspektusok vizsgálata Ideológiai összetevő: mely ideákat utasít el, illetve melyeket fogad el a megtérő Mindegyik összetevőt lehet túlhangsúlyozni.

7 7 Agymosás 50-es években US katonákat “áttérítettek” kínai típusú kommunizmusra. Mintha az agyát megtisztították volna az előző ÉR-étől (hit, értékek és elkötelezett- ségek), és új ÉR-t ültettek volna bele akarata ellenére. Problémák az “agymosás” elmélettel kapcsolatban: ideológiai használatra, a személyes szabadságjogok megsértésére használható újoncok harci képzése, fiatalkorúak rehabilitációs programjai hasonló elemeket tartalmaznak (azt mondani, hogy a megtérés egyfajta reszocializáció ≠ hogy az egy extrém, kényszerített reszocializáció). Szempont: a társadalom határozza meg, hogy mi a deviáns: az is deviáns lehet, ha valaki túlságosan elkötelezett egy valláshoz.

8 8 MT-re hajlamosság tényezői Ha a meglévő ÉR-n belül az egyén megfelelően tudja kezelni élményeit, a vele történő eseményeket, akkor nem keres alternatív rendszert. Sokszor a megtért utal valamilyen “krízis” helyzetre az életében. De a krízis még nem okoz szükségszerűen MT-t, áttérést, ez csak egyike a lehetséges kiutaknak. A MT-re azok sokkal inkább hajlamosak, akiket korábban vallásos perspektívákkal is szocializálták, s arra hajlamossá tették. Sok esetben maga a vallási közösség ülteti el a megtértben azt, hogy életvitelét “krízisként” fogja fel, azzal elégtelen legyen: felhívják a potenciális megtérők figyelmét arra, hogy mekkora rendetlenség (anómia) van a világban (Jehova T.) A kezdeti interakciók A legtöbb megtérőt a barátok, rokonok viszik el egy új közösséghez. Ez “szavatolja” az új értékrend plauzibilitását és vonzását.

9 9 A tagokkal való kommunikáció + interakció biztosítja a reszoc-t. Mi segíti ezt elő? A csoport támogatása (love bombing). A régi ént megőrző kapcsolatoknak a gyengítése és elvágása. (Régi barátok furcsálják az új ÉR-t, ezért az új csoport még fontosabb lesz a megtértnek.) A társ. újradefiniálásának, értékelésének megtanu- lása. (Régen vak voltam, most már látok.) Biográfia újraértelmezése, “újratanulása” (ld. retorika) Prozelitizmus: egyén/csoport megpróbálja aktívan meggyőzni a nem-hívőt az áttérésre, vagy megtérésre. (Jehova Tanúi vs. Ortodox zsidók) Barátok tanúságtétele, illetve az események értelmezése: “Az nem véletlen volt, hanem …”

10 10 MT jelképei, szimbólumai cselekedet, amelyet a csoport megfelelőnek ítél, pl. keresztelkedés, glosszolália elkötelezettség jeleinek mutatása, sokszor magának a reszocializációnak a terhére (EE), de valójában ez is része a reszocializációnak. Néhány csoport bátorítja a megtérési folyamatban lévőt, az újoncot, hogy keresse a MT élményét. Ezt néha jól és aprólékosan meg is tervezik (Cursillo) név megváltoztatása “nyilvános gyónás” a régi élet hibáinak elmondása az új értékrend elsajátítását, internalizálását elősegíti.

11 11 Elköteleződés I. A megtérési folyamatot az elköteleződési folyamat (EK) követi, amely során a megtért egyre inkább azonosul a csoporttal, annak értelmezési rendszerével és céljaival. A köztudatban az él, hogy a megtért állapota most már végleges. Szó sincs róla (Egyesítő Egyház). Az EK nem csak az új vallási közösségeknél probléma, ez volt régen is. Whitefield kevésbé volt sikeres, mint Wesley (metodisták alapítója). Wesley “osztályokat” alapított, ahol a megtértek összejöttek. (Cursilló, kiscsoportok.)

12 12 Elköteleződés II. Az EK a tagok tudatos elhatározásból származó cselekedete, hogy a csop. céljainak elérésébe bekapcsolódik, mert csoport megadja azt, amire neki szüksége van. Tehát reciprok kapcsolatról van szó. Köv-képp, a megtérési foly-t végső célja nem új tag szerzése, hanem olyan új tag szerzése, aki beleveti magát mindabba, amiben a csoport hisz, és amit tesz. Az EK-i folyamatok a csoport világnézetének és életmódjának a PS-áját építik fel. Nemcsak a vallási csoportok alkalmaznak EK-t elősegítő- építő foly-at, hanem mások is (hadsereg). Ezek a foly-tok hasonlók a MT-t elősegítő foly-hoz: a régi élettől (elköteleződésektől) való visszahúzódást Ill. az új csoporttal való azonosulást, az abba való bekapcsolódást elősegítő folyamatok

13 13 Visszahúzódás Az áldozatvállalás értékesebbnek tünteti fel a csoport céljait. Ezt elősegíti az, hogy a csoport az áldozatvállalást “szentesíti”, szakralizálja, természetfelettivé teszi. Mortifikáció alkalmazása (a régi én maradványaitól való megszabadulásért vállalt cselekedetek (egyszerűbb ruha, egyenruha, személyes élettér feladása a közösségben való éléssel, stb.) fizikai, vagy kommunikációs elkülönülés (nincs tv, újság, stb.) pszichológiai elkülönülés (“mi” és a “világ, ők”, régi szignifikáns másoktól való elszakadás) a csoporton belüli kapcsolatok szabályozása: ne legyenek klikkek, gyermekek a csoport tulajdona (kibutzok)

14 14 Bekapcsolódás A “mi érzés” hangsúlyozása. (Egységre törekvés, főleg a szektáknál.) A munka és a vagyon megosztása. (Betegek látogatása) Rendszeres csoport-összejövetelek, nemcsak vallásos célzattal Rítusok: szimbolizálják a csoportot, de uakkor erősítik is kohézióját. Közös tanúságtételek (A világtól való különbözőségüket erősen hangsúlyozók nagyobb hangsúlyt fektetnek rá.) A csoport különlegességének hangsúlyozása (millennarista csoportok, csak ők a megmentettek) A vezetők “közvetlen kapcsolata” Istennel (Mormonok, a vezetők közvetlenül kaptak utasítást Istentől).


Letölteni ppt "1 Megtérés (Egyén vallásossága II.) Bevezetés a vallásszociológiába Török Péter nyomán Parmigianino (1503 – 1540) Szt Pál megtérése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések