A gender-kutatások kritikai jellege Dr. Molnár László PhD egyetemi docens NYME FMK Tanárképző Intézet.

Az előadások a következő témára: "A gender-kutatások kritikai jellege Dr. Molnár László PhD egyetemi docens NYME FMK Tanárképző Intézet."— Előadás másolata:

1 A gender-kutatások kritikai jellege Dr. Molnár László PhD egyetemi docens NYME FMK Tanárképző Intézet

2 A kritikai jelleg szükségszerűsége  A gender-kutatások eredete: a feminizmusból vezethető le  A feminizmus nem egységes mozgalom  Három főbb hulláma: - 19-20. század fordulója: a nők politikai jogaiért folytatott küzdelem - 1950-es évek: harc a gazdasági jogokért - 1970-es évektől: törekvés a szellemi életben való aktívabb, önállóbb részvétel jogáért

3 A feminizmus harmadik szakaszának jellemzői  A fennálló uralmi viszonyokhoz képest marginális  A marginalitás radikálissá tesz (a szellemi életben is)  A radikalitás csak átfogó lehet: a domináns pozíciók, beszédmódok széles körű kritikai elmélete

4 Az átfogó kritika diszciplináris jellege  A rendszeres kritikai gyakorlat diszciplinárissá tesz  Nem köthető többé a tényleges, biológiai nemhez (sex)  Feladata a társadalmi-kulturális konstrukcióként értett nemiség (gender) vizsgálata lesz

5 A gender kiterjesztése  A nemiség kulturális konstrukciójának alapfogalmai: - Feminitás (a születéssel adott nőiség) - Feminin (a társadalom, kultúra által elvárt nőiesség) - Maszkulinitás ( a születéssel adott férfi- mivolt) - Maszkulin (a kultúra által elvárt férfiasság)

6 Következmények  A nőiességre való kritikai rákérdezés implikálja a férfi-kutatások megindulását  A férfikutatások főbb eredményei: - A férfiasság ismérve időben, társadalmi pozíció szerint is változó - Tendencia: ösztönszublimálás, kontroll - Azonos kultúrában is fényévnyi távolság van férfieszmények és a férfi-énkép meghatározói között

7 A gender pozicionális jellege  Julia Kristeva: a nemi mivolt jegyei egy kultúrában pozicionálisan ragadhatók meg, írhatók le  Következmény: a domináns pozíciót mindig maszkulin, a marginálisat mindig feminin jegyekkel ruházzák fel a köztudat részéről  Példa: balett: feminin – politika: maszkulin

8 További episztemológiai és ontológiai következmények  Test és kultúra új viszonyának a felvetése  A beszédben konstituálódó világ és tudás létrejöttének vizsgálata (ki beszél és honnan szól?)  A részlegesség szükségszerűségének felismerése: mindig egy bizonyos szituációba ágyazott tudás és látás részesei vagyunk  De ezáltal új összefüggések és szempontok is feltárulhatnak: út nyílhat egy új antropológia felé

9 Köszönöm a figyelmet!