Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Multietnikus-identitás a gender aspektusából Molnár Csilla adjunktus NyME BEPK Nyelvi és Kommunikációs Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Multietnikus-identitás a gender aspektusából Molnár Csilla adjunktus NyME BEPK Nyelvi és Kommunikációs Intézet."— Előadás másolata:

1 Multietnikus-identitás a gender aspektusából Molnár Csilla adjunktus NyME BEPK Nyelvi és Kommunikációs Intézet

2 Hatalom és jelölés a diskurzuselméletben Hatalom és jelölés a diskurzuselméletben „A hatalom nem intézmény, nem struktúra, nem valamiféle erő, amellyel egyesek meg vannak áldva: a hatalom az a név, amellyel egy adott társadalomban egy bonyolult stratégiai helyzetet megjelölnek.” „A hatalom nem intézmény, nem struktúra, nem valamiféle erő, amellyel egyesek meg vannak áldva: a hatalom az a név, amellyel egy adott társadalomban egy bonyolult stratégiai helyzetet megjelölnek.” A hatalmat számtalan pontból kiindulva lehet gyakorolni, valamifajta egyenlőtlen és folyvást változó viszonyok játékterében. A hatalmat számtalan pontból kiindulva lehet gyakorolni, valamifajta egyenlőtlen és folyvást változó viszonyok játékterében. A hatalmi viszonyok nem külsődlegesek az egyéb viszonytípusokhoz (gazdasági, szexuális) képest, hanem szerves részei ezeknek. A hatalmi viszonyok nem külsődlegesek az egyéb viszonytípusokhoz (gazdasági, szexuális) képest, hanem szerves részei ezeknek. (M. Foucault)

3 Genealógia és történelem Genealógia és történelem Amennyiben feltételezzük emlékezés, narráció, identitás és önmegértés összefüggéseit, akkor összekötő mozzanatnak a genealógiát kell tartanunk. Amennyiben feltételezzük emlékezés, narráció, identitás és önmegértés összefüggéseit, akkor összekötő mozzanatnak a genealógiát kell tartanunk. Nietzsche vonatkozó műveiben genealógia és történelem szembeállítása eredet és (le)származás oppozícióján nyugszik: az eredet kutatása hozná létre a modern európai ember történeti tudatát, míg a (le)származás a genealógia sajátos tárgyát próbálja megragadni. Nietzsche vonatkozó műveiben genealógia és történelem szembeállítása eredet és (le)származás oppozícióján nyugszik: az eredet kutatása hozná létre a modern európai ember történeti tudatát, míg a (le)származás a genealógia sajátos tárgyát próbálja megragadni.

4 Az eredet a források, az eredetiség, az egység elve, vagyis feminin elv, az anya irányába történő regresszió. Az eredet a források, az eredetiség, az egység elve, vagyis feminin elv, az anya irányába történő regresszió. A (le)származás, a hitelesség és a differencia elve maszkulin elv, a teremtés nyomának kutatása. A (le)származás, a hitelesség és a differencia elve maszkulin elv, a teremtés nyomának kutatása. A modern történeti tudat egyik feloldhatatlan ellentmondása, hogy az eredet feminin elvére alapozódik, miközben fenntart egy patriarchális világot. A modern történeti tudat egyik feloldhatatlan ellentmondása, hogy az eredet feminin elvére alapozódik, miközben fenntart egy patriarchális világot. Ez a belső ellentmondás lesz az alapja minden későbbi emancipációs törekvésnek, így az önálló női mozgalmaknak, például a feminizmus különböző hullámainak is. Ez a belső ellentmondás lesz az alapja minden későbbi emancipációs törekvésnek, így az önálló női mozgalmaknak, például a feminizmus különböző hullámainak is. Eredet és leszármazás modern dichotómiája

5 Foucault és a történeti tudat A jelenkor tudományos szótárába a genealógia Michel Foucault révén került, aki Nietzsche műveiből eredeztette és értelmezte újra. A jelenkor tudományos szótárába a genealógia Michel Foucault révén került, aki Nietzsche műveiből eredeztette és értelmezte újra. „A ’valódi’ történelem abban különbözik a történészek történelmétől, hogy semminemű szilárd elemre nem támaszkodik …a történelem annyiban lesz ’valódi’, amennyiben bevezeti a megszakítottságot.…A ’valódi’ történelem az esemény egyediségére és hatékonyságára mutat rá.” (Foucault) „A ’valódi’ történelem abban különbözik a történészek történelmétől, hogy semminemű szilárd elemre nem támaszkodik …a történelem annyiban lesz ’valódi’, amennyiben bevezeti a megszakítottságot.…A ’valódi’ történelem az esemény egyediségére és hatékonyságára mutat rá.” (Foucault)

6 A kérdés antropológiai aspektusa John Borneman kortárs amerikai antropológus szerint a genealógia jelentősége, hogy a személyes emlékezés ez által valósul meg, amely így az önmegértés előfeltételeként működik. John Borneman kortárs amerikai antropológus szerint a genealógia jelentősége, hogy a személyes emlékezés ez által valósul meg, amely így az önmegértés előfeltételeként működik. Nála a narráció a genealógiai elrendezésen keresztül jön létre, és fordítva, az élettörténet narratív jellege megköveteli a genealógiai reprezentációt. Nála a narráció a genealógiai elrendezésen keresztül jön létre, és fordítva, az élettörténet narratív jellege megköveteli a genealógiai reprezentációt.

7 Identitás és gender Amennyiben az adatközlői narratíva személyes nézőpontot érvényesít, az egyéni élettörténetet helyezi a középpontba, akkor a „nagy” történelem eseményei csak ennek az értelmezési horizontján belül tűnhetnek föl. Amennyiben az adatközlői narratíva személyes nézőpontot érvényesít, az egyéni élettörténetet helyezi a középpontba, akkor a „nagy” történelem eseményei csak ennek az értelmezési horizontján belül tűnhetnek föl. Ebben az esetben az adatközlői elbeszélés is az eredet feminin elvére kell, hogy építsen. Ebben az esetben az adatközlői elbeszélés is az eredet feminin elvére kell, hogy építsen. Amikor viszont az egyén narratívája a leszármazásra épül, beszédéből kiiktatja a személyes élettörténet eseményeit. Ilyenkor az egyén valamilyen testület, közösség vagy hivatali pozíció nevében beszél, anélkül, hogy életéről túl sok szót ejtene. Amikor viszont az egyén narratívája a leszármazásra épül, beszédéből kiiktatja a személyes élettörténet eseményeit. Ilyenkor az egyén valamilyen testület, közösség vagy hivatali pozíció nevében beszél, anélkül, hogy életéről túl sok szót ejtene. Az élettörténeti narratívák kutatása során mindkét esettel találkoztam, és azt is megfigyeltem, hogy a kétféle beszéd mintha kölcsönösen kizárná egymást. Az élettörténeti narratívák kutatása során mindkét esettel találkoztam, és azt is megfigyeltem, hogy a kétféle beszéd mintha kölcsönösen kizárná egymást.

8 Egy multietnikus identitás vizsgálata Adatközlő: J. T. (Felsőpulya) szül. Pozsony, Adatközlő: J. T. (Felsőpulya) szül. Pozsony, Családi háttér: anya: szlovák, apa: szlovákiai magyar, férj: burgenlandi magyar Családi háttér: anya: szlovák, apa: szlovákiai magyar, férj: burgenlandi magyar J.T. narratívája: J.T. narratívája: 1. genealogikus, az eredet elvén elbeszélt történetek sorozatára épül: hangsúlyosan női szempontból, női szereplőket idézve beszél 2. multietnikus, vagyis a vállalt közép-európai többnyelvűség, többféle kultúra képviselője 3. integrálódni kíván a befogadó társadalomba, úgy hogy közben nem asszimilálódik 4. küldetésként fogja fel pedagógusi hivatását a közös zenei nyelv, illetve a magyar kultúra terjesztésére

9 5. elbeszélése hangsúlyozottan reflexív (az önmegértés feltétele) 6. időszerkezetében a jelen a domináns; 7. ennek megfelelően az elbeszélés tere is pontszerű, alig rendelkezik kiterjedéssel 8. szerkesztésmódja kontrasztos jellegű: az értékelő mozzanatok alapja a Nyugat normáihoz való konzekvens vonatkoztatás, amely megfelel a nagy nyugati narratívák (jólét, szabadság, önmegvalósítás) belsővé tételének 9. a megmutatkozó erőhatások szerint dinamikus, centripetális, progresszív jellegű az elbeszélés, ami multietnikus és cselekvésorientált szemléletéből fakad. 10.bár a múlt veszteségtudatából adódhatna elégikus hangnem, ez elmarad. A fentebb említett küldetés- és hivatástudat némi heroikus felhangot kölcsönöz az elbeszélésnek. Zárásként az előadás kezdetén vázolt foucault-i hatalomfelfogásra szeretnék visszautalni: a vizsgált női narratíva kivételes példa arra, hogy az elbeszélő hogyan függetleníti magát a hatalom jelölő tevékenységétől.

10 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Multietnikus-identitás a gender aspektusából Molnár Csilla adjunktus NyME BEPK Nyelvi és Kommunikációs Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések