Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szabadidő és család Alapfogalmak. A szabadidő az az időkeret, amikor: alszunk, pihenünk, újratöltődünk, regenerálódunk munkán túli időben vagyunk azt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szabadidő és család Alapfogalmak. A szabadidő az az időkeret, amikor: alszunk, pihenünk, újratöltődünk, regenerálódunk munkán túli időben vagyunk azt."— Előadás másolata:

1 Szabadidő és család Alapfogalmak

2 A szabadidő az az időkeret, amikor: alszunk, pihenünk, újratöltődünk, regenerálódunk munkán túli időben vagyunk azt tesszük, amihez kedvünk és lehetőségünk van saját magunkért és másokért teszünk valamit

3 A szabadidő az az időkeret, amikor barátokkal vagyunk együtt a jövőnk kialakítása miatt teszünk valamit párt keresünk, kapcsolatokat építünk szórakozunk pénzt költünk kimozdulunk otthonról művelődünk, kulturálódunk hobbinkat műveljük stb.

4 A család Egy olyan közeg, ahol a legnagyobb biztonságban érezhetjük magunkat figyelnek ránk, örömforrási lehetőség gondoskodási helyszín valakihez tartozást mintáz, fejleszt pozitív viszonyulást tapasztalunk önnevelődés, nevelés helyszíne

5 A család Közös élményeket, játékokat, kirándulásokat, utazásokat, vendégeskedést, tévénézést, színházi élményt szervez, a meg és átélést segíti a kudarcok feldolgozásának színhelye - lelki tehermegosztást eredményez

6 A családban Tanul a gyermek érzelmileg viszonyulni, beszélni, táplálkozni, alakulnak alapvető viselkedési sémái, normái, szokásai, megalapozódik énképe, másokhoz való viszonya, erkölcse, értékrendje mintákat sajátít el a szülőszerepre (emberi viszonyulásokra, viszonyokra).

7 Tévedés lenne azt gondolni: Az említettek mindegyike mindenhol megvalósul! Lehet olyan családban is boldogan élni, amelyben a fent említettek nem mindegyike valósul/hat meg.

8 Milyen tényezők hatnak a személyiségre? Család: sokszínűség a személyközi kapcsolatokban, ezek konfliktusai (megoldott vagy megoldatlan, győztes vagy vesztes) Más színterek: iskola, televízió, kortárscsoport, lakóhely, rokonság, vallásos közegek, egyéb csoportok, katonaság, sport és érdeklődési körök stb.

9 A család a kultúra átadásának elsődleges színtere Ennek keretei a szabadidős tevékenységek Spontán és szervezett formákban minden életkorban más formában, tevékenységekben jelenik meg a folyamatra hatással van a társadalom és a folyamat hatással van a társadalomra

10 Történelmi családtípusok Tradícionális család: életének alapja a hagyományok tiszteletben tartása mely terület és családfüggő. Alig változik nemzedékeken keresztül. Polgári család: életét a polgári lét, a városi erkölcsös élet és annak szabályai szerint éli. Társadalmi kapcsolatokat tart fenn, közszereplésre vállalkozik.

11 Történelmi családtípusok Gazdasági kényszer hatása alatt működő un. alávetett család: életében jelentős a gazdasági haszonszerzés, minden egyéb tevékenységét ennek rendeli alá A személyiség kifejlesztésére törekvő un. emancipált család: mindenki szerepe és lehetőségei szerint megvalósíthatja önmagát, társas kapcsolataiban erős családi forma

12 Az emancipált család jellemző feladatai: Az utódok világrahozatala és felnevelése a tagok érzelmi egyensúlyának biztosítása a család gazdasági egységként való működtetése az idősek gondozása, a tagok lelki és fizikai szükségleteinek kielégítése

13 Nem szabad elfelejtenünk: A családi életet meg kell élni, a megélteket fel kell (tudni) dolgozni, a gondolatokat szóba kell önteni. (emlékek, tervek) A családi életet pedig folyamatosan szervezni kell - ez a szabadidőben történik! (szabadidős tevékenységek)

14 A barátságról BARÁTSÁG < ÖNIMÁDAT (a valódi barátság viszont mentes mindennemű önzéstől)

15 A barátságról Arisztotelész: „A barát egy lélek két testben.” Cicero: „Nem is tudom, adtak-e a halhatatlan Istenek ennél valami kiválóbbat a bölcsesség kivételével.”

16 A barátságról A lélektan modern szakirodalmában kevesebb szó van a barátságról, mint a depresszióról » pedig: sok embernek azért van hangulati zavara, mert nincs barátja! Szociális izolálódás = elmagányosodás → szabadidejében sem tud mit kezdeni önmagával, nem mozdul ki otthonról.

17 Osváth Ernő - a NYUGAT legendás főszerkesztője „ Minden tartós viszony azon az elhatározáson alapul, hogy egymás jó tulajdonságáért hajlandók leszünk elnézni egymás rossz tulajdonságait.” A szabadidős tevékenységek „viszonymódosító” „viszonymódosulást elősegítő” tevékenységek → hatásuk személyiségfejlődést eredményez

18 A mai barátságokra jellemző: Az emberek a legkülönfélébb kapcsolatokban (szabadidejükben, munkájuk során) személyiségük csak egy-egy részével vesznek részt. Ezért napjaink barátságaira gyakran jellemző: barátság = üzlettel (adok valamit, kérek érte, ami nekem jó)

19 Az öntudat, az önbizalom és az énkép fontosságáról A barátkozás alapja: az önismeret (ki vagyok én? másik kérdés) A válaszokat nem a tényleges adottságok és képességek határozzák meg, hanem az: milyen az egyén énképe, önbizalma (ez hozza a várt sikert is) Az énkép, az önbizalom döntően attól függ: ki, mikor és hogyan kapott megerősítést. A megerősítések színterei és tevékenységei sokfélék - pl. A kortársak és a szabadidős tevékenységek

20 Korunk jellemzője A negatív értékelés, minősítés! (gyakran minden nevelési szintérre jellemzően) Pl: rossz, lusta, ügyetlen, lassú, válogatós, sovány, kövér, gyenge, trehány, megfázol, belázasodsz, megbetegszel, rossz jegyet kapsz, elkésel - alkoholista leszel, büdös leszel, nem fogsz férjhez menni, nem szeret majd senki, sírba viszel, tönkre teszel, szégyent hozol ránk stb

21 Mi a hiba? Az, hogy a felnőttek nem az aktuális cselekedetet minősítik, hanem a gyermek személyét!

22 MI A HELYES? Az aktuális cselekedetet értékelni, minősíteni! (ha kell) Pl.: ebben még nem vagy elég ügyes, de ha Jó lenne, ha olyan hamar lefeküdnél, mint amilyen gyorsan tudsz már..... → észre kell venni a jót, ez serkent! Tehát a nevelési folyamat legfontosabb tényezői: a nevelő személyisége és kapcsolati kultúrája.

23 Közösségekben élünk, azonban életünk Egyéni viszonyok között zajlik: önmagunkat, ÉN-t építünk, egyéniséggé alakulunk egyedül is töltünk időt szükségünk van a társ nélküli időre is Társas viszonyok között zajlik: másoktól tanulunk hatunk egymásra befolyásoljuk egymást személyiségfejlődé- sünk visszacsatolásai társakhoz kötődnek

24 Közösségekben élünk Sokféle élőlény él társas viszonyok között, nem csak az ember! A személyiség formálódása döntően attól függ, milyen kultúrát sajátít el az egyén, mit épít be az emberiség kulturális örökségéből önmagába!

25 Együtt egymásért! Az alapvető személyiség meghatározók közül az intelligencia és a jellem alakulása nagy mértékben függ a szociális tanulástól. A szociális tanulás gyermekkorban a legerősebb a játék során, később (még felnőtt korban is) a szabadidős tevékenységek közben is szociális tanulás folyik.

26 MI A HELYES? Ahhoz, hogy a közösséget ne csak elszenvedjük, hanem élvezzük is, elsősorban magunkat (az ÉN-t), a gyermeke kell formálni - akár szervezett keretek között is! (család, iskola, egyéb intézmények, társas helyek)

27 A személyiségfejlődést elősegítő tevékenységek a családban A hobbik hasznosságáról Az ízek élvezetéről A természet adta örömökről A vizuális élmények jelentőségéről A zene varázsáról


Letölteni ppt "Szabadidő és család Alapfogalmak. A szabadidő az az időkeret, amikor: alszunk, pihenünk, újratöltődünk, regenerálódunk munkán túli időben vagyunk azt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések