Közoktatás és természettudományi tanárképzés (II. rész) Az OKNT ad hoc bizottságának tanulmánya alapján összeállította: Szalay Luca

Az előadások a következő témára: "Közoktatás és természettudományi tanárképzés (II. rész) Az OKNT ad hoc bizottságának tanulmánya alapján összeállította: Szalay Luca"— Előadás másolata:

1 Közoktatás és természettudományi tanárképzés (II. rész) Az OKNT ad hoc bizottságának tanulmánya alapján összeállította: Szalay Luca (luca@chem.elte.hu) ELTE Kémiai Intézet 2008. október 11.

2 Részlet az OKNT természettudományos közoktatás helyzetét vizsgáló ad hoc bizottsága által készített tanulmány 31/a mellékletéből: Egyetemi természettudományi tanárszakokon végzettek száma/év 20042005200620072008 Biológiatanár131146149176164 Fizikatanár5857564945 Kémiatanár5054534744 Környezettan-tanár3532 4346

3 Mi a csökkenő tendencia oka? A tanárok társadalmi megbecsültségének hiánya és az alacsony fizetések? ↔ A biológia- és környezettan- tanároké sem jobb! A fizika és a kémia régóta a legkevésbé kedvelt tantárgy, amit a tanulmány mellékletei is bizonyítanak: 16. Melléklet: Hadházy Tibor - Szabó Árpád: Gimnáziumi tanulók véleménye a fizikaoktatásról, Fizikai Szemle 1997/9. szám 17. Melléklet: IEA vizsgálatok tantárgyi attitűd eredményei 18. Melléklet: Tantárgyak kedveltsége - Papp Katalin: Részlet a KOMA 2001/36. számú “Komplex természettudományos tantervi modell” című pályázat bevezetőjéből → Kevesebb diákból lehet tanár, mint más tantárgyak esetében! →Ki szeretne egy, az osztálytársai által nem kedvelt tantárgyat tanítani?

4 Részlet az OKNT természettudományos közoktatás helyzetét vizsgáló ad hoc bizottsága által készített tanulmány 31/b mellékletéből: A magyar egyetemeken természettudományi tanári szakirányt (major+minor) választó BSc-s hallgatók száma/év 20072008 Biológia 5625 Fizika 3916 Kémia (major kémiatanári szakirányt az ELTE-n 2007-ben 1 hallgató választott, 2008-ban egy sem!) 1612 Környezettan 267 Természetismeret 23

5 Mekkora a baj és mi az oka? A végső számok a természettudományi tanár MA szakokra való jelentkezésekkor derülnek ki. Kik jelentkezhetnek még? Akik később döntenek (hivatástudat?) A főiskolai alapszakokon, vagy hagyományos, osztatlan képzésben végzettek (felvételi?) Akiknek nincs reménye a kutató vagy mérnök MSc képzésbe való bekerülésre (kontraszelekció!) Ok: bizonytalanság a tanárképzésben! Milyen diplomát kap és hogyan helyezkedik el egy olyan hallgató, aki a tanári szakirányt választva nem teljesíti a kutató vagy mérnök BSc alapszak követelményeit a 3. év végére, de nem kerül be a tanár MA képzésbe sem?

6 Javaslatok I.: Tegyük ezeknek a tanároknak a munkáját vonzóbbá! 1.Reáltagozat - a természettudományos tárgyakat tanító tanárok pályázhassanak pl. a kísérletezés körülményeinek javítására - anyag-, eszköz- és oktatási segédanyag beszerzésére - csoportbontásra - órakedvezményre a kísérletek előkészítésére, szertárrendezésre tehetséggondozó foglalkozások indítására tanulmányi kirándulások, múzeumlátogatások szervezésére minőségi munka esetén évente megújítható ösztöndíjra stb. 2.Humán tagozat – kevesebb/kevésbé elvont, érdekesebb, a hétköznapi problémákhoz jobban kapcsolódó tananyag + készségfejlesztés 3.Módszertani támogatás: ingyenes, ellenőrzött minőségű továbbképzések, elektronikus szaktanácsadás, „hálózatosodás” segítése 4.A természettudományos tantárgyak teljes tananyagának, érettségi vizsgakövetelményeinek és vizsgaleírásainak összehangolt átalakítása, oktatási segédanyagok kidolgozása?

7 Friss hírek… Európai oktatáspolitikai konferencia: "Learning sciences in the Europe of knowledge” (Grenoble, 2008. okt. 8-9.) fő politikai üzenete: A Távol-Kelet országaiban nagyságrenddel több természettudományos és műszaki szakembert képeznek, mint Európában → A politikusok hajlandóak komoly összegeket áldozni a természettudományos oktatás fejlesztésére! Magyarország: TÁMOP-3.1.4/08/2. (6. old.): „műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: legalább egy műveltségterületen (választott műveltségterület)” → MKE petíció: http://www.ipetitions.com/petition/ttud1

8 Javaslatok II.: A bizonytalanság megszüntetése az egyetemi tanárképzésben 1.Jogszabályi változások? A tanárképzés vonatkozásában állítsuk vissza az osztatlan ötéves képzést? A természettudományos BSc alapszak elvégzése mellett a tanári szakirányhoz szükséges tárgyak kreditjeinek megszerzésére tett első kísérlet minden tárgyból államilag garantáltan ingyenes legyen? 2.Valamely piacképes, gyakorlatias jellegű képzés nyújtása az egyetemeken a tanári szakirány-választás esetén, amivel szükség esetén már a harmadik tanév végén állást lehet találni? 3.Reklámhadjárat - médiakampány? 4.???

9 Kutatók Éjszakája, 2008. szeptember 26.: Belőle lesz vajon fizika-kémia szakos tanár? Köszönöm a megtisztelő figyelmet!