Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdasági kamarák szerepe a duális szakképzésben Szabó Bálint.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdasági kamarák szerepe a duális szakképzésben Szabó Bálint."— Előadás másolata:

1 Gazdasági kamarák szerepe a duális szakképzésben Szabó Bálint

2 Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása, karbantartása Központi programok felülvizsgálata Szakmai vizsgák vizsgatételeinek, azok értékelési útmutatójának kidolgozása Szakmai záróvizsgára vizsgaelnöki delegálás, a tagi delegálás átadása az érdekképviseleteknek Szintvizsgák szervezése, koordinálása SZKTV, Wordskill, Euroskill szakmai versenyek szervezése, a felkészülést előkészítő bizottság működtetése Az átadott szakmákban a kamara közreműködik a pályaválasztási ás tanácsadási rendszer feladataiban A szakképzési megállapodás tartalma 125 szakma

3 1. Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása 2. A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése, hozzá tartozó bürokrácia visszaszorítása 3. Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe 4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Tanulók számának növelése Fő aktivitási területek

4 A tankötelezettség felső korhatára az európai országokban 14 éves kor15 éves kor16 éves kor17 éves kor18 éves kor Horvátorszá g Koszovó Törökország Albánia Ausztria Bosznia- Hercegovina Ciprus Csehország Görögország Írország Liechtenstein Luxemburg Montenegró Portugália Svájc Szerbia Szlovénia Anglia Bulgária Dánia Észtország Finnország Franciaország Izland Lengyelorszá g Lettország Málta Moldova Norvégia Olaszország Románia San Marino Skócia Spanyolorszá g Svédország Szlovákia Litvánia Macedónia Moldova Ukrajna Oroszorszá g Belgium Hollandia Magyarország Németország Egyedül Magyarország, ahol 18 éves korig az iskolapadban kell ülni A tankötelezettség részképzéssel is teljesíthető: Belgium - Németország - Hollandia

5 Problémák és következmények Tudomásul kell venni, hogy nincs lehetőség valamennyi műveltségi terület összes fejlesztési célját egy időben biztosító programok alkalmazására Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni a szakiskolát választják Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása A képzés középpontjába a szakmai cselekvőképességnek kell állítani

6 Problémák és következmények Egyre nehezebb éles határvonalat húzni a szakmai elmélet és gyakorlat között A szakmai elmélet jelentős változáson ment át: gyakorlatorientáltabb lett Az elmélet arra koncentrál, hogy megtanítsa a gyakorlati végrehajtáshoz szükséges lépéseket A szakmai elmélet úgy alakult, hogy azt rögtön ki kell próbálni a gyakorlatban A duális képzés élő környezetben szocializálja a tanulót, a tanuló megtanulja hogyan működik a valós gazdaság. Megtanulja, hogy cselekedeteiért felelősséget kell vállalni.

7 Iskola és az üzem optimálisan vegyül, de az iskola legyen tartózkodó Minél több idő eltöltése az üzemben Képzés azonos értékű a diplomás képzéssel 480 óra évente az iskolában: 320 óra szakmai 160 óra közismereti A tanulót a cég veszi fel!

8

9

10 Forrás: KSH, 15-74 év között

11

12

13 Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya 16-18 év a legkritikusabb! 2002-2010 között általános iskolába járók száma: 112 000-108 000 lemorzsolódás 4 ezer fő (3,6 %) 2010-ben a 18 évet betöltött korosztály létszáma 125 ezer fő volt, ebből 25 ezer főnek 8 osztályos vagy alacsonyabb iskolai végzettsége volt (20%)

14 Forrás: Eurostat Alacsony ifjúsági munkanélküliség és a jó szakképzési rendszer átlag25 éves

15 Forrás: KSH

16

17 Vállalati gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon kőművesszobafestő 2517 óraszám 1596 2517 1596

18

19

20

21

22

23 Szakképesítések kiválasztása Szakmai tartalomban legnagyobb deficitek, kritikus szakmák A gyakorlati óraszámok túlzottan alacsony száma A szakmák munkaerő-piaci súlya A tanulók és vizsgázók száma Modulok kezelhetetlen száma és összetétele Iskolarendszerű és felnőttképzés közötti helyes arányok

24 A szakmai dokumentációk felülvizsgálata Egyszerűsítés, ésszerűsítés, áttekinthetőség Új OKJ: kompetencia elvűség, modularitás, gyakorlatorientáltság 424 alap szakképesítés, 1 400 kimenet, 2 850 modul Közös modulok felülvizsgálata szakmacsoportonként Modulok számának korlátozása, szakmánként 6 modul Minimum óraszámok meghatározása, felnőttképzésben is Elavult technológiák, munka műveletek, ismeretek: up to date, szakmai tartalmak aktualizálása Szakmai követelménymodulok új struktúrája

25 Központi program SZVK-hoz hasonlóan jogszabályi rangra emelése Törzsanyag jellegének erősítése, folyamatszabályozás A szakma lényegének pontos definiálása, kulcskompetenciák A kompetenciák mögött lévő ismeretek precíz meghatározása A cselekvési kompetenciák meghatározó szerepe Elméletigényes gyakorlat – fából vaskarika Szabad sáv beintegrálása, nyári gyakorlat növelése 140 ill. 160 órára A gyakorlati képzéshez kapcsolódó tananyagtartalmak erősítése

26 Fejlesztés politikai koncepció SZVK, Központi program, Szintvizsga, Záróvizsga szinergiában Fejlesztői team-ek portfoliója Szakmai szervezetek, TISZK-kek, felnőtt képzők Elektronikus nyilvánosság Beszámíthatóság a vizsgáknál, szintvizsga Zsákutcás jelleg megszüntetése, szakmunkás érettségi: választ- ható komplex alapműveltségi vizsga, érettségi nélküli középiskola Szakmunkás életpálya modell, mesterképzés, FSZ, Bsc

27 Fejlesztéspolitikai koncepció Pedagógusok mentális felkészítése, változás menedzsment, Fejlesztéshez szükséges segédanyagok, módszertani útmutatók, sztenderdek, sablonok kidolgozása Gyakorlati képzés helyi programjához: best practice Tankötelezettség 17 éves korhatárra történő leszállítása A gyakorlati képzés súlyának, szerepének a növelése Ellenőrzés szakmai-padagógiai erősítése, gyakorlati oktatók felkészültségének növelése, gazdálkodók képzési hajlandóságának javítása Iskolai tanműhelyi képzés 140%-os normatíva, kamarai garancia vállalás az üzemi gyakorlati képzéshez

28 A szakmai vizsgáztatás mérési-értékelési rendszerének korszerűsítése Vizsga: Magas képzettség garanciája kell, hogy legyen, munkaerő-piacon mindenhol bizalom legyen a végzettség iránt! Modulok átrendezése a szakmai tudás méréséhez: kettő, maximum három napos vizsga: szakmánként maximum 12 feladat Modulrendszer lényege a beszámíthatóság: modulzáró vizsga felnőttképzésben, szintvizsga iskolarendszerű képzésben Vizsgafeladatból, vizsgatevékenységből, mint legkisebb egységből lehessen felmentést adni (SZKTV írásbeli vizsga)

29 A szakmai vizsgáztatás mérési-értékelési rendszerének korszerűsítése Gyakorlati vizsgán komplex cselekvési kompetenciákat és a munkaműveleteket súlyozottan kell figyelembe venni Felnőttképzésben a tulajdonságkompetenciák mérése és eredménye nem a valóságot tükrözi ezért a bizonyítványba történő beszámítását célszerű elhagyni

30

31 OKJ felülvizsgálat  Szakképesítés OKJ-ban elfoglalt helye  Rész-szakképesítések  Elágazások  Ráépülések  Lehetséges törlések, összevonások  min. óraszámok felülvizsgálata  Közös modulok vizsgálata

32 4. Szakértői csoportok felállítása Összetétel: 4 fő (2 fő gazdálkodó; 2 fő pedagógus)/szakképesítés Összesen: 184 szakértő Szakértői ajánlások: Területi kamarák (gazdaság,pedagógusok) Érdekképviseletek, munkaadói szervezetek Szakmai szervezetek Felnőttképzők szövetsége

33 Fejlesztési irányvonalak Gyakorlati óraszámok növelése Gazdasági igények szerinti tartalom Szakmai záróvizsga idejének csökkentése (960 perc/fő) Modulok számának maximalizálása Szakmai tartalomfejlesztés Törlések, összevonások Kompetenciák számának csökkentése, szakmai kompetenciák hangsúlyozása Szintvizsga beszámíthatóság Szakmai tartalomban való duplikációk törlése Új központi program struktúra Gyakorlati képzés helyszínének meghatározása

34

35 Köszönöm a figyelmet! szabo.balint@mkik.hu szabo.balint@mkik.hu


Letölteni ppt "Gazdasági kamarák szerepe a duális szakképzésben Szabó Bálint."

Hasonló előadás


Google Hirdetések