Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Lukovics Miklós igazgató Szegedi Tudományegyetem Stratégiai és Fejlesztési Igazgatóság docens SZTE Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Lukovics Miklós igazgató Szegedi Tudományegyetem Stratégiai és Fejlesztési Igazgatóság docens SZTE Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési."— Előadás másolata:

1 Dr. Lukovics Miklós igazgató Szegedi Tudományegyetem Stratégiai és Fejlesztési Igazgatóság docens SZTE Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Klasztertámogatási források, pályázati lehetőségek

2 „The EU does not lack clusters, but needs more world-class excellence” (European Commission Enterprise and Industry)

3 Europe 2020 „To improve the business environment, especially for SMEs, including through reducing the transaction costs of doing business in Europe, the promotion of clusters and improving affordable access to finance”

4 Innovation Union A klasztereket fontos eszköznek tekinti az IU célok eléréséhez Innovation Union Competitiveness Report 2011 c. dokumentum (2011. június 9.) többek között arra is kitér, hogy a fejletlen országokban és térségekben nincsenek erős klaszterek

5 I május Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) 1.Agrár- és vidékfejlesztés Operatív Program 2.Gazdasági versenyképesség Operatív Program 3.Humán erőforrások fejlesztése Operatív Program 4.Környezetvédelem és infrastruktúra Operatív Program 5.Regionális fejlesztés Operatív Program gazdaság általános versenyképességének javítása kis- és középvállalatok technikai modernizálása innovációs tevékenységük és hálózatépítésük támogatásával üzleti szervezetekből álló, termelési lánc köré szerveződő klaszter együttműködések üzleti infrastruktúrafejlesztések vállalkozói szektoron belüli együttműködések kooperációs kutatóközpontok létrehozása regionális egyetemi kutatóközpontok létrehozása Gazdasági versenyképesség OP Célok: Klasztertámogatási eszközök:

6 II – 2013 Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Legfontosabb céljai: - foglalkoztatás bővítése - tartós növekedés feltételeinek megteremtése 1.Gazdaságfejlesztés prioritás 2. Közlekedésfejlesztés prioritás 3. Társadalmi megújulás prioritás 4. Környezeti és energetikai fejlesztés prioritás 5. Területfejlesztés prioritás 6. Államreform prioritás Az ÚMFT tizenöt operatív programja ágazati és regionális szinten fogalmazza meg, hogy mire és milyen arányban használja fel Magyarország a rendelkezésre álló forrásokat - 8 ágazati jellegű operatív program (1-tól 5-ig prioritások) - 7 regionális operatív program (6. prioritás) A terv hat prioritást emel ki: klaszterek támogatásának fontosságát megfogalmazza

7 Az ÚMFT kiemelten kezeli az innováció és a hálózatosodás támogatását Prioritások II – 2013 Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Hogyan? Pólus Program Operatív programok

8 Pólus Program A Pólus Program átfogó célja:  Nemzetközileg versenyképes klaszterek kialakulásának előmozdítása  Magas hozzáadott értékű, innovatív tevékenységekre történő specializáció  Erős kooperáció elsősorban a vállalatok, illetve kiegészítő jelleggel az egyetemek és önkormányzatok között, a hosszú távú versenyképesség fenntartása érdekében  A pólusvárosokon keresztül a régiók szerepének erősítése, elősegítve a pólusok széles értelemben vett, általános versenyképességének és üzleti környezetének javítását  versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtése, valamint a régiókat dinamizáló fejlesztési pólusok megerősítése.

9 /Forrás: Pólus Program - Pólusok:

10 1. Pillér Vállalkozásfejlesztés 2. Pillér Horizontális gazdaságfejlesztés Gazdaságfejlesztési OP Társadalmi Infrastruktúra OP Társadalmi Megújulás OP versenyképes üzleti környezet létrehozása Gazdaságfejlesztési OP Regionális OP Társadalmi Megújulás OP kis- és középvállalkozások versenyképességének megteremtése Pólus Program két pillérre épül CÉL Érintett Operatív programok Pólus Program - pillérek

11 A Program keretében jelentős források érhetőek el a résztvevők számára, ezért nélkülözhetetlen a jelentkezők előzetes szűrése Szűrő = akkreditációs folyamat - együttműködése a piac által nem visszaigazolt - projektjeik megvalósítása és fenntartása az átlagosnál kockázatosabb - egyetlen és kizárólagos célja a források lehívása Pólus Program - Források elérésének lehetősége cél Potyautasok kiszűrése akik…

12 Pólus Program – Klaszterek fejlődése/fejlesztése A program keretében négy egymásra épülő fázisban valósítható meg a klaszterek fejlesztése: Akkreditált Innovációs Klaszter cím elnyerése 1. fázis Induló klaszter 2. fázis Fejlődő klaszter 3. fázis Akkreditált innovációs klaszter 4. fázis Pólus innovációs klaszter

13 Az akkreditációs cím értékét és jelentőségét az is mutatja, hogy a jelenlegi programozási periódusban a klaszterek által elnyerhető források 40%-át akkreditált innovációs pólus klaszterek pályázhatják meg. Magyarországon 25 Akkreditált innovációs klaszter létezik DE pólus innovációs klaszter fázisba elért klaszter még nincs hazánkban. Akkreditált Innovációs Klaszter cím…  feltétele, hogy a pályázó klaszter operatív menedzsmentjét gazdasági társaság formában működő klasztermenedzser lássa el  elnyerői nem részesülnek pénzügyi támogatásban!  előnyt jelent bizonyos pályázatoknál (pluszpontokat vagy legtöbb esetben kizárólagos jogosultságot jelent a Pólus Programhoz kapcsolódó pályázatokon való indulásnál) Pólus Program – akkreditáció elnyerése

14 Az ÚMFT kiemelten kezeli az innováció és a hálózatosodás támogatását Prioritások II – 2013 Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Hogyan? Pólus Program Operatív programok

15 Gazdaságfejlesztés prioritás ÚMFT első prioritása, vagyis a gazdaságfejlesztési prioritás fogalmazza meg a klaszterek támogatásának fontosságát. Átfogó cél: A magyar gazdaság tartós növekedésének elősegítése! Specifikus célok: 1.A kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelése 2. A vállalati kapacitások komplex fejlesztése 3. Az üzleti környezet fejlesztése 4. A kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elsegítése létező vállalati innovációs együttműködések, innovációs klaszterek továbbfejlesztése

16 GOP Akkreditált innovációs klaszterek közös technológiai innovációjának támogatása A pályázat célja: 1.az együttműködő innovatív vállalkozások közös, a klaszter érdekét is szolgáló technológiai innovációs projektjeinek elősegítése 2. a műszaki fejlesztés hátterének biztosítása. Pályázók köre: Egy akkreditált pólus innovációs klaszterbe tartozó legalább 3 független tag tulajdonosi részvételével a projekt végrehajtására létrehozott gazdasági társaságok pályázhatnak. A klasztertagok mint tagok, illetve részvényesek a szavazatok legfeljebb 50%-ával rendelkezhetnek a pályázó projekttársaságban. A as programozási periódusban a vállalati együttműködések és klaszterek támogatására kiírt pályázatok

17 A as programozási periódusban a vállalati együttműködések és klaszterek támogatására jelenleg a következő pályázatokon keresztül lehet forráshoz jutni Tervezett keretösszeg 15 milliárd forint Támogatott pályázatok várható száma ( ) db Vissza nem térítendő támogatás Minimum 100 Maximum 1000 Millió Ft Elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 60%-a Előleg Maximum 25 % GOP Akkreditált innovációs klaszterek közös technológiai innovációjának támogatása

18 GOP /A Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása A pályázat célja: 1.agrár-, műszaki, orvosi és természettudományi területeken működő vállalkozásainak támogatása 2.támogatást nyújt a fejlesztéshez kapcsolódó termelési/szolgáltatási tevékenység bővítéséhez 3. támogatást nyújt a módosított termék/szolgáltatás piaci bevezetéséhez, formatervezéséhez és az iparjogvédelméhez. Pályázók köre: Kettős könyvvitelt vezető jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, szövetkezetek A pályázati felhívásban elnyerhető támogatás mértéke maximum 45%. A as programozási periódusban a vállalati együttműködések és klaszterek támogatására kiírt pályázatok

19 Eltérések a GOP /A pályázathoz képest: 1.kizárólag akkreditált innovációs klaszter címet elnyert klaszter tagvállalatai támogathatóak, amelyek kettős könyvvitelt vezető jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, szövetkezetek lehetnek. 2. Az elnyerhető támogatás mértéke maximum 55%. GOP /B Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása KMOP /A Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása 1.A pályázat a GOP jelű pályázat tükörpályázata, 2.kizárólagos területi hatálya a közép-magyarországi régió 3.A pályázati felhívásban elnyerhető támogatás mértéke maximum 45%. 4.Nem támogatható iparágak: -Acélipar, -Hajógyártás, -Szénbányászat, -szintetikusszál-ipar -közúti-, vasúti, vízi-, légi- és tengeri szállítási ágazat. A as programozási periódusban a vállalati együttműködések és klaszterek támogatására kiírt pályázatok

20 GOP /A Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása Tervezett keretösszeg 21 milliárd forint Támogatott pályázatok várható száma ( ) db Vissza nem térítendő támogatás Minimum 15 Maximum 500 Millió Ft Elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 45%-a Előleg Maximum 25 % A as programozási periódusban a vállalati együttműködések és klaszterek támogatására jelenleg a következő pályázatokon keresztül lehet forráshoz jutni

21 Tervezett keretösszeg 12 milliárd forint Támogatott pályázatok várható száma ( ) db Vissza nem térítendő támogatás Minimum 15 Maximum 500 Millió Ft Elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 55%-a Előleg Maximum 25 % GOP /B Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása

22 DAOP -2008/ Klaszter menedzsment szervezetek létrehozása, megerősítése Kiemelkedően fontosnak bizonyult a hazai klaszterfejlesztésben a 2008-as év, amikor az első érdemi és jóldefiniált klaszterfejlesztési pályázatok kerültek kiírásra. Célja: 1. klaszter formában megvalósuló együttműködések előmozdítsa a -vállalkozások, -oktatási és K+F intézetek -helyi gazdasági szereplők között 2. régió kulcságazataiban működő klaszterek versenyképességének javításása 3. A térség felsőoktatási intézményei és a klaszter tagjai közötti együttműködés létrehozása A as programozási periódusban a vállalati együttműködések és klaszterek támogatására kiírt pályázatok

23 Nyertes klaszterekiparág 13P Műanyagipari, Csomagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszterműanyagipar 2ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszterenergetika 3Biomassza hasznosítási Klaszterenergetika 4Goodwil Biotechnológiai Klaszteregészségipar 5PharmacoFood Klaszteregészségipar 6Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszterinformatika 7DITAK - Dél-Alföldi Innovációs Tanácsadói Klaszterüzleti szolgáltatás 8DÉL-GÉP Gépipari Innovációs Klasztergépipar/autóipar 9Dél-Alföldi Biotechnológiai Innovációs Klaszteregészségipar 10Dél-Alföldi Közlekedésfejlesztési Klaszterlogisztika 11Dél-Alföldi Regionális Logisztikai Klaszterlogisztika 12Dél-Alföldi Regionális Élelmiszer-lánc biztonsági klaszterélelmiszeripar 13Dél-Alföldi Termálenergetikai Klaszterenergetika 14Dél-Alföldi Zöld Gépipari Technológia-fejlesztési Klasztergépipar/autóipar 15Békés megyei Egészségturisztikai klaszterturizmus 16Hirös Beszállítói Klasztergépipar/autóipar 17Hungarikum Élelmiszeripari és Italgyártó klaszterélelmiszeripar 18Sárrét Metál Klasztergépipar/autóipar 19Gépjárműroncs-hasznosító klaszterkörnyezetipar 20Építőipari technológia-fejlesztési klaszterépítőipar 21Havaria Környezet és Egészségtechnikai Klaszterkörnyezetipar 22Hód Iparos Klasztergépipar 23Békés Megyei Egészségturisztikai klaszteregészségturizmus 24PannonForrás Első Kárpát-medencei Fejlesztési és Tudásklaszterfelnőttképzés 25Dél-Alföldi Termálklasztertermálturizmus 26Dél-Alföldi Regionális Textilipari Klasztertextilipar 27Ecostep Dél-Alföldi Építőipari Klaszter a Fenntartható jövőértépítőipar 28MADEKO Cipőíipari Klasztercipőipar 29Dél-Alföldi Regionális Építőipari Klaszterüzleti szolgáltatás 30Kiskun Környezet - Technológiai Klaszterkörnyezetipar 31SYNERGISTIC DÉL-ALFÖLDI KLASZTERépítőipar

24 DAOP ; DDOP ; ÉAOP /A-11; ÉMOP ; KDOP ; KMOP ; NYDOP /A-11 Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása A pályázati konstrukció minden régióra kiterjed célja: a vállalkozások közötti együttműködések ösztönzése Vállalkozások együttműködése más vállalkozásokkal, oktatási intézményekkel, K+F intézményekkel klaszter formában megvalósuló együttműködések létrehozása, fejlesztése hálózatos és a klaszter együttműködések menedzsment szervezeteinek létrehozása innováció orientált fejlesztések és együttműködések támogatása lehetőséget biztosítson a kulcságazatokban működő vállalati együttműködések és klaszterek versenyképességének növelésére. Pályázók köre: kizárólag konzorcium vagy az együttműködésben részt vevő vállalkozások által alapított projekttársaság A pályázatból nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelyben a klaszter létszáma nem éri el a 10 tagot és ebből legalább 5 db KKV-t. A as programozási periódusban a vállalati együttműködések és klaszterek támogatására kiírt pályázatok

25 2011 Szeged – Építőipari Kockázatmenedzsment és Projekt Controlling Innovációs Klaszter – A "Rózsa" Dél-alföldi Hungarikum Klaszter – 3D Kreatív Innovációs Klaszter – Első Magyar Polgári Biztonságvédelmi Klaszter – Hungaromed Klaszter – Biotechnológiai és Pharmakológiai Innovációs Klaszter – Építőipari Kutatási, Innovációs és Technológiai-Transzfer Klaszter (Építő-KITT) – Életmód Központ kialakítása a Szent Gellért Egészségügyi Klaszter tagjai közötti – Dél-alföldi Közlekedésfejlesztési Klaszter – Zsótér Szolgáltató Klaszter Kecskemét – Alföldi Regionális Iparfejlesztési Klaszter – A dél-alföldi régió építőipari értéklánca mentén szerveződő klaszter Orosháza – Gépipari Beszállítói Innovációs Klaszter – Dél-Alföldi Hírközlési és Informatikai Klaszter Békéscsaba – A Békéscsabai Turisztikai Klaszter

26 2011 (2) Gyula – Körösvölgyi Környezettechnológiai Klaszter Csorvás – Dél-alföldi Helyi Termék és Gazdaságfejlesztő Klaszter Tótkomlós – Innoenergo-Tec Klaszter Hódmezővásárhely – Könnyűszerkezetes Építőipari Klaszter Csongrád – Gyógyszeriparhoz kapcsolódó logisztikai szolgáltató klaszter Kiskunhalas – Dél-Alföldi Fogászati-, és Egészségturisztikai Innovációs Klaszter Algyő – ArchEnerg Klaszter

27 2012-es klaszter kiírás

28 III as akcióterv Új Széchenyi Terv (ÚSZT). Célok: Magyarország versenyképességének javítása 1.foglalkoztatás bővítése 2. gazdasági növekedés feltételeinek megteremtéses Kitörési pontok tudomány- innováció Közlekedés- fejlesztés Vállalkozás- fejlesztés Otthon- teremtés zöldgazdaság- fejlesztés egészségipar, foglalkoz- tatás

29 II. EU-s finanszírozási források European Cluster Policy Group tapasztalt szakemberekből áll, akik a klaszterpolitikára vonatkozó jövőbeni kihívásokkal foglalkoznak, amelyekkel nemzeti és európai szinten kell szembesülni. European Cluster Alliance a PRO INNO Europe részeként serkenti a klaszterek közötti együttműködést a politika kialakítása területén, úgy, hogy közelebb hozza a klaszterekkel foglalkozó nemzeti és regionális hatóságokat és innovációs ügynökségeket. Célja közös erővel meghozni a klaszterekkel kapcsolatos politikát és felemelni a klaszterprogramok kiválóságát. European Cluster Observatory az Europe INNOVA részeként online platform, amely lehetővé teszi az információkhoz és az európai klaszterekkel és klaszterpolitikákkal kapcsolatos elemzésekhez való hozzáférést ben indították be és széles körű szolgáltatás-spektrumot, adatokat és elemzéseket nyújt a klaszterekről és a versenyképességről, valamint tanulmányokat a jó klaszter gyakorlatról. Három célcsoportja: 1.a döntéshozók és állami elöljárók európai, regionális és nemzeti szinten 2.a klaszterek irányításával megbízott személyzet 3.akadémiai hallgatók és kutatók

30 European Innovation Platform for Clusters az Europe INNOVA r é szek é nt a klaszterben levő v á llalatok t á mogat á s á t szolg á l ó ú j vagy jobb eszk ö z ö k fejleszt é se é s tesztel é se é rdek é ben t á mogatja a transznacion á lis egy ü ttműk ö d é st a klaszterszervezetek k ö z ö tt. European Cluster Excellence Innitiative a PRO INNO Europe r é szek é nt az Eur ó pa ter ü let é n levő klaszterek ir á ny í t á s á nak minős é gszabv á nyai fejleszt é s é n tev é kenykedik, amelyek a klaszterszervezetek r é v é n szint é n hozz á j á rulhatnak az innovat í v t á mogat á sokhoz. PRO INNO Europe Initiative a DG Enterprise and Industry ind í totta meg, amelynek c é lja, hogy f ó kuszpont legyen az eur ó pai t é rs é gben levő innov á ci ó s politika é s egy ü ttműk ö d é s elemz é s é hez. Sz á nd é ka az innov á ci ó k jobb é s gyorsabb v é grehajt á sa é rdek é ben t á mogat á st ny ú jtani az eur ó pai v á llalatoknak é s ö sszehangolni az Eur ó pa szerte (region á lis, nemzeti é s a K ö z ö ss é g szintj é n) jelen levő komplementarit á st az innov á ci ó k k ü l ö nb ö ző t á mogat á si int é zked é sei k ö z ö tt. Europe INNOVA eur ó pai kezdem é nyez é s, amely az innov á ci ó kat t á mogat ó ú j eszk ö z ö k fejleszt é s é nek, tesztel é s é nek é s bemutat á s á nak egys é ges helye szeretne lenni é s c é lja seg í ts é get ny ú jtani az innovat í v v á llalatoknak, ú j í t á saik gyorsabb é s jobb v é grehajt á sa é rdek é ben.

31 FP7 – Seveth Framework Programme Lehetőséget kínál az innovációk és kutatások felé irányuló KKV-k finanszírozására a Kapacitások (Capacities) és az Együttműködés (Cooperation) alprogramok által valósul meg know-how elsajátításával és a közszektorral való együttműködéssel foglalkozó kapacitásainak növelése KKV-kat arra bátorítja, hogy vegyenek részt az Emberek (People) és Ötletek (Ideas) programok tevékenységeiben is FP7 teljes költségvetése 50,5 milliárd euró KKV projektumok finanszírozásánál a támogatás százaléka a teljes költségek 75%-a lehet.

32 FP7 teljes költségvetése 50,5 milliárd euró KKV projektumok finanszírozásánál a támogatás százaléka pedig a teljes költségek 75%-a lehet. KI vehet részt az FP7 Programban? KKV-k kutatási központok szervezetek különböző társulások és csoportok Mik a részvétel feltételei? gazdaságilag aktív (ezt a pénzügyi beszámolókkal bizonyítja) 250-nél kevesebb munkavállaló nem valósíthat meg 50 millió EUR feletti forgalmat önálló, pontosabban független legyen valamely nagy társasággal szemben

33 State Aid Framework keretprogram, mely a tagállamokban működő innovációs klaszterek fejlesztéséhez biztosít lehetőséget olyan formában, hogy egy cikluson - 5 év - keresztül támogatja a klaszter működését, illetve segítséget nyújt a befektetések megvalósításához. Tudásrégiók kezdeményezése célja nem más, mint az EU régiók versenyképességének és kutatói kapacitásának növelése, ami a tudás-intenzív klaszterek fejlődésének és hálózatosodásának elősegítésével történik, ami mellé Európa kutatási befektetéseinek a növelése párosul.

34 European Cluster Memorandum az Európai Közösség megbízásából 2007-ben dolgozták ki fő célja a klaszterek támogatásának és a klaszterpolitika fejlesztésének fontosságára való figyelmeztetés. A Memorandum szerint a klaszterkezdeményezések fejlődésére jelentős mértékű hatást gyakorol a kormányzati politika nemzeti és regionális szinten egyaránt. 4x5 alapelvet határoztak meg a közösségi politika számára I.A dinamikus klaszterek: 1.az innovációs és a gazdasági konjunktúra kulcstényezői, 2.amelyek fejlődése a kompetitív piacon természetes (spontán) módon megy végbe, 3.ott fejlődnek, ahol erős a verseny a régión belül és régiók között, 4.tükrözik az szervezeti határokon átnyúló együttműködések és az összefonódás meglétét, 5.sokkal láthatóbbá és attraktívabbá válnak, ha szoros kapcsolat jön létre más régiók vagy országok meghatározó klasztereivel.

35 II. Gazdaságfejlesztési ügynökségeknek, végrehajtó intézményeknek elkötelezettnek kell lenniük: 1.dinamikus innovációs klaszterek növekedésének támogatásában régión belül és a régióhatárokon túl, 2.alapvető stratégiák kidolgozásában és a kifejtett hatások felmérésében és hatékony értékelésében, 3.klaszter specifikus célok és stratégiák definiálásában, 4.a klaszterkezdeményezések közötti transznacionális, stratégiai, üzleti kapcsolatok és együttműködések megerősítésében, 5.stratégiai szintű szoros együttműködések kialakításában III. A nemzeti és regionális szintű politikákat meghatározó intézmények törekvéseinek támogatása: 1.a klaszterprogramok és klaszterkezdeményezések tervezésében és kialakításában, 2.a versenyképes klaszterek számára aktív kormányzati klaszterprogramok biztosításában, 3.a klaszterpolitika életciklus szerinti igényekre és kompetitívelőnyökre építő portfolió- szempontú megközelítésének fejlesztésében, 4.klaszterfejlesztési törekvések horizontális klaszterpolitikákban való integrálásában, 5.Az innovációs környezet fejlesztésében.

36 IV. Az európai intézmények, különösen az Európai Bizottság, a Régiók Bizottsága és az Európai Befektetési Bank törekedjen: 1.a klaszterek fejlesztését szolgáló támogatási program ok korszerűsítésére, 2.szerkezetátalakítási és klaszterfejlesztési politikák felülvizsgálatára, 3.az eredményorientált nemzetközi klaszter-együttműködések támogatásának fokozására, 4.a klaszterekre, a regionális innovációs kapacitásokra és a klaszterpolitikáknak hatására vonatkozó információbázis bővítésére és fejlesztésére, 5.nemzetközi együttműködéseket segítő hatékony és nyitott platformok kialakítására.

37 Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (Competitiveness and Innovation Framework Programme = CIP) (www.ec.europa.eu/cip/)www.ec.europa.eu/cip/ célja az európai vállalatok versenyképességének javítása A program 2007-től 2013-ig tart kis- és középvállalatokra (KKV) fókuszál támogatja az innovatív tevékenységeket (ideértve az öko-innovációkat is) lehetővé teszi a pénzügyekhez való könnyebb hozzáférést üzleti szolgáltatásokat nyújt a régiókban az információs társadalom fejlesztése és a megújuló energia, valamint az energiahatékonyság nagyobb méretű alkalmazásának bemutatása érdekében az információs és kommunikációs technológiák (ICT) elfogadására és alkalmazására bátorít

38 CIP Operatív Programok Intelligens Energia Európa Program (IEE) ICT Politik á t T á mogató Program (ICT-PSP) Vállalkozási és Innovációs Program (EIP) innovációk és a KKV támogatása 2,166 milliárd euró költségvetés A v á llalkoz á sok é s innov á ci ó k serkent ése P é nzeszk ö z ö kh ö z val ó hozz á f é r é s ü zleti é s innov á ci ó s szolg á ltat ó i k ö zpontok h á l ó zata Öko-innovációk a fenntartható fejlődés A politika kialak í t á s á nak t á mogat á sa 727 millió euró EU fenntartható energia Promóciós tevékenységek és disszemináció A politikai é s adminisztrat í v kapacit á sok erős í t é se A fenntartható fejlődés technológiájában való bizalom mértékének kialakítása és a technológiába való megnövelt beruházás serkentése 728 millió euró felzárkózás, a jobb közszolgáltatások és életminőség Egys é ges eur ó pai inform á ci ó s t é rs é g kialak í t á sa Az innov á ci ó k é s a beruh á z á sok erős í t é se az ICT kutat á sokban

39 Határon átnyúló együttműködési programok Magyarország – Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program (www.hu-srb-ipa.com)www.hu-srb-ipa.com

40 Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program A program célja: A program átfogó célja fejleszteni és kiválasztani a határon átnyúló minőségi projektumokat, amelyeknek egyértelmű hozzáadott értéke van és stratégiai jelentőségű a programmal felölelt terület tekintetében. 1 prioritás: Infrastruktúra és környezet 2 prioritás: Gazdaság, oktatás és kultúra3 prioritás. Technikai támogatás 1.1 intézkedés: infrastruktúra a fizikai kapcsolódáshoz 1.1.1: infrastruktúra a határátkelőkhöz, a főutak kiépítése, felújítása 1.1.2: szállítási irányvonalak tervezése és a nyilvános szállítás harmonizációja 2.1 intézkedés: a szinergetikus gazdaság, turizmus, kutatások és fejlesztés szimulálása 2.1.1: képzés üzleti partner keresésére 2.1.2: tematikai útvonalak fejlesztése a kulturális örökség látogatására 2.1.3: a régió területi és szektorfejlesztési tanulmányának koordinálása 2.1.4: a termékekre, fejlesztésre és innovációkra irányuló kutatások 1.2 intézkedés: közös felelősség a környezetért 1.2.1: kisebb tevékenységek a vízgazdálkodásban 1.2.2: a jószág egészségi állapotának figyelemmel kísérése, kisebb akciók a környezet javítása érdekében 2.2 intézkedés: A közös vélemény oktatása és kultúrája 2.2.1: együttműködés az oktatásban 2.2.2: nép a népnek együttműködés

41 Románia-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program (www.romania-serbia.net)www.romania-serbia.net

42 Románia-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program A program célja: A program stratégiai célja, hogy közös határon átnyúló projektumokkal és a szerb és román stakeholderek közös akcióival elérhető legyen a határ menti térségek kiegyensúlyozott és fenntartható szociális- gazdasági fejlődése 1 prioritás: Gazdasági és társadalmi fejlődés 2 prioritás: Környezetvédelem és katasztrófavédelemre való felkészülés 3 prioritás: „Nép a népnek“ csere bemutatása 4 prioritás: Technikai támogatás 1.1 intézkedés: a helyi/ regionális gazdaság és társadalmi infrastruktúra támogatása 2.1 intézkedés: a határ menti problémák megoldási rendszerének és megközelítésének előmozdítása, környezetvédelem és -kezelés 3.1 intézkedés: a civil társadalom és helyi közösség fejlesztésének támogatása 4.1 intézkedés: a program alkalmazásának, teljes irányításának és értékelésének támogatása 1.2 intézkedés: a turizmus szektor fejlesztése, ideértve a határ menti térségek regionális önazonosságának mint turisztikai úticél erősítését 2.2 intézkedés: hulladékkezelés és szennyvízkezelés hatásos stratégiájának fejlesztése és alkalmazása 3.2 intézkedés: a helyi közigazgatás előmozdítása a határ menti térségek közösségeinek való helyi szolgáltatások érdekében 4.2 intézkedés: a program publicitásának és információs tevékenységeinek támogatása 1.3 intézkedés: a KKV fejlesztésének támogatása 2.3 intézkedés: felkészülés hatásos rendszereinek fejlesztése és megközelítése 3.3 intézkedés: az oktatási, kulturális és sportcsere javítása 1.4 intézkedés: a kutatási és fejlesztési szint növelésének és az innovációknak a támogatása a határ menti térségekben 3.4 intézkedés: a határ menti térségek társadalmi és kulturális integrációjának serkentése

43 Horvátország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program (www.croatia-serbia.com)www.croatia-serbia.com

44 Horvátország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program A program célja: A határon átnyúló együttműködés motiválása a regionális gazdaság diverzifikációja és javítása érdekében, úgy, hogy szociálisan és ökológiailag fenntartható legyen, valamint a jószomszédi viszonyok előmozdítása az egész határ mentén; az Európai Unió programjainak irányítását végző helyi, regionális és állami intézmények kapacitásainak kiépítése és azok felkészítése a jövőbeni határon átnyúló programok irányítására, összhangban az EU strukturális alapjaival való területi együttműködés céljaival. 1 prioritás: Fenntartható társadalmi- gazdasági fejlesztés 2 prioritás: Technikai támogatás 1.1 intézkedés: gazdaságfejlesztés2.1 intézkedés: adminisztráció és a program végrehajtása 1.2 intézkedés: környezetvédelem2.2 intézkedés: tájékoztatás, publicitás és a program értékelése 1.3 intézkedés: „nép a népnek “ tevékenység

45 Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program (www.huro-cbc.eu)www.huro-cbc.eu

46 Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program A program célja: a határmenti térség alapvető erősségeire építve közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében 1 prioritás: Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása 2 prioritás: A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határ menti térségben 1.1 beavatkozási terület: a határon átnyúló közlekedés fejlesztése intézkedés: útfejlesztés intézkedés: vasútfejlesztés intézkedés: tervek és tanulmányok készítése 1.2 beavatkozási terület: a határon átnyúló kommunikáció fejlesztése intézkedés: szélessávú Internet infrastruktúra kiépítése intézkedés: közösségi kapcsolódási programok kialakítása 1.2.3intézkedés: a határon átnyúló hírközlés intézkedés: tervek, tanulmányok készítése 1.3 beavatkozási terület: környezetvédelem

47 1.3.1 intézkedés: természetvédelem2.3.1 intézkedés: oktatási intézmények közötti együttműködés intézkedés: vízgazdálkodás2.3.2 intézkedés: munkaerőpiaci együttműködés intézkedés: hulladékgazdálkodás2.4 beavatkozási terület: egészségügy és közös veszélyelhárítás intézkedés: tervek, tanulmányok készítése2.4.1 intézkedés: közös egészségügy, kockázatkezelési infrastruktúra fejlesztése intézkedés: közös intézményfejlesztés, koordináció és képzés 2.5 beavatkozási terület: közösségek közötti együttműködés 2.5.1intézkedés: közösségek közötti együttműködés Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program A program célja: a határmenti térség alapvető erősségeire építve közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében 1 prioritás: Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása 2 prioritás: A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határ menti térségben

48 Szerbia-Bosznia és Hercegovina Határon Átnyúló Együttműködési Program (www.srb-bih.org)www.srb-bih.org

49 Bosznia és Hercegovina-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program A program célja: Az emberek, a közösségek és a gazdaság közeledése a programmal felölelt területen, hogy humán, természeti és gazdasági erőforrások alkalmazásával közösen részt vegyenek az együttműködési térség fejlesztésében. 1 prioritás: Társadalmi és gazdasági kohézió fizikai, üzleti, társadalmi és intézményes infrastruktúra és kapacitások javítását célzó tevékenységek által 2 prioritás: Technikai támogatás 1.1 intézkedés: a gazdasági, vidéki és környezeti erőforrások termelékenységének és versenyképességének javítása a program területén 2.1 intézkedés: a program vezetése és megvalósítása 1.2 intézkedés: az emberek és ötletek cseréjére irányuló határon átnyúló kezdeményezések a polgári és társadalmi együttműködés javítása érdekében 2.2 intézkedés: a programmal kapcsolatos tájékoztatás, publicitás és értékelés

50 Dél-Kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program (www.southeast-europe.net)

51 Dél-Kelet Európai Transznacionális Program - SEE A program célja: A SEE program átfogó célja a program résztvevői közti partnerség fejlesztése a következő stratégiai kérdésekben: a területi, gazdasági és szociális integráció előmozdítása, valamint a kohézió, stabilitás és versenyképesség folyamatához való hozzájárulás. 1 prioritás: Az innovációk és vállalkozás támogatása 2 prioritás: Környezetvédelem 3 prioritás: Európai hálózatokhoz való csatlakozás 4 prioritás: A városi környezetek fenntartható fejlesztése 5 prioritás: Technikai támogatás 1.1 intézkedés: technológiai és innovációs hálózatok fejlesztése specifikus mezőkben 2.1 intézkedés: a vízi erőforrások javított integrált irányítása és az árvízveszély megelőzése 3.1 intézkedés: elsődleges és másodlagos közlekedési hálózatok tervezésének és működésének előmozdítása és koordinálása 4.1 intézkedés: a városi területeket és a települések regionális rendszereit befolyásoló legfontosabb problémák megoldása 1.2 intézkedés: kedvező feltételek fejlesztése az innovatív vállalkozáshoz 2.2 intézkedés: a környezeti veszély megelőzésének előmozdítása 3.2 intézkedés: stratégia kifejlesztése a „digitális szakadékkal“ való szembesüléshez 4.2 intézkedés: a növekedés vonzó és megközelíthető területei arányos mintájának bemutatása 1.3 int.: alapvető feltételek fejlesztése és feltételek megteremtése az innovációk bevezetéséhez 2.3 intézkedés: együttműködés bemutatása a természeti erőforrások és védett térségek irányítása területén 3.3 intézkedés: a multimodális platformok kialakítási keretfeltételeinek előmozdítása 4.3 intézkedés: a kulturális értékek felhasználásának bemutatása a fejlesztés érdekében 2.4 int.:energia- hatékonyság, erőforrások hatékony fogyasztásának bemutatása

52 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Dr. Lukovics Miklós igazgató Szegedi Tudományegyetem Stratégiai és Fejlesztési Igazgatóság docens SZTE Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések