Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Finnugor régészet – őshazák, őstörténet Finnugor népek és nyelvek 2010.03.04.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Finnugor régészet – őshazák, őstörténet Finnugor népek és nyelvek 2010.03.04."— Előadás másolata:

1 Finnugor régészet – őshazák, őstörténet Finnugor népek és nyelvek

2 Az uráli őshaza kutatásának története először kizárólag nyelvészeti érvek alapján XIX. szd. közepén Castrén ural—altaji őshazát tételezett fel Castrén: Belső-Ázsia, Altaj- és Szaján-hegység, a Jenyiszej forrásvidéke; földrajzi nevek alapján; Aspelin, az első finnugor régészettel foglalkozó finn régész is elfogadta Wiedemann: Közép-Ázsia ez nem volt tartható 1950-es években Molnár Erik is ázsiai őshazát rekonstruál, de az afanaszevói kultúra csak az Urál keleti oldalát érintette

3 A Volga—Káma-vidéki őshaza a XIX. szd. közepétől a XX. szd. elejéig módszere a nyelvészeti paleontológia, azaz növény- és állatföldrajz; lényege: ha egy növénynek vagy állatnak alapnyelvi eredetű neve van, akkor az feltehetően őshonos volt az őshaza vidékén a módszer úttörője Köppen: a méh és méz szavak alapján egy feltételezett indoeurópai—uráli őshazát keresett; Ázsiában (Szibériában) a méhet csak a 18. szd. óta ismerik; így a Volga—Káma vidékére rekonstruálta az őshazát; problémák: 1. a poszméh Szibériában is őshonos, 2. a vizsgálatban az akkori jelenkori állapotokat vették figyelembe, nem törődve az éghalati változásokkal

4 A nagy őshaza Főként Finnországban és Észtországban 1907: H. Ojansuu 1960-as évek: E. Itkonen; nagy őshaza, a Baltikumtól az Urálig, de a központja a Volga-vidéken volt észteknél: a b-finnek ősei már i.e. 3. évezred végén a Baltikumban éltek a finnek is átvették 1980-as évek: M. Korhonen csak a finnugor kor legvégére tartja lehetségesnek és csak rövid időre ezzel magyarázhatók az indoeurópai kapcsolatok is napjainkban K. Wiik, A. Künnap és Pusztay János hasonló felfogása

5 A pollenanalízis 1960-as évek, László Gyula: a hőmérséklet változásával megváltozhatott a növények és állatok elterjedtségének határa is; ez a változás a pollenek elemzésével követhető, mert a pollen sokáig megőrződik az őshaza közelebb volt, mert az Urál két oldalán a mezolit és neolit korokban olyan hideg volt, h a terület nem lehetett alkalmas huzamosabb letelepedésre nyelvészeti, régészeti és antropológiai érvek nála egyenrangúak az őshaza a mai Lengyelország területétől a Baltikumig, keleten az Oka folyásáig terjedt az őshaza népességét látta az ún. szvidéri kultúrában

6 Az uráli őshaza 1960-as évek, Hajdú Péter: László Gyula elméletét főleg nyelvészeti szempontból bírálta, de megtartotta a pollenanalízis módszerét felelevenítette a nyelvészeti paleontológia által alkalmazott szavakat, de az állatnevekkel nem foglalkozott csak 10 alapnyelvi növénynév, ebből 7 uráli, 3 finnugor korszakbeli (fenyőfélék, nyír, nyár)- ezek mind Európában, mind Nyugat-Szibériában megtalálhatók kulcsetimológia: a szil (PFU), i.e. ez Európából kelet felé terjedt, elérte az Urált és a Pecsora felső folyását, ugyanitt azok a tűlevelűek, melyek neve közös eredetű tehát: az őshaza Kr.e évezredben Nyugat-Szibériában és az Urál-hegység északnyugati részén ez kb. egybevág az oroszországi régészeti eredményekkel: urál- kámai régészeti kultúra, i.e. 3. évezred elején: a voloszovói kultúra felbomlásával elindult a nyugati irányú vándorlás

7 Újabb elméletek Makkay János: a Finnországtól Nyugat-Szibériáig húzódó erdőövezet benépesülése a Kr.e évezredben indult; a jéghatár északra húzódásával két irányban volt vándorlás: a mai Ukrajnából a Baltikum felé és a Volga-vidékről északra, majd nyugatra, Skandinávia felé Veres Péter: a méh elterjedtségével kapcsolatos problémákat vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az uráli őshaza a feltételezettnél valamivel délebbre helyezkedett el. „A magyarok ősei sohasem éltek az Urál hegység európai oldalán, a Volga-Káma folyók erdős vidékén, amely nézet a hazai szakirodalomban Köppen hibás koncepciója hatására 1916 óta széleskörűen elterjed.” (2000: 28)

8 Újabb elméletek Paradigmaváltás küszöbén? az utóbbi három évtizedben elsősorban finn- és észtországi kutatók megpróbálták újragondolni az uráli alapnyelvet beszélő népesség eredetét Kalevi Wiik, Kyösti Julku, Ago Künnap, Pusztay János, Pomozi Péter a nyelvészeti-régészet-antropológiai adatok egymással egyenrangú kezelése a kontaktuselmélet alkalmazása az alapnyelv felbomlása előtti korok rekonstrkciós kísérlete

9 A kontaktuselmélet először csak a finnek őseivel foglalkoztak, sztük Kr.e re már betelepítették Dél-Finnországot Kalevi Wiik: Az európai népek eredete (magyarul 2008) 1. Az eredetkutatás története nyelvészet: a nyelv határozza meg a népet elvet alkalmazzák (K.W. szt.), max évvel tudnak visszamenni az időben a nyelvészek régészet: főként a ’70-es, ’80-as évektől, évnél korábbi időket is vizsgálták, de ált. egy régészeti kultúra nem egyenlő egy nyelvvel (kiv. bizonyos finnugor leletek K.W. szt.)

10 A kontaktuselmélet genetika: főként a ’80-as évektől, markerek (jellemző jegyek) alapján a népek közti rokonsági fokokat, a mutációs sebességek alapján a népcsoportok szétválásainak idejét tudják meghatározni 2. A mai Európa nyelvi egységessége: ma Eu-ban: 4 nyelvcsalád indoeurópai (700 millió beszélő, ez 96%, de nem őshonos, csak 9000 éve jelent meg finnugor (23 millió, 3%, őshonos) török (10 millió, 1%, a legfiatalabb Eu-ban) baszk (66000, 0,1%, őshonos)

11 A kontaktuselmélet 3. Hagyományos előfeltevések: a vándorlás premisszája: a nyelvek ott vannak, ahol korábban is sokáig voltak a harciasság premisszája: békeidőszakban intenzívebb nyelvi kapcsolatok, több nyelvi változás, nyelvcsere nem csak harc által érhető el a nyelv premisszája: a nyelv határozza meg a népet

12 A kontaktuselmélet 4. A modern eredetkutatás: nyelvészetben kontaktuselméletek, nyelvcsere kérdése, lingua franca, pidginizáció, kreolizáció modern régészetben a békeidők során kialakult fejlődés vizsgálata dominál genetika: férfiaknál Y kromoszóma, nőknél mitokondriális DNS vizsgálata 5. A nyelvi területek változása: a. A népességvándorlás típusai: a népesség terjeszkedése (kis csoport, új csoport génjei és nyelve dominál) a népesség elvándorlása (nagy csoport, génjeik és nyelvük dominál) a felsőbb társadalmi réteg hatalmi helyzetbe kerülése: a gének és a nyelv beolvad a többségbe

13 A kontaktuselmélet b. Nyelvcsere: ez egy folyamat: a státuszkülönbségek lingua franca nyelveket (több eltérő nyelvközösség nemzetközileg használt nyelve) hoznak létre - a lingua francák nyelvcserét eredményeznek - a nyelvcserék újabb nyelveket/nyelvjárásokat eredményeznek

14 A kontaktuselmélet c. lingua franca: a nyelvi kapcsolatok okozta változások a változás ún. külső okai fogalom: olyan nemzetközi nyelv, melyet olyan csoportok használnak egymás közötti kommunikációban, melyeknek nincs közös nyelvük lf. ma pl az angol Eu-ban, vagy az orosz Oroszországban a lf. kialakulásának nem belső nyelvi okai vannak, a rangbeli különbségek alakítják a lf. ki is halhat térben sokkal nagyobb kiterjedésű lehet, mint egy hagyományos értelemben vett alapnyelv

15 A kontaktuselmélet pl. van két nyelv A és B. A jómódú vadászok nyelve, B szegény gyűjtögetőké. A kereskedni akar B-vel. A közös nyelv A nyelve lesz, mert övé a rangbeli fölény. A-hoz legközelebb eső területen egy Ab nyelv alakul ki (B-k A-t beszélik, de nem helyesen, b elemek maradnak benne). Távolabb Ba nyelv alakul, tehát marad a gyűjtögetők eredeti nyelve, de bizonyos elemeket átvesznek A-tól. Van olyan terület, a kapcsolat terének két végpontja, ahol mind A, mind B eredeti formában megmarad ha A (mint lf.) olyan szintű presztízsre tesz szert, ki is szoríthatja B-t, ilyenkor történik nyelvcsere a nyelvcsere mindig hagy nyelvi lenyomatot, ún. adsztrátumot. Az előkelőbb nyelvből az alacsonyabb státusú nyelvbe bekerült alakokat szupersztrátumnak, ennek fordítottját szubsztrátumnak nevezzük. (Finnugor szubsztrátum lehet az oroszban pl. a habeo szerkezet használata habeo ige helyett)

16 Korszakolás Az európaiak legfontosabb korszakai: 1. Az első emberek: 2,5 millió éve az embernek nevezett faj, homo habilis, négy lábon járt 1,8 millió éve felegyenesedett, homo erectus félmillió éve homo sapiens néhány százezer éve homo sapiens neanderthalensis (40000 éve nyom nélkül kihalt, ők lakták a maiak előtt Eu-t) éve Afrikában kifejlődött a mai ember elődje a homo sapiens sapiens az afrikai homo erectusból éve az első mai európaiak elődei megérkeznek Eu-ba - aurignaci migráció, keletről, Közép-Ázsiából jöttek éve gravetti migráció, a mai eu-iak elődeinek másik csoportja, délkeletről, a Közel-Keletről jöttek, az előbbiekkel együtt a mai eu-iak génállományának 75-80%-át lefedik

17 Korszakolás Kr.e neolitikus migráció, földművesek, mi eu-iak génjeinek 15-20%-a Kr.e kurgánmigráció 2. az aurignaci migráció: vadászat, munkaeszközök, első művészi alkotások (barlangrajzok) genetikailag a férfiak génállománya alapján a mai eu-i férfiak génállományának 50%-a értelmezhető sok különböző nyelven beszéltek, Ny-Eu-ban baszkul, K-Eu-ban a finnugor lett a lingua f. 3. a gravetti migráció: központja a mai Közép-Eu-ban (Ausztria, Csehország) Vénusz-figurák (Spanyolországtól Nyugat-Szibériáig), megmunkált vágófegyverek genetikailag egyformán érintett a férfi- és a nőági vonal

18 Korszakolás nem tudjuk, h milyen nyelven beszéltek, talán ők is soknyelvűek, talán Ny-on baszk, K-en finnugor lingua f., Balkán déli részén indoeurópai az utolsó jégkorszak ( évvel ezelőttig, többször olvadás, észak-déli irányú folyamatos vándorlás, ez kedvez a nyelvi kapcsolatoknak, a nyelvcserének is déli irányú elvándorlás a menedékekbe (refug), zsúfoltság 3 nagy refug: mai Ibéria (nyelvileg baszk), Balkán („a térség egy kisnyelvéből (sic!) fejlődött ki a kultúra ie- i presztízsnyelve”), Ukrajna - utóbbi nyugat felében finnugor lingua f., keleten talán altáji vagy paleoszibériai nyelv

19 Korszakolás 4. A Kr.e közötti időszak posztglacidális korszak, jégtakaró visszahúzódik, Észak-Eu-ban száraz földterületek a növény- és állatöv is északabbra húzódik a 3 menedékben élők: vagy maradnak és új életformát vesznek fel, vagy északabbra költöznek új kultúrák alakulnak ki magdaleni kultúra: a mai Franciaország területén az ibériai menedékből kivándoroltak, baszk nyelv Kr.e az előbbi alapján a hamburgi kultúra

20 Korszakolás 5. Kr.e három kultúra, melyek részben lefedik egymást: 1. brommei: legnyugatabbi, ibériai menedéken alapult, baszk 2. ahrensburgi: ibériai és ukrajnai alapján, baszk, Észak- Fannoskandináviába és az Urál felé vándoroltak 3. szvidéri: legkeletebbi, ukrajnai alapján, finnugor, részük az Urálba a szvidéri és ahrensburgi kult. közös nyelve a finnugor egy új nyelvjárása lett, melyben baszk szubsztrátum van egész Észak-Európában a finnugor volt a lingua franca 5. Kr.e a földművelés megérkezésének és elterjedésének ideje, további korszakok Kr.e : a földművelés („kőkorszaki forradalom”) a világ több pontján alakult ki, a közel-keleti góc egyik részében indoeurópai nyelvet használtak (vagy nem, de akkor a Balkánon elsajátították), ők bejöttek Eu-ba, a földművelés elterjedése a Balkánon, az ie nyelv lesz a presztízsnyelv; első európai földművelő kultúrák: proto-szeszklo (mai görög), sztarcsevó (Balkán), mai Románia és mai Magyarország területén északon többféle fgr. nyelv, nyugaton baszk

21 Korszakolás Kr.e : a földművelés terjedése nyugatra és Közép-Európa felé= ieurópai nyelv terjedése Kr.e : ekkor az indoeurópai nyelv már lehetett maga az ie alapnyelv, másfelől a peremterületein egy sor olyan nyelv keletkezett, mely szubsztrátumokkal volt tele: germán, balti, szláv, román, kelta az észak-nyugati ie. terjeszkedés kiszorítja a finnugor és a baszk lingua francát keletkezett olyan finnugor (baszk szubsztrátumú) nyelv, melyben ie. szubsztrátum is megőrződött Nyugat-Európa és az Urál között széles nyelvcsereövezet húzódott, az ie. nyelv folyosókon keresztül jutott be először Nagy-Britanniába, majd Skandináviába, végül a Baltikumba Kr. e : Észak- és Kelet-Európában zsinórkerámiás kultúra, földművelő- állattartó kult. megújulása mezőgazdasági forradalom Északon az ie. nyelv tovább terjeszkedik a fgr. rovására

22 Az uráliak őstörténete (Fodor 2000) Kr. e. 6-4 évezred: az uráliak az Uráltól keletre és nyugatra, a kelet-európai és nyugat-Szibériai erdőövezetben, Ob-Irtis és Káma folyók vidékén embertanilag: igen sokszínű, átmenet az europid és mogolid rassz között, a számik önálló altípust alkotnak a nyelvi egység már a korai neolitikumban felbomlott, a finnugor egység pedig a bronzkor kezdetén (Kr. e körül): az ugorok keleten, a finnségiek nyugaton, ők jelentősen terjeszkedtek voloszovói műveltség (Kr. e ) a Középső- és a Felső-Volga vidékén, fgr. nyelvűek a finnugorság szoros kapcsolatban állt indoeurópai és paleoszibériai népek őseivel is

23 Uráli őstöri ősiráni hatás: földművelés, állattartás, fémművesség Kr. e szd. Ob-Irtis-Isimvonaltól délre szintasai kultúra, erős hatás az ugorokra, lótartás átvátele a bronzkor végére a fémművesség és a termelőgazdálkodás, mind a keleti, mind a nyugati fgr-ok körében elterjedt; a korszak végére olyan kultúrák jelennek meg, melyek a balti, volgai és kámai finnugorság előzményei ananyinói kult. (vaskor, Kr. e szd.) őspermiek a Volga jobb partján gorogyeci műveltség: mordvinok és muromák elődei a mari etnogenezisben mindkét kultúrának szerepe volt Felső-Volga és Baltikum közti részen: textildíszes kerámia kultúra, a merják és mescserek elődei (ők még a középkorban eloroszosodtak)

24 Uráli őstöri finnek: két törzsi csoport – suomi és häme – a vaskorban telepszik meg Dél-Finnországban 7-9. szd. a keleti balti-finnek ősei közeli kapcsolatban állnak a novgorodi szlovénekkel és északról a normannokkal – a csúdok kérdése 8. szd. volgai bolgár birodalom, udmurtok és komik a közvetlen szomszédaik a komik korán kapcsolatba kerültek novgoroddal, kereskedtek; az oroszok a Volga vidékét csak a szd.-ban érték el, míg Szibériába csak a 15. szd.-ra jutottak el

25 Magyar (ugor) őstörténet kb. Kr.e. 2. évezred, a Dél-Uráltól keletre, állattartó, földművelő gazdálkodás Kr. e k. Anatólia felől nagy műveltségű nép, kétkerekű harci szekerek – szintasai műveltség uekkor az Ob felső szakaszán, az Altáj közelében szamuszi régészeti műveltség, termelőgazd., bronzművesség a kései bronzkorban (Kr.e. 2. évezred vége) a ny- Szibériai steppén andronovói kultúra, igen fejlett istállózó állattartás, lótartás az előugorok a 3 kultúra területének valamelyikében laktak obi-ugor lóáldozatok és magyar lovastemetkezés előzményei

26 Magyar őstöri Kr.e 9-8. szd. a lovas nomadizmus kialakulása, emellett csak növénytermesztés (köles, búza, borsó, bab) néhányaknál felhalmozódott vagyon (ló) Kr. e szd.: az ősmagyarok ekkorra már nomadizáló csoport, a szargatkai kultúra az ő tárgyi hagyatékuk lehet legközelebbi szomszédaik a dél-Urál környékén élő, iráni nyelvű szarmaták Kr. u szd. ázsiai hunok által megindított népmozgás 6. szd. közepén az ősmagyarság Szibériából átköltözött az Urál és a Volga vidékére – kusnarenkovói kult. 8. szd. közepén Baskíriából elindultak, a Don-Donyec-Azovi- tenger vidékére, kazár birodalom, kettős fejedelemség, stb. 850 k. Dnyeper-Dnyeszter, Etelköz az obi-ugorok ősei egész a szd-ig az Urál nyugati oldalán éltek, akkor kellett keletre költözniük, életmódjuk jelentősen átalakult, a nomadizálás emlékét csak a hitviláguk és folklórkincsük őrzi

27 Olvasmányok Fodor István: Az uráli népek őshazája és őstörténete, in: Nanovszky György: Nyelvrokonaink, Teleki László Alapítvány, Bp., 2000, Fodor István: Történelmünk kezdetei, Vasi Szemle, 2010/1, Klima László: Az uráli őshaza kutatásának története, in: Nanovfszky 2000, Veres Péter: Az uráli és a magyar őshaza meghatározása a legújabb adatok fényében, in: Nanovfszky 2000, (A Nyelvrokonaink taulmányai elérhetők a tanszéki honlapról) Kalevi Wiik: Az európai népek eredete, Nap Kiadó, 2008, a vizsgára kötelező ismerni egy nép vázlatos történetét a megadott szakirodalom alapján Ajánlott: Vasi Szemle 2010/1. (őstörténeti szám) Magyar Tudomány 2008/10.


Letölteni ppt "Finnugor régészet – őshazák, őstörténet Finnugor népek és nyelvek 2010.03.04."

Hasonló előadás


Google Hirdetések