Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSEK AZ ÚJABB HIVATALI ÉS BÍRÓSÁGI GYAKORLAT TÜKRÉBEN A „felhők” fölött mindig kék az ég…?! (copyright: Generál) avagy a szellemi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSEK AZ ÚJABB HIVATALI ÉS BÍRÓSÁGI GYAKORLAT TÜKRÉBEN A „felhők” fölött mindig kék az ég…?! (copyright: Generál) avagy a szellemi."— Előadás másolata:

1 ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSEK AZ ÚJABB HIVATALI ÉS BÍRÓSÁGI GYAKORLAT TÜKRÉBEN A „felhők” fölött mindig kék az ég…?! (copyright: Generál) avagy a szellemi tulajdon jelene és jövője MIE konferencia, november 23. dr. Borbás Máté SBGK Ügyvédi Iroda

2 MIÉRT ÉRDEKES?  minimális törvényi szabályozás  a hivatali és a bírósági gyakorlat orientáló szerepe  a gyakorlat nem teljesen konzisztens  életközeli, összetett státuszügyek

3 JOGI SZABÁLYOZÁS – Vt. 3. § (1) c) „A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra”  feltétlen kizáró ok – észrevétel vagy törlési kérelem  actio popularis - bárki hivatkozhat rá  időben korlátlanul - belenyugvás nem alkalmazható  bejelentéskori állapot vizsgálata  szubjektív – kizáró ok a bejelentő személyében

4 JOGALKALMAZÓI ÉRTELMEZÉS I. „Lindt” ügy - az Európai Bíróság C-529/07 sz. előzetes döntéshozatali ügyben hozott ítélete Az összes releváns körülmény értékelése, különösen:  a bejelentő tudja vagy tudnia kell, hogy valamely harmadik fél legalább egy tagállamban azonos vagy hasonló megjelölést használ azonos vagy ahhoz a megtévesztésig hasonló termék vonatkozásában;  a bejelentő azon szándékát, hogy a harmadik felet megakadályozza a megjelölés további használatában;  a harmadik fél megjelölése által élvezett jogi védelem szintjét és a lajstromoztatni kért megjelölést.

5 JOGALKALMAZÓI ÉRTELMEZÉS II. „ACG ALL CONDITIONS GEAR” ügy - a Fővárosi Bíróság 3.Pk /2004/4. sz. végzése Két alapvető körülmény bizonyítása szükséges:  a bejelentő tudott a korábbi megjelölésről  a bejelentőnek a bejelentéskor csalárd, tisztességtelen szándéka állott fenn

6 TIPIKUS TÉNYÁLLÁSOK I.  magyarországi lajstromozás hiányának kihasználása  nem lajstromozott ismert megjelölés bejelentése  védjegy-spekuláció (használati szándék hiánya)  „abszolút” rosszhiszeműség

7 TIPIKUS TÉNYÁLLÁSOK II.  bizalmi viszonnyal visszaélés  visszaélés üzleti viszonnyal  közösen létrehozott/bevezetett brand kisajátítása  ügynöki, képviselői bejelentés (Vt. 6. §)

8 ÉRDEMI KÉRDÉSEK I. Lehetséges-e egy általános tesztet felállítani?  „ACG ALL CONDITIONS GEAR” ügy  „TOTYA” ügy (FB, 3.Pk /2010/9.) cél: átlátható, világos teszt felállítása merev, mechanikus vizsgálat nem elégséges

9 rosszhiszemű az, aki tudja, vagy elvárható körültekintés mellett nyilvánvalóan tudnia kell, hogy az, amit tesz, más jogát sérti vizsgálat tárgya: az oltalom megszerzése sérti-e más jogát azon az indokolt hátrányon túl, amit az oltalomból folyó használati jog kizárólagossága jelent bárki számára (nincs jogsérelem – nincs rosszhiszeműség)

10 ÉRDEMI KÉRDÉSEK II. A megjelölések azonossága/hasonlósága  korábbi gyakorlat - lényegi azonosság kell  „Lindt” ítélet – „megtévesztésig” hasonló megjelölés  „McKIWAN’S” ügy (FT, 1.Pk /2011/6.) – nincs lényegi azonosság, de vizuális és asszociációs hasonlóság igen (jóhírnév szerepe!)

11 ÉRDEMI KÉRDÉSEK III. A megkülönböztető képesség jelentősége  „VET-MED-LABOR” ügy (FT, 1.Pk /2010/27.) – van jelentősége, egy erős megkülönböztető képességgel rendelkező védjegy esetén kevésbé valószínű, hogy véletlenszerűen ugyanazt a védjegyet alkotják meg

12 ÉRDEMI KÉRDÉSEK IV. Áruosztályok jelentősége  „ALDI” ügy (FÍT, 8.Pkf /2007/4.) – ha a bejelentés rosszhiszemű, úgy a rosszhiszeműség a teljes árujegyzék tekintetében fennáll  „FÉG” ügy (FÍT, 8.Pkf /2011/9.) – valaki nem lehet részben jó- és részben rosszhiszemű

13  „ENERGOMAT” ügy – a kérelmező (és a jogosult is) csak az árujegyzék egy része tekintetében használta a védjegyet – csak ezen áruk tekintetében állapította meg a rosszhiszeműséget  ha a tisztességtelenség csak az áruosztály egy része tekintetében bizonyítható („Lindt” ügy)

14 ÉRDEMI KÉRDÉSEK V. Összefüggés – használat (időleges) elmaradása  „ENERGOMAT” ügy - tartós, kedvező megítélésű fogyasztási cikk jól bejáratott neve elvárható, hogy a bejelentő részletesen tájékozódjon a piacon a megjelölés használatáról életszerű, hogy a bejelentő célja a más által bevezetett márka ismertségének kihasználása

15  „TOTYA” ügy – lehet-e a bejelentő rosszhiszemű, ha a megjelölés jogosultja már nem végez gazdasági tevékenységet?  „AFRICANA” ügy (SZTNH, M /13) - a használati kényszer megkerülése rosszhiszemű – joggal való visszaélés, ellentétes a védjegyjoggal abszolút rosszhiszeműség?

16 ÉRDEMI KÉRDÉSEK VI. Összefüggés – lajstromozás nélküli korábbi használat (Vt. 5. § (2) a))  sokszor együttes hivatkozás  „AQUA-STOP W” ügy (FB, 1.Pk /2011/5.) – a Vt. 3. § (1) c) pontjába ütközést a bíróság megállapította, de ez egyidejűleg nem szolgálhat a Vt. 5. § (2) a) pontjában foglaltak alapjául, mert ua. körülmény kétszeres értékelését jelentené

17 ÉRDEMI KÉRDÉSEK VII. Összefüggés – jóhírű védjegy oltalma (Vt. 4. § (1) c))  „ROTSCHILD” ügy (SZTNH, M /37.) - a korábbi megjelölés jóhírnevének kihasználása, a tisztességtelen haszonszerzési szándék a Vt. 4. § (1) c) körében értékelendő, önmagában nem alapoz meg rosszhiszeműséget

18  ENERGOMAT” ügy - kedvező piaci megítélésű megjelölés esetén életszerű, hogy a bejelentő célja a más által bevezetett márka ismertségének és népszerűségének kihasználása – ez önmagában tisztességtelen szándék  nem alkalmazható lajstromozott védjegyek esetén?

19 ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK I. Észrevétel – nincs jogorvoslat  észrevételt tevő nem ügyfél – nem terjeszthet elő megváltoztatási kérelmet  csak törlési eljárást indíthat (idő, költség)  évi CII. törvény indokolása – eljárási indok  ha az észrevételt tevő egyben felszólaló (ügyfél) is?

20 ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK II. Bizonyítás  tanúbizonyítás jelentősége – nem pótolja írásbeli nyilatkozat  már a hivatali eljárásban elő kell terjeszteni a rendelkezésre álló bizonyítékokat (Vt. 40. § (3))

21 ÖSSZEGZÉS  cél: átlátható, világos teszt – minél egységesebb joggyakorlat  de: elvi éllel rögzíthető-e bármely ismérv vagy vizsgálati szempont?  a tényállás összes releváns elemének együttes értékelése

22 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSEK AZ ÚJABB HIVATALI ÉS BÍRÓSÁGI GYAKORLAT TÜKRÉBEN A „felhők” fölött mindig kék az ég…?! (copyright: Generál) avagy a szellemi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések