Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Csík-hágó Iskola Magyar Történelem 2010-2011-es tanév 14. óra A bécsi döntésektől a második világháborún és a kommunizmuson át máig (1940-2011) tanár:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Csík-hágó Iskola Magyar Történelem 2010-2011-es tanév 14. óra A bécsi döntésektől a második világháborún és a kommunizmuson át máig (1940-2011) tanár:"— Előadás másolata:

1 Csík-hágó Iskola Magyar Történelem es tanév 14. óra A bécsi döntésektől a második világháborún és a kommunizmuson át máig ( ) tanár: Németh Károly

2 Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! (“Himnusz”, Kölcsey Ferenc verse (1823)) O Lord, bless the Hungarian nation With your grace and bounty Extend over it your guarding arm During strife with its enemies Long torn by ill fate Bring upon it a time of relief This nation has suffered for all sins Of the past and of the future! (“Hymn”, by Ferenc Kölcsey (1823))

3 Felhasznált anyag: A Wikipédia vonatkozó oldalai és képek az internetről

4 1914 június 28-án Gavrilo Princip szerb nacionalista meggyilkolja a Monarchia trónörökösét és feleségét Szarajevóban, Bosznia fővárosában. A merénylő a szerb titkosszolgálat embere volt.

5 A Horthy Miklós átal szervezett Nemzeti Hadsereg Szegeden alakult meg 8000 fővel, onnan vonult Budapestre francia jóváhagyással. November 16-án vonult be a fővárosba március 1-én Horthyt az országgyűlés kormányzóvá választja.

6 Vitéz Ómoravicai Imrédy Béla Miniszterelnök (1938 május 1939 január). Először keresztényszociális politikusként lépett fel, majd egyre inkább szélsőjobboldali politikát folytatott a fasiszta Németország sikerében bízva. Ugyanakkor a nyilas pártot végig elítélte, mert a társadalmi rend felforgatóit látta bennük.

7 1938 november augusztus magyar bevonulás 1941 magyar bevonulás

8 Horthy Erdélyben, 1940-ben.

9

10 Teleki Pál második miniszterelnöksége (1939 január április ) Angolbarát politika amennyire lehet a német nyomás ellenére. Bevezették a második zsidótörvényt, ami zsidók alkalmazását korlátozta értelmiségi pályákon. Ez rövidesen nem csak a zsidókat, hanem általában a nemzetiségieket is korlátozza az értelmiségi pályákon. A Magyar Élet Pártja elnöke, megnyeri az 1939-es választásokat, szociális alapot hoz létre és infrastrukturális beruházásokat (pl modern új iskolák építése, pl Pannonhalmi Bencés Gimnázium). Örökbarátsági szerződés Jugoszláviával, ezt Horthy döntése végül felrúgja, Teleki öngyilkos lesz hogy az angolok iránti elkötelezettségét bizonyítsa. Horvátország kiválik Jugoszláviából. A németek megtámadják A maradék Jugoszláviát, a magyar csapatok visszafoglalják a Délvidék nagy részét.

11 Bárdossy Lajos (1941 április – 1942 április). Szombathelyi származású, Berlinben és Párizsban jogot tanult, majd londoni követségi tanácsosként sok szimpátiát szerez Magyarország számára. Bukaresti nagykövetként korrektségét a románok is tisztelik. Nem volt náci, de németbarát politikát folytatott. kormányzása alatt vezették be a harmadik zsidótörvényt, ami tiltotta a zsidókkal kötött vegyesházasságot. Sokáig ellenezte a háborúba való belépést 1941 júniu 6-án azóta sem azonosított vadászgépek bombázták Kassát, másnap a Bárdossy-kormány bejelentette a háborúba való belépést a Németország mellett a Szovjetúnió ellen. December 11-én Horthy és a Minisztertanács jóváhagyása nélkül hadiállapotban levőnek hirdette ki Magyarországot az USA-val is márciusában Horthy lemondatta. Bárdossy küldte ki 1942 januárjában az un. Második Magyar Hadsereget (kb ember) az oroszországi frontra.

12 Jány Gusztáv, a Második Magyar Hadsereg főparancsnoka. A hadsereg német irányítás alatt harcolt a Don-nál. Hadifogságba esett katonák ezer ember halt meg a fős Második Magyar Hadseregből.

13

14 Kállay Miklós (1942 március – 1944 március). Bethlen István miniszterelnök bizalmasa. Náciellenes és ki akar lépni a háborúból. Angolbarát politikus, a háttérben megegyezik az angolokkal. A németek tudomást szereznek róla és 1944 márciusában megszállják az országot. Koncentrációs táborba viszik, majd hadifogságba kerül, onnan Amerikába települ. New Yorkban halt meg 1967-ben.

15 Sztólyai Döme (1944 március – 1944 augusztus) A német megszállás elején nevezte ki Horthy, hogy elkerülje, hogy Magyarország a Cseh-Morva Protektorátushoz hasonló statuszba kerüljön. Sztólyai németbarát volt (eredetileg berlini nagykövet), De nem engedte, hogy a nácik (a nyilaskeresztes párt) kormányba kerüljenek. Ezzel együtt, a zsidókat sárga csillag viselésére kötelezte és nem tudta megakadályozni A vidéki zsidóság deportálását sem. A budapesti zsidóság elhurcolását Horthy személyesen akadályozta meg a magyar hadsereg hozzá hű egységeinek a segítségével. Ekkor az ország egyre kevésbé volt kormányozható, mert Horthyék mellett a németek is nagyjából azt csináltak, amit akartak. Sztólyait végül puccsal próbálták eltávolítani 1944 augusztusában, a románok átállása idején, de a próbálkozás kudarcot vallott, a németek mindenről tudtak. Sztólyai helyett így először a puccsisták jelöltje, Lakatos Géza került kormányra 1944 augusztusa és októbere között, majd a németek jelöltje, Szálasi Ferenc lett a miniszterelnök.

16 Szálasi Ferenc (1944 október 1945 május) Erdélyi származású, elmagyarosodott örmény családból. Tehetséges katona, vezérkari őrnagy lesz, majd szélsőséges nézeteiért Horthy bebörtönözteti. A nyilaskeresztes párt egyik vezéralakja, ez a német nácik magyar megfelelője. Igaz, Szálasi saját ideológiát dolgozott ki, az un hungarizmust, ami toleránsabb volt a nácizmusnál és a zsidóság üldözésén túl más nemzetiségekhez türelmesen viszonyult. A háború végén amerikai fogságba esett, majd elítélték és kivégezték. Horthy 1944 októberében készen állt a háborúból való kiugrásra, a feltételekről is megegyezett az oroszokkal, de a kiugrást nem tudta végrehajtani, mert a németek tudomás szereztek tervéről, elrabolták a fiát, így lemondásra kényszerítették. Ekkor került hatalomra Szálasi Ferenc.

17 Budapest a második világháború végén.

18 Dálnoki Miklós Béla (1944 december 22 – 1945 november 15) Az 1. Magyar Hadsereg (Észak-Erdélyben állomásozott) parancsnoka. Székely család leszármazottja. Horthy lemondatása után szembefordult a németekkel, Horthy eredeti kiugrási szándékát és utasítását követve, beszüntette az ellenállást a szovjet hadsereggel szemben. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944 december 21-én Debrecenben miniszterelnökké választja.

19 Tildy Zoltán (miniszterelnök: 1945 november – 1946 február 1) (köztársasági elnök: 1946 február – 1948 julius) A Független Kisgazdapárt elnöke. Szovjet nyomásra bevette a kommunistákat is a kormányba. Neki kellett aláírnia a korábbi vezetők “népbírósági” elítélését és kivégzését.

20 Nagy Ferenc (1946 febr – 1947 május) Kisgazdapárti miniszterelnök. Az elinflálódott pengő helyett a forintot bevezette. Aláírta az új békeszerződést. Elrabolták a fiát a szovjetek, és külföldre kényszerítették a családjával együtt. Végül az USA-ban telepedett le.

21 Dinnyés Lajos (1947 május – 1948 december) Kisgazdapárti miniszterelnök Nagy Ferenc lemondása után, illetve az un. kékcédulás választások után. A kommunisták bábjává vált kormánya.

22 Dobi István (1948 december – 1952 augusztus). Miniszterelnök, majd a minisztertanács elnöke. Kisgazda politikus, aki már a tanácsköztársasában is szerepet vállalt. Vezetése alatt olvadt össze a kommunisták által szétvert Kisgazdapárt maradéka a Magyar Kommunista Párttal.

23 Rákosi Mátyás ( ) A Délvidéki Ada-n született Rozenfeld Mátyásként, zsidó hagyományú, de nem vallásos családban. Régi kommunista, a megszálló szovjetek segítségével került hatalomra. Kormányzása alatt tömegesen kínoztatta meg és végeztette ki a nem kommunistákat, Sztálinhoz és Leninhez hasonlóan. Még neki nem tetsző kommunista vezetőket is nagy számban végeztetett ki ban Sztálin halála után a szovjet vezetők lemondatták, helyébe Nagy Imrét nevezték ki, aki akkor még a KGB-nek ( szovjet titkosszolgálat) dolgozott.

24 Nagy Imre (1953 julius – 1956 november 12) Az 1956-os forradalom élére áll, a szovjet bevonulás után először a jugoszláv követségen kap menedéket, majd kiadják a szovjeteknek, akik Romániába szállítják. Onnan visszakerül Magyarországra, ahol végül kivégzik, 1958 juliusában, a forradalom sok más vezetőjével együtt.

25 Az 1956-os forradalom (1956 október 23 – november 11)

26 Kádár János ( ) Ő hívta be a szovjeteket az 1956-os forradalmat leverni. Pontosabban, őt választották a szovjetek uj bábjuknak. Hogy a forradalmárok követeléseinek is engedjenek, később a kommunista országok közül egyedül Magyarországon, engedélyezték a kisvállalkozásokat. Így kapta az ország a “legvidámabb barakk” és a “gulyáskommunizmus” elnevezést.

27 Páneurópai piknik (1989 augusztus 19): szeptember 11-én megnyitják a magyar-osztrák határt a keletnémet kivándorlók elött és ezzel összeomlik a kommunizmus egész rendszere.

28 Antall József (1990 május – 1993 december), az első szabadon választott miniszterelnök a kommunizmus bukása után.

29 Orbán Viktor Miniszterelnök ( és 2010-től jelenleg is)

30 Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. (Vörösmarty Mihály “Szózat” című verséből (1836)) To your homeland unwaiveringly, Be faithful, O Hungarian! It is your cradle and will your grave be Which nurses, and will bury you. (from “Szózat” (in English “Summons”) by Mihály Vörösmarty (1836))


Letölteni ppt "Csík-hágó Iskola Magyar Történelem 2010-2011-es tanév 14. óra A bécsi döntésektől a második világháborún és a kommunizmuson át máig (1940-2011) tanár:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések