Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Információszabadság II.. A KÖZFELADATOT ELLÁTÓ SZERVEK GYAKORLATI TEENDŐI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Információszabadság II.. A KÖZFELADATOT ELLÁTÓ SZERVEK GYAKORLATI TEENDŐI."— Előadás másolata:

1 Információszabadság II.

2 A KÖZFELADATOT ELLÁTÓ SZERVEK GYAKORLATI TEENDŐI

3 I. Egyszeri kötelezettségek – közzétételi kötelezettségek felmérése (elektronikus közzététel) – integráció a közadatkeresőbe – szabályzatkészítési kötelezettségek II. Rendszeres kötelezettségek – frissítés (közzétett adatok, közadatkereső, szabályzatok) – bejelentés az adatvédelmi biztosnak III. Folyamatos kötelezettségek – adatigénylések megválaszolása Teendők számbavétele

4 Közzétételi kötelezettség Ágazati szabály meghatározhatja a közzététel módját és a közzéteendő adatok körét. Az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény közzétételi listáin szereplő adatok elektronikusan közzéteendők.

5 Közzétételi kötelezettség I. Általános közzétételi lista II. Különös (ágazati) közzétételi lista III. Egyedi közzétételi lista

6 Mód: internetes honlapon. a) saját honlap b) fenntartó honlapja vagy társulásban üzemeltetett honlap c) központi honlapon: „Közérdekű adatok” menüpont. Közzétételi kötelezettség

7

8

9

10 Integráció a közadatkeresőbe Az elektronikus közzétételi kötelezettségen felül a törvény előírja, hogy a szervezetek a közérdekű adatok egyszerű nyilvántartása és kereshetősége érdekében, a közzétett információk leíró adatait továbbítsák a központi elektronikus jegyzéknek és egységes közadatkeresőnek. Jelenleg a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. üzemelteti az egységes közadatkereső-rendszert.

11

12 Szabályzatkészítés 1. adatigénylés-teljesítési szabályzat 2. közzétételi szabályzat

13 Adatigénylés-teljesítési szabályzat Tartalom: - az adatigénylések teljesítésével kapcsolatos eljárások (folyamatok, belső határidők) - az adatigénylések teljesítésével kapcsolatos belső felelősségi szabályok (mely szervezeti egységnek vagy személynek mi a teendője az igény teljesítésével összefüggésben) - az adatigénylések teljesítése dokumentálásának rendje

14 Adatigénylés-teljesítési szabályzat Forma: - normatív munkáltatói utasításként - állami irányítás egyéb jogi eszközeként A kibocsátó személyétől, valamint attól függ, hogy mely szervekre nézve lesz a szabályzat kötelező. Akármilyen formában is bocsátják ki a szabályzatot, az nem terjeszkedhet túl a jogszabályok keretein, vagyis nem korlátozhatja a jogszabályban meghatározottakon túl a polgárok jogait, és nem csorbíthatja a polgárok jogait védő garanciákat sem.

15 Közzétételi szabályzat Tartalom: a közérdekű adatok közzétételével, a helyesbítéssel és a törléssel kapcsolatos részfeladatok, az azokért felelős munkakörök, a felelősök együttműködésének rendje, a fegyelmi felelősség részletes szabályai, az adatbiztonsági szabályok, valamint a belső ellenőrzés rendje. A két szabályzat elkészíthető egységes szerkezetben is, ennek nincs akadálya. A szabályzat nyilvános, a honlapon közzé kell tenni.

16

17 Az adatvédelmi biztos értesítésének kötelezettsége 1. Évente teljesítendő kötelezettség. (A biztos minden évben a Magyar Közlönyben közzétett közleményben hívja fel a figyelmet e kötelezettségre.) 2. Az értesítés tartalma: az elutasított adatigénylésekről és ezek indokai. - Amennyiben ilyen nem volt, akkor erről a tényről. - A részben teljesített adatigénylés is elutasítottnak számít. - Csak statisztikai adatokat kell szolgáltatni. - A biztos arra is kéri a közfeladatot ellátó szerveket, hogy arról is nyújtsanak tájékoztatást, összesen mennyi adatigénylés érkezett hozzájuk. 3. Az értesítés formája: külön formanyomtatvány nincs, egyszerű levélben kell az adatvédelmi biztosnak megküldeni az Adatvédelmi Biztos Irodája címére.

18 AZ INFORMÁCIÓSZABADSÁG KORLÁTOZÁSA

19 Korlátok 19. § (3) Az (1) bekezdésben említetteknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha a (…) nyilvánosságot törvény korlátozza.

20 „Állami szerv vagy önkormányzat által kezelt azok az adatok, amelyek nem személyesek és amelyeket törvényi rendelkezés alapján az erre jogosult szervek nem nyilvánítanak titkossá, bárki számára hozzáférhetőeknek minősülnek. Ezáltal valósítható meg az a követelmény, hogy a polgárok minden közérdekű adathoz hozzájussanak.”

21 Korlátozás Nem a polgárnak kell az információszerzéshez érdekeltségét igazolnia, hanem a köz szolgálatára rendelt szervnek kell indokolnia – a törvényi okok fennállását bizonyítva – az igényelt információ esetleges megtagadását. Az adatok nyilvánossága a főszabály; ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételesnek kell tekinteni. 32/1992 (V. 29.) AB határozat

22 Korlátozás feltételei „az információszabadságot korlátozó törvényeket is megszorítóan kell értelmezni, mert az információszabadság, a közhatalom gyakorlásának nyilvánossága, az állam és a végrehajtó hatalom tevékenységének átláthatósága, ellenőrizhetősége feltétele a bírálat jogának, a kritika szabadságának, a szabad véleménynyilvánításnak….”

23 „…Ez az alapjog tehát – az alkotmányos korlátok megítélésével összefüggésben – legalább annyi alkotmányos védelmet élvez, mint az ’anyajog’, a véleménynyilvánítás szabadságjoga.” 34/1994. (VI. 24.) AB határozat

24 Korlátozás feltételei 1. Alapjogkorlátozással szembeni általános követelmények 2. Speciális információszabadság-korlátozási kritériumok

25 Korlátozás a következő adattípusok esetében megengedett 1. államtitok 2. szolgálati titok 3. nemzetközi szerz. alapján minősített adat 4. törvény által korlátozott nyilvánosságú adat 5. üzleti titok 6. az EUjogszabálya által az EU jelentős pénzügy- vagy gazdaságpolitikai érdekére tekintettel korlátozott nyilvánosságú adat 7. a döntés megalapozását szolgáló adat

26 Korlátozás a következő adattípusok esetében megengedett 1. államtitok 2. szolgálati titok 3. nemzetközi szerz. alapján minősített adat 4. törvény által korlátozott nyilvánosságú adat 5. üzleti titok 6. az EUjogszabálya által az EU jelentős pénzügy- vagy gazdaságpolitikai érdekére tekintettel korlátozott nyilvánosságú adat 7. a döntés megalapozását szolgáló adat

27 ad 4: Törvény által korlátozott nyilvánosságú adat A nyilvánosságot törvény a) honvédelmi, b) nemzetbiztonsági, c) bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, d) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből, e) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra, f) bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozza

28 Alkotmányossági követelmények a nyilvánosság korlátozására 1. A diszkrecionális döntési jogkörbe utalt nyilvánosságkorlátozás alkotmányellenes. 2. A tartalomtól független titkosítás alkotmányellenes. 3. Alkotmánysértő a bizonytalan fogalmakkal történő nyilvánosság-korlátozás.

29 4. Biztosítani kell a nyilvánosságkorlátozás feletti érdemi és hatékony bírói jogorvoslati lehetőséget, amelynek a formai kritériumok vizsgálatán túlmenően ki kell terjednie a nyilvánosságkorlátozás indokoltságának tartalmi vizsgálatára is. 5. Törvényi szinten szabad csak korlátozni. 6. Az államtitok a közhatalomtól elválaszthatatlan. 7. A nyilvánosság előli végérvényes elvonás tilos. 23/1992, 34/1994, 12/2004. AB határozatok Alkotmányossági követelmények a nyilvánosság korlátozására

30 Nyilvánosságkorlátozás eltérő szintjei 1. Titokban tartás lehetősége 2. Eltitkolás kötelezettsége

31 Az állam- illetve a szolgálati titok-minőség feltételei: 1. az adat az állam- vagy a szolgálati titokkörbe tartozzon, 2. idő előtti nyilvánosságra hozatala stb. sértse vagy veszélyeztesse a törvényben felsorolt érdekeket, államtitok esetén közvetlenül a Magyar Köztársaság felsorolt érdekeit, szolgálati titok esetében pedig az adott állami vagy közfeladatot ellátó szerv érdekeit és ezáltal közvetve a Magyar Köztársaság érdekeit is, és 3. a minősítésre jogosult az adatot a törvény szerinti eljárásban minősítse. Állam- és szolgálati titok

32 Az állam- illetve a szolgálati titok-minőség feltételei: 1. az adat az állam- vagy a szolgálati titokkörbe tartozzon, 2. idő előtti nyilvánosságra hozatala stb. sértse vagy veszélyeztesse a törvényben felsorolt érdekeket, államtitok esetén közvetlenül a Magyar Köztársaság felsorolt érdekeit, szolgálati titok esetében pedig az adott állami vagy közfeladatot ellátó szerv érdekeit és ezáltal közvetve a Magyar Köztársaság érdekeit is, és 3. a minősítésre jogosult az adatot a törvény szerinti eljárásban minősítse. Állam- és szolgálati titok

33 Az államtitok érvényességi idejét legfeljebb az államtitokköri jegyzékben titokfajtánként megállapított időtartamig a minősítő állapítja meg. Az államtitok érvényességi ideje 90 évnél hosszabb nem lehet. A szolgálati titok érvényességi ideje az adat minősítésétől számított legfeljebb 20 év lehet. (1995. évi LXV. törvény) Állam- és szolgálati titok

34 Korlátozás a következő adattípusok esetében megengedett 1. államtitok 2. szolgálati titok 3. nemzetközi szerz. alapján minősített adat 4. törvény által korlátozott nyilvánosságú adat 5. üzleti titok 6. az EUjogszabálya által az EU jelentős pénzügy- vagy gazdaságpolitikai érdekére tekintettel korlátozott nyilvánosságú adat 7. a döntés megalapozását szolgáló adat

35 Üzleti titok Avtv. a Ptk.-ra utal. Ptk. 81. §

36 1. meghatározza az üzleti titok fogalmát 2. jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát, a visszaélést jogsértőnek nyilvánítja 3. költségvetési pénzek felhasználásával, a közvagyonnal kapcsolatos adatokat kiveszi e védelem alól 4. a technológiai eljárásokat, műszaki megoldásokat, know-how-t védelem alá helyezi

37 Üzleti titok fogalma: konjunktív feltételek 1. gazdasági tevékenységhez kapcsolódás 2. a jogosult érdekeinek lehetséges sértése vagy veszélyeztetése illetéktelenek kezébe kerülés esetén 3. a jogosult aktív magatartása a titokban tartás érdekében

38 Nem minősül üzleti titoknak… … az állami és helyi önkormányzati költségvetés, illetve az EU támogatás felhasználásával, állami önkormányzati vagyon kezelésével kapcsolatos adat.

39 Kötelezetti kör kiterjesztése Aki az államháztartás valamely alrendszerével üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő adatokról tájékoztatást adni.

40 főszabálya közérdekű adat nyilvános

41 főszabálya közérdekű adat nyilvános kivételami üzleti titoknak minősül, nem nyilvános

42 főszabálya közérdekű adat nyilvános kivételami üzleti titoknak minősül, nem nyilvános alkivétel a közpénzekkel … kapcsolatos adat nem korlátozza a nyilvánosságot

43 főszabálya közérdekű adat nyilvános kivételami üzleti titoknak minősül, nem nyilvános alkivétel a közpénzekkel … kapcsolatos adat nem korlátozza a nyilvánosságot kivétel az alkivétel alól technológiai eljárások, műszaki megoldások, know- how mégis védett

44 főszabálya közérdekű adat nyilvános + kivételami üzleti titoknak minősül, nem nyilvános - alkivétel a közpénzekkel … kapcsolatos adat nem korlátozza a nyilvánosságot + kivétel az alkivétel alól technológiai eljárások, műszaki megoldások, know- how mégis védett -

45 Korlátozás a következő adattípusok esetében megengedett 1. államtitok 2. szolgálati titok 3. nemzetközi szerz. alapján minősített adat 4. törvény által korlátozott nyilvánosságú adat 5. üzleti titok 6. az EUjogszabálya által az EU jelentős pénzügy- vagy gazdaságpolitikai érdekére tekintettel korlátozott nyilvánosságú adat 7. a döntés megalapozását szolgáló adat

46 A döntés megalapozását szolgáló adat A közérdekű adatok egy alcsoportjáról van szó. Meghatározása: a döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat Jogi sorsa: a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános, ezen adatok megismerését az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. Tíz év után nyilvános. Lehetőség és nem kötelezettség az eltitkolás.

47 A döntés megalapozását szolgáló adat A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat.

48 A döntés megalapozását szolgáló adat közérdekű adat két konjunktív feltétel: – formai (mikor, milyen körülmények között keletkezik) – tartalmi (milyen érdemi kapcsolatban áll a döntéssel)

49 A döntés megalapozását szolgáló adat E minőségét nem befolyásolja, hogy a döntés megszületik-e vagy sem. Egy döntés-előkészítő folyamat részeként kell készíteni vagy rögzíteni Másik közfeladatot ellátó szerv döntésével való kapcsolat megítélése problémás.

50 Megismerésére irányuló igény a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat megismerése a szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. A döntés megalapozását szolgáló adat


Letölteni ppt "Információszabadság II.. A KÖZFELADATOT ELLÁTÓ SZERVEK GYAKORLATI TEENDŐI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések