A diabetes mellitus rizikófaktorai serdülő és ifjúkorban

Az előadások a következő témára: "A diabetes mellitus rizikófaktorai serdülő és ifjúkorban"— Előadás másolata:

1 A diabetes mellitus rizikófaktorai serdülő és ifjúkorban
Jelige: Édesen keserű

2 Epidemiológiai megközelítés
A diabetes mellitus gyakorisága ugrásszerűen növekszik, egyre több embernek kell szembenéznie a betegség megjelenésével. WHO adatai alapján ma 194 millió cukorbeteg van a világon ra 366 millióval számolhatunk, ha a tendenciát nézzük.

3 A cukorbetegek leggyakoribb előfordulásai helyei

4 Magyarországon ezer cukorbeteget tartanak számon, amelyből ezer 1-es típusú, közülük 2600-an 14 éven aluli gyermek.

5 A 2-es típusú cukorbetegek száma döntően magasabb és számuk is rohamosan növekszik, közülük 70 ezren részesülnek inzulin-kezelésben.

6 A téma történetisége Először a cukorbetegséget Théba-környéki ásatások során előkerült Ebers papiruszok írják le. A diabetes mellitus szószerinti jelentése „édesen sokat vizelés”.

7 A diabetes mellitus klinikai megközelítése
A cukorbetegség a szénhidrát anyagcsere zavara. Teljes neve diabetes mellitus, görög eredetű szó, amely a cukorbetegség legnyilvánvalóbb tüneteit takarja: A beteg sok vizeletet ürít, amely édes, mert cukrot tartalmaz.

8 A szénhidrát anyagcsere szabályozása
A szénhidrát-anyagcsere fő szabályzó hormonjai a glükagon és az inzulin, amely a pankreas endocrin működésű Langerhans-szigeteken lévő alfa és béta sejtek termelik.

9 A diabetes mellitus felosztása
Az Amerikai Diabetes Társaság javaslatára a WHO elfogadta a következő felosztását a cukorbetegségnek 1-es típusú cukorbetegség (régebbi elnevezése Inzulindependens Diabetes Mellitus, IDDM) Ennek két alcsoportja van: A: autoimmun forma B: idiopatias forma

10 Inzulinhiány mindkettőre jellemző
Inzulinhiány mindkettőre jellemző. Kialakulásában a genetikai hajlam talaján kiinduló autoimmun folyamat játszik meghatározó szerepet.

11 Az idiopatiás formájánál markereket nem lehet kimutatni, hirtelen kezdet, klasszikus tünetek, mint a nagyfokú szomjazás, szájszárazság, sok vizelés, sok evés, gyors testi leromlás jellemzi.

12 A 2-es típusú cukorbetegség (Non Inzulindependens Diabetes Mellitus, NIDDM)
Heterogén csoport: A betegek 80%-a kisebb-nagyobb mértékben elhízott, amely a hasra lokalizálódott.

13 Az elhízás típusai

14 A betegek vérében igen jelentős mennyiségű endogén inzulin található, amely provokációra tovább növekszik. Amíg a hasnyálmirigy képes inzulin-túltermeléssel kompenzálni, addig nem alakul ki cukorbetegség.

15 Gestacios diametes mellitus amely a terhességgel szövődik
Egy különálló csoportot alkot a: Gestacios diametes mellitus amely a terhességgel szövődik

16 Speciális diabetes típusok
Ebbe a csoportba sorolhatók a béta sejt funkció genetikai zavarai, pancreas betegségei, gyógyszerek, kémiai anyagok által indukált cukorbetegség.

17 A diabetes mellitus specifikus szövődményei
Angiopathia Diabetica: a diabeteses érbetegség fő jellemzője a bazálmembrán megvastagodás, melynek a közvetlen kiváltó oka a hyperglikémia.

18 Artéria belső felszíne

19 További szövődményei a retinopatia diabetika

20 és a nefropatia diabetika

21 Veseátültetést tesz előbb utóbb szükségessé

22 Diabeteses láb syndroma
A diabetes késői szövődményei között kiemelkedő helyet foglalnak el a komplex szövődmények. Ilyen a diabeteses láb. Csökken a fájdalomérzés, ezért észrevétlenek maradnak a mechanikus termikus vagy kémiai sérülések.

23 Diabeteszes lábsyndroma

24 Diabeteszes gangraena angiopathia következtében

25 Amputált alsó végtag

26 Kutatás Kutatásomat serdülő és ifjúkorú fiatalok körében végeztem. A mintavételi módszerrel 14 és 23 év közötti fiatalokat vizsgáltam meg. A vizsgálati csoportba 80 fő került be.

27 Célja Megállapítani, hogy serdülő és ifjúkorban milyen mértékben vannak jelen a cukorbetegségre hajlamosító tényezők.

28 Vizsgálati módszer és eszköz
Vizsgálatomhoz leíró statisztikai megközelítésben kérdőíves felmérést alkalmaztam A kérdőív 15 kérdést tartalmazott, főként zárt strukturált kérdésekből tevődött össze

29 Kutatás célja Kutatásom célja annak megállapítása, hogy a serdülő és korai ifjúkorban milyen mértékben vannak jelen a cukorbetegségre hajlamosító tényezők Környezetükben és életmódjukban fellelhetők-e azok a problémák, amelyek a cukorbetegség kialakulásának kockázatát növelik.

30 Kutatás tárgya A középiskolában és szakképzésben tanuló fiatalok táplálkozásával, mozgásával, kapcsolatos magatartásának, A családban előforduló riziko-faktoroknak a megismerése.

31 Hipotézisek 1. Feltételezésem szerint a fiatalok 70 %-a nem mozog napi rendszerességgel A vizsgálatban résztvevő fiatalok 20%-ának testtömeg-indexe a normál érték fölé esik 3. A fiatalok 20-%-ánál a családban előfordul a túlsúly és 10 %-ánál a cukorbetegség

32 Hipotézisek 2. 4. Feltételezésem szerint a fiatalok 25 %-a dohányzik
5. A fiatalok 40%-a naponta fogyaszt édességet, csokoládét, gyorséttermi ételeket, és 60 %-a kevés zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket

33 A vizsgálat leletei

34

35 A vizsgáltak dohányzásának mértékét tekintve az tapasztalható, hogy a fiatalok 14%-a dohányzik. Ez a statisztikai adatoknál lényegesen kevesebb, amely örvendetes tény. Ezzel a 4. számú hipotézisem nem igazolódott be, mely szerint a fiatalok 25 %-a dohányzik.

36 A táplálkozásra vonatkozó vizsgálatból kiderül, hogy a fiataloknak 40%-a fogyaszt a kívánatos gyakorisággal zöldséget, vagy gyümölcsöt, 60%-a nem, 16 %-a fogyaszt elegendő tejet, 84%-nak tejfogyasztása nem kielégítő

37

38 A vizsgálatból kiderül az is, hogy a fiatalok 61%-a fogyaszt csokoládét és édességet, 72%-a pedig gyorséttermi ételeket, 40 %-a ezt naponta többször is teszi, amely ételek gyakori fogyasztása az elhízás kockázatát rejtik magukban.

39

40

41

42 A fenti kérdésekre adott válasszal az 5
A fenti kérdésekre adott válasszal az 5. számú hipotézisem beigazolódott.

43 A cukorbetegség kialakulásában szerepet játszó tényezők között a családban előforduló genetikai faktorok lényegesek. A vizsgált minta családjának 36%-ánál cukorbetegség és 48 %-ánál a túlsúly jelen van mint rizikófaktor.

44 A 3. számú hipotézisem részben igazolódott be.
A családi rizikófaktorok sokkal nagyobb mértékben vannak jelen, mint azt feltételeztem „A fiatalok 20-%-ánál a családban előfordul a túlsúly és 10 %-ánál a cukorbetegség”

45

46

47 A vizsgált minta testtömeg-indexére vonatkozó vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a 80 főből 18 fő amely a vizsgáltak 22,5%-a, túlsúlyos, vagy elhízott. Ez a 2. számú hipotézisemet igazolta

48

49

50 A fiatalok életmódjában a mozgást vizsgálva a legfontosabbat kiemelem
E szerint 40%-a ritkán, 30%-a heti 1 órát, 20%-a heti 3 órát és csupán 10%-a aki napi rendszerességgel teszi azt. Ezzel a kérdésre adott válaszokkal a 2. számú hipotézis igazolttá vált

51 Következtetések 1. Dolgozatommal a cukorbetegség kockázati tényezőit vizsgáltam meg fiatal korban. Hiszen a primer prevencióval a betegségek kialakulásának kockázatát nagymértékben lehet csökkenteni és ezáltal kevesebb ember betegszik meg, több lesz a munkaképes egyén az amúgy is csökkenő népességben.

52 Következtetések 2. A cukorbetegség előfordulása, elsősorban a 2. típusú formája az életmóddal nagymértékben összefügg. Egyre gyakoribb a szakirodalomban is fellelhetőek olyan adatok, amelyek azt igazolják, hogy a 2-es típusú cukorbetegség 30 éve kor alatti korosztályban is előfordul.

53 Következtetések 3. Vizsgálatomban a 2-es típusú diabetes mellitus kockázatának a következő rizikófaktorok voltak fellelhetőek Túlsúly Kevés mozgás Egészségtelen táplálkozás Családban előforduló túlsúly, diabetes mellitus

54 Következtetések 4. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy az egészségügyi dolgozóknak nagyon sokat kell tenniük a primer prevenció területén az egyén és család egészségének megőrzése érdekében. Különösen a mozgást és egészséges táplálkozást kell megszerettetni a fiataloknál, hogy egy életforma legyen az és épüljön be a mindennapi tevékenységébe, váljon szokásává.

55 Perspektívák A gyógyítás ápolás mellet a korszerű egészségpedagógia a ma ápolójának lényeges feladata. Meg kell találnia azokat a pedagógiai módszereket, amellyel hatékonyan képes a fiatalok egészségmagatartását az egészség megőrzése irányába javítani El kell érni azt, hogy az egyénnek magának legyen fontos az egészség megtartása, fejlesztése. Saját maga legyen képes arra, hogy egészségét megőrizze.

56 Köszönöm a figyelmet!