Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A védelmi tevékenység alapfogalmai. RendvédelemA közrend és közbiztonság védelmeAz államhatár védelme KatasztrófavédelemTűzvédelemPolgári védelem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A védelmi tevékenység alapfogalmai. RendvédelemA közrend és közbiztonság védelmeAz államhatár védelme KatasztrófavédelemTűzvédelemPolgári védelem."— Előadás másolata:

1 A védelmi tevékenység alapfogalmai

2 RendvédelemA közrend és közbiztonság védelmeAz államhatár védelme KatasztrófavédelemTűzvédelemPolgári védelem

3 1. A Rendvédelem ( Rendészet ) 1.Szűkebb értelemben meghatározott állami szervek által végzett állami tevékenység, amely a közrend (belső rend) és a közbiztonság fenntartására (védelmére), megzavarásának megelőzésére, a közvetlenül zavaró magatartás megszakítására (megakadályozására) és a megzavart rend helyreállítására irányul.

4 Tehát a rendvédelem a szűkebb felfogás szerint állami tevékenység, mely a közigazgatáson belül olyan közhatalmi, jogalkalmazó tevékenységet jelent, amely során a rendészeti szervek a jogszabályok betartására késztetik, ha szükséges kényszerítik a jogsértő személyeket és szervezeteket. A rendvédelem továbbá szűkebb értelemben a közrendre és közbiztonságra irányuló meghatározott célú – fenntartó-védelmező, megelőző, akadályozó- megfosztó,eredeti helyzetet visszaállító- tevékenység. A rendészeti célok elérése érdekében az arra jogosult szervek rendészeti szabályokat (jogi normákat) alkotnak, melyek be nem tartása rendészeti intézkedéseket von maga után. Amelyek – szükség esetén- feltételezik a kényszer alkalmazását is.

5 2. A rendvédelem (rendészet) tágabb értelmezésében a rendészeti szerveken kívül az állami szervek igen széles köre is beletartozik. (pl. külképviseletek, NAV szervek, ÁNTSZ, Közlekedés felügyelet, helyi önkormányzatok…..) A tágabb értelmezés másik sajátossága, hogy célját tekintve is túlmutat a közrend és közbiztonság alkalmazásán, és eszerint a rendvédelem általában a közigazgatási szabályok betartását, még tágabban a fennálló jogrendet hivatott védelmezni, biztosítani.

6 2.A közrend és a közbiztonság védelme A közrend és a közbiztonság védelme megegyezik a rendvédelem (rendészet) szűkebb felfogású értelmezésével.

7 3. Az államhatár védelme Az államhatár védelme lényegében azonos fogalomként értelmezhető a határőrizettel, illetve a határrendészettel. A Határőrség és a Rendőrség január 1-jei integrációját követően a határőrizet fogalma az alábbiak szerint kerül meghatározásra: A határőrizet a MK. Államhatárának rendjét sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzésére, felderítésére és megszakítására, valamint az államhatár átlépésének feltételeivel nem rendelkező személyek beutazásának és kiutazásának megakadályozására irányuló tevékenységek rendszere

8 Tágabb értelemben a Határrendészet: a rendészet része, a jogszabályokban és nemzetközi szerződésekben meghatározott jogi norma-, feladat-és eljárási rendszer, amely a Rendőrség, továbbá a jogszabály alapján feljogosított más állami, illetve önkormányzati szervek tevékenysége révén a határrend megteremtésére és fenntartására, megzavarásának megelőzésére, illetve a határendet közvetlenül zavaró magatartás megszakítására és a megzavart határrend helyreállítására, szükség esetén védelmére irányul.

9 Leegyszerűsítve az államhatár rendjének védelme a rendvédelem (rendészet) része, a Rendőrség és más feljogosított állami és önkormányzati szervek által végzett sajátos állami tevékenység. Tehát elsősorban a Rendőrség által végzett tevékenység az államhatár rendjének védelme, azonban a jogszabály felhatalmazása alapján részt vesznek a rendészeti szervek és más állami szervek (pl. környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok) is.

10 Az egyes védelmi tevékenységek egymásra épülő fogalmi rendszert alkotnak Rendvédelem (rendészet) Közrend és a közbiztonság védelme Államhatár rendjének védelme (határőrizet, határrendészet)

11 Sajátos állami tevékenység, már csak a határrend vonatkozásában valósul meg- a rendvédelem (rendészet) szűkebb értelmezésénél már megfogalmazott jellemzőkkel és céllal-, azaz közhatalmi és jogalkalmazó tevékenység, amely a határrend oltalmazását valósítja meg.

12 A Rendőrség feladata az államhatár védelmében A rendőrségről szóló évi XXXIV törvény –RTV-. A.Őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti, megszakítja az államhatár jogellenes átlépését, B.Ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy-és járműforgalmat, a szállítmányokat, valamint végzi a határátléptetést, továbbá biztosítja a határátkelőhelyek rendjét. C.Megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges migráció kezeléséhez szükséges intézkedéseket, továbbá elhárítja az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekményeket.

13 3. A Katasztrófa védelem A Magyar Köztársaságban a katasztrófavédelmi szervezet olyan intézmény, amely a tűz- és baleseteknél, katasztrófahelyzetekben és más, korunkat jellemző veszélyhelyzetekben az állampolgárok és javaik érdekében fellép.

14 Katasztrófák csoportosítása Természeti katasztrófák: 1.Kozmikus eredetű katasztrófák A világűrből az élő szervezetekre káros sugárzást tartalmazó anyagok érkezése, becsapódása a Föld felszínére, a légkörbe. A Földnek más égitesttel való összeütközése. Bizonyos bolygóegyüttállás, amelynek következtében az ár-apály jelenség szélsőséges méretet ölthet.

15 Geológiai (földtani) eredetű katasztrófák Földrengés – a földkéreg és a földfelszín gyors, nagy erejű elmozdulása. Földcsuszamlás – nagy mennyiségű kőzet és talaj átrendeződése a földkéreg felsőbb rétegeiben és a földfelszínen. Hegyomlás, sziklaomlás – a domborzat jelentős mértékű megváltozása, elmozdulása. Vulkánkitörés – a földkéregben lévő, vagy azon keletkező résen át láva, szilárd kőzet, gőzök, gázok, hamu, korom szabadba jutása.

16 Rendkívüli időjárásból (meteorológiai) eredő katasztrófák Szélvihar – ha az erejénél, sebességénél fogva jelentős pusztítást okoz. Homok-, por- vagy hóvihar – ha az emberi településeket vagy anyagi javakat sodor el, illetve temet be. Özönvízszerű esőzés – a szokásos csapadékmennyiséget jelentősen meghaladó eső rövid idő alatti lehullása. Jégeső – nagy mennyiségű vagy nagy tömegű jégdarabok hullása. Havazás – a megszokottnál jóval nagyobb mennyiségű hó, szokatlan időpontban vagy helyen fellépő havazás. Árvíz – az álló- és folyóvizek vízjárásának szélsőséges, elöntést okozó eseménye. Csapadékhiány – hosszabb időn keresztül a szokásos mértékűnél lényegesen kevesebb csapadék.

17 Hőmérsékletemelkedés – egy területen a megszokott értéket messze meghaladó, tartós felmelegedés, illetve az adott évszakokhoz képest rendkívül magas hőmérséklet. Hőmérsékletcsökkenés – egy területen tartósan, a szokásos mértéknél jelentősen alacsonyabb hőmérséklet, illetve az évszakhoz képest rendkívül alacsony hőmérséklet. A hőmérséklet gyors változása- az adott terület hőmérsékletének rövid időn belüli szélsőséges változása. Az éghajlat (mikroklíma) megváltozása – a légkörbe került korom, füst vagy széndioxid következtében, az adott területen a hőmérséklet és a páratartalom gyökeresen átalakul (lehűl vagy felmelegszik). Villámcsapás – ha másodlagos hatásként tüzet, robbanást, jelentős energiaellátási problémákat okoz.

18 Biológiai eredetű katasztrófák Egyes állat- vagy növényfajok túlszaporodása – vizek algásodása, a növényi vagy állati kártevők túlzott mértékű elszaporodása. Állatok tömeges vándorlása – sáskajárás, rágcsálók tömeges megjelenése. Járványok – emberek, állatok- vagy növények tömeges, fertőző megbetegedése. Fertőző betegségek megjelenése, - amelyek gyógyítása az adott időpontban nem lehetséges – pl. AIDS, influenza. Az adott területen nem jellemző fertőző betegségek megjelenése – amelyekkel szemben alakosság nem rendelkezik védettséggel, az egészségügyi szervek pedig nincsenek felkészülve ezek gyógyítására. Emberi hiba okozta biológiai katasztrófa – gondatlanság vagy szakszerűtlenség következtében a laboratóriumokból, kutatóintézetekből kiszabaduló károkozók által előidézett fertőzés vagy járvány. Szándékosan előidézett biológiai katasztrófa – háború esetén, illetve terrorista akció során, mesterségesen keltett fertőzés vagy járvány, illetve a növényzet vagy az állatvilág elpusztítása.

19 Tűzvész, mint természeti katasztrófa Erdő-, bozót-, tőzegtűz, ipari vagy lakóterületen keletkezett tűz, amely különböző természeti okok miatt keletkezhet (növényi anyagok bomlása, meteor-becsapódás, vulkánkitörés, stb.)

20 Civilizációs katasztrófák Ebbe a kategóriába azok a katasztrófák sorolhatók, amelyek kialakulásának előfeltétele a civilizáció léte, a tudomány, a technika, az ipari és mezőgazdasági termelés, a közlekedés és szállítás meghatározott szintje. Közvetett módon azonban természet erői is előidézhetik ezek bekövetkezését. Egy egyébként hibátlanul működő vegyi üzemből veszélyes anyag szabadulhat ki földrengés, árvíz, tűzvész, villámcsapás, szélvihar stb. hatására. Ezen szempontok alapján a civilizációs katasztrófák kategóriájába sorolható.

21 Ipari katasztrófák Robbanás – az ipari vagy mezőgazdasági üzemekben előállított, tárolt vagy feldolgozott, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagok detonációja. Katasztrofális hatása lehet a lőszer- vagy robbanóanyag raktárakban, illetve a lakóhelyen bekövetkező földgáz, propánbutángáz vagy más anyagok felrobbanásának is. Radioaktív anyagok szabadba jutása – az atomerőművekben, kutató- vagy egészségügyi intézményekben tárolt, előállított vagy felhasznált sugárzó anyagok kiszabadulása. Veszélyes hulladék keletkezése – az ipari, mezőgazdasági vagy feldolgozó üzemekben keletkező további feldolgozásra alkalmatlan maró, mérgező, sugárzó vagy fertőző anyagokat nevezzük veszélyes hulladéknak. Ezek helytelen kezelése, tárolása vagy megsemmisítése súlyos környezetszennyezést vagy egészségkárosodást okozhat. Veszélyes anyagok kiáramlása – az ipari, mezőgazdasági üzemekben tárolt, előállított vagy felhasznált mérgező, maró tűz- vagy robbanásveszélyes, illetve fertőző anyagok jelentős mennyiségben történő szabadba jutása. Talajkiszáradás – bányaművelés következtében a talajvízszint jelentős csökkenése, amely a talaj felső rétegének részleges vagy teljes kiszáradását és a növényzet pusztulását okozhatja.

22 Környezeti katasztrófák Vízszennyezés – mérgező, maró, rákkeltő, radioaktív vagy fertőző anyagoknak a felszíni álló és folyóvizekbe, illetve a talajvízbe kerülése Talajszennyezés – a veszélyes anyagoknak a talaj felszínére vagy annak mélyebb rétegeibe kerülése, illetve a veszélyes anyagok szakszerűtlen tárolása a földön vagy földben Levegőszennyezés – nagyobb mennyiségű veszélyes anyag, gáz, gőz vagy por formájában történő levegőbe jutása.

23 Közlekedési katasztrófák Közúti katasztrófa – tömegközlekedési eszközök vagy más közúti járművek tömeges sérülést, halálesetet, anyagi kárt vagy súlyos veszélyt okozó balesete Vasúti katasztrófa – vasúti szerelvények, illetve vasúti járművek által okozott tömeges sérülést vagy jelentős veszélyt okozó esemény Légi katasztrófa – légi járműveknek a levegőben vagy a földön történő összeütközése, lezuhanása, meggyulladása, felrobbanása, ha az több ember sérülését vagy halálát idézi elő, jelentős anyagi kárt vagy további veszélyt okoz Vízi katasztrófa – a vízi járművek ütközése elpusztulása vagy elsüllyedése, ha az tömeges sérülést, halálesetet vagy súlyos veszélyt okoz Veszélyes légszennyezés – kedvezőtlen körülmények között a városok levegőjében a gépjárművek között a városok levegőjében a gépjárművek által kibocsátott mérgező gázok felhalmozódása.

24 Mezőgazdasági termeléssel összefüggő katasztrófák Erdőirtás – az erdőknek – elsősorban a trópusi esőerdőknek – nagy területen történő teljes kipusztítása, amely a Föld klímaváltozását eredményezheti. Kemizálás – a növényvédő szerek, műtrágyák indokolatlan mennyiségű vagy szakszerűtlen használata talaj- és vízszennyeződést, az állatvilág és a növényzet károsodását, illetve pusztulását okozhatja. Növényzetpusztítás – az adott terület eltartóképességét meghaladó számú állat szakszerűtlen tartása, amelyek elpusztítják a növényzetet – túllegeltetés.

25 Politikai okokra visszavezethető katasztrófák Politikai válság – egy állam politikai rendszerének súlyos működési zavara, amelynek során a politikai vezetés és irányítás, az államigazgatás, a közrend és közbiztonság jelentősen meggyengül vagy megszűnik. Politikai forradalom – egy államban a politikai válság elmélyülésének eredményeként kialakuló gyakran fegyveres konfliktussá fajuló politikai küzdelem. Terrorizmus – a politikai, vallási, nemzetiségi konfliktusok megoldására vagy egy társadalmi rendszer felbomlasztására irányuló harc szélsőséges, agresszív módja. Nemzetiségi, faji ellentétek – az egymás mellett élni kényszerülő népek, népcsoportok közti viszály, amely elmérgesedve fegyveres küzdelemmé vagy akár polgárháborúvá fajulhat. Vallási ellentétek – a vallási türelmetlenség vagy gyűlölet szélsőséges esetében a más vallásúak üldözéséhez vagy a velük szembeni erőszakhoz vezet, amely fegyveres összetűzéseket eredményezhet.

26 Gazdasági eredetű katasztrófák Szegénység – egy ország, nép vagy népcsoport, életkörülményeinek, életszínvonalának anyagi lehetőségeinek a környezetéhez képest jelentősen alacsonyabb színvonala és ennek szociális, egészségügyi, kulturális, stb. következményei Bűnözés – egy társadalom politikai rendszerének gyengülése, az általános erkölcsi hanyatlás, a gazdasági helyzet romlása, a bűnözés terjedéséhez vezethet, amely bizonyos szintet elérve megbéníthatja a társadalom életét A nemzetgazdaság összeomlása – egy állam gazdasági rendszerének valamilyen külső vagy belső okból (háború, polgárháború, forradalom vagy blokád) bekövetkező működésképtelenné válása

27 Egyéb civilizációs katasztrófák Tömegrendezvények – sok ember (több tíz, esetleg több százezer fő) részvételével zajló vallási, politikai, sport vagy kulturális rendezvények, amelyek során egy pánik vagy más váratlan esemény sok súlyos sérülést vagy halálesetet okozhat Migráció – nagy tömegű ember kényszerű elvándorlása, politikai, vallási, nemzetiségi üldöztetés, háború vagy az elemi létfeltételek hiánya miatt. A menekülő embertömeg ellátása, elhelyezése, a közrend fenntartása rendkívüli megterhelést jelent a fogadó és a tranzit országoknak egyaránt. Energiahiány – egy ország energiaszükségletének kielégítetlensége, háború, elemi csapás, gazdasági blokád vagy más ok miatt, amely az egész társadalom életét megbéníthatja

28 Háborús katasztrófák Polgárháború – egy államon belül két vagy több egymással szemben álló csoport fegyveres küzdelme. Helyi háború – két vagy több állam fegyveres küzdelme, amelynek nincs az egész földrészre vagy az egész világra kiterjedő hatása. Koalíciós háború – egy állam és a vele szemben álló katonai szövetség, vagy két, illetve több katonai szövetség fegyveres összecsapása, amelynek hatása kiterjed az egész földrészre vagy túlnő azon. Világháború – az egész világra, vagy a világ nagy részére kiterjedő fegyveres harc, világméretű katasztrófa.

29

30 A katasztrófavédelmi tevékenységgel összefüggésben lévő fogalmak: Szükséghelyzet: Az állampolgárok éle- és vagyonbiztonságát tömeges mértékben veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség. Veszélyhelyzet: A szükséghelyzetet el nem érő mértékű, az állampolgárok éle- és vagyonbiztonságát,vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás, illetőleg ipari baleset okozta állapot.

31 Katasztrófahelyzet: Olyan mértékű katasztrófaveszély, illetőleg bekövetkezett katasztrófa, amikor az arra felhatalmazott állami szerv vezetője a katasztrófa veszélyének, bekövetkezésének tényét megállapította, és a szükséges intézkedéseket elrendelte. Katasztrófaveszély: Olyan folyamat vagy állapot (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely közvetlenül is súlyosan veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az éle- és vagyonbiztonságot, ha okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével.

32 Katasztrófavédelem: alapvetően közigazgatási, szervezési feladat, amelybe a megelőzés, az elhárítás, a következmények felszámolása és a rehabilitáció – vagyis a létrejött kár helyreállítása- egyaránt beletartozik.

33 4. A TŰZVÉDELEM A tűzvédelem (tűz elleni védekezés) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltásról szóló évi XXXI. törvény alapján a tűzesetek megelőzésére, a tűzoltási feladatok ellátására, a tűzvizsgálatra, valamint ezek feltételeinek biztosítására irányuló tevékenység. Ma Magyarországon összesen mintegy 25 ezer önkéntes,hivatásos és létesítmény tűzoltó együtt védi a polgárok életét, testi épségét, vagyonát, hazánk épített és természeti értékeit.

34 A tűz elleni védekezés (tűzvédelem) tűzesetek megelőzése tűzoltástűzvizsgálat a tűz elleni védekezés feltételeinek biztosítása

35 4. A Polgári védelem A polgári védelem a polgári védelemről szóló évi XXXVII. törvény alapján a honvédelem keretében fegyveres összeütközés, katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvására, az életben maradás feltételeinek biztosítására, valamint ezek hatásainak leküzdésére és a túlélés érdekében az állampolgárok felkészítésére irányuló tevékenység.

36 A polgári védelem tehát a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat- és intézkedési rendszer. Célja: a fegyveres összeütközés, a katasztrófa-és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése, azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében.

37 A katasztrófavédelem, tűzvédelem, a polgári védelem egymás területeit kiegészítő, átfedő fogalmi rendszert alkot. polgári védelem tűzvédelemkatasztrófavédelem


Letölteni ppt "A védelmi tevékenység alapfogalmai. RendvédelemA közrend és közbiztonság védelmeAz államhatár védelme KatasztrófavédelemTűzvédelemPolgári védelem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések