Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

JOGI ISMERETEK A normák kialakulása és szerepük a társadalom életében.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "JOGI ISMERETEK A normák kialakulása és szerepük a társadalom életében."— Előadás másolata:

1 JOGI ISMERETEK A normák kialakulása és szerepük a társadalom életében

2 Normák A társadalom által elfogadott normák olyan magatartás-előírások, amelyek a lehetséges viselkedési formák közül előírják a helyeset a követendőt. A normáktól való eltérést vagy annak megsértését büntetik, míg követését jutalmazzák ( dicséret, kitüntetés ).

3 Normatípusok 1. Erkölcsi normák: (Etika) által a társadalomban elfogadott értékekhez mérjük az emberek magatartását. Erkölcs sajátosságai: -Hosszú időn keresztül épülnek be a közösségek tudatába, -Sok időnek kell eltelnie, míg az általuk képviselt értékek megváltoznak.

4 Erkölcs fajtái: Közerkölcs ( emberi élet értéke ) Különleges erkölcs ( Orvosi etika, ) Az erkölcsi normasértés következménye: -Társadalmi elitélés, -Társadalom rosszalló értékítélete.

5 2. Szokásnormák: Hagyományok gyakorlása, továbbörökítése. ( családi, helyi, közösségi ünnepek ) 3. Illemszabályok: Viselkedési szabályok. Sajátossága, hogy korábban szinte jogi erővel bírtak, napjainkban veszítenek társadalmi értékükből. 4. Vallási szabályok: Jelentős hatással vannak a társadalmi közerkölcsre, hiszen egyes szabályaik erkölcsi jellegű normákat tartalmaznak. ( „Ne lopj „)

6 A jogi norma jellemzői. A jog: magatartási szabályok összessége, ahol a fontos szabályok jogerővel írják le a követendő magatartást. Az állam alkotja a jogot, és jogkövetkezményeket fűz be nem tartásukhoz, vagy megsértésükhöz. A jogi normák az egész társadalomra érvényesek. Az állam érvényesíti hatalmi jellegét. A jogok érvényesülése állami kényszerrel biztosított.

7 Házi feladat a „jogi és az erkölcsi norma viszonya”.

8 A jogforrás „honnan eredeztethető” a jog A jogforrásokat több szempont szerint lehet csoportosítani: 1.Anyagi jogforráson azokat a társadalmi csoportokat értjük, a melyek politikai törekvései meghatározóak a jog keletkezése és megalkotása szempontjából, elsődlegesen tőlük ered a jog. Alaki jogforráson a jogszabály valóságos megjelenési formáját, a jogszabályok szövegét értjük, ahonnan megismerhető a jogalkotó pontos elvárása, akarata.

9 2. Belső jogforrás, kitől, milyen jogalkotásra feljogosított szervtől ered a norma (OGY, önkormányzat) Külső jogforrás maga a jogszabály 3. Írott jogforrás ( Alkotmány, törvény, rendelet ) nem írott jogforrás (szokásjog)

10 Jogforrási hierarchia Jogi értékrendet jelent, amely a jogbiztonság egyik alapvető garanciája. A jogszabályok alá-fölérendeltségi kapcsolata biztosítja a jogi szabályozás összhangját, az ellentmondások kizárását, a jogi ismeret megalapozását.

11 A hierarchia alapszabálya, hogy alacsonyabb rendű jogforrás nem szabályozhat olyan kérdést, amely elsődlegesen felsőbb szerv jogforrásainak van fenntartva. Alacsonyabb szintű jogszabály, illetve a saját hatáskörben kiadott szabályozás tartalmilag nem lehet ellentétes, eltérő a magasabb szintű jogszabályhoz képest. Az alsóbb jogszabály nem módosíthatja, nem helyezheti hatályon kívül a felsőt.

12 Jogszabályok hierarchiája: alá-fölérendeltsége Alkotmány - alaptörvény Törvények: az országgyűlés által megalkotott törvények –( velük egy szinten a még hatályban lévő törvényerejű rendeletek) Rendeletek:kormányrendelet miniszterelnöki rendelet miniszteri rendelet önkormányzati rendelet

13 A jogalkotó szervek a Magyar Köztársaságban: - az Országgyűlés – törvényt alkot (alkotmánytörvény) - a Kormány – rendeletet alkot -a miniszterelnök és Kormány tagjai – szintén rendeletet alkothatnak -az önkormányzat – rendeletet alkothat

14 A jogszabályok érvényessége és hatálya Jogszabályok érvényessége: a jogszabály jogszerű és jogos alkalmazhatóságát jelenti, mert az megfelel a jogszabállyal kapcsolatban előírt feltételeknek. Az érvényesség feltételei: – A jogalkotásra feljogosított szerv vagy személy alkossa meg. – A megfelelő eljárás keretében kell megalkotnia, az adott jogszabályra vonatkozó konkrét eljárási szabályokat betartsák, pl. az előterjesztő személye. – A jogszabály beilleszkedjen a jogforrási hierarchiába.(nem lehet ellentétes,nem módosíthat,nem helyezhet hatályon kívül hierarchiában fölötte álló jogsz.t) – a jogszabályt az előírásoknak megfelelően a címzettek tudomására hozzák - kihirdessék.

15 Hatályosság: A jogszabály hatályán azt értjük, hogy mettől- meddig, kikre nézve és milyen földrajzi területen alkalmazható, vagy kell alkalmazni a jogszabályt. Ennek alapján megkülönböztetünk személyi, területi és időbeli hatályt.

16 Személyi hatály Meghatározza, hogy rendelkezések kikre vonatkoznak, kik lehetnek az adott jogviszonyok alanyai, kik a jogszabály címzettjei.

17 Területi hatály Arra ad választ, hogy mely területen kell vagy lehet alkalmazni a jogszabályt. Pl. az ország egész területén vagy egy adott közigazgatási területen alkalmazandók. Tehát az állam központi szervei által kibocsátott jogforrások az ország egész területén hatályosak(az itt tartózkodó külföldiekre nézve is). A helyi szervek(önkormányzatok) jogszabályai az adott közigazgatási területen alkalmazandók az ott élő vagy tartózkodó címzettekre értve. A külföldön tartózkodó magyar állampolgárok a területi hatály alapján kötelesek az adott ország jogszabályait betartani, de a személyi hatállyal a magyar jogszabályok is követik őket.

18 Időbeli hatály Mikortól kell alkalmaznunk a jogszabályt! A jogalkotó többnyire konkrétan megfogalmazza a hatálybalépés időpontját. Ez az időpont lehet: -kihirdetés napja ( Magyar Közlönyben megjelenik) - vagy egy naptárilag pontosan meghatározott időpont


Letölteni ppt "JOGI ISMERETEK A normák kialakulása és szerepük a társadalom életében."

Hasonló előadás


Google Hirdetések