Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jogi ismeretek II.. A jogalkotás fogalma A jogalkotás az arra feljogosított állami szervek tudatos tevékenysége, melynek célja a jövőre vonatkozó jogi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jogi ismeretek II.. A jogalkotás fogalma A jogalkotás az arra feljogosított állami szervek tudatos tevékenysége, melynek célja a jövőre vonatkozó jogi."— Előadás másolata:

1 Jogi ismeretek II.

2 A jogalkotás fogalma A jogalkotás az arra feljogosított állami szervek tudatos tevékenysége, melynek célja a jövőre vonatkozó jogi normák írott formában történő megalkotása.

3 A jogalkotással szemben támasztott követelmények A jogalkotóknak meg kell fontolniuk, hogy bizonyos élethelyzeteket szükséges-e a jogszabállyal befolyásolni? ( nem sértené az emberek intim szféráját, vagy a jog bevezetését lehet-e ellenőrizni? pl: otthon dohányzás )

4 Mérlegelni kell, hagy a várt előnyök milyen arányban vannak az esetleges hátrányokkal, társadalmi terhekkel. ( pl: tandíj, vizitdíj. ) Az új jogszabály illeszkedjen bele a fennálló jogrendbe, ne legyen ellentétes a korábbi jogszabályokkal, ne szabályozza túl az adott élethelyzetet. A szabadosság és közérthetősség követelménye a jogszabály nyelvezetét érinti. ( csak akkor tartható be a jogszabály, ha az állampolgárok megértik) Legyen kellő felkészülési idő azok végrehajtására. ( pl: intézmény létrehozása, szakemberek kiképzése)

5 A jogszabály folyamata A jogalkotás kezdeményezése, A jogszabálytervezet elkészítése, A jogszabály tervezetének megvitatása, A javaslat elfogadása, A jogszabály kihirdetése, közzététele. A jogszabály megalkotása szigorú rendben történik!

6 A jogalkotás kezdeményezése OGY, Kormány, Köztársasági elnök, Országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés ( A választópolgárok jogalkotási igénye az OGY. felé).

7 A jogszabály tervezetének megvitatása, A javaslat elfogadása A jogszabály készítője az OGY. Elé terjeszti megvitatás és elfogadás céljából. Megvitatás: 1. általános vita, 2. részletes vita, A vita végén a jogszabály javaslatot szavazással elfogadják.

8 A jogszabály kihirdetése, közzététele. A jogalkotási folyamat a jogszabály kihirdetésével zárul. A törvény szövegét az OGY. Elnöke aláírja, majd kihirdetés céljából megküldik a Köztársasági Elnöknek.

9 A jogrendszer A hatályos jogi normák összessége! A jogrendszer jogágakra bomlik, melyeknek sajátossága, hogy olyan jogszabályokat gyűjtenek össze, amelynek azonos, vagy hasonló tartalmú életviszonyokat, emberi magatartásokat szabályoznak.

10 A JOGRENDSZER FELÉPÍTÉSE A jogon belül két fő terület. 1./ Közjog 2./ Magánjog -Közjog: valamilyen szerepet játszik benne az állam, az állami szervek feladatainál. Az emberek, és az állam közötti viszonyt szabályozza A közjogra jellemző az alá – fölé rendeltségi viszony. Jogot biztosít, vagy eltilt. -Magánjog: az emberek egymás közötti viszonyát szabályozza pl: tulajdonviszony

11 KÖZJOGI FOGALMAK 1./ Alkotmányjog: az állami szervezetek feladataival foglalkozik. Az emberi jogokat meghatározza. 2./ Közigazgatási jog: az államigazgatást és az önkormányzati igazgatást szabályozza 3./ Büntetőjog: meghatározza mik a bűncselekmények mik az eljárások menete 4./ Polgárjog: magánszemélyek, jogi személyek vagyoni viszonyait, szerződéses viszonyait rendszerezi pl: károkozással kapcsolatos szabályok 5./ Családjog jog: házasság megkötésének, felbontásának, szülők-gyermekek kapcsolatának szabályait írja le…..

12 Az állam fogalma Az állam olyan szervezet, mely egy meghatározott területen élő népesség felett főhatalmat gyakorol.

13 Az állami szuverenitás Az állami szuverenitás az államhatalom teljességét jelenti. Alapvető jellemzője a függetlenség, mind kifelé, mind befelé. Tehát az állam külső kapcsolataiban önállóan jár el, s a másik: belső ügyekben az állam a legfőbb hatalom, itt tehát nincs más hatalmi tényező, amely konkurálhatna vele.

14 Az állam funkciói -A jogbiztonság megteremtése, -A gazdasági és szociális rend kialakítása, ( piacgazdaság működése, állami bevételek újraosztása -A kulturális fejlődés előmozdítása, -A környezetvédelem

15 Államformák Államformának nevezik hatalom gyakorlásának módját, valamint az intézmények, kormányzati módszerek bonyolult rendszerét, amelyek együttesen a hatalom megtartását és gyakorlását is biztosítják.hatalomintézmények Az államforma két alapvető összetevője a kormányforma és az államszerkezet.

16 Kormányforma A legfelsőbb állami szervek rendszere, azok egymáshoz és a lakossághoz való viszonya. A kormányforma lehet: monarchia és köztársaság.

17 Monarchia Abszolút monarchiaAbszolút monarchia, ha az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik: Egyesült Arab Emírségek Bhután Brunei Katar Omán Szaúd-Arábia Szváziföld Vatikán

18 Alkotmányos monarchiaAlkotmányos monarchia, ha az uralkodó jogosítványai az alkotmány által korlátozottak és egyben az egyének jogai az alkotmányban rögzítettek:alkotmányalkotmányban Bahrein Japán Jordánia Kuvait Lesotho Liechtenstein Marokkó Monaco Tonga

19 Parlamentáris monarchiaParlamentáris monarchia, ha az uralkodó a parlamentnek alárendelten működik protokolláris szerep, hatalmon van, de nem kormányoz:parlamentnekprotokolláris Andorra, Antigua és Barbuda, Ausztrália, Bahama- szigetek, Barbados, Belgium, BelizeAndorraAntigua és BarbudaAusztráliaBahama- szigetekBarbadosBelgiumBelize Dánia, Egyesült Királyság, Grenada, Hollandia, Jamaica, KambodzsaDániaEgyesült KirályságGrenadaHollandiaJamaicaKambodzsa Kanada, Luxemburg, Malajzia, Norvégia, Pápua Új- GuineaKanadaLuxemburgMalajziaNorvégiaPápua Új- Guinea Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint Kitts és NevisSaint LuciaSaint Vincent és a Grenadine-szigetek Salamon-szigetek, Spanyolország, Svédország, SzamoaSalamon-szigetekSpanyolországSvédországSzamoa Thaiföld, Tuvalu, Új-ZélandThaiföldTuvaluÚj-Zéland

20 Köztársaság Ha az állam élén egy személy vagy testület áll, hatalmát választással nyeri, és ezt meghatározott ideig gyakorolja.államválasztással Parlamentáris, ha a köztársaság elnök jogosultságai gyengék, a parlamentnek alárendelten működik, csak protokolláris szerep jut neki, és többnyire a parlament választja. Főleg Európában jellemző, a többi földrészen ritka.parlament Európában

21 Albánia, Ausztria, Banglades, Bulgária, Csehország, Dominikai Közösség, Észtország, Etiópia, Finnország, Görögorszá gAlbániaAusztriaBangladesBulgáriaCsehország Dominikai KözösségÉsztországEtiópiaFinnországGörögorszá g Horvátország, Izland, India, Írország, Izrael, Kelet- Timor, LengyelországHorvátországIzlandIndiaÍrországIzraelKelet- TimorLengyelország Olaszország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Málta, MagyarországOlaszországLettországLitvániaMacedóniaMáltaMagyarország Mauritius, Németország, Nepál, Portugália, SzerbiaMauritiusNémetországNepálPortugáliaSzerbia Szingapúr, Szlovákia, Szlovénia, SzomáliaSzingapúrSzlovákiaSzlovéniaSzomália Trinidad és Tobago, Törökország, VanuatuTrinidad és TobagoTörökországVanuatu

22 Félprezidenciális, ha a köztársasági elnök erős jogosítványokkal és vétójoggal rendelkezik. Itt a végrehajtó hatalom – a kormány – a parlamentnek és az elnöknek is felelős, akit népszavazással választanak meg:kormányparlamentnek Algéria, Angola, Bosznia-Hercegovina, Dél- afrikai Köztársaság, EgyiptomAlgériaAngolaBosznia-HercegovinaDél- afrikai KöztársaságEgyiptom Franciaország, Guyana, Jemen, Libanon, Moldo va,FranciaországGuyanaJemenLibanonMoldo va Mongólia, Montenegró, Oroszország, PakisztánMongóliaMontenegróOroszországPakisztán Románia, San Marino, São Tomé és PríncipeRomániaSan MarinoSão Tomé és Príncipe Srí Lanka, Ukrajna, Zöld-foki KöztársaságSrí LankaUkrajnaZöld-foki Köztársaság

23 Prezidenciális, ha a köztársasági elnök a végrehajtó hatalom feje. A kormány nem a parlamentnek, hanem az elnöknek felelős, akit népszavazással választanak meg:kormányparlamentnek Afganisztán, Argentína, Azerbajdzsán, Benin, Bissau- Guinea, Bolívia, Botswana, Brazília, Burkina Faso, Burundi, Chile, Ciprus, Comore-szigetek, Costa RicaAfganisztánArgentínaAzerbajdzsánBeninBissau- GuineaBolíviaBotswanaBrazíliaBurkina FasoBurundiChileCiprusComore-szigetekCosta Rica Csád, Dzsibuti, Dominikai Köztársaság, Ecuador, Elefántcsontpart, Egyenlítői- Guinea, Fehéroroszország, Fülöp-szigetek, Gabon, Gambia, Grúzia, GhánaCsádDzsibutiDominikai KöztársaságEcuadorElefántcsontpartEgyenlítői- GuineaFehéroroszországFülöp-szigetekGabonGambiaGrúziaGhána Guatemala, Guinea, Haiti, Honduras, Indonézia, Kamerun, Kazahsztán, Kenya, Kiribati, Kolumbia, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongói KöztársaságGuatemalaGuineaHaitiHondurasIndonéziaKamerunKazahsztánKenya KiribatiKolumbiaKongói Demokratikus KöztársaságKongói Köztársaság Dél-Korea, Közép-Afrika, Kirgizisztán, Libéria, Madagaszkár, Malawi, Maldív- szigetek, Mali, Marshall-szigetek, Mexikó, Mikronézia, Mozambik, NamíbiaDél-KoreaKözép-AfrikaKirgizisztánLibériaMadagaszkárMalawiMaldív- szigetekMaliMarshall-szigetekMexikóMikronéziaMozambikNamíbia Nauru, Nicaragua, Niger, Nigéria, Örményország, Palau, Panama, Paraguay, Pe ru, Ruanda, El SalvadorNauruNicaraguaNigerNigériaÖrményországPalauPanamaParaguayPe ruRuandaEl Salvador Seychelle-szigetek, Sierra Leone, Suriname, Szenegál, Szudán, Tádzsikisztán, TanzániaSeychelle-szigetekSierra LeoneSurinameSzenegálSzudánTádzsikisztánTanzánia Togo, Tunézia, Türkmenisztán, Uganda, USA, Uruguay, ÜzbegisztánTogoTunéziaTürkmenisztánUgandaUSAUruguayÜzbegisztán Venezuela, Zambia, ZimbabweVenezuelaZambiaZimbabwe

24 Egyéb köztársaság: SvájcSvájc Teokratikus köztársaság, ha megválasztott szervek felett egy vallási szerv vétójoggal rendelkezik. A kormány, a parlament és az elnök egyaránt alá vannak vetve ennek a vallási legfelsőbb szervnek: IránkormányparlamentIrán Kommunista állam ("szocialista népköztársaság"), formálisan köztársasági berendezkedés, melyben az alkotmány kimondja a kommunista párt vezető szerepét. A kommunista párt vezető testületei a hatalom birtokosai. Az egyéb szervek (kormány, parlament, elnök) a kommunista párt vezető testületei által meghozott döntések végrehajtói: Észak-Korea, Kína, Kuba, Laosz, Líbia, VietnamÉszak-KoreaKínaKubaLaoszLíbiaVietnam Egyéb (katonai és más diktatúra), formálisan köztársasági berendezkedés, melyben katonai diktatúra vagy olyan egyéb rendszer működik, melyben a hatalom birtokosa egyetlen szervezet:diktatúra Eritrea, Fidzsi, Mauritánia, Mianmar, SzíriaEritreaFidzsiMauritániaMianmarSzíria

25 A jogállamiság jellemzői Kérem feladatterv formájában kidolgozni!


Letölteni ppt "Jogi ismeretek II.. A jogalkotás fogalma A jogalkotás az arra feljogosított állami szervek tudatos tevékenysége, melynek célja a jövőre vonatkozó jogi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések