Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közép-Magyarországi régió

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közép-Magyarországi régió"— Előadás másolata:

1 Közép-Magyarországi régió
Foglalkoztatás és jövedelem Készítette: Vida Zsófia Viktória III. éves geográfus

2 Közép-Magyarországi régió
A régióban 15 kistérség és 31 város található. Népességszáma: fő ( ) az ország népességének 28,3%-át tette ki. Népsűrűsége: 411 fő/km2 közel négyszerese az országos átlagnak. Ezen belül Budapesten 3450 fő/km2 Pest megye 162 fő/km2 az országos átlag másfélszerese A népesség száma csökken és várhatóan a következő években is csökkenni fog. A népességen belül a nemek szerinti megoszlás a nők javára tolódik el, mely tendencia Budapesten erősebb, mint Pest megyében. Folyamatosan növekszik az idősebb korosztály aránya.

3 Népesedési trendek 1000 lakosra jutó élveszületések száma
1000 lakosra jutó élveszületések száma 1000 lakosra jutó halálozások száma 1000 lakosra jutó természetes szaporodás 1985 1990 1995 1999 Budapest 10 9,6 8,6 7,8 15,2 14,7 14,8 -5,2 -5,1 -6,2 -6,9 Pest megye 12,4 12,1 11,7 10,1 13,6 13,7 13,5 -1,2 -1,6 -2 -3,4 Közép-Magyarországi Régió 10,8 10,4 9,7 14,4 14,3 -3,9 -4 -4,7 -5,7 Ország 12,3 11 9,4 14 14,1 14,2 -1,7 -3,2 -4,8

4 A népesség korösszetétele 1996-ban

5 A népesség iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában 1996 (%)

6 Közép-Magyarországi régió
A Közép-Magyarországi régió mind a gazdasági teljesítményeket, mind az életkörülményeket tekintve is az egyik legdinamikusabban fejlődő térsége Magyarországnak. Itt koncentrálódik az országban: a bejegyzett külföldi tőke több mint 60 %-a, a regisztrált vállalkozások 40 %-a, a foglalkoztatottak egyharmada. Itt képződik a magyarországi GDP 42%-a. Az egy főre jutó GDP a Közép-Magyarországi Régióban az ország átlagának 148%-a, az Európai Unió átlagának 71%-a. 1999-ben az egy lakosra jutó beruházási érték szerinti megyei sorrendben Budapest az első, Pest megye a kilencedik, a magyarországi beruházásokból Budapest 29%-kal, Pest megye 9%-kal részesedett.

7 Foglalkoztatás 4 millió 238 ezer fő van jelen a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma 3 millió 922 ezer, a munkanélkülieké 316 ezer fő volt 2006 I–III. negyedévében az országban. A régióban ezer fő a gazdaságilag aktív népesség ebből 1 241ezer fő foglalkoztatott, munkanélküli fő. A foglalkoztatás és a munkanélküliség területi egyenlőtlensége változatlanul számottevő az országban. A foglalkoztatási arány 56,3%-os Közép-Magyarország, 2006 I–III. negyedévében.

8

9 A népesség megoszlása munkaerőpiaci státusz szerint, 2001-ben
A régióban magas a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottak aránya. A munkanélküliség az országos átlag alatt marad. A 14 évesnél fiatalabbak és a 15 évesnél idősebb tanulók együttes aránya kisebb, mint az országos átlag. Ennek több oka van: Budapesten az átlagosnál jóval kevesebb a kisgyermek, és ezt nem tudja ellensúlyozni a pest megyei magasabb gyermekszám, A 14 évesnél idősebb tanulók aránya ugyan a fővárosban is megközelíti az országos átlagot, Pest megyének viszont jelentős a lemaradása.

10 A népesség megoszlása munkaerőpiaci státusz szerint, 2001-ben (%)
Budapest Pest megye Közép-Magyarország Magyarország 0-14évesek 14 18,1 15,5 17,1 Munkavállalási korúak 62,6 63,1 62,7 61,7 14 évesnél idősebb tanulók 6,3 5,8 6,1 6,4 Gazdaságilag aktívak 43,7 42,6 43,3 42 Foglalkoztatottak 42,2 40,4 41,5 37,9 Regisztrált munkanélküliek 1,5 2,2 1,8 4 Gazdaságilag inaktívak 9,1 9,5 9,2 10,7 Nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülők 7,6 7,7 Gyermekgondozási szabadságon lévők 3,3 1,9 2,8 3 Kettős státuszúak 1,7 1,1 1,4 Egyéb eltartottak 5,2 5,6 Munkavállalási koron felüliek 23,5 18,8 21,8 21,2 Öregségi és öregségi jellegű nyugdíjban részesülők 24 20,2 22,6 20,1 0,6 0,8 Összesen 100

11 Eltartottsági mutatók
Budapest Pest megye Közép-Magyarország Magyarország 100 foglalkoztatottra jutó 14 éven aluli eltartott 31 46 36 15-64 éves nem foglalkoztatott 68 82 73 91 64 évesnél idősebb nem foglalkoztatott 37 33 39 Összesen 136 161 145 176 Eltartottsági ráta: 100 lakosra jutó Gyermeknépesség (0-14 évesek) 19 25 21 24 Idős népesség (64 éven felüliek) 20 23 22 44 45 47 A régióban kisebbek az eltartási terhek, melyek az önkormányzatokat, állami hivatalokat érintik. A 64 éven felüliek aránya közelíti leginkább az országos átlagot, közülük csaknem mindenki részesül saját jogon nyugdíjban. Kisebb a súlya, főleg Budapesten – az eltartott gyermekeknek A nem foglalkoztatott munkavállalási korúaknak.

12 A családok megoszlása gazdasági összetétel szerint
Budapest Pest megye Közép-Magyarország Magyarország Van a családban foglalkoztatott 63,1 64,6 63,6 59,5 Egy 34,7 31,6 33,7 30,7 kettő, vagy több 28,3 33 29,9 28,8 Nincs a családban foglalkoztatott 36,9 35,4 36,4 40,5 munkanélküli 2,4 2,7 2,5 4,2 inaktív kereső 32,9 32,3 32,7 csak eltartott 1,7 0,3 1,2 0,9 Összesen 100 100 háztartásra jutó foglalkoztatott 98 108 102 95

13 A családok megoszlása gazdasági összetétel szerint
A régióban az átlagosnál kedvezőbbek a munkaerőpiaci folyamatok, a foglalkoztatottak száma: Országosan 100 fő közül 60 fő A régióban 100 fő közül 64 fő. Kevesebb az olyan család, amelyben a felnőttek közül senkinek nincs munkája, munkajövedelme, mindenki inaktív kereső, vagy munkanélküli. A fővárosban magas a csupán eltartott taggal rendelkező családok aránya. Számuk közel 13 ezer egyharmada az országos értéknek (34 ezer). A családok jó aktivitási mutatóiban több tényező játszik szerepet. A kedvező munkaerőpiaci helyzet A pest megyei családokban még a budapestieknél is több az aktív kereső nagyobb családméret Pest megyében kevesen vannak fizetett gyermekgondozási szabadságon A munkavállalási korú nyugdíjasok és a megváltozott munkaképességük okán szociális járadékban részesülők hányada Pest megyében átlagosnak mondható.

14 A gazdasági ágak részesedése a foglalkoztatásban (%), 1999.
Mezőgazdaság Ipar Építőipar Magán-szolgáltatás Közszolgáltatás Budapest 0,3 19,1 3,5 44 33,1 Pest megye 5,2 35,8 5 25,8 28,3 Közép-Magyarország 1 21,5 3,7 41,4 32,4 Magyarország 5,4 31 4 28,4 31,3 Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv 1999.

15 A gazdasági ágak részesedése a foglalkoztatásban (%), 1999
A gazdasági szerkezetre az előrehaladott tercierizáció jellemző, ami egyértelműen Budapest hatása. A GDP közel háromnegyedét a tercier szektor termeli, ezzel a régió a szektor országos bruttó hozzáadott értékének felét teszi ki. A szolgáltatások részesedése a foglalkoztatásban: Budapesten 77%, Pest megyében 54%. Az ipar 20%-kal részesedik a régió gazdaságából, ugyanakkor az ország ipari termelésének 30%-kát teszi ki a régió. A régió gazdaságának meghatározó elemei: az ipar, a kereskedelem, a szállítás-távközlés és az ingatlan szektor. Pest megye munkaerőpiaca rugalmasan bővül: befogadja a budapesti munkahelyeken foglalkoztatottakat, felvevőpiacot jelent a budapesti kereskedelmi hálózatban kínált termékeknek, szolgáltatásoknak, „zöld mezőt” nyújt a szolgáltatási infrastruktúra terjeszkedésének

16 Munkanélküliség Magyarországon a munkanélküliségi ráta 7,5% volt,, a Közép-Magyarországi régióban 5 % volt 2006 I–III. negyedévében. A közép-magyarországi régióban nagyobb az álláskínálat, ennek következtében többen keresnek állást, mint ahányan regisztráltatják magukat a munkaügyi központok kirendeltségein. Speciális probléma elsősorban a fővárosban a hajléktalan munkanélküliek egyre nagyobb száma, a regisztrált hajléktalan munkanélküliek száma 2001 júniusában 700 fő volt. A régió munkanélküliségét alapvetően nem a munkalehetőségek hiánya, hanem a munkaerő kereslet és kínálat eltérő szerkezete magyarázza. A munkához jutás elsődleges akadálya: A munkavállaló részéről: A piacképes szakképzettség hiánya A tájékozatlanság A munkaadói oldal részéről: az előítéletes magatartás Információhiány.

17 A munkanélküliek száma régiónként, 2006. I–III. negyedévben

18 Munkanélküliségi ráta (%)

19 A éves népesség foglalkoztatási és munkanélküliségi rátái a Közép-Magyarországi régióban 2000-ben Budapest Pest megye Közép-Magyar-ország Magyarország ráta Foglalk. Munk.nélk. Foglalak. Munk.nélk 15-19 6,4 30,3 10,4 27,7 7,9 29 8,5 32,9 20-29 61,6 8,7 63,3 9,6 62,2 9,1 58,6 13,1 30-59 72,6 4,9 65,4 6,9 69,9 5,6 63,7 60-69 5,2 3,8 4,5 5 4,7 70- 2 1,9 0,6 0,9 1,6 2,9 1 Forrás: évi népszámlálás, KSH

20

21

22 Az egy főre jutó bevételek és jövedelmek a Közép-Magyarországi régióban, 2000
Megnevezés forint az országos %-ában Főállású munkaviszonyból származó kereset 125 Költségtérítések 7 031 113 Vállalkozásból származó jövedelem 67 048 156 Egyéb munkajövedelem 14 218 131 Mezőgazdasági jövedelem 7 881 29 Munkajövedelem összesen 121 Nyugdíj, nyugdíj-kiegészítés 112 Munkanélküli-ellátások 2 745 56 Gyermekgondozási ellátások 6 480 94 Családi pótlék, iskoláztatási támogatás, kiegészítő családi pótlék 14 058 71 Gyermekhez kapcsolódó egyéb ellátások 1 928 80 Egyéb szociális jövedelem 4 527 93 Társadalmi jövedelem összesen 106 Bruttó jövedelem összesen 117 Forrás: Családi költségvetés, 2000.

23

24

25 Szociális problémák A központi régióban koncentrálódnak egyes kezeletlen társadalmi feszültségekből adódó jelenségek: hajléktalanság, középosztályi és szegénységi szuburbanizáció, a fővároson belüli lakosságcsere többirányú folyamatai: az agglomeráció északnyugati, nyugati területeire a középosztály költözik, a nehezebb helyzetű csoportok inkább a délkeleti, keleti szektorba áramlanak. A lakásállomány vonatkozásában Budapestet az országosnál jobban jellemzi az egyszobás, kevésbé a három és annál több szobás lakások. Az országos átlagot csak az egygyermekes egyedülálló szülők aránya haladja meg. A családi pótlékban részesülők: legnagyobb arányban 36,4 százalékban a kétgyermekes családtípusban élők képviseltetik magukat. Az egygyermekes családok részesedése is magasabb az országosnál, 23,8 százalék. A 3 vagy több gyermeket nevel nagycsaládok az országosnál kisebb részben, 18 százalékban jelennek meg a régióban. Ezek a számok a roma és a szegény szubkultúrában él családok alacsonyabb számával magyarázhatók. Budapesten élők elöregedése a legnagyobb arányú, (különösen magas a 70 év felettiek száma) Az idős népesség nagyobb arányban van jelen az Észak-keleti és az Északi, valamint a Dél-keleti szektorban.

26 Köszönöm a figyelmet!

27 Forrásjegyzék A Közép-Magyarországi Régió stratégiai terve ; Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács; Budapesti Mozaik, KSH szám A Közép-Magyarországi Régió Szociális Helyzetelemzése ; Budapesti Szociális Forrásközpont Közép-Magyarországi Régió Operatív Programja Közép-Magyarországi Régió Foglalkoztatási és Szociális Startégiai Terve és Operatív Programja ápr.; Pro Régió Ügynökség A budapesti agglomeráció vándorlási folyamataia 90-es években, POLISZ, 2001 Nők és Férfiak Magyarországon, ICSSZEM, Bp


Letölteni ppt "Közép-Magyarországi régió"

Hasonló előadás


Google Hirdetések