Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nehézfémek ülepedésének meghatározása talaj- és növényminták elemzésével (Budapest, Háros-sziget) Földrajzi Értesítő XLVII évf. 1998. 4. füzet, pp. 515-522.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nehézfémek ülepedésének meghatározása talaj- és növényminták elemzésével (Budapest, Háros-sziget) Földrajzi Értesítő XLVII évf. 1998. 4. füzet, pp. 515-522."— Előadás másolata:

1 Nehézfémek ülepedésének meghatározása talaj- és növényminták elemzésével (Budapest, Háros-sziget) Földrajzi Értesítő XLVII évf füzet, pp

2 Bevezetés Cél: meghatározni egy adott mintaterületen, hogy a nehézfémtartalmú szálló és ülepedő porok milyen módon terhelik a környezetüket Budatétény, Háros-sziget Korábban is rendszeres ANTSZ vizsgálatok Korlátlan mintavételezési hely Metallochemia A múlt század elejétől 1990-ig színesfémkohászat Nagy mennyiségű nehézfémet tartalmazó kohászati salak képződött

3 Használt módszerek Mintavételi objektumok: Feltalajból vett minták Parti szőlő (Vitis riparia) levelek A Metallochemiától 4 ill. 5 km-re + ANTSZ adatok az üzemtől 0,5 ill 1 km-re Eljárás: Porterhelés meghatározása: adott mennyiségű levél légszáraz tömege  meghatározható a fémtartalom (mintavétel 3 havonta) Talaj+levélminta: 1. Feltárás (oldhatóvá tétel) 2. Az egyes fémtartalmak meghatározása atomabszorpciós spektro- fotométerrel

4 Eredmények I. A feltalajok színesfémtartalma:

5 Eredmények II Ülepedő por színesfémtartalma A vegetáció és a feltalaj nehézfémkoncentrációja közötti összefüggés:

6 Eredmények III A növényminták analízisének tapasztalatai Vitis riparia Minta: nyílt ligetes helyről Alacsonyabb várt érték, mint a talajkon- centrációk alapján számított ülepedési sebesség De! A két eredmény megegyezik

7 Az eredmények alapján felvetődő kérdések Becsült teljes nehézfémterhelés (mg x m -2 x 30 nap -1 ) Becsült teljes ülepedés a szőlőminták alapján (mg x kg -1 ) Miért vannak ekkora eltérések az ANTSZ és más szerzők adatai közt az es időszakra? Most miért ugyanakkora a terheltség, ha már nincs Metallochemia (MO?) Mennyire alkalmas elemzésre a növényminta?

8 Bronzkori Duna-ág a Csepel-szigeten Hidrológiai közlöny 85. évf szám, pp

9 Bevezetés 2001: A csepel-szigeti Ürge-hegyen Auchan-építkezés A talaj felső rétege alatt bronzkori temető A régészeti leletek szintje alatt egy szerves anyagban gazdag rétegsor A vizsgálat célja: Az üledék pollenvizsgálata alapján a) A lefűzött Duna-ágak korának pontosítása b) A temetőhöz tartozó közösség természeti körülményeinek rekonstruálása

10 A Csepel-sziget vízrajza Nagy-Duna Tektonikalilag preformált meder A meder oligocén majd pannon üledéken stabilizálódott Soroksári Duna-ág A meder egy vetőre települő kavicságyon stabilizálódott Mélyebb fekvésű A létrejövő fattyúágak: a)Első generáció: Nagy-Dunából a Soroksári Duna-ágba b)Második generáció: A két mederrel kb. párhuzamosan

11 A Csepel-sziget északi részének földtani felépítése A Csepel-sziget az Alföld, azon belül a Pesti-síkság legfiatalabb képződménye Csepel tektonikai vonaltól DK-re (=A sziget ÉK-i oldala és foltokban Halásztelek és Szigetszentmiklós között) 1.Pannoniai korú homok és agyag 2.Felső-pleisztocén Duna hordalékkúpját képező kavics 3.Folyóvízi homok (pleisztocén legfelső szintje) Az első ármentes (II/a) terasz (Pécsi M.) A sziget többi részén:  magas ártérhez tartozó, részben talajosodott homokos-kőzetlisztes üledék  óholocén  Az előzőbe belemélyült erek, fattyúágak, lápok feltöltése  újholocén Cél: Az újholocén üledékek korának pontosítása a palinológiai és archaeológiai adatok tükrében

12 Archaeológiai adatok Középső bronzkori (Kr. e ) urnatemető >500 urna, és néhány csontvázas sír A Vatya kultúra teljes Időszakát felöleli Öt sír a Vatya kultúrát megelőző kora bronzkori Nagyrév kultúrából származik Több évszázadon át használták a helyet temetőként Struktúrája teljesen megegyezik a Vatya temetők eddig megismert felépítésével

13 A vizsgált szelvény üledékei 1.Jelenkori talaj 2.Szürkés sárga kőzetliszt (1. minta) 3.Sötét szürkés sárga agyagos kőzetliszt (2. minta) 4.Sötétszürke agyagos finomhomok (3. minta) 5.Fekete, gyengén agyagos finomhomok (4. minta) 6.Világosszürke kőzetlisztes homok (5. minta) 7.Palinológiai minták 8.A bronzkori temető szintje

14 A palinológiai vizsgálat eredménye, az őskörnyezet rekonstrukciója A minták: 1.Minta: 2.Minta: 3.Minta: 4.Minta: 5.Minta: Időszakosan folyó, vízben lerakódott homokos üledék, kevés pollennel Agyagos finomhomok, a fattyúág lefűződését jelzi, nagy áradások hoztak csak homokot Sötét réteg, innentől nincs kapcsolat a folyóval, csak finomszemcsés üledék került a tóba (bemosódott, légből hulló) A tó medencéjének feltöltődését jelzi, a jelenkori talajréteg fedi. Innen kerültek elő a régészeti leletek Az öt mintában ugyanaz a pollenasszociáció található, melyben több élőhely keveredik Kis távolságra szóródó „nehéz” pollen 1.Vízigényes parti vegetáció 2.Szárazságtűrő növényzet Nagy távolságokra szóródó „könnyű” pollen (légzsákos pollen) Fenyők, más tűlevelűek Következtetések: 1.A temető egy hajdani fattyúág mellett létesült, a sztyepp peremén, nem messze az ártéri erdőktől 2.A klíma általában hűvös és száraz volt, a mogyoró-optimum utáni időszakban (szubboreális ciklus eleje)

15 A Csepel-sziget keletkezése/fejlődése az eredmények tükrében 1.A pleisztocén legvégén a Duna a Pesti-síkot kitöltő durvaszemcsés hulladékkúp palástján változó medrekben folyt, majd bevágódott. Nyugaton: pannon üledékbe, keleten: durvább kavicsba 2.Ó-holocén, boreális fázis: csökkenő hozam, stabilizálódó meder A Nagy-Dunából az áradásokkor finomabb szemcsés üledékek a két ág közé, kialakulnak a keresztirányú fattyúágak 3.Ó-holocén, atlanti fázis: növekvő vízhozam, gyakori nagy áradások az egész szigeten nagy mennyiségű, finom szemcsés üledék, eltűnik az előző fattyúág-rendszer, kialakul az É-D irányú fattyúág-rendszer 4.Új holocén, szubboreális fázis: (=bronzkor) Csökkenő vízhozam, feltöltődik fiatalabb fattyúág-rendszer is. Sztyeppjellegű vegetáció, hegyvidéken tűlevelűek 5.Új holocén, szubatlanti fázis: (vaskortól napjainkig): nő a vízhozam Kialakul a láp-és tórendszer. Az üledékekre jelentős mennyiségű antropogén hulladék rakódik


Letölteni ppt "Nehézfémek ülepedésének meghatározása talaj- és növényminták elemzésével (Budapest, Háros-sziget) Földrajzi Értesítő XLVII évf. 1998. 4. füzet, pp. 515-522."

Hasonló előadás


Google Hirdetések