Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jelenkori övzátony (parti gát) képződés és hullámtér lerakódás a Közép-Tisza térségében.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jelenkori övzátony (parti gát) képződés és hullámtér lerakódás a Közép-Tisza térségében."— Előadás másolata:

1 Jelenkori övzátony (parti gát) képződés és hullámtér lerakódás a Közép-Tisza térségében

2 Az övzátony, parti gát fogalma… Gábris Gyula: övzátony, vagy parti hát? (Földrajzi közlemények 2003) „A folyók építő munkájának hatására kialakuló hordalékból képződött magaslat” A hullámtér a folyók ártereinek azon része, amely nincs mentesítve az árvízi elöntésektől. Az összes ártér kb. 8%-át adják a folyó középvízi medrével együtt.

3 Előzmények Először a XVIII. században -pl Mirhó-fok elzárása Ha túl nagy a gátak közötti tér-lerakódik a hordalék -Paleocapa bírálata-jó a mezőgazdaságnak Vásárhelyi-terv győzött Átvágások töltésezések összhangja megbomlott

4 Mirhó-fok átvágása

5 Árvízi hordaléklerakódás Vízhozam, és hordalékanyag közti összefüggés Lerakódásban szerepe van: parti gátak elhelyezkedése, mérete, hordalék-termelődés menete, hullámtéri morfológia, benőttség (érdesség), meder szimmetriája Maros, Körösök visszaduzzasztó hatása- hamarabb lerakják a hordalékot Körös hullámterén feliszapolódás -árvizek kimutatása

6 Vízhozam, hordalékanyag vizsgálata

7 Árvízszintek alakulása Vásárhelyi terv első szakasza után-nő a vízszint, Tokajtól lefelé egyre jobban Növekedési ütem-19. sz végén, illetve az ezredfordulón fordulópont LNV növekedés tendenciája1830 óta nem változott Magyarázat: kezdetben csak a szabályozás- összeszorítás Védelmi rendszer kiépítése-árvízszint növekedés egyensúlyban-1970-ig 80cm emelkedés 1999 és a 2000-es árvíz során 65-67cm elmelkedés összesen 132cm

8 Az árvízszintek alakulása

9 Vízhozamgörbék Két tendencia 1970-ig meredekség nem változik, de 1m-rel magasabb a levonulási szint és áprilisi görbék meredekebb tendenciájúak, azonos vízhozamhoz tartozó vízszintemelkedés nő ->Vásárhelyi terv rekonstrukciójának szükségessége Valamint a vízszintemelkedés nem egyenletes, Szolnoknál kétszeres vízszintemelkedés

10 Magyarázat Időjárás változékonyság Antropogén beavatkozások Medermorfológiai változások Új betöltésezések Töltésvonalazási korrekciók ?- Q max nem, vagy alig változik, aránytalan LNV növekedés az ezredfordulón

11 ? Nem számoltak azzal, hogy a Tisza holocén medervonulataihoz tartozó ártér természetes állapotában sem volt alkalmas nagy árvizeket levezetni - közvetlenül a Körösök medencéjébe áramlott-> Tisza Tervezés során keskeny hullámterek kialakítása, nem vágtak át nagyobb kanyarulatokat- esetleg helyi érdekek miatt

12

13 A mederél szerepe Meder él nem azonos magasságú a két oldalon Lassan emelkedő áradáskor csak az egyik oldal kerül víz alá A hullámtér vízelvezető, hordalékszállító/lerakó képessége nem csak az árvíz méretétől, hanem kifejlődésének ütemétől a két fél hullámtér- méretétől, arányától, az árvíz tartósságától, és magasságától is függ Árvízszint növekedés döntően a főmeder, és a hullámtér vízszállító képességének a csökkenésével magyarázható

14 Keresztszelvény változása

15 Az övzátony képződés jellemzői Amíg az övzátonyok a vízszint fölé emelkednek, nincs hullámtéri levonulás, hordalék-lerakódás Apadással kezdődik meg a lerakás -> árvíz első szakaszában számolni kell a hordalék növekedéssel, még mielőtt kijutna a hullámtérre A lerakódás az árhullám vízjárása mellett függ az övzátonyok elhelyezkedésétől, valamint a nyári gátaktól, és a részhullámterek morfológiájától

16 hordalék A vízhozam, és a sebesség növekedésével a folyó hordaléktermelő képessége is nő-szakaszjelleg változás árvízkor Hordalék-nem csak a vízgyűjtő területről Jelenleg nincs adat, hogy ma folyik-e egyáltalán övzátony képződés, milyen ütemű a hordaléklerakódás…stb Szükség lenne a hullámtéri morfológia vizsgálatára, morfológiai elemek hatásának vizsgálatára Tapasztalat-> van üledék-lerakódás az övzátonyokon (felcserepesedett agyagrétegecskék, mederoldali suvadás)

17 A szolnoki övzátony vizsgálata Elsődleges vizsgálat: szél fújta homoklerakódással növelt fosszilis zátonyképződmény-árvízszint fölé emelkedő „dombok” 30-40cm-es nagyrétegzettség, néhány cm-es rétegzettség (szemcseösszetétel) Legnagyobb szemcseméret 0,2mm-lebegtetett max Nincsenek éles réteghatárok-nem vállalkozhatunk a különböző árvizek üledékföldtani beazonosítása

18 A minták elemösszetétele A szénizotópos, vagy abszolút kormeghatározásra nincs lehetőség(gyökerek) 15 fő komponens elemzése, az elemek mélység szerinti eloszlása segít az ülepedés idejének meghatározásában Fémtartalom-általában a finom frakcióban-4zóna különíthető el- radioaktív 137Cs izotóp vizsgálata Lényeg:0,30 m vastag üledékek 1986 után rakódhattak le, utána az első nagyobb árhullám 1998ban volt, ebben a néhány évben tehát 0,25-0,30 m-rel növekedett az övzátony (0,10cm/árvíz) Megállapították, hogy a vizsgált övzátony a folyószabályozást követően keletkezett Pontosan nem sikerült a keletkezés korát meghatározni Azonban rávilágít, hogy szükség lenne további vizsgálatokra

19

20 Összefoglalás A parti gát képződés a folyószabályozást követően is folytatódott Ma is tart 10cm/év Megnöveli a középvízi meder méreteit, vízszállító képességét, befolyásolja a hullámtér víz, és hordalékszállító képességét Árvízkor a vízhozam és sebesség növekedése->kanyarulatok továbbfejlődése->hordaléktöbblet A vizsgálatok mozaikszerűsége, időbeni eltérése -> a hullámtéri lerakódások helyéről, mértékéről nem lehet egyértelmű megállapításokat tenni Az árvízszintek aránytalan növekedésében az övzátonyoknak, hullámtéri feltöltődésnek és benőttségnek nagyobb szerepe van, mint a vízgyűjtőn bekövetkezett antropogén hatásoknak!!

21 Köszönöm a figyelmet!

22 irodalomjegyzék Földrajzi közlemények 2003 Földrajzi értesítő 2002


Letölteni ppt "Jelenkori övzátony (parti gát) képződés és hullámtér lerakódás a Közép-Tisza térségében."

Hasonló előadás


Google Hirdetések