Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A DANREG projekt geotermikus potenciál térképének magyarországi vonatkozásai Miehle Dániel III. éves geográfus 2006. november.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A DANREG projekt geotermikus potenciál térképének magyarországi vonatkozásai Miehle Dániel III. éves geográfus 2006. november."— Előadás másolata:

1 A DANREG projekt geotermikus potenciál térképének magyarországi vonatkozásai Miehle Dániel III. éves geográfus november

2 Bevezetés Ausztria, Szlovákia, Magyarország által közösen létrehozott projekt 1992 és 1998 között végzett állapotértékelés földtani, környezetföldtani és vízföldtani szempontból Magyarországi mérések a Kisalföld É-i, a Dunántúli-khg ÉK-i és a Duna balpartja menti É- Mo-i területek NY-i szélén Cél: a térség geotermikus viszonyainak újraértékelése és az országhatárokon túlnyúló hévízrendszerek egységes módszerrel történő vizsgálata

3 Történeti áttekintés A Dunántúli-khg, ill. a khg-i mezozoos összlet mélybe süllyedt rögeinek langyos- és hévizeit már évszázadok óta ismerik és hasznosítják Európai viszonylatban is elsők közé tartozott a margitszigeti (1867) és városligeti fúrás ( ), melyeket számos további feltárás követett Győrben az első hévízkút-forrás 1962-ben kezdődött meg, ezt követően a kutak száma megsokszorozódott

4 Földtani felépítés Különböző földtani szerkezet, de két, egymással közvetlen kapcsolatban álló hévíztároló rendszer Kisalföldi-medence porózus üledékeiből álló hévíztároló rendszer, ill. a Dunántúli- khg karsztos képződményeiből és a nagy vastagságú laza üledékkel kitöltött medence alatti, lezökkent karbonátos alaphegységi képződményekből álló hévíztároló rendszer

5 Termálvíz tároló összletek és jellemvonásaik Vizsgált terület két külön, de egymással közvetlen kapcsolatban álló hévíztároló rendszer Kisalföld: felső-pannóniai törmelékes képződmények, a peremen idősebb miocén összlet. A rezervoár (hévíztároló) minden irányból jól lehatárolható, felső határát o C-os hőmérséklet izoterma felület alkotja, mely m-es mélységben húzódik. A hévíztároló szint m mélységben helyezkedik el (homok, homokkő és az ezeket elválasztó aleurit, agyag és márga váltakozása építi fel)

6 Termálvíz tároló összletek és jellemvonásaik 2. Kisalföld (folyt.): a medence belseje felé a hévíztároló homokkő rétegek száma nő, de az egyes rétegek vastagsága, hézagtérfogata és permeabilitása csökken; ez szoros kapcsolatban van a rétegtömörödéssel (kompakcióval). A pannóniai sorozat alatt a kompakció miatt már a miocén képződmények már nem tartalmaznak termálvizet (csak a medence peremén a kompakció csökkenése miatt; pl. Hegykő, Bábolna)

7 A porózus hévíztárolót megcsapoló hévízkutak legfontosabb adatai HelységKút száma Vízhozam (l/p) Kifolyóvíz hőm. ( o C) Mélységi hőm. ( o C) Győr (7-25) Lipót (7-24) M.magyaróvár (7-22) M.magyaróvár (7-50) Lébénymiklós (7-31) táblázat

8 Országos fúrásnyilvántartási adatbázis

9 Termálvíz tároló összletek és jellemvonásaik 3. Dunántúli-khg: fő hévízadó képződmények közép- felső-triász mészkövek, dolomitok, melynek vastagsága helyenként a 3000 m-t is meghaladja. A triász hévíztároló összlet a karbonátos képződményeken keresztül beszivárgó vízből kapja utánpótlását, mely egyre jobban felmelegszik. A főkarsztvíztárolót a peremeken felső-kréta és paleogén képződmények fedik, így a beszivárgott csapadékvíz túlnyomó része csak a medencealjzatban áramolva juthat el a megcsapolásokhoz

10 Termálvíz tároló összletek és jellemvonásaik 4. Dunántúli-khg (folyt.): a vízmozgás olyan kényszerpályák mentén történik, melyet a karsztosodott alaphegység felszíne, ill. a karbonátos összlet felett települő vízzáró medencefelületek feküfelszíne határoz meg. A jó vízvezető zónák főleg ÉNY-DK irányú haránttörések, ÉK-DNY irányú törések többsége vízrekesztő jellegű. A Duna menti szerkezeti zóna lehetőséget biztosít a hévíz felszínre jutására, melynek helyébe hideg víz áramlik (körforgás), e keveredés miatt különböző hőmérsékletű források jelennek meg, gyakran csoportosan Az É-Mo-i paleogén medencét kitöltő paleogén és neogén üledékekben nem alakult ki említésre méltó hévíztároló rendszer

11 Geotermikus potenciál térkép Együttműködés eredménye: 1: térkép, mely a termálvíz elérhető legmagasabb értékét határozza meg (hévízkutakban mért- vagy réteghőmérséklet) Skála: 100 o C Eredmény: Kisalföldi-medence 1000 m mélyen o C, 1500 m o C, míg 2000 m mélyen a 90 o C-ot is meghaladhatja Az áramlási pályákat természetesen a törések, a tektonikai vonalak is befolyásolják, ill. a Duna mentén a keveredések Geotermikus gradiens is tág határok között mozog: Kisalföld 3247 o C/km, míg a Dunántúli-khg területére a geotermikus gradiens értéke nem határozható meg A térkép nem veszi figyelembe, sem a termálvíz készletet sem a kitermelhető termálvíz mennyiségét

12 A DANREG-térkép

13 Forrás Földtani közlemények: 128. vol 2-3. szám /1998: Rotárné Szalkai Ágnes: A Danreg- projekt o. Táblázat: 491. o. Országos fúrásadatnyilvántartási térkép: Danreg-térkép: /danreg/


Letölteni ppt "A DANREG projekt geotermikus potenciál térképének magyarországi vonatkozásai Miehle Dániel III. éves geográfus 2006. november."

Hasonló előadás


Google Hirdetések