Fodor Emőke Geográfus III. évfolyam

Az előadások a következő témára: "Fodor Emőke Geográfus III. évfolyam"— Előadás másolata:

1 Fodor Emőke Geográfus III. évfolyam
Tóth Tamás – Horváth Ferenc: Van bizonyíték a negyedidőszaki tektonizmusra Paks környékén! Fodor Emőke Geográfus III. évfolyam

2 A cikk története Marosi S., Meskó A.:
A paksi atomerőmű földrengésbiztonsága (1997) Tóth T., Horváth F.: Neotektonikus vizsgálatok nagy felbontású szeizmikus szelvényezéssel (Balla Z., Dudko A., Maros Gy.: Paks környékének mélyszerkezete és neotektonikája) Balla Zoltán: Van-e bizonyíték negyedidőszaki tektonizmusra Paks környékén? ("A paksi atomerőmű földrengésbiztonsága" kötet megjelenése kapcsán).

3 Tények A DNy-ÉK irányú törészónába tartozó törésvonalak elvetik a pliocén korú Toronyi Formációt. A diszkordánsan rátelepülő késő-negyedidőszaki üledékeken már nem észlelhető tektonikus deformáció. → Az üledékhézag nem teszi lehetővé a vető korának pontos meghatározását. A Tisza martfűi kanyarjánál a teljesebb kifejlődésű rétegsor késő-pleisztocén aktivitást mutat. A martfűi és paksi tektonikai zónák kapcsolatát olajipari szeizmikus szelvények és fúrások segítségével igazolta Pogácsás (1989)

4 A cikk megállapításainak témakörei
A tektonizmus elvi lehetőségének kérdése A felszínközeli laza rétegek szeizmikus szelvényeket torzító hatásának kérdése A vetők negyedidőszaki aktivitásának lehetősége A vetők negyedidőszaki aktivitásának ténye

5 A tektonizmus elvi lehetőségének kérdése
„A paksi atomerőmű körzetének negyedidőszaki tektonizmusára vonatkozó adatok a földrengés-kockázati becslésekbe nem épültek be,de a szakmai és civil társadalom hangulatának fontos részei.” (Balla Z. 1999) ↔Ove Arup 1997: „probablisztikus módszer”: 10%-os valószínűséget adtak annak a lehetőségnek, hogy a paksi területen feltérképezett vetők ma is működnek.

6 A tektonizmus elvi lehetőségének kérdése
„Ezt tükrözi a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlása, hogy atomerőművet ne telepítsenek törés fölé. A paksi atomerőmű telepítésekor (1976) ez a követelmény még nem létezett, s az atomerőmű alatti törések ismerete sem.” (Balla Z. 1999) ↔1930-as években már közismert ↔Lóczy és Szentes: DNy-ÉK-i és ÉNy-DK-i vetőzóna

7 Magyarország szerkezeti térképe (Lóczy L. 1939)
1. Vetődések és törések 2. Pikkelyes áttolódások 3. Gyűrődések

8 A tektonizmus elvi lehetőségének kérdése
↔Simon Béla 1939-es földrengési térképe „Ha a jövőben életbevágóan fontos közmű, vagy új település elhelyezéséről van szó, Magyarország bemutatott földrengési térképe útmutatást fog adni arra vonatkozólag, hogy fenyegeti-e károkozó földrengés az új létesítményt; továbbá, hogy milyen összefüggésben van a magyar föld felépítése a földrengési tevékenységgel. Ebben a vonatkozásban különösen a laza talajok erősségnövelő hatása, valamint a magyar medencerendszert felszabdaló törésvonalak befolyása szembeötlő” (Simon B. 1939) −Rónai András: negyedkori kéregmozgások térképe (1973) A paksi vető a negyedkori tektonizmus egyik fő rendező vonala.

9 A tektonizmus elvi lehetőségének kérdése
↓ A paksi törészóna léte (lehetősége) szakmai körökben jól ismert volt már az atomerőmű építése előtt is, sőt már a negyedidőszaki aktivitás lehetősége is felvetődött.

10 Oldalelmozdulásos törészónához kapcsolódó negatív virágszerkezet
A felszínközeli laza rétegek szeizmikus szelvényeket torzító hatásának kérdése A felszínközeli ún. „laza rétegek” jelentősen befolyásolják a mélyebb rétegek leképezését. Talajvízszint felett jelentősek ezek a sebességváltozások. Felszínközeli betelepülés (mint „akusztikus lencse”) felhatoló vető által létrehozott szerkezethez hasonló „benyomódást” hozhat létre. Balla Z.: Pa-12, 15 és 13 – „benyomódások” a feltöltődött Duna-holtág hatásai tengerszintfelett 63 és 75 m között Ez a talajvízszint alatt van → nem okozhat ekkora mértékű sebességcsökkenést ↓ Oldalelmozdulásos törészónához kapcsolódó negatív virágszerkezet

11 A paksi Duna-kanyarban mért Duna-207/94 jelű nagyfelbontású, többcsatornás szeizmikus szelvény

12 A vetők negyedidőszaki aktivitásának lehetősége
A vita igazi alapkérdése. Szerkezetföldtani szabály: A legfiatalabb, vetőkkel átjárt rétegek képződési időszakában még, felette általában diszkordánsan települő, vetőkkel nem felszabdalt rétegek időszakában már nem működött a vetőrendszer. Logikai hiba: A legtöbb földrengés nem hoz létre a felszínig hatoló, azaz a legfiatalabb kőzetrétegeket is elvető törésrendszert. („blind fault”) Módszertani hiba: Időintervallumot tudunk csak megadni a befejeződési időre (idődiszkordanciával).

13 A vetők negyedidőszaki aktivitásának lehetősége
Mérnökgeológiai fúrások (5) segítségével megállapították az üledékek korát Szeizmikus szelvényekkel a törésvonalak felhatolásának mértékét ↓ A paksi törésrendszer posztdatálja a Toronyi Formációt, de nem aktív a legutolsó ezer évben

14 A vetők negyedidőszaki aktivitásának lehetősége
„pleisztocén elején újabb jelentős szerkezetátalakulás […] ez a szerkezetátalakulás már a pannóniai összletet is érte” (Bruknerné Wein A. 1982) ↓ A Paks környéki fúrások és szeizmikus szelvények ismeretében a a terület negyedidőszaki (kora- és középső- pleisztocén) tektonikai aktivitásának lehetősége nem kérdőjelezhető meg. (Ove Arup 1997)

15 A vetők negyedidőszaki aktivitásának ténye
„…nem lehetőségeket, hanem bizonyítékokat elemzünk.” (Balla Z. 1999) Bizonyítás: üledékhézag minimalizálása Nagyalföldön (süllyedő terület→folytonos üledékképződés) bizonyítottan nincs üledékhézag Szeged és Kisköre között: mélységmigrált szelvény 500 m mélységig, felbontása a legfelső rétegekben 2 m alatti Negatív virágszerkezet: 45 m-ig követhető

16 A Tisza martfűi kanyarjában keresztezett tektonikus zóna képe és értelmezése

17 A vetők negyedidőszaki aktivitásának ténye
a kvarter bázisa 350 m mélyen (ez 2,4 mó évnek felel meg) ↓ 45 m kevesebb, mint 310 ezer évnek felel meg (késő-pleisztocén) Az egyes vetőágak mentén észlelhető vertikális elvetés a mélységgel nő→az oldalirányú mozgás nem egy lépésben, hanem ismétlődő jelleggel történt→szinszedimentációs vetődés

18 A paksi vetőzóna kapcsolata a Paks-Kiskőrös-Kisújszállás vetőzónával (1. Detzkyné Lőrinc K., 2. Pogácsás Gy., 3. Tóth T., Horváth F. által kijelölt vetőzóna)

19 A paksi atomerőmű szeizmikus biztonsága
NAÜ 1979-es biztonsági normái→aktív vető az, amely: A felszínen vagy annak közelében az ismétlődő mozgásokra utaló bizonyítékokat szolgáltat kb. fél millió évre visszamenőleg úgy, hogy további mozgások eshetőségére lehet számítani. (martfűi vetőzóna) Bizonyíthatóan szerkezeti kapcsolatban áll egy ismert aktív vetődéssel úgy, hogy a felületen, vagy annak közelében egyik mozgása a másik mozgását előidézheti. (paksi vetőzóna) OVE ARUP (1997) Maximális talajgyorsulási spektrum Az erőmű szükséges megerősítése folyamatban.

20 Mikroszeizmikus monitorrendszer Paks körül