Dr. Juhász Ágoston írása nyomán

Az előadások a következő témára: "Dr. Juhász Ágoston írása nyomán"— Előadás másolata:

1 Dr. Juhász Ágoston írása nyomán
Településeket, létesítményeket veszélyeztető tömegmozgások a balatoni magaspartok mentén Dr. Juhász Ágoston írása nyomán

2 Bevezetés Az utóbbi évtizedekben: felgyorsult urbanizáció, lakóparkok, üdülőövezetek megjelenése  a művi környezet intenzív térfoglalása Domborzati adottságok hiányos ismerete  megsokszorozódtak a tömegmozgások okozta káresemények Kármegelőző védelmi munkák, helyreállítások költségei fontosak a kataszteri léptékű felszínmozgásos térképek az ország felszínmozgásos régióiban

3 Magyarország csuszamlásos régiói
Forrás: Földrajzi Közlemények CXXVIII. kötet, szám, o., Dr. Juhász Ágoston * * * * *

4 A balatoni magaspartok kutatástörténete
1860-as évekkel kezdődtek kutatások  vasútépítések az északi és déli oldalon Lóczy L. (1913): csuszamlások leírása Balatonakarattyán és a Tihanyi-fsz-en Kézdi Á. (1952): 1914, , évi katasztrofális csuszamlások, vasúti károk Toborffy G. (1921): a partmozgások statikai hidrológiai viszonyait elemezte Galló L. (1952): a magaspartok állékonyságának vizsgálata Juhász Á. (1978):magaspartok felszínmozgásos geomorfológiai térképe

5 A Balaton térségének főbb felszínmozgásos területei
Elsősorban a magaspartok területén Okok: - évi átlagot meghaladó csapadék - az emberi tevékenységek megváltoztatták a korábbi dinamikus egyensúlyi viszonyokat Tömegmozgások típusai genetikájuk és kiváltódásuk ideje alapján: fosszilis csuszamlások, recens csuszamlások, omlások

6 Csuszamlások a balatoni magaspartok mentén
Forrás: Földrajzi Közlemények CXXVIII. kötet, szám, o., Dr. Juhász Ágoston * * * * * *

7 A Balatonkenese- Balatonvilágosi magaspart csuszamlásainak elvi geomorfológiai modellje
Forrás: Földrajzi Közlemények CXXVIII. kötet, szám, o., Dr. Juhász Ágoston * * * * *

8 A Tihanyi-félsziget A dinamikus magaspartok kőzetanyaga: Tihanyi Formáció üledéksorozatai, Tapolcai Bazalt Formáció bazalttufái, peremein gejziritkúpok Fosszilis csuszamlásait a tavi abrázió feldolgozta  földnyelveken nádasok m hosszú szakadáskaréjok Hidrokvarcit kúpok időlegesen stabilizálják a magaspart felső peremét A tektonikus törések kijelölik a csúszópálya helyét

9 Vulkáni tanúhegyek (Badacsony, Szigliget)
Fosszilis lejtőcsuszamlások a pleisztocén végén és a holocén csapadékos periódusaiban Dinamikus, hepehupás lejtők formálódtak Bazaltoszlopos, tornyos peremeiket kifagyásos, omlásos folyamatok pusztítják A bazalttömbök, kőzettörmelékek kőfolyásos peremi zónát képeznek a laza pannóniai üledéken

10 Déli magaspartok Egészen más dinamika  Ok:
A laza Tihanyi Formáció vörösagyag-takarójára 5-10 m vastag lösztakaró települ Csuszamlásos és omlásos folyamatok együttes hatása  veszélyeztetik a településeket, út- és vasútvonalat Balatonszárszó, 2004 április: az Esztergom utca feletti 50 m magas partfal mozgásba jött  kertek csúsztak a mélybe, épületek károsodtak

11 Balatonakarattya- Balatonvilágos: üdülőövezeteket, vasútvonalat veszélyeztető csuszamlások, omlások
A Tihanyi Formáció üledéksorozataira eltérő vastagságú negyedidőszaki képződmények települtek Fosszilis csuszamlások maradványai, recens csuszamlások, omlások, időleges nyugalomban lévő partszakaszok változatos formakincse Ok: - partfal mögötti területek szivárgó vizei - rezgések (vasút miatt)

12 Balatonfűzfő- Balatonakarattya:
Tihanyi Formáció (agyag, homok, iszap), legfelső szinten löszös-homokos üledék  pleisztocén patakmedrek durva, kavicsos-törmelékes mederkitöltései tagolják A 2-4 m vastag pleisztocén üledéktakaró alatt tavi-mocsári-szárazföldi tarkaagyagok, majd homok- és agyag váltakózó települése  szivárgó vizek

13 A homokos üledék alatt világosszürke iszaprétegek vannak lignites betelepülésekkel  vizek horizontális áramlása A Balaton fenékszintében települt vastag vízzáró kékesszürke agyagon alakulnak ki a csúszópályák A mozgások a magaspart két vízzáró szintjében: - nagy méretűek: fenékszinten képződnek - kisebbek: homokos-agyagos üledéken A mozgásokat csak ideiglenesen stabilizálták

14 Az éghajlat hatása és a tömegmozgások gyakorisága
Éghajlat szerepe: - száraz és nedves klímatípusok hosszú- és rövid távú változásai - csapadék időbeli eloszlása, intenzitása - átlagot meghaladó csapadékciklusok időtartama - humidus és aszályos időszakok hossza Szoros korreláció a domborzat állékonysága, az égh-i adottságok változékonysága és a tömegmozgásos folyamatok gyakorisága között (Juhász Á.)

15 Forrás: Földrajzi Közlemények CXXVIII. kötet, 2004. 1-4. szám, 19-30. o., Dr. Juhász Ágoston

16 Összegzés Tömegmozgások okai: - csapadék átlagot meghaladó mennyisége
- időbeli eloszlása és tartama - beszivárgásból adódó talajvíz mennyisége - fsz alatti szivárgó pályák és áramlási viszonyok kialakulása - a fsz alatti tározórendszer utánpótlása Felszínmozgásos térképek fontossága Építkezések a csuszamlásos térségek felszínmozgásainak ismeretében

17 Felhasznált irodalom Dr. Juhász Ágoston: Településeket, létesítményeket veszélyeztető tömegmozgások a balatoni magaspartok mentén (Földrajzi Közlemények CXXVIII. kötet, szám, o.)

18 Köszönöm a figyelmet! Cserni Tímea geográfus szak