Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Nyugat-Dunántúl településhálózata. A településhálózat fejlődése Római városok: több mai város alapját jelentették pl. Szombathely, Sopron, Győr. XI.-

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Nyugat-Dunántúl településhálózata. A településhálózat fejlődése Római városok: több mai város alapját jelentették pl. Szombathely, Sopron, Győr. XI.-"— Előadás másolata:

1 A Nyugat-Dunántúl településhálózata

2 A településhálózat fejlődése Római városok: több mai város alapját jelentették pl. Szombathely, Sopron, Győr. XI.- XIII. század : A városok fejlődése elmarad a nyugat-európaitól. XIV. sz.-tól megindul egyes városok fejlődése. Ezek leginkább a bányavárosok, szepességi és erdélyi szász városok, Dunántúl egyes területei. Szabad királyi városok pl. Sopron, Ruszt. Kialakult egy mainál sűrűbb településhálózat. Török hódoltság: A hódoltság területén a települések nagy része elpusztult. A királyi Magyarország és Erdély területén a településhálózat megőrizte sajátosságait.

3 A török kiűzése után jelentős német letelepítés kezdődött. A nemzetiségek aránya megnőtt. Főleg az Alföldön alakultak át a települések. A nyugat-európai fejlődés, a kereskedelem hatásai először a nyugati országrészben éreztette városfejlesztő hatását. A XIX. Század derekán élte Győr virágkorát a gabonakereskedelem révén. A városodottság az Alföldön sem volt alacsonyabb, csak más jelegű városok alakultak ki. Viszont alacsony volt a városok száma a Dél-Dunántúlon. Az átlagos községnagyság Vasban már ekkor csak 338 fő, míg az Alföldön egyes megyékben több mint 1000 fő. Az Alföldön kialakultak a tanyák. Az uradalmak cselédségének lakóhelye a majorokon volt, Ezekből később önálló települések alakulhattak ki. A kommunizmus alatt nem támogatták az elaprózott településhálózatot. A Nyugat-Dunántúl nem tartozott a legfejlettebb területek közé.

4

5

6

7 A településállomány mai állapota Alapvetően a XIX. sz. óta változatlan a szerkezete Az egész országban a települések száma 1990-ig csökkent, majd azóta növekszik. Ennek oka a településegyesítések, majd szétválások. Népsűrűségben nincsenek olyan nagy különbségek az országban, mint a településsűrűségben.

8 Az apró- és kis falvak gondjai Főleg Vas és Zala megyében találhatók. Lakosságszámuk 500 fő alatti 1950-es évektől óriási elvándorlás. Ebben nagy szerepe volt a foglalkozási átrétegződésnek. Az intézményellátottság alacsony, kevés a munkahely. Kedvezőtlen demográfia szerkezet kialakulása. Évtizedenként egyes településeken 20% fölé emelkedett a természetes fogyás. Kiúttalanság

9

10

11

12 Nyugat-dunántúli régió megyei jogú városai A régióban öt megyei jogú város van: Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa. A régió kijelölése és a központ is problémás volt. A régióközpont szerepre Győr és Szombathely pályázott jó eséllyel. A győztes Győr legnagyobb problémája a periférikus fekvése, ezáltal a régió déli területeiről nehéz elérhetősége.

13


Letölteni ppt "A Nyugat-Dunántúl településhálózata. A településhálózat fejlődése Római városok: több mai város alapját jelentették pl. Szombathely, Sopron, Győr. XI.-"

Hasonló előadás


Google Hirdetések