Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közép-Magyarország településszerkezete Régiók Magyarországon Gere László geográfus 3. 2007.03.20.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közép-Magyarország településszerkezete Régiók Magyarországon Gere László geográfus 3. 2007.03.20."— Előadás másolata:

1 Közép-Magyarország településszerkezete Régiók Magyarországon Gere László geográfus 3. 2007.03.20

2 Történelem: Már az újkőkorban állandó települések Honfoglalás: törzsi helynevek Jelentős része királyi/hercegi birtok, Székesfehérvár-Esztergom után Visegrád-Buda lett a politikai-gazdasági, kulturális központ. Keleten mezővárosi fejlődés a XIV. századtól Török időkben elnéptelenedés, majd újranépesülés – szlovákok, németek, szerbek

3 Településhálózat alakulása: Természeti, gazdaságföldrajzi adottságok szerepe fontos. Korábban homogén hálózat, majd a 19. század második felétől a főváros túlsúlya. Sugaras hálózat + a Duna vonala is fontos tényező A mai megye 1950. jan. 1-én jön létre 687 ezer lakossal, a népesség 13%-a élt városokban (Cegléd, Nagykőrős, Szentendre, Vác) Budapestet nem számítva

4 19. század vége: megkésett ipari forradalom, gyors kapitalizálódás – falusi népesség aránya folyamatosan csökken, főleg kisfalvakban urbanizáció, a városi népesség háromszor olyan gyorsan növekedik, mint a falusi (1869- 1910 között), országos szinten

5 185018801910 lakosság 178.000370.000881.000 Budapest népességváltozása: Pest-Buda-Óbuda egyesítése: 1873-ban Lakosság a mai közigazgatási területen: lakosság 1870190519301941 302.0001 millió1,5 millió1,7 millió 1981 2 millió

6 Nagy-Budapest: Létrehozása: 1950. jan. 1-én, 7 város és 16 község hozzácsatolásával. 525 km 2 -es terület Újpest népessége (fő):Kispest: 1873-ban alakul, 1923-ra 51 ezer lakos 1850673 18697.000 191041.000 192060.000

7 Korábban a mezőgazdaság fontos ágazat volt, majd az iparosodással főleg a kisipar terjedt el. II. vh. után jelentős urbanizálódás, vidék iparosítása, mezőgazdaság szocialista átszervezése. Más megyékből is betelepülés, főleg az agglomerációba. 1987-ben már a népesség 29%-a él a megye 10 városában, Budapest agglomerációjában 43%.

8 Budapesten már a ’70-es évektől kevesebb a születés, mint a halálozás, de a beáramlás miatt még nő a népesség, a ’80-as évektől abszolút számban is csökkenés, szuburbanizáció, agglomeráció nő. 1987: 44 település alkotja az agglomerációt, majd 78, ma 80, nagyon szoros kapcsolat a fővárossal. A főváros vonzáskörzete a megyén is túlnyúlik.

9 Településtípusok: Főváros Agglomeráció, városok és falvak, „alvó települések” Szocialista iparvárosok: pl. Százhalombatta Régi mezővárosok: pl. Nagykőrös, Cegléd Újonnan lett városok Aprófalvak: Pilis, Börzsöny térsége.

10 A Közép-magyarországi régió kistérségei (NUTS 3): KSH

11 Forrás: Magyarország megyéi – Pest 1986

12 Forrás: Magyarország atlasza

13 Forrás: KSH 1990-2006.01.01.

14 Pest megye városai (2005 júl. 1.): KSH 1946 előtt is város 1946-1989 között lett város Jelmagyarázat:

15 A megye városhálózatának kiépítési sémája (1984): Jelmagyarázat: 1.Meglévő város 2.Várossá fejlesztendő nagyközség 3.Városiasodó nagyközség 4.Budapesti agglomeráció határa 5.Agrár-ipari terület

16 Pest megye funkcionális tagolódása (1984): Jelmagyarázat: 1.A Dunakanyar üdülőterülete 2.Budapesti agglomeráció területe 3.A ráckevei Duna-ág üdülőterülete 4.Agrár-ipari jellegű terület

17 Forrás: Magyarország atlasza Települések lélekszámának változása 1949-1970:

18 Magyarország atlasza Települések lélekszámának változása 1970-1980:

19 Magyarország atlasza Települések lélekszámának változása 1980-1990:

20 A budapesti agglomerációs övezet településszektorai (1984): Jelmagyarázat: 1.Övezethatár 2.Településhatár

21 KSH, 2006.

22 KSH

23 KSH 2006.

24 Kistarcsa Üllő Adatok:KSH

25

26

27 1000 főre jutó vándorlási különbözet (2000-2003):


Letölteni ppt "Közép-Magyarország településszerkezete Régiók Magyarországon Gere László geográfus 3. 2007.03.20."

Hasonló előadás


Google Hirdetések