Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Közép-Dunántúli Régió népessége és népesedési folyamatai Készítette: Kecskés Ádám III.éves geográfus ELTE TTK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Közép-Dunántúli Régió népessége és népesedési folyamatai Készítette: Kecskés Ádám III.éves geográfus ELTE TTK."— Előadás másolata:

1 A Közép-Dunántúli Régió népessége és népesedési folyamatai Készítette: Kecskés Ádám III.éves geográfus ELTE TTK

2 Fejér, Komárom- Esztergom, Veszprém alkotta régió összterülete km 2 Területileg az ország 2. legkisebb régiója

3 Össznépessége (2005): fő, az országos érték közel 11%-a, a legnépesebb dunántúli régió A vidék legnagyobb népsűrűségű térsége 98,6 fő/km 2 Fejér megye: fő Komárom-Esztergom: fő Veszprém megye: fő

4 -Komárom-Esztergom megye 140 fő/km 2 – Veszprém megye 81 fő/km 2

5 -Magyarország egészére jellemző a népesség lassú természetes fogyása, és ez a tendencia a régióban is megfigyelhető. A népességvesztés az országoshoz viszonyítva kevésbé romló tendenciájú -Fejér megyében legmagasabb a népességfogyás értéke annak ellenére, a megyében regisztrálták a legnagyobb születésszámot, 2 %-kal nőtt az élveszületések száma, míg Veszprém és Komárom- Esztergom megyében némi csökkenés történt -A halálozások száma lényegesen nem változott, a korábbi évekhez képest, Fejér megyében 2,4%-kal, Komárom-Esztergomban 0,2%-kal nőtt a halálozások száma, míg Veszprém megyében 0,4%-os csökkenés következett be. DE különösen erős a születéseket meghaladó halálozások miatti népességfogyás a pápai, kisbéri, oroszlányi és sümegi kistérségekben

6 Korösszetétel, nemi összetétel -A régió lakosságának korcsoport szerinti összetételéről elmondható, hogy csökkent a 24 évesek és fiatalabbak aránya, miközben jelentősen nőtt az ötven éven felüli korosztályoké. Az idősebb generációk arányának növekedése Fejérben alacsonyabb, Veszprém pedig magasabb az időskorúak aránya a régiós átlagnál. A romló tendenciák ellenére a régióban az átlagosnál magasabb az aktív korcsoportok aránya, ami feltehetően a régió kedvező gazdasági helyzetével is összefügg -Magyarországon az elmúlt években a nemek arányát tekintve tovább nőtt az eltolódás a nők javára, 2005-ben a nőtöbblet meghaladta az összes korábbi értéket-1107 fő -Tipikus urna alakú korfa -A fiatalabb korosztályoknál enyhe férfitöbblet tapasztalható, ez az arány 40 és 49 év közöttiek esetében kiegyenlítődik, 50 éves kor felett a férfiaknál 2- szer nagyobb az elhalálozási gyakoriság -A nők születéskor várható magasabb élettartama miatt növekszik férfiakhoz viszonyított arányuk

7

8 Migráció -A természetes fogyást erőteljesen kompenzálja a migráció, egyes dinamikusan fejlődő kistérségekben - Budapest, Balaton és Velencei-tó közeli -Ugyanakkor elvándorlás jellemző a régión belül is az apró falvakból, a hátrányosabb helyzetű, vagy a korábban egyoldalú iparszerkezettel rendelkező kistérségekből – pl. zirci, oroszlányi, dunaújvárosi, ajkai – a gazdaságilag fejlett nagyvárosok és vonzáskörzeteik felé -A régió lakosságának korstruktúrája kis mértékben fiatalosabb, mint az országos átlag, ugyanakkor a fiatal korosztályok arányának csökkenése a legerőteljesebb a régiók között, amit csak részben pótol a fiatalkorúak és fiatal munkaképes korúak dinamikus beköltözése, ami feltehetően a régió kedvező gazdasági helyzetével függ össze, a munkahely reményében betelepülő migráció leginkább ebbe a korcsoportba tartozik

9 A népesség számának változása 1990-es népszámláláshoz képest -A Közép-Dunántúli régióban a legalacsonyabb érték –10654fő -A legmagasabb Észak-Magyarországi régióé –66533fő

10 Iskolázottság -Az országoshoz hasonlóan a régió népességének iskolázottsága a kilencvenes években jelentően emelkedett -A megfelelő korú népességből nőtt a középfokú végzettségűek és a diplomások aránya, ennek ellenére a régióban az iskolázottság szintje elmarad az országos átlagtól. Főként a szakközépiskolába járók aránya emelkedett az elmúlt évtizedben, amely vélhetően összefügg a régió erős iparosodottságával

11 Nemzetiségek -A Közép-Dunántúli régió legjelentősebb nemzetisége a németség, nagyobb méretű etnikai tömböket nem alkottak, letelepedésük színtere a Bakony, Vértes, Gerecse gerincvonalának magasabb fekvésű térszínei voltak -A II. világháborút követő kitelepítések az itt élő közösségeket jórészt elkerülték, sok helyütt sikerült megőrizniük az abszolút többségüket 90%-, Várgesztes, Vértestolna és Csehbánya (1980)‏, itt arányuk napjainkban is meghaladja az 50%-ot -Számottevőbb nemzetisége a régiónak a szintén hegyvidékeken letelepedett szlovákság

12 Cigányság -Roma népesség a Nyugati-Bakonyalján és elszórtan, de több helyen koncentráltan él -A régión belül a roma népesség aránya a lakónépességen belül lényegesen alacsonyabb (0,8% a évi népszámlálás adatai alapján) mint Dél-Dunántúlon vagy Észak-Magyarországon -Helyzetük kedvezőtlen, magas az írástudatlanság, alacsony az átlagos iskolai végzettség, magas a munkanélküliség és a szociális segélyezés aránya

13 A régió vallási és felekezeti megoszlása Római katolikusok Reformátusok

14 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A Közép-Dunántúli Régió népessége és népesedési folyamatai Készítette: Kecskés Ádám III.éves geográfus ELTE TTK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések