Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Itália energiagazdálkodása. Az energiapolitika alakulása A II. világháborút követő - különösen az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején - gyors gazdasági.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Itália energiagazdálkodása. Az energiapolitika alakulása A II. világháborút követő - különösen az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején - gyors gazdasági."— Előadás másolata:

1 Itália energiagazdálkodása

2 Az energiapolitika alakulása A II. világháborút követő - különösen az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején - gyors gazdasági növekedés az energiafogyasztás nagymértékű emelkedésével és ezzel együtt az importfüggőség fokozódásával járt ban a víz- és geotermikus energia részesedése a villamos áram- termelésben 80% fölötti volt, míg a szénhidrogének aránya csak egyötödnyi részt tett ki. Néhány év alatt azonban utóbbiak felhasználása ugrásszerűen megnőtt. Így az évtized közepére Itáliában - akkori szemmel nézve - rendkívül korszerű villamosenergia termelési szerkezet alakult ki, amely eltért a többi nyugat-európai állam áramtermelési struktúrájától. A II. világháborút követő - különösen az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején - gyors gazdasági növekedés az energiafogyasztás nagymértékű emelkedésével és ezzel együtt az importfüggőség fokozódásával járt ban a víz- és geotermikus energia részesedése a villamos áram- termelésben 80% fölötti volt, míg a szénhidrogének aránya csak egyötödnyi részt tett ki. Néhány év alatt azonban utóbbiak felhasználása ugrásszerűen megnőtt. Így az évtized közepére Itáliában - akkori szemmel nézve - rendkívül korszerű villamosenergia termelési szerkezet alakult ki, amely eltért a többi nyugat-európai állam áramtermelési struktúrájától. A szénhidrogének előretörésének az volt az oka, hogy az 1950-es évektől fokozódott a hazai földgáz kitermelése, megötszöröződött a kőolaj-behozatal, miközben a bőségesen rendelkezésre álló vízerőkészletet döntő többségében már hasznosították, így aránya lényegesen már nem volt tovább növelhető. A szénhidrogének előretörésének az volt az oka, hogy az 1950-es évektől fokozódott a hazai földgáz kitermelése, megötszöröződött a kőolaj-behozatal, miközben a bőségesen rendelkezésre álló vízerőkészletet döntő többségében már hasznosították, így aránya lényegesen már nem volt tovább növelhető.

3 Az utáni olasz energiapolitika lehetővé tette a korábbi - önellátásra törekvő - gazdaság alapanyaggyártó kapacitásának a korszerűsítését és megnövelését. Az utáni olasz energiapolitika lehetővé tette a korábbi - önellátásra törekvő - gazdaság alapanyaggyártó kapacitásának a korszerűsítését és megnövelését. Erre az időszakra tehető az országnak az új nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódása, amely társadalmi feszültségektől mentesen zajlott. Erre az időszakra tehető az országnak az új nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódása, amely társadalmi feszültségektől mentesen zajlott. Az 1950-es, de még inkább az 1960-as évekre jellemző volt, hogy a belső szükségleteket jóval meghaladó kőolajfinomító-kapacitás épült ki, és hogy a háztartási energiafelhasználás is egyoldalúan a szénhidrogéneken alapult. Az 1950-es, de még inkább az 1960-as évekre jellemző volt, hogy a belső szükségleteket jóval meghaladó kőolajfinomító-kapacitás épült ki, és hogy a háztartási energiafelhasználás is egyoldalúan a szénhidrogéneken alapult. Az atomenergia hasznosítása más országokhoz képest korán ban - kezdődött. Az atomenergia-program végrehajtását később elhalasztották, majd teljesen leállt. Az atomenergia hasznosítása más országokhoz képest korán ban - kezdődött. Az atomenergia-program végrehajtását később elhalasztották, majd teljesen leállt között a GDP egységnyi növekedése az energiafogyasztás 1,64%-os emelkedésével járt között a GDP egységnyi növekedése az energiafogyasztás 1,64%-os emelkedésével járt.

4 Az első kőolajárrobbanást követően az olasz energiapolitika három megvalósítandó célt tűzött ki: a takarékosságot, a belső energiaforrások minél jobb kihasználását, és az energiahordozót szállító országok számának a gyarapítását. Az első kőolajárrobbanást követően az olasz energiapolitika három megvalósítandó célt tűzött ki: a takarékosságot, a belső energiaforrások minél jobb kihasználását, és az energiahordozót szállító országok számának a gyarapítását. A takarékosságnak elsősorban azért van kitüntetett szerepe, mert a belső ellátás hosszú idő óta a szükségleteknek csak egy részét képes fedezni ban a hazai termelés a teljes elsődleges energiaigénynek még a 45%- t, 1970-től kezdve már csak kb. 20%- t adta (1987-ben 18,8%- t). A takarékosságnak elsősorban azért van kitüntetett szerepe, mert a belső ellátás hosszú idő óta a szükségleteknek csak egy részét képes fedezni ban a hazai termelés a teljes elsődleges energiaigénynek még a 45%- t, 1970-től kezdve már csak kb. 20%- t adta (1987-ben 18,8%- t). Ugyanakkor az egy lakosra jutó energiafogyasztás az 1950-től 1960-ig terjedő időszakban háromszorosára, a nemzetgazdaság energiafelhasználása pedig a kétszeresére nőtt. Az egy főre eső fogyasztás 1973-ig további 2,5-szörös növekedést mutatott, ezt követően az emelkedés lelassult és jelenleg 3675 kWh/fő. Ugyanakkor az egy lakosra jutó energiafogyasztás az 1950-től 1960-ig terjedő időszakban háromszorosára, a nemzetgazdaság energiafelhasználása pedig a kétszeresére nőtt. Az egy főre eső fogyasztás 1973-ig további 2,5-szörös növekedést mutatott, ezt követően az emelkedés lelassult és jelenleg 3675 kWh/fő.

5 között az elsődleges energiaigény 2,4- szeresére nőtt től 1987-ig egyik évről a másikra 1- 8% között volt a változás, úgy, hogy 1975-ben, ben és ben visszaesés következett be az előző évi szükségletekhez képest. Az energiaigény között 3,1-szeresére növekedett között az elsődleges energiaigény 2,4- szeresére nőtt től 1987-ig egyik évről a másikra 1- 8% között volt a változás, úgy, hogy 1975-ben, ben és ben visszaesés következett be az előző évi szükségletekhez képest. Az energiaigény között 3,1-szeresére növekedett. Itáliában már az 1973-as kőolaj- árrobbanás előtt igyekeztek takarékoskodni az energiával. Az országban óta készítenek ún. Nemzeti Energia Tervet (Piano Energetico Nazionale = PEN), amelyben mindenkor hangsúlyozták az energia-racionalizálás szükségességét. Itáliában már az 1973-as kőolaj- árrobbanás előtt igyekeztek takarékoskodni az energiával. Az országban óta készítenek ún. Nemzeti Energia Tervet (Piano Energetico Nazionale = PEN), amelyben mindenkor hangsúlyozták az energia-racionalizálás szükségességét. Ez mindenekelőtt a kőolajjal való takarékoskodást jelentette, ami abban nyilvánult meg, hogy az energianyerésre felhasznált mennyiséget csökkentették, a finomítókban továbbfeldolgozott termékek arányát növelték. Az olajfelhasználást kiváltó energiahordozó a földgáz volt. Jelentős szerepet játszott a fajlagos energiafelhasználás csökkentése is olyan "energiafaló" ágazatokban, mint a kohászat és a vegyipar. Ez mindenekelőtt a kőolajjal való takarékoskodást jelentette, ami abban nyilvánult meg, hogy az energianyerésre felhasznált mennyiséget csökkentették, a finomítókban továbbfeldolgozott termékek arányát növelték. Az olajfelhasználást kiváltó energiahordozó a földgáz volt. Jelentős szerepet játszott a fajlagos energiafelhasználás csökkentése is olyan "energiafaló" ágazatokban, mint a kohászat és a vegyipar.

6 Az elsődleges energiahordozók felhasználása, millió kőszénegyenérték tonna Energiahordozó Szén11,616,720,940,0 Kőolaj143,1138,0130,8109,7 Földgáz20,332,555,771,4 Atomenergia1,20,8-- Vízenergia4,65,63,97,9 Geotermikus energia3,03,34,03,1 Egyéb (fa, tőzeg stb.)2,51,31,65,0 Összesen186,3198,2216,9237,1

7 Hazai energiahordozók: a szén Az olasz energiagazdálkodás csak kismértékben támaszkodhat hazai forrásokra. Az olasz energiagazdálkodás csak kismértékben támaszkodhat hazai forrásokra. Így van ez a széntermelés esetében, amely gyakorlatilag a lignitbányászatra korlátozódik. Jellemző a szerény és egyenletes mennyiségű kitermelés; óta egyetlen alkalommal csökkent 1 millió t alá és sohasem haladta meg a 2 millió t-t. (1988-ban 1,5 millió t volt. A kitermelés központjai a toscanai Santa Barbara, az umbriai Pietrafitta, továbbá Foligno és Cittá della Pieve. Kevés ban mindössze 48 ezer t - feketekőszenet hoznak felszínre Szardínia szigetén Bacu Abisban és Carboniában. Szardíniában a kitermelés évi 1 millió t-ra való felfuttatását tervezik, a Sulcisban működő erőművet részben innen táplálnák. Csekély, már nem művelt antracit-előfordulás található Valle d`Aostában (La Thuile) és Szardínián (Seui). Így van ez a széntermelés esetében, amely gyakorlatilag a lignitbányászatra korlátozódik. Jellemző a szerény és egyenletes mennyiségű kitermelés; óta egyetlen alkalommal csökkent 1 millió t alá és sohasem haladta meg a 2 millió t-t. (1988-ban 1,5 millió t volt. A kitermelés központjai a toscanai Santa Barbara, az umbriai Pietrafitta, továbbá Foligno és Cittá della Pieve. Kevés ban mindössze 48 ezer t - feketekőszenet hoznak felszínre Szardínia szigetén Bacu Abisban és Carboniában. Szardíniában a kitermelés évi 1 millió t-ra való felfuttatását tervezik, a Sulcisban működő erőművet részben innen táplálnák. Csekély, már nem művelt antracit-előfordulás található Valle d`Aostában (La Thuile) és Szardínián (Seui).

8 A szénhidrogének A kőolajbányászat 1988-ban rekordot állított fel: 4,9 millió t volt a felszínre hozott mennyiség. (Azóta csökkent a kitermelés: 1991-ben 4,3 millió t-ra.) A fontosabb szárazföldi lelőhelyek Szicíliában (Caltanissetta, Ragusa környékén) találhatók. Kisebb fontosságúak a Lombardiában (Bergamo), Emilia-Romagnában (Piacenza), Marchéban, Molisében és Basilicatában (Pisticci) termelő kutak. A kőolajbányászat 1988-ban rekordot állított fel: 4,9 millió t volt a felszínre hozott mennyiség. (Azóta csökkent a kitermelés: 1991-ben 4,3 millió t-ra.) A fontosabb szárazföldi lelőhelyek Szicíliában (Caltanissetta, Ragusa környékén) találhatók. Kisebb fontosságúak a Lombardiában (Bergamo), Emilia-Romagnában (Piacenza), Marchéban, Molisében és Basilicatában (Pisticci) termelő kutak. A tengeri lelőhelyek kiaknázása több mint 30 éves múltra tekint vissza (a Gela környéki selfterületen indult 1959-ben), de igazán jelentőssé csak az 1980-as évek közepétől vált. (1984-ben az akkor 1727 ezer t-s termelésből 527 ezer t selfterületről származott). A fontosabb tengeri lelőhelyek az Adriai-tengerben, Ancona közelében kréta üledékben elhelyezkedő Gianna-mező, a Termoli szélességén található Raspo Mare-mező, a Gela előterében fekvő triász időszaki - részben tengeri-mező, vagy az ugyancsak itt lévő jura korú Perla- mező, valamint a triász Mila-mező. Ezen a területen fekszik a jelenleg legnagyobb ismert készlettel rendelkező Vega-mező (jura korú üledékben). Itt nagysűrűségű kőolajat találtak, a napi kitermelés - rövid ideig ezer t. A tengeri lelőhelyek kiaknázása több mint 30 éves múltra tekint vissza (a Gela környéki selfterületen indult 1959-ben), de igazán jelentőssé csak az 1980-as évek közepétől vált. (1984-ben az akkor 1727 ezer t-s termelésből 527 ezer t selfterületről származott). A fontosabb tengeri lelőhelyek az Adriai-tengerben, Ancona közelében kréta üledékben elhelyezkedő Gianna-mező, a Termoli szélességén található Raspo Mare-mező, a Gela előterében fekvő triász időszaki - részben tengeri-mező, vagy az ugyancsak itt lévő jura korú Perla- mező, valamint a triász Mila-mező. Ezen a területen fekszik a jelenleg legnagyobb ismert készlettel rendelkező Vega-mező (jura korú üledékben). Itt nagysűrűségű kőolajat találtak, a napi kitermelés - rövid ideig ezer t.

9 A földgáz A földgáz az egyetlen energiahordozó, amelyből a hazai termelés számottevő: 1991-ben 17,4 milliárd m3 volt, a belső szükséglet kb. harmadát elégítette ki. A szárazföldi termelés a Pó-síkságra korlátozódik, főleg Emilia-Romagna tartományban (Cortemaggiore, Coreggio, Ravenna), ill. kisebb mértékben Lombardiában (Cavagia, Rivalta, Cornegliano Laudense, Desana és Malossa). Jellemzőjük, hogy a készletek fogyóban vannak, hiszen a kitermelés már az 1960-as évektől folyik ezen a területen. A Mezzogiorno földgázkincsének a hasznosítása egyre erőteljesebb ütemű, mindenekelőtt Puglia (Delicato, Camdela, Montestillo), Abruzzo (Cellino Attanasio és Castelnuovo Vomano), Basilicata (Ferrandina, Pisticci), valamint Szicília (Mazara del Vallo, Gagliano, Bronte) tartományokban. A földgáz az egyetlen energiahordozó, amelyből a hazai termelés számottevő: 1991-ben 17,4 milliárd m3 volt, a belső szükséglet kb. harmadát elégítette ki. A szárazföldi termelés a Pó-síkságra korlátozódik, főleg Emilia-Romagna tartományban (Cortemaggiore, Coreggio, Ravenna), ill. kisebb mértékben Lombardiában (Cavagia, Rivalta, Cornegliano Laudense, Desana és Malossa). Jellemzőjük, hogy a készletek fogyóban vannak, hiszen a kitermelés már az 1960-as évektől folyik ezen a területen. A Mezzogiorno földgázkincsének a hasznosítása egyre erőteljesebb ütemű, mindenekelőtt Puglia (Delicato, Camdela, Montestillo), Abruzzo (Cellino Attanasio és Castelnuovo Vomano), Basilicata (Ferrandina, Pisticci), valamint Szicília (Mazara del Vallo, Gagliano, Bronte) tartományokban. A kitermelés 2/3-a már tengeri lelőhelyekről történik. A számos előfordulás közül a legfontosabbak Ravenna előterében a pliocén kori Anemonde- Azalea-, Cervia Mare-Arianna-, Porto Corsini Mare-, Porto Garibaldi- Agostino- és Ravenna Mare mezők. Marche és Abruzzo tengerpartjához közel sok lelőhely található, többségüket az 1980-as évtizedben fedezték fel. Készleteivel kitűnik a Bonaccia - (pleisztocén), a Flavia 1 - (pliocén), a San Benedetto 1 - (pliocén), a San Giorgio Mare - (kréta-eocén), valamint a Squalo Centrale - (pliocén) és a Vongala Mare 1 mező. A calabriai lelőhelyek legnagyobb ismert készletével a Crotonéhoz közeli miocén korú Luna-mező rendelkezik. A kitermelés 2/3-a már tengeri lelőhelyekről történik. A számos előfordulás közül a legfontosabbak Ravenna előterében a pliocén kori Anemonde- Azalea-, Cervia Mare-Arianna-, Porto Corsini Mare-, Porto Garibaldi- Agostino- és Ravenna Mare mezők. Marche és Abruzzo tengerpartjához közel sok lelőhely található, többségüket az 1980-as évtizedben fedezték fel. Készleteivel kitűnik a Bonaccia - (pleisztocén), a Flavia 1 - (pliocén), a San Benedetto 1 - (pliocén), a San Giorgio Mare - (kréta-eocén), valamint a Squalo Centrale - (pliocén) és a Vongala Mare 1 mező. A calabriai lelőhelyek legnagyobb ismert készletével a Crotonéhoz közeli miocén korú Luna-mező rendelkezik.

10 A kőolaj-behozatal megoszlása, millió t Ország Szaúd-Arábia19,314,433,121,018,2 Irak26,818,913,35,5- Irán4,75,61,09,4- Kuvait31,212,32,34,2- Bahrein----15,6 Egyéb közép-keleti o.1,73,69,12,74,5 Közép-Kelet összesen83,754,858,842,838,3 Líbia-31,213,719,335,5 Egyiptom0,71,26,97,87,2 Algéria-2,42,64,25,5 Nigéria-0,53,87,63,8 Egyéb afrikai ország0,3 3,53,03,3 Afrika összesen1,035,630,541,955,1 Szovjetunió13,67,76,29,65,0 Egyéb országok1,71,94,55,71,6 Mindösszesen100,0

11 A szénhidrogén-ellátásban az állami tulajdonú ENI (Ente Nazionale Idrocarburi) holdingnak van a legnagyobb szerepe: részesedése 40% körüli. A szénhidrogén-ellátásban az állami tulajdonú ENI (Ente Nazionale Idrocarburi) holdingnak van a legnagyobb szerepe: részesedése 40% körüli. Az ENI még az 1960-as években kialakított politikáját követve egyrészt növelte külföldön a kőolaj-kitermelést, másrészt pedig a nemzeti olajvállalatokkal hosszú távú megállapodásokat kötött. Az ENI még az 1960-as években kialakított politikáját követve egyrészt növelte külföldön a kőolaj-kitermelést, másrészt pedig a nemzeti olajvállalatokkal hosszú távú megállapodásokat kötött. Algériával már az 1970-es évtizedben egyezmény született az ún. TRANSMED-vezeték megépítéséről. A csővezeték - 2,5 milliárd dolláros költséggel - elkészült, és Szicílián, ill. Dél-Olaszországon keresztül haladva Rómánál csatlakozik az észak-olasz vezetékrendszerhez. Algériával már az 1970-es évtizedben egyezmény született az ún. TRANSMED-vezeték megépítéséről. A csővezeték - 2,5 milliárd dolláros költséggel - elkészült, és Szicílián, ill. Dél-Olaszországon keresztül haladva Rómánál csatlakozik az észak-olasz vezetékrendszerhez. Területfejlesztési szempontból tanulságos, hogy Szicília az érkező mennyiség 30%- t felhasználhatja. A megállapodás szerint 1984-től 25 esztendőn át 12,3 milliárd m3/év földgázt szállítanak az arab államból. Területfejlesztési szempontból tanulságos, hogy Szicília az érkező mennyiség 30%- t felhasználhatja. A megállapodás szerint 1984-től 25 esztendőn át 12,3 milliárd m3/év földgázt szállítanak az arab államból.

12 A földgázbehozatal, milliárd m³ Ország Hollandia Algéria Líbia341- Szovjetunió Összesen

13 Az olasz kormány a Szovjetunióval 1984-ben kötött egyezményt a földgázszállítás növeléséről. A szerződés szerint 1985-től évi 4 milliárd m3 szovjet földgáz érkezik Olaszországba. Ez a mennyiség 1992-ben 6 milliárd m3- re emelkedett és 2008-ig ennyi is marad. A szerződés nem érinti a Szovjetunióval kötött egyéb földgázegyezményeket. Az olasz kormány a Szovjetunióval 1984-ben kötött egyezményt a földgázszállítás növeléséről. A szerződés szerint 1985-től évi 4 milliárd m3 szovjet földgáz érkezik Olaszországba. Ez a mennyiség 1992-ben 6 milliárd m3- re emelkedett és 2008-ig ennyi is marad. A szerződés nem érinti a Szovjetunióval kötött egyéb földgázegyezményeket. A Szovjetunió felbomlását követőn még nem áll rendelkezésre információ arra vonatkozóan, hogy az újonnan létrejött államok milyen megoszlásban járulnak hozzá a földgáz-szállításhoz. A Szovjetunió felbomlását követőn még nem áll rendelkezésre információ arra vonatkozóan, hogy az újonnan létrejött államok milyen megoszlásban járulnak hozzá a földgáz-szállításhoz. A harmadik jelentős földgázszállítóval - Hollandiával - még az 1970-es években kötöttek megállapodást. A harmadik jelentős földgázszállítóval - Hollandiával - még az 1970-es években kötöttek megállapodást.

14 A szénbehozatal, millió tonna Ország kokszerőművi szén kokszerőművi szén koks z erőművi szén Ausztrália NSZK USA Lengyelország Szovjetunió Dél-afrikai Közt Kína Összesen x

15 1990-ben az összes szénbehozatal 20,5 millió t volt. Az USA meghatározó az olasz szénellátásban, mind a kokszolható, mind az erőművi szenek kategóriájában. Mellette a Dél-Afrikai Köztársaság említhető az energianyerésre alkalmazott szén esetében ben az összes szénbehozatal 20,5 millió t volt. Az USA meghatározó az olasz szénellátásban, mind a kokszolható, mind az erőművi szenek kategóriájában. Mellette a Dél-Afrikai Köztársaság említhető az energianyerésre alkalmazott szén esetében. Ausztrália szerepe a kokszolható szén tekintetében lényegében alig változott. A korábbi nagy szénexportőrök, mint az NSZK, de főleg Lengyelország és a volt Szovjetunió egyre kisebb részt birtokolnak az olasz szénpiacon, miközben azon új - igaz, egyelőre nem jelentős - szereplők (Kína, Kolumbia, Venezuela, Indonézia) is megjelentek. Ausztrália szerepe a kokszolható szén tekintetében lényegében alig változott. A korábbi nagy szénexportőrök, mint az NSZK, de főleg Lengyelország és a volt Szovjetunió egyre kisebb részt birtokolnak az olasz szénpiacon, miközben azon új - igaz, egyelőre nem jelentős - szereplők (Kína, Kolumbia, Venezuela, Indonézia) is megjelentek.

16 A villamosenergia termelés, milliárd kwh ÉvVíz-Hő-Geotermiku s- Atom-Összesen energiatermelés, GWh

17 A villamosenergia-termelés szerkezetében számottevő változások következtek be. A villamosenergia-termelés szerkezetében számottevő változások következtek be. A vízenergia aránya az 1950-beli 87,5%-os részesedésről fokozatosan csökkent 20% körüli értékre. Ezzel ellentétes folyamat zajlott le a hőerőművek termelését illetően: az 1950-es 7,3%-os arány 1989-re 80%-ra emelkedett. a geotermikus energia részesedése a viszonylag magas 5,2%-os értékről 1,5%-ra csökkent, míg az atomenergiáé az 1970-es 2,7%-ről 1986-ra 4,6%-ra emelkedett, de az évtized végére - mint említettük - valamennyi atomerőmű leállt a termeléssel. A vízenergia aránya az 1950-beli 87,5%-os részesedésről fokozatosan csökkent 20% körüli értékre. Ezzel ellentétes folyamat zajlott le a hőerőművek termelését illetően: az 1950-es 7,3%-os arány 1989-re 80%-ra emelkedett. a geotermikus energia részesedése a viszonylag magas 5,2%-os értékről 1,5%-ra csökkent, míg az atomenergiáé az 1970-es 2,7%-ről 1986-ra 4,6%-ra emelkedett, de az évtized végére - mint említettük - valamennyi atomerőmű leállt a termeléssel. Olaszország mintegy két évtizede jelentős mennyiségű villamosenergia-behozatalra szorul, hogy a gyorsan növekvő belső fogyasztást fedezni tudja. Olaszország mintegy két évtizede jelentős mennyiségű villamosenergia-behozatalra szorul, hogy a gyorsan növekvő belső fogyasztást fedezni tudja.

18 A villamosenergia behozatalának alakulása, milliárd kwh ÉvBruttó termelés x FogyasztásBehozatali többlet Egy főre eső fogyasztás, kwh

19 A vízenergia-termelés Tivolinál létesült az első vízerőmű. Az első olasz távvezeték is innen vezetett től - Rómába. A vízenergia- termelés egyik sajátossága, hogy a potenciális vízerő- készletet csaknem teljesen kiaknázták. Ennek az eredménye, hogy hosszabb - 30 év - időszakot áttekintve észrevehetjük: az évente megtermelt villamosenergia mennyisége általában milliárd kwh között ingadozik. Tivolinál létesült az első vízerőmű. Az első olasz távvezeték is innen vezetett től - Rómába. A vízenergia- termelés egyik sajátossága, hogy a potenciális vízerő- készletet csaknem teljesen kiaknázták. Ennek az eredménye, hogy hosszabb - 30 év - időszakot áttekintve észrevehetjük: az évente megtermelt villamosenergia mennyisége általában milliárd kwh között ingadozik. A vízenergia-termelés tartományonkénti megoszlása ugyancsak kevéssé módosult az utóbbi években. A termelési rangsorban Lombardia az első (részesedése a vízenergia ellátásból 25%), megelőzve Trentino-Alto Adigét (20%), Piemontét (15%), Venetót (10%). Az utánuk következő Valle d`Aosta közel ugyanannyit termel a "fehér szénből", mint amennyit az összes déli tartomány, amelyek közül egyedül Abruzzo említésre méltó vízenergia-termelő. A vízenergia-termelés tartományonkénti megoszlása ugyancsak kevéssé módosult az utóbbi években. A termelési rangsorban Lombardia az első (részesedése a vízenergia ellátásból 25%), megelőzve Trentino-Alto Adigét (20%), Piemontét (15%), Venetót (10%). Az utánuk következő Valle d`Aosta közel ugyanannyit termel a "fehér szénből", mint amennyit az összes déli tartomány, amelyek közül egyedül Abruzzo említésre méltó vízenergia-termelő.

20 A vízerőművek száma 2300 körül van, beépített teljesítményük 1989-ben MW volt. Az olasz vízerőművek általában a kis teljesítményűek közé sorolhatók; a Sarca folyón a santa massenzai (344 MW), a Piavén a soverzenei (220 MW), az Addán a grasiói (207 MW), az Oglión a cimegai (206 MW) a legnagyobbak az országban. A vízerőművek száma 2300 körül van, beépített teljesítményük 1989-ben MW volt. Az olasz vízerőművek általában a kis teljesítményűek közé sorolhatók; a Sarca folyón a santa massenzai (344 MW), a Piavén a soverzenei (220 MW), az Addán a grasiói (207 MW), az Oglión a cimegai (206 MW) a legnagyobbak az országban. A mindössze 3900 km2 vízgyűjtő-területű Piavén 47 erőmű 909 MW-nyi beépített teljesítménnyel évi kb. 3,2 milliárd kwh áramot állít elő. A mindössze 3900 km2 vízgyűjtő-területű Piavén 47 erőmű 909 MW-nyi beépített teljesítménnyel évi kb. 3,2 milliárd kwh áramot állít elő.

21 A hőerőművek A villamosenergia döntő többségét a hagyományos hőerőművekben állítják elő: 1989-ben 170 milliárd kwh-t. A hőerőművek beépített teljesítménye 41,4 ezer MW. A legnagyobb hőerőmű a Pó torkolatához közel fekvő Porto Tolle-i (2640 MW), a La Speziában (1792 MW), ill. Vado Liguréban (1241 MW) található erőművek a jelentősebbek közé sorolhatók. Csupán a hőerőművek áramtermelését nézve is Lombardia vezeti a tartományi rangsort; részesedése 15%. A villamosenergia döntő többségét a hagyományos hőerőművekben állítják elő: 1989-ben 170 milliárd kwh-t. A hőerőművek beépített teljesítménye 41,4 ezer MW. A legnagyobb hőerőmű a Pó torkolatához közel fekvő Porto Tolle-i (2640 MW), a La Speziában (1792 MW), ill. Vado Liguréban (1241 MW) található erőművek a jelentősebbek közé sorolhatók. Csupán a hőerőművek áramtermelését nézve is Lombardia vezeti a tartományi rangsort; részesedése 15%. A legfontosabb lombard erőművek: Tavazzano, Turbigo és Ostiglia. Lazio a második, közel 14%-os részesedéssel, megelőzve Venetót (13%), Szicíliát (11%) és Liguriát (9%). Ez utóbbi 1986-bban még a második volt a villamosenergia-termelés rangsorában. A Délvidék jelentősége - közel egyharmados részesedéssel - jóval nagyobb, mint a vízerőművek esetében, hiszen Puglia, Szardínia és Calabria is említésre méltó áramtermelők. A széntüzelésű hőerőművekben megtermelt villamosenergia mennyisége 1990-ben 35,6 milliárd kwh volt. A növekvő szerepű szénerőművek beépített teljesítménye kereken 7000 MW. A legfontosabb lombard erőművek: Tavazzano, Turbigo és Ostiglia. Lazio a második, közel 14%-os részesedéssel, megelőzve Venetót (13%), Szicíliát (11%) és Liguriát (9%). Ez utóbbi 1986-bban még a második volt a villamosenergia-termelés rangsorában. A Délvidék jelentősége - közel egyharmados részesedéssel - jóval nagyobb, mint a vízerőművek esetében, hiszen Puglia, Szardínia és Calabria is említésre méltó áramtermelők. A széntüzelésű hőerőművekben megtermelt villamosenergia mennyisége 1990-ben 35,6 milliárd kwh volt. A növekvő szerepű szénerőművek beépített teljesítménye kereken 7000 MW.

22 Működő széntüzelésű erőművek adatai TelepülésTüzelőanyagBeépített teljesítmény, MW Brindisi (Észak)90-95 %-ban kőszén és kőolaj1206 Fusina90-95 %-ban kőszén és kőolaj920 Genova90-95 %-ban kőszén és kőolaj281 La Spezia90-95 %-ban kőszén és kőolaj1792 Monfalcone90-95 %-ban kőszén és kőolaj320 Vado Ligure90-95 %-ban kőszén és kőolaj1242 Porto Marghera90-95 %-ban kőszén, kőolaj, földgáz 133 Sulcis90-95 %-ban kőszén és kőolaj684 Pietrafittalignit61 Santa Barbaralignit és kőolaj234 Bastardolignit és kőolaj150

23 A közeljövőben a kőszénnek a jelenleginél jóval jelentősebb lesz a szerepe. Brindisiben, Gioia Tauróban, a Szardíniában található Fiume Santóban új, nagy teljesítményű szénerőművek építése van folyamatban. Ezek kisebb részben a bezárt atomerőművek, nagyobb részben a kőolaj-tüzelésű centrálék helyettesítése céljából lépnek üzembe. A közeljövőben a kőszénnek a jelenleginél jóval jelentősebb lesz a szerepe. Brindisiben, Gioia Tauróban, a Szardíniában található Fiume Santóban új, nagy teljesítményű szénerőművek építése van folyamatban. Ezek kisebb részben a bezárt atomerőművek, nagyobb részben a kőolaj-tüzelésű centrálék helyettesítése céljából lépnek üzembe. Az erőművekben 1990-ben 11,8 millió t feketekőszenet tüzeltek el. Az erőművi célú barnakőszén-felhasználás 1,1 millió t-t tett ki, és az áramtermelés 1 milliárd kWh alatt maradt. Az erőművekben 1990-ben 11,8 millió t feketekőszenet tüzeltek el. Az erőművi célú barnakőszén-felhasználás 1,1 millió t-t tett ki, és az áramtermelés 1 milliárd kWh alatt maradt. A kőolajat felhasználó erőművek termelték 1990-ben a legtöbb villamos energiát: 102,7 milliárd kWh-t, míg a földgáztüzelésűek 39,1 milliárd kWh-t. A kőolajat felhasználó erőművek termelték 1990-ben a legtöbb villamos energiát: 102,7 milliárd kWh-t, míg a földgáztüzelésűek 39,1 milliárd kWh-t.

24 Az atomerőművek 1963-ban a Latina melletti Foce Verdében kezdett az első üzemelni (153 MW-os gázhűtésű erőmű). A második 1964-ben lépett üzembe Gariglianóban, beépített teljesítménye 260 MW volt ban leállították az áramtermelést ban a Latina melletti Foce Verdében kezdett az első üzemelni (153 MW-os gázhűtésű erőmű). A második 1964-ben lépett üzembe Gariglianóban, beépített teljesítménye 260 MW volt ban leállították az áramtermelést. A harmadik atomerőmű Piemontében (Trino Vercellese) épült, szintén 1964-ben, 260 MW-os volt. A legnagyobb atomerőmű Caorsóban termelt óta áramot, beépített teljesítménye 860 MW. Az atomerőművek által termelt áram mennyisége 1986-ban 8,8 milliárd kWh volt, a beépített teljesítmény pedig csak 1273 MW. A harmadik atomerőmű Piemontében (Trino Vercellese) épült, szintén 1964-ben, 260 MW-os volt. A legnagyobb atomerőmű Caorsóban termelt óta áramot, beépített teljesítménye 860 MW. Az atomerőművek által termelt áram mennyisége 1986-ban 8,8 milliárd kWh volt, a beépített teljesítmény pedig csak 1273 MW. Az 1980-as évtizedben a villamosenergia-termelésben arányának megkétszerezését tűzték ki célul. Konkrétan azonban csupán két nagyobb MW-os - atomerőmű építésébe kezdtek bele, Montalto di Castróban (Lazio) és Trinóban (Piemonte), ám ezeknek az átadása többször halasztást szenvedett. További három - egyenként 2000 MW-os erőmű felépítése szerepelt még a tervek között. Az 1980-as évtizedben a villamosenergia-termelésben arányának megkétszerezését tűzték ki célul. Konkrétan azonban csupán két nagyobb MW-os - atomerőmű építésébe kezdtek bele, Montalto di Castróban (Lazio) és Trinóban (Piemonte), ám ezeknek az átadása többször halasztást szenvedett. További három - egyenként 2000 MW-os erőmű felépítése szerepelt még a tervek között.

25 A geotermikus erőművek Ennek a megújuló energiaforrásnak a hasznosításában Olaszország úttörő szerepet játszott. Napjainkban jelentősége csökkent: az energiatermelésből való részesedése csak 1,5%, ám az erőművek 496 MW-os teljesítménye mégsem elhanyagolható. A geotermikus erőművek Larderello környékén az Amiata-hegység és a Tirrén-Antiappenninek előterében találhatók, de egy kisebb erőmű Lazióban is épül. A hasznosítás fokozására nagyreményű tervek születtek, az elképzelésekben azonban még nincs egyetértés: 1000 MW-os és MW-os fejlesztések egyaránt szóba kerültek. Ennek a megújuló energiaforrásnak a hasznosításában Olaszország úttörő szerepet játszott. Napjainkban jelentősége csökkent: az energiatermelésből való részesedése csak 1,5%, ám az erőművek 496 MW-os teljesítménye mégsem elhanyagolható. A geotermikus erőművek Larderello környékén az Amiata-hegység és a Tirrén-Antiappenninek előterében találhatók, de egy kisebb erőmű Lazióban is épül. A hasznosítás fokozására nagyreményű tervek születtek, az elképzelésekben azonban még nincs egyetértés: 1000 MW-os és MW-os fejlesztések egyaránt szóba kerültek.

26 A mezőgazdaság súlya az energiafogyasztásban szerény: 1989-ben az összes felhasználáshoz viszonyítva 1,8%. Igaz, az 1971-es 1,05%-hoz képest ez előrelépés. A felhasznált energiamennyiség növekedése viszont - 3,25-szörös - minden más szektort megelőz. Ez a fogyasztásbővülés a jobb gépesítettséggel, az öntözés térhódításával, az állattenyésztés korszerűsödésével magyarázható. A mezőgazdaság súlya az energiafogyasztásban szerény: 1989-ben az összes felhasználáshoz viszonyítva 1,8%. Igaz, az 1971-es 1,05%-hoz képest ez előrelépés. A felhasznált energiamennyiség növekedése viszont - 3,25-szörös - minden más szektort megelőz. Ez a fogyasztásbővülés a jobb gépesítettséggel, az öntözés térhódításával, az állattenyésztés korszerűsödésével magyarázható. Az ipar részesedése egy ország villamosenergia felhasználásában közismerten meghatározó nagyságú. Az 1971-beli közel kétharmados (64,3%) részesedés folyamatos csökkenést mutatott: tíz évvel később 59,6%-ra, 1989-ben pedig 55,6%-ra esett. A felhasznált energia mennyisége 1,66-szorosára emelkedett a közel húsz esztendő során. Az ipar részesedése egy ország villamosenergia felhasználásában közismerten meghatározó nagyságú. Az 1971-beli közel kétharmados (64,3%) részesedés folyamatos csökkenést mutatott: tíz évvel később 59,6%-ra, 1989-ben pedig 55,6%-ra esett. A felhasznált energia mennyisége 1,66-szorosára emelkedett a közel húsz esztendő során. Az iparágak közül a legnagyobb fogyasztó a vegyészet, az ipart 100%-nak véve egynegyednyi (24,7%) a részesedése ben még egyharmadnyi volt, sőt 1981-re ez 35%-ra nőtt. a kőolajár- robbanások hatása ekkor még nem volt érzékelhető, az elkezdett beruházások, fejlesztések többnyire befejeződtek. A jelzett időszak alatt az energiafelhasználás 28%-kal lett több, a növekedés az es időszakban következett be. Az iparágak közül a legnagyobb fogyasztó a vegyészet, az ipart 100%-nak véve egynegyednyi (24,7%) a részesedése ben még egyharmadnyi volt, sőt 1981-re ez 35%-ra nőtt. a kőolajár- robbanások hatása ekkor még nem volt érzékelhető, az elkezdett beruházások, fejlesztések többnyire befejeződtek. A jelzett időszak alatt az energiafelhasználás 28%-kal lett több, a növekedés az es időszakban következett be.

27 A másik nagy áramfogyasztó a kohászat, amelynek a részesedése az első időpontban 23% körüli volt. Tíz évvel később ugyanúgy, mint a vegyiparé‚ a kohászat aránya is emelkedett (25,6%) az ipari energiafelhasználásból, és ez 1989-re keveset csökkent. A másik nagy áramfogyasztó a kohászat, amelynek a részesedése az első időpontban 23% körüli volt. Tíz évvel később ugyanúgy, mint a vegyiparé‚ a kohászat aránya is emelkedett (25,6%) az ipari energiafelhasználásból, és ez 1989-re keveset csökkent. Az ágazaton belül ellentétes folyamatok zajlottak le: az acéltermelésben az elektromos és oxigén-konverteres gyártás térhódításával számottevően mérséklődtek a fajlagos energiafelhasználási értékek, új nagy gyár pedig csak egy kezdett működni, mialatt sok kisüzem abbahagyta a termelést. (Tarantóban a vas- és acélgyártás már a as évek végén megindult, de a teljes kapacitással való üzemelésre után került sor.) Az ágazaton belül ellentétes folyamatok zajlottak le: az acéltermelésben az elektromos és oxigén-konverteres gyártás térhódításával számottevően mérséklődtek a fajlagos energiafelhasználási értékek, új nagy gyár pedig csak egy kezdett működni, mialatt sok kisüzem abbahagyta a termelést. (Tarantóban a vas- és acélgyártás már a as évek végén megindult, de a teljes kapacitással való üzemelésre után került sor.) A színesfémkohászatban viszont ebben az időszakban nagykapacitású gyár kezdte el Porto Vesmében a termelést. Részben ennek köszönhető, hogy a kohászat energiafogyasztása között 60%-kal megemelkedett. A színesfémkohászatban viszont ebben az időszakban nagykapacitású gyár kezdte el Porto Vesmében a termelést. Részben ennek köszönhető, hogy a kohászat energiafogyasztása között 60%-kal megemelkedett.

28 Az ipar fogyasztásában 1989-ben a harmadik legjelentősebb ágazat a gépgyártás, amelynek a villamosenergia felhasználásból való aránya növekvő ( ,8-, ,3-, ,7%). Figyelemre méltó, hogy a kis energiaigényű szakágazatok fejlődtek gyorsan (műszer-, precíziós gépgyártás stb.). A felhasználás gyorsabban bővült, mint az egész ipar átlaga, a közel két évtized alatt több mint kétszeresére emelkedett. Az ipar fogyasztásában 1989-ben a harmadik legjelentősebb ágazat a gépgyártás, amelynek a villamosenergia felhasználásból való aránya növekvő ( ,8-, ,3-, ,7%). Figyelemre méltó, hogy a kis energiaigényű szakágazatok fejlődtek gyorsan (műszer-, precíziós gépgyártás stb.). A felhasználás gyorsabban bővült, mint az egész ipar átlaga, a közel két évtized alatt több mint kétszeresére emelkedett. Az építőanyag-ipar 1971-ben még a harmadik energiafogyasztó volt a rangsorban 9,4%-os részesedéssel, amely egy évtizeddel később 10% fölé emelkedett, majd 9,3%-ra csökkent. Az energiafogyasztás kétharmad résszel növekedett, de az 1980-as években ez lelassult és csak 7%-ot tett ki. Az építőanyag-ipar 1971-ben még a harmadik energiafogyasztó volt a rangsorban 9,4%-os részesedéssel, amely egy évtizeddel később 10% fölé emelkedett, majd 9,3%-ra csökkent. Az energiafogyasztás kétharmad résszel növekedett, de az 1980-as években ez lelassult és csak 7%-ot tett ki.

29 A textil- és ruházati-, valamint az élelmiszeripar következnek a sorban 7,1-, ill. 6,2%-os részesedéssel. Mindkettő növelte súlyát az energiafogyasztásban: 1,4- és 1,2%-kal. Mindkét ágazat által felhasznált elektromos energia mennyisége megkétszereződött 1971-hez képest, ezen belül között közel 40%-kal lett több. A textil- és ruházati-, valamint az élelmiszeripar következnek a sorban 7,1-, ill. 6,2%-os részesedéssel. Mindkettő növelte súlyát az energiafogyasztásban: 1,4- és 1,2%-kal. Mindkét ágazat által felhasznált elektromos energia mennyisége megkétszereződött 1971-hez képest, ezen belül között közel 40%-kal lett több. A papír- és nyomdaipar sorolható még a nagyobb energiafogyasztók közé. Az ágazat részesedése 6% körüli volt a vizsgált időszak alatt ( ,1-, ,8-, ,9%) között a felhasznált energia mennyisége jó 60%-kal növekedett. Ebben az iparágban is az 1980-as évtizedben a felhasználás bővülésének üteme lelassult. A papír- és nyomdaipar sorolható még a nagyobb energiafogyasztók közé. Az ágazat részesedése 6% körüli volt a vizsgált időszak alatt ( ,1-, ,8-, ,9%) között a felhasznált energia mennyisége jó 60%-kal növekedett. Ebben az iparágban is az 1980-as évtizedben a felhasználás bővülésének üteme lelassult.

30 A sok országban számottevő energiafogyasztó bányászat az előzőekben bemutatott kis jelentősége miatt, Itáliában nem lényeges. Aránya fokozatosan csökken: 1971-ben 1,9-, 1981-ben 1,6-, végül 1989-ben 1,3% volt. A sok országban számottevő energiafogyasztó bányászat az előzőekben bemutatott kis jelentősége miatt, Itáliában nem lényeges. Aránya fokozatosan csökken: 1971-ben 1,9-, 1981-ben 1,6-, végül 1989-ben 1,3% volt. A kitermelőiparban az közötti energiafelhasználás alig növekedett, sőt az 1980-as években mérséklődött. A harmadik szektor összes energiafelhasználása 18,5%-ot tett ki 1989-ben, amely 3,3%-os aránynövekedésnek felel meg 1971-hez képest. A fogyasztás 234%-kal növekedett, jóval nagyobb mértékben, mint az iparé. Ez a lendület az 1980-as évtizedben is tartott; között 62%-kal emelkedett a felhasználás mennyisége. A kitermelőiparban az közötti energiafelhasználás alig növekedett, sőt az 1980-as években mérséklődött. A harmadik szektor összes energiafelhasználása 18,5%-ot tett ki 1989-ben, amely 3,3%-os aránynövekedésnek felel meg 1971-hez képest. A fogyasztás 234%-kal növekedett, jóval nagyobb mértékben, mint az iparé. Ez a lendület az 1980-as évtizedben is tartott; között 62%-kal emelkedett a felhasználás mennyisége.

31 A lakossági energiafogyasztás bővült a leggyorsabb ütemben: a csaknem két évtized során 238%-kal, között 131%-kal. Aránya a villamosenergia-fogyasztásban is jelentősen megnövekedett ( ,5-, ,1%). A lakossági energiafogyasztás bővült a leggyorsabb ütemben: a csaknem két évtized során 238%-kal, között 131%-kal. Aránya a villamosenergia-fogyasztásban is jelentősen megnövekedett ( ,5-, ,1%).

32 A villamosenergia termelés és fogyasztás sajátosságai A villamosenergia-termelés és fogyasztás összevetése és a két tényező közötti változásainak dinamizmusa alapján kategorizáltuk a tartományokat. Az 1. csoportba kerültek azok a tartományok, amelyekben 1989-ben a fogyasztás meghaladta a termelést, a 2-ba pedig azok, ahol a termelés volt nagyobb a fogyasztásnál. Az 1. csoportot további két típusra oszthatjuk: A villamosenergia-termelés és fogyasztás összevetése és a két tényező közötti változásainak dinamizmusa alapján kategorizáltuk a tartományokat. Az 1. csoportba kerültek azok a tartományok, amelyekben 1989-ben a fogyasztás meghaladta a termelést, a 2-ba pedig azok, ahol a termelés volt nagyobb a fogyasztásnál. Az 1. csoportot további két típusra oszthatjuk: 1/a - ahol a villamosenergia előállítása 1989-ben 1971-hez képest csökkent, a fogyasztás viszont ugyanezen időszak alatt gyorsabban növekedett, mint az országos átlag (1,92). 1/a - ahol a villamosenergia előállítása 1989-ben 1971-hez képest csökkent, a fogyasztás viszont ugyanezen időszak alatt gyorsabban növekedett, mint az országos átlag (1,92). Ide tartozik Umbria, Marche, Abruzzo, Molise, Campania, Piemonte és Basilicata. A felsorolt tartományok többsége 1971-ben még önellátó volt, a későbbi fejlesztésekkel együtt járó igénynövekedést azonban nem tudták kielégíteni. Piemonte esete ettől különbözik, itt az elavult, környezetszennyező hőerőművek leállása okozta a termelés visszaesését. Ide tartozik Umbria, Marche, Abruzzo, Molise, Campania, Piemonte és Basilicata. A felsorolt tartományok többsége 1971-ben még önellátó volt, a későbbi fejlesztésekkel együtt járó igénynövekedést azonban nem tudták kielégíteni. Piemonte esete ettől különbözik, itt az elavult, környezetszennyező hőerőművek leállása okozta a termelés visszaesését. A csoportot növekvő hiányú típusnak nevezhetjük. A csoportot növekvő hiányú típusnak nevezhetjük.

33 Az 1/b kategóriába sorolhatók azok a tartományok, amelyekben a termelés 1989-ben 1971-hez képest növekedett, és a fogyasztás bővülése az átlagos érték körül mozgott (Lombardia, Emilia- Romagna, Toscana). A szükségletek saját termelésből való kielégítése valamennyiük esetében 70-80%-ban valósul meg. E típust hiánnyal küzdőnek nevezzük. Az 1/b kategóriába sorolhatók azok a tartományok, amelyekben a termelés 1989-ben 1971-hez képest növekedett, és a fogyasztás bővülése az átlagos érték körül mozgott (Lombardia, Emilia- Romagna, Toscana). A szükségletek saját termelésből való kielégítése valamennyiük esetében 70-80%-ban valósul meg. E típust hiánnyal küzdőnek nevezzük. A 2. csoport ugyancsak kétfelé osztható: A 2. csoport ugyancsak kétfelé osztható: A 2/a csoportba azok a tartományok tartoznak, amelyekben a villamosenergia előállítása 1989-ben 1971-hez képest csökkent, a fogyasztás az eltelt időszakban az országos átlagnak megfelelően, vagy annál lassabban bővült (Valle d`Aosta, Liguria, Trentino-Alto Adige, Friuli-Venezia Giulia, továbbá Szicília tartozik ide). A 2/a csoportba azok a tartományok tartoznak, amelyekben a villamosenergia előállítása 1989-ben 1971-hez képest csökkent, a fogyasztás az eltelt időszakban az országos átlagnak megfelelően, vagy annál lassabban bővült (Valle d`Aosta, Liguria, Trentino-Alto Adige, Friuli-Venezia Giulia, továbbá Szicília tartozik ide). A kategóriát csökkenő többletű típusnak nevezhetjük. A kategóriát csökkenő többletű típusnak nevezhetjük. A 2/b csoportot azok a tartományok alkotják, ahol a villamosenergia-termelés erőteljesebben növekedett, mint a fogyasztás. A növekvő többletű tartományok közé soroljuk Venetót, Laziót és Calabriát. A 3. csoportban találjuk Pugliát és Szardíniát, amelyekben a termelés és a fogyasztás lényegében összhangban van, mindkét tényező országos átlagot felülmúló bővülése mellett. Ezt a típust kiegyensúlyozottnak nevezzük. A 2/b csoportot azok a tartományok alkotják, ahol a villamosenergia-termelés erőteljesebben növekedett, mint a fogyasztás. A növekvő többletű tartományok közé soroljuk Venetót, Laziót és Calabriát. A 3. csoportban találjuk Pugliát és Szardíniát, amelyekben a termelés és a fogyasztás lényegében összhangban van, mindkét tényező országos átlagot felülmúló bővülése mellett. Ezt a típust kiegyensúlyozottnak nevezzük.

34 Az ipar - mint legnagyobb felhasználó ágazat - villamosenergia-fogyasztásának területi megoszlását részletesebben vizsgáltuk. Az adatokat 1971-re az M.4., 1981-re az M.5., 1989-re vonatkozóan az M.6. táblázat mutatja be. A táblázatokban szakágazati bontásban találhatók meg az egyes tartományok villamosenergia-felhasználási adatai. Ezekből ugyanis a fejlesztési politika hatásai közvetve figyelemmel kísérhetők. Az ipar - mint legnagyobb felhasználó ágazat - villamosenergia-fogyasztásának területi megoszlását részletesebben vizsgáltuk. Az adatokat 1971-re az M.4., 1981-re az M.5., 1989-re vonatkozóan az M.6. táblázat mutatja be. A táblázatokban szakágazati bontásban találhatók meg az egyes tartományok villamosenergia-felhasználási adatai. Ezekből ugyanis a fejlesztési politika hatásai közvetve figyelemmel kísérhetők. Az 1989-es adatok alapján tipizáltuk az ipari villamosenergia-fogyasztás tartományi jellegzetességeit. Az 1989-es adatok alapján tipizáltuk az ipari villamosenergia-fogyasztás tartományi jellegzetességeit.

35 1./ A hagyományos típusú tartományok közé soroltuk azokat, amelyekben a tradicionálisan nagyfogyasztó szakágazatok (kohászat, vegyipar) együttes részesedése az ipari felhasználás legalább 50%- t teszi ki (Trentino-Alto Adige, Veneto, Umbria, Szardínia). 1./ A hagyományos típusú tartományok közé soroltuk azokat, amelyekben a tradicionálisan nagyfogyasztó szakágazatok (kohászat, vegyipar) együttes részesedése az ipari felhasználás legalább 50%- t teszi ki (Trentino-Alto Adige, Veneto, Umbria, Szardínia). 2./ Az egyoldalú típusúak közé tartoznak azon tartományok, ahol egyetlen szakágazat részesedése a villamos áram felhasználásából több mint az összes többi‚ együttesen (Valle d`Aosta, Puglia). 2./ Az egyoldalú típusúak közé tartoznak azon tartományok, ahol egyetlen szakágazat részesedése a villamos áram felhasználásából több mint az összes többi‚ együttesen (Valle d`Aosta, Puglia).

36 3./ A vegyes típusú csoportban azokat a tartományokat találjuk, amelyekben a kohászat és/vagy a vegyipar fontossága mellett egyéb szakágak szerepe is kiemelkedő, néha pedig elsődleges. Jelezve ezzel az adott tartomány gazdasági sajátosságait, az országon belüli munkamegosztásban való jellegzetességeit. Ide sorolható Piemonte, Lombardia, Emilia-Romagna, Friuli- Venezia Giulia, Toscana, Marche, Abruzzo, Molise és Basilicata tartomány. 3./ A vegyes típusú csoportban azokat a tartományokat találjuk, amelyekben a kohászat és/vagy a vegyipar fontossága mellett egyéb szakágak szerepe is kiemelkedő, néha pedig elsődleges. Jelezve ezzel az adott tartomány gazdasági sajátosságait, az országon belüli munkamegosztásban való jellegzetességeit. Ide sorolható Piemonte, Lombardia, Emilia-Romagna, Friuli- Venezia Giulia, Toscana, Marche, Abruzzo, Molise és Basilicata tartomány. 4./ Az egyéb vagy szolgáltató típusba kerültek azok a tartományok, amelyekben az ipar részesedése nem éri el az 50%-ot, a villamosenergia-felhasználásban (Liguria, Lazio, Campania, Calabria, Szicília). 4./ Az egyéb vagy szolgáltató típusba kerültek azok a tartományok, amelyekben az ipar részesedése nem éri el az 50%-ot, a villamosenergia-felhasználásban (Liguria, Lazio, Campania, Calabria, Szicília).

37

38 Ha körzetek szerint vizsgáljuk az energiafogyasztást, akkor azt tapasztaljuk, hogy a legjelentősebb felhasználó Északnyugat-Olaszország ben az összes villamosenergia 2/5-‚t ez a régió használta el. Jellemző, hogy 1981-ben már csak 35%, 1989-ben pedig egyharmad volt az országos fogyasztásból való részesedése. Különösen az ipart tekintve volt kiemelkedő az aránya, amely az első időpontban 40% fölött volt, azután valamivel ez alá csökkent. A legtöbb vegyipari és kohászati üzem ebben a régióban szűnt meg. Az ipari energiafogyasztásban végbement arányvesztés jórészt ennek köszönhető. A körzet mezőgazdasági energiafogyasztása az országosnak csak negyedét tette ki 1971-ben, ez a viszonylag kis részesedés később 23%- kal csökkent. Ha körzetek szerint vizsgáljuk az energiafogyasztást, akkor azt tapasztaljuk, hogy a legjelentősebb felhasználó Északnyugat-Olaszország ben az összes villamosenergia 2/5-‚t ez a régió használta el. Jellemző, hogy 1981-ben már csak 35%, 1989-ben pedig egyharmad volt az országos fogyasztásból való részesedése. Különösen az ipart tekintve volt kiemelkedő az aránya, amely az első időpontban 40% fölött volt, azután valamivel ez alá csökkent. A legtöbb vegyipari és kohászati üzem ebben a régióban szűnt meg. Az ipari energiafogyasztásban végbement arányvesztés jórészt ennek köszönhető. A körzet mezőgazdasági energiafogyasztása az országosnak csak negyedét tette ki 1971-ben, ez a viszonylag kis részesedés később 23%- kal csökkent.

39 Az északkeleti körzetnek lényegében változatlan maradt az összes energiafogyasztásból való részesedése. Említésre méltóan egyedül a mezőgazdaság aránya emelkedett: Itália mezőgazdasági villamosenergia- fogyasztásában a körzet aránya az 1971-es 29-ről re 33%-ra nőtt. Ebben elsősorban Emilia-Romagna tartomány rendkívül intenzív, világszínvonalú agrárgazdasága játszotta a főszerepet. Az északkeleti körzetnek lényegében változatlan maradt az összes energiafogyasztásból való részesedése. Említésre méltóan egyedül a mezőgazdaság aránya emelkedett: Itália mezőgazdasági villamosenergia- fogyasztásában a körzet aránya az 1971-es 29-ről re 33%-ra nőtt. Ebben elsősorban Emilia-Romagna tartomány rendkívül intenzív, világszínvonalú agrárgazdasága játszotta a főszerepet. Az ipari energiafogyasztás a 19 év során - kis ingadozással - az országos 23%- t tette ki. Az ipari energiafogyasztás a 19 év során - kis ingadozással - az országos 23%- t tette ki. Közép-Itália villamosenergia felhasználása az országosénak a 17%-a, óta a részesedése alig valamivel nőtt. A szolgáltató szféra viszonylag magas aránya (23%) a fővárosnak, mint közigazgatási, adminisztrációs és idegenforgalmi központnak tulajdonítható. Közép-Itália villamosenergia felhasználása az országosénak a 17%-a, óta a részesedése alig valamivel nőtt. A szolgáltató szféra viszonylag magas aránya (23%) a fővárosnak, mint közigazgatási, adminisztrációs és idegenforgalmi központnak tulajdonítható.

40

41

42 Dél-Olaszországnak az energiafelhasználáson belül egyre növekvő volt a súlya: 1971-ben 22-, 10 év múltán 26-, 1989-ben 27%. Az országos áramfogyasztásból való részesedése a mezőgazdaságot kivéve nőtt. A mezőgazdasági villamosenergia-felhasználásnak közel harmada itt realizálódik ben az ipari fogyasztásnak 21,5-, 1989-ben 24%-a valósult meg a Délvidéken. A szolgáltatásokat tekintve hasonló az előrelépés: részesedése 20-ról 25%-ra bővült. A háztartási energia- felhasználás aránya emelkedett meg igazán szembetűnő módon: 1971-ben 26%, 19 év elteltével 35%. Ebben a nagyon jelentős változásban kétségkívül nagy szerepe van a lakosság életszínvonal-növekedésének (háztartási eszközök elterjedése: automata mosógép, hűtőszekrény, mosogatógép, légkondicionáló stb.), ill. a lakások villamos energiával való fűtésének. Dél-Olaszországnak az energiafelhasználáson belül egyre növekvő volt a súlya: 1971-ben 22-, 10 év múltán 26-, 1989-ben 27%. Az országos áramfogyasztásból való részesedése a mezőgazdaságot kivéve nőtt. A mezőgazdasági villamosenergia-felhasználásnak közel harmada itt realizálódik ben az ipari fogyasztásnak 21,5-, 1989-ben 24%-a valósult meg a Délvidéken. A szolgáltatásokat tekintve hasonló az előrelépés: részesedése 20-ról 25%-ra bővült. A háztartási energia- felhasználás aránya emelkedett meg igazán szembetűnő módon: 1971-ben 26%, 19 év elteltével 35%. Ebben a nagyon jelentős változásban kétségkívül nagy szerepe van a lakosság életszínvonal-növekedésének (háztartási eszközök elterjedése: automata mosógép, hűtőszekrény, mosogatógép, légkondicionáló stb.), ill. a lakások villamos energiával való fűtésének.

43

44

45

46

47


Letölteni ppt "Itália energiagazdálkodása. Az energiapolitika alakulása A II. világháborút követő - különösen az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején - gyors gazdasági."

Hasonló előadás


Google Hirdetések