Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Dél-Dunántúli Régió népessége és népesedési folyamatai Készítette: Berki Márton III. geográfus ELTE TTK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Dél-Dunántúli Régió népessége és népesedési folyamatai Készítette: Berki Márton III. geográfus ELTE TTK."— Előadás másolata:

1 A Dél-Dunántúli Régió népessége és népesedési folyamatai Készítette: Berki Márton III. geográfus ELTE TTK

2 A Dél-Dunántúli Régió Baranya, Somogy és Tolna megyéket foglalja magába, területe km²

3 A régió népessége Össznépessége (2001) fő, az országos érték kb. 10%-a –Baranya megye: fő –Somogy megye: fő –Tolna megye: fő Népsűrűsége (69,5 fő/km²) az országos átlag alatt marad

4 A régiót közepes termékenység, magas halandóság és nagyfokú elöregedés jellemzi (→ az 1980-as évek elejétől természetes fogyás) –Születési arányszám: 9,1‰ –Halandóság: 13,2‰ A 60 évesek és idősebbek népességen belüli aránya (1980) A 60 évesek és idősebbek népességen belüli aránya (2001) A 0-14 évesek népességen belüli aránya (1980) A 0-14 évesek népességen belüli aránya (2001) 17%19,7%21,5%16,2%

5 Nemi összetétel Az öregedés, valamint a nők születéskor várható magasabb élettartama miatt növekszik férfiakhoz viszonyított arányuk Fiatalabb korosztályok: még enyhe férfitöbblet figyelhető meg éves korban már 2,5-szer nagyobb elhalálozási gyakoriság a férfiaknál A régióban a férfiak 34%-a hal meg 60 éves kora előtt (de Somogyban pl. 36%-a), míg a nőknek mindössze 14%-a Becslések szerint 2020-ig a nők „mindössze” 9%-kal, a férfiak pedig 14%-kal lesznek kevesebben, mint ma

6 Migráció A népességszám változásában a természetes fogyás mellett az elvándorlásnak is fontos szerepe van a Dél-Dunántúli Régióban 1984-től évről-évre negatív vándorlási különbözet regisztrálható (a gazdasági recesszióval és a foglalkoztatási átrétegződéssel kapcsolatosan) A negatív egyenleg főként Somogy és Tolna megyékre jellemző (→ erőteljes elvándorlás) Baranyában valamivel kedvezőbb a helyzet, bár az 1990-es évektől itt is megtorpanás figyelhető meg (a bányászat leépülése egyes években negatív migrációs egyenleget eredményezett)

7 Az előzőekben vázolt folyamatok is közrejátszottak abban, hogy 1980-ról 1998-ra a régió lakossága jelentősen, kb fővel csökkent Míg 1990-ben az ország népességének 12,7%-a élt a Dél- Dunántúlon, 1998 elején már csak 9,7%-a

8 Nemzetiségek A Dél-Dunántúl földrajzi helyzete révén a török hódítás kora óta a letelepedni szándékozók állandó célterülete volt (döntően a magyar népesség megfogyatkozásának következtében) A nemzetiségek tevékenysége és szerepvállalása a 18. századtól markáns hatást gyakorolt a régió arculatára A II. világháborúig a békés asszimiláció jellemezte a térséget A háború alatt és után lezajló drasztikus ki- és betelepítések ellenére ma is e terület őrzi a legerősebb entitásokat

9 A Dél-Dunántúl talán máig legjelentősebb arculatformáló nemzetisége a németség Elsősorban a Völgységtől (Baranya és Tolna határvidékén) déli irányba húzódó településsávban, valamint Tolna megye északi részének egyes körzeteiben (Németkér, Györköny) élnek → a magyarországi német etnikum egyik legjelentősebb szállásterületét alkotják Különösen magas a németek aránya a régió néhány községében (Ófalu 88%, Óbánya 79,1%, Liptód 72,3%, Görcsönydoboka 71,5%, Mecseknádasd 68,4%), de Pécs, Mohács, Bonyhád, Bóly, Véménd, Erdősmecske, Székelyszabar települések életében is meghatározó jelentőséggel bírnak

10 A évi népszámlálás Baranyában , Somogyban 965, míg Tolnában 6660 főnyi német nemzetiségi lakost regisztrált, amely a fős magyarországi kisebbség mintegy 35%-át adja

11 A régió második legjelentősebb nemzetisége a horvátság 3 fő csoportjuk: –Dráva-melléki horvátok: Lakócsa, Tótújfalu, Potony, Felsőszentmárton, Drávasztára –Baranyai sokácok: Kásád, Mohács, Kátoly, Nagykozár –Bosnyák-horvátok: Szalánta, Pécsudvard, Áta Együttes lélekszámuk 5412 fő volt 2001-ben, amely a hazai horvát etnikumnak szintén 35%-át adja Települési koncentrációjuk nem kiemelkedő, bár a Dráva- mellék egyes településein az 50-70%-ot is eléri az arányuk

12 A szerbek is több évszázada élnek a Dél-Dunántúlon Szállásterületük főként a hagyományos Duna-menti kereskedelem településeihez köthető (Mohács, Lánycsók, Lippó, Bátaszék) Érdekes színfolt Medina (Tolna megye), ahol 30 szerb nemzetiségűt regisztráltak 2001-ben Lélekszámuk a régióban 477 fő, amely a magyarországi szerb etnikum kb. 12%-át teszi ki

13 Az országban élő mintegy 1358 fős bolgár nemzetiségű lakosság egyik legjelentősebb vidéki központja Pécs, de kisebb csoportjaik a másik két megyeszékhelyen is fellelhetők A városi piacra termelő zöldségkertészetben hagyományt teremtettek, nagyban hozzájárulva a régió etnikai arculatának színesítéséhez Érdekes színfolt 18. századtól kereskedőként letelepedő, majd gyorsan asszimilálódó görög etnikum Az közötti időszakban újabb betelepedési hullám 2001-ben Baranyában 75 fő (ebből 50 Pécsett) Somogyban 11, Tolnában pedig 8 fő vallotta magát e nemzetiséghez tartozónak

14 A fenti meghatározó etnikumok mellett a régióban további kisebbségi csoportok (lengyel, örmény, román, ruszin, szlovák, szlovén, ukrán) is fellelhetők A Dél-Dunántúli Régió etnikai képét a magyarság néhány önálló arculattal rendelkező csoportja teszi teljessé (moldvai csángók, bukovinai székelyek és erdélyi magyarok)

15 A cigányság A beás, romani stb. cigányok már a középkortól jelen vannak a Délkelet-Dunántúlon, számuk azonban (az országos értékekhez hasonlóan) a második világháborúig nem volt jelentős Az ezt követő demográfiai „forradalom” hatására, valamint erőteljes belső migrációjuk következtében a régióban is megnőtt a számuk és népességen belüli arányuk A évi népszámlálás adatai alapján a régióban cigány él, így a Dél-Dunántúl legnagyobb számú kisebbségét alkotják

16 Baranya 8552, Tolna 4783, Somogy megye pedig 9440 fős roma népességnek ad otthon, melyek együttesen a magyarországi cigányság mintegy 12%-át adják A legnagyobb arányban Somogy és az Ormánság aprófalvas területén élnek (8-12% között), míg Tolnában 2-8% között ingadozik a településenkénti arányuk (de a hazai legmagasabb részesedéssel Alsószentmárton és Gilvánfa községek jellemezhetők)

17 A régió vallási és felekezeti megoszlása A Dél-Dunántúl lakosságának közel 80%-a vallásosnak tekinti magát A népesség közel kétharmada katolikus, ebből fő római katolikus, 3479 fő görög katolikus Kisebb arányban élnek még reformátusok (12%) és evangélikus hívők (3%) is a régióban, területi elhelyezkedésüket elsősorban a nemzetiségi kép határozza meg Nagyobb református közösségek élnek az Ormánság területén, Kelet- Tolnában és Belső-Somogy egyes körzeteiben, míg a régió evangélikus hitvallású lakossága a Völgység egyes német-lakta községeihez köthető.

18 Az izraelita közösség száma a XX. század során jelentős mértékben csökkent, ma a népesség mindössze 0,05%-át teszik ki Az egykori komoly központok (pl. Pécs és Bonyhád) szerepükből jelentősen veszítettek, ugyanakkor a régió 413 fős izraelita lakosságának még mindig kétharmada él városokban A Dél-Dunántúli Régió népességének közel 10%-a nem tartozik egyházhoz vagy felekezethez

19 Felhasznált irodalom: Kovács Z Népesség- és településföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest Perczel Gy. (szerk.) Magyarország társadalmi- gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest Internetes források:

20 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A Dél-Dunántúli Régió népessége és népesedési folyamatai Készítette: Berki Márton III. geográfus ELTE TTK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések