Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A fejlettségbeli különbségek mérséklésére tett intézkedések.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A fejlettségbeli különbségek mérséklésére tett intézkedések."— Előadás másolata:

1 A fejlettségbeli különbségek mérséklésére tett intézkedések

2 1861. után az ország vezetői felismerték annak szükségességét, hogy az egyesítést nemcsak jogi értelemben, hanem társadalmi-gazdasági szempontból is meg kell oldani után az ország vezetői felismerték annak szükségességét, hogy az egyesítést nemcsak jogi értelemben, hanem társadalmi-gazdasági szempontból is meg kell oldani. A legsürgetőbb teendő délen ekkor az infrastruktúra - elsősorban a közlekedés és a vízellátás fejlesztése volt. Noha az első itáliai vasútvonal éppen Nápoly és Portici között épült meg 1830-ban, ez inkább státusszimbólum volt (a királyi palotát kötötte össze egy nyaralóval), semmint közcélokat szolgáló létesítmény. A legsürgetőbb teendő délen ekkor az infrastruktúra - elsősorban a közlekedés és a vízellátás fejlesztése volt. Noha az első itáliai vasútvonal éppen Nápoly és Portici között épült meg 1830-ban, ez inkább státusszimbólum volt (a királyi palotát kötötte össze egy nyaralóval), semmint közcélokat szolgáló létesítmény. Az egyesítés esztendejében az ország 1798 km-nyi vasúthálózatából mindössze 99 km volt délen. Az egyesítés esztendejében az ország 1798 km-nyi vasúthálózatából mindössze 99 km volt délen. Tizenöt évvel később a fejlesztés eredményeképpen a vonalak egyharmada már a Mezzogiornon húzódott. Tizenöt évvel később a fejlesztés eredményeképpen a vonalak egyharmada már a Mezzogiornon húzódott.

3 A fejlettségbeli különbségek kiküszöbölésének második jelentős szakasza a század fordulójára tehető. Ekkor a déli tartományok felzárkóztatására különleges törvényeket hoztak. Az első ben Szardíniára vonatkozott, majd 1904-ben Nápolyra és Basilicatára, egy évre rá Calabriára érvényes törvényeket szentesítettek ban a kedvezményeket az egész déli térségre kiterjesztették. A fejlettségbeli különbségek kiküszöbölésének második jelentős szakasza a század fordulójára tehető. Ekkor a déli tartományok felzárkóztatására különleges törvényeket hoztak. Az első ben Szardíniára vonatkozott, majd 1904-ben Nápolyra és Basilicatára, egy évre rá Calabriára érvényes törvényeket szentesítettek ban a kedvezményeket az egész déli térségre kiterjesztették. A cél elsőrendűen a mezőgazdaság fellendítése és a vízellátás (lakossági és öntözővíz) biztosítása, ritkább esetben jobbítása volt. Nápolyban ezenkívül az iparosításra is hangsúlyt fektettek: további fejlesztésre javasolt ipari körzeteket jelöltek ki. A cél elsőrendűen a mezőgazdaság fellendítése és a vízellátás (lakossági és öntözővíz) biztosítása, ritkább esetben jobbítása volt. Nápolyban ezenkívül az iparosításra is hangsúlyt fektettek: további fejlesztésre javasolt ipari körzeteket jelöltek ki.

4 A leglényegesebb intézkedések egyike az 1950-ben végrehajtott földreform volt. Gyakorlatilag a nem művelt latifundiumokat sajátították ki (Szicíliában 200, Calabriában 300 ha-os nagyságig.). A leglényegesebb intézkedések egyike az 1950-ben végrehajtott földreform volt. Gyakorlatilag a nem művelt latifundiumokat sajátították ki (Szicíliában 200, Calabriában 300 ha-os nagyságig.). A reform nyolc nagyobb, egybefüggő térségre terjedt ki (Szardínia, Szicília, Sila, Puglia-Lucania-Molise, Campania, Fucino-medence, Maremma, Pó-delta), amelyek közül az első hat a Délvidéken található. A reform nyolc nagyobb, egybefüggő térségre terjedt ki (Szardínia, Szicília, Sila, Puglia-Lucania-Molise, Campania, Fucino-medence, Maremma, Pó-delta), amelyek közül az első hat a Délvidéken található. A kisajátított földterület összesen 768 ezer ha nagyságú volt, 70%- ban délen elterülő földet érintett. 108 ezer, átlagosan 7 ha-os birtokot hoztak létre. Ezek közül volt 4-10 ha kiterjedésű, gazdasági épületekkel ellátott farm, és 1-2 ha-os, csak kiegészítő tevékenységre alkalmas földterület is. A kisajátított földterület összesen 768 ezer ha nagyságú volt, 70%- ban délen elterülő földet érintett. 108 ezer, átlagosan 7 ha-os birtokot hoztak létre. Ezek közül volt 4-10 ha kiterjedésű, gazdasági épületekkel ellátott farm, és 1-2 ha-os, csak kiegészítő tevékenységre alkalmas földterület is. A földreform, amely régóta óhajtott lépés volt, csupán részben volt sikeres, hiszen pl. Szicíliában a kívánt 280 ezer ha-ral szemben 60 ezer ha földet osztottak szét, vagy Molisében a 63 ezer földnélküliből mindössze 500 jutott birtokhoz. Szicíliában emellett a maffia által szabotált "álreform" zajlott le, és sok helyütt a parasztság nem mutatott hajlandóságot a mezővárosokból való elköltözésre. A földreform, amely régóta óhajtott lépés volt, csupán részben volt sikeres, hiszen pl. Szicíliában a kívánt 280 ezer ha-ral szemben 60 ezer ha földet osztottak szét, vagy Molisében a 63 ezer földnélküliből mindössze 500 jutott birtokhoz. Szicíliában emellett a maffia által szabotált "álreform" zajlott le, és sok helyütt a parasztság nem mutatott hajlandóságot a mezővárosokból való elköltözésre.

5

6 A másik intézkedés a Délvidéki Fejlesztési Alap (Cassa per il Mezzogiorno) megalapítása volt, 1950-ben. A másik intézkedés a Délvidéki Fejlesztési Alap (Cassa per il Mezzogiorno) megalapítása volt, 1950-ben. A pénzügyi támogatások, az adókedvezmények, az adminisztratív intézkedések (az állami vállalatok beruházásainak 40%- t itt kellett megvalósítani) mind az elmaradottság csökkentését célozták. A pénzügyi támogatások, az adókedvezmények, az adminisztratív intézkedések (az állami vállalatok beruházásainak 40%- t itt kellett megvalósítani) mind az elmaradottság csökkentését célozták. Az Alap hatásköre eredetileg nyolc tartomány (Abruzzo, Molise, Campania, Puglia, Basilicata, Calabria, Szicília, Szardínia) teljes területére, valamint a laziobeli (Latina és Frosinone megyék egészére, Rieti megye egyes részeire, a Marchéban lévő Ascoli Piceno megye‚néhány településére, végül egyes Toscanához tartozó - Capraiától délre fekvő - szigetekre terjedt ki. Az Alap hatásköre eredetileg nyolc tartomány (Abruzzo, Molise, Campania, Puglia, Basilicata, Calabria, Szicília, Szardínia) teljes területére, valamint a laziobeli (Latina és Frosinone megyék egészére, Rieti megye egyes részeire, a Marchéban lévő Ascoli Piceno megye‚néhány településére, végül egyes Toscanához tartozó - Capraiától délre fekvő - szigetekre terjedt ki. Az Alap fennmaradását eredetileg 1965-ig tervezték, később működési idejét 1981-ig meghosszabbították, ám valójában csak 1984-ban szűnt meg. Az Alap fennmaradását eredetileg 1965-ig tervezték, később működési idejét 1981-ig meghosszabbították, ám valójában csak 1984-ban szűnt meg.

7 MutatóÉvÉszak- és Közép- Olaszország Dél-Olaszország Egy főre eső villamosenergia fogyasztás (kwh) Egy főre eső cukor-fogyasztás (kg) Ezer főre jutó gépkocsik száma (db) Ezer főre jutó telefonok száma (Db) A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya (%) Öntözött földterület aránya (%) Az évi műtrágya felhasználás (kg/ha) A természetes szaporodás alakulása (ezrelék) Az írástudatlanság aránya (%) Szegénynek minősített családok aránya (%) km²-re jutó úthálózat hossza (km)19500,8250,354

8 A Cassa működését több szakaszra oszthatjuk fel. Az első periódus az közötti éveket öleli át, amikoris a beruházások döntő többsége a mezőgazdasággal és a szolgáltatásokkal volt kapcsolatos. Preindusztrializációs szakasznak nevezik. A Cassa működését több szakaszra oszthatjuk fel. Az első periódus az közötti éveket öleli át, amikoris a beruházások döntő többsége a mezőgazdasággal és a szolgáltatásokkal volt kapcsolatos. Preindusztrializációs szakasznak nevezik. Az első időszakra tervezett befektetendő összeg 1000 milliárd líra (600 millió angol font) volt. Ebből a mezőgazdaság 77%-kal, a vízellátás 11,5%-kal, a közlekedés 9%-kal, az idegenforgalom 2,5%-kal részesedett. Az első időszakra tervezett befektetendő összeg 1000 milliárd líra (600 millió angol font) volt. Ebből a mezőgazdaság 77%-kal, a vízellátás 11,5%-kal, a közlekedés 9%-kal, az idegenforgalom 2,5%-kal részesedett. Később a beruházásokra fordítható pénzösszeget megnövelték (1280 milliárd lírára), de a felhasználási periódust is meghosszabbították 1962-ig. A befektetések megoszlása: 69%-os részesedéssel az első szektor maradt az élen, a közlekedés, a szállítás, a vízgazdálkodás súlya megnövekedett - együttesen 29%- ra -, míg a maradék 2% a turizmusra jutott. Később a beruházásokra fordítható pénzösszeget megnövelték (1280 milliárd lírára), de a felhasználási periódust is meghosszabbították 1962-ig. A befektetések megoszlása: 69%-os részesedéssel az első szektor maradt az élen, a közlekedés, a szállítás, a vízgazdálkodás súlya megnövekedett - együttesen 29%- ra -, míg a maradék 2% a turizmusra jutott.

9 A Délvidéki Fejlesztési Alap működésének második periódusa től 1965-ig tartott. Ipari szakasznak is nevezik A Délvidéki Fejlesztési Alap működésének második periódusa től 1965-ig tartott. Ipari szakasznak is nevezik. Az 1957-es esztendő a Mezzogiorno szempontjából rendkívül fontos volt: ekkor alkották meg az ipari területek és központok létesítését megalapozó törvényt. Kijelölték az ún. "iparfejlesztési területeket" (aree di sviluppo industriali) és az "iparosítási központokat" (nuclei di industrializzazioni). Az előbbiekből 12, az utóbbiakból 30 volt.. Az 1957-es esztendő a Mezzogiorno szempontjából rendkívül fontos volt: ekkor alkották meg az ipari területek és központok létesítését megalapozó törvényt. Kijelölték az ún. "iparfejlesztési területeket" (aree di sviluppo industriali) és az "iparosítási központokat" (nuclei di industrializzazioni). Az előbbiekből 12, az utóbbiakból 30 volt. Megjegyzésre érdemes az a tény, hogy a fejlesztésre javasolt területek és központok listáját a helyi iránytó szervek nyújtották be jóváhagyásra a római székhelyű Alaphoz. Az iparfejlesztési területek és az iparosítási központok között a leglényegesebb különbségek a hatásterületen élő népességszámában (200 ezer, ill. 75 ezer fő), valamint az ipari hagyományokban és az infrastruktúra fejlettségében voltak. Megjegyzésre érdemes az a tény, hogy a fejlesztésre javasolt területek és központok listáját a helyi iránytó szervek nyújtották be jóváhagyásra a római székhelyű Alaphoz. Az iparfejlesztési területek és az iparosítási központok között a leglényegesebb különbségek a hatásterületen élő népességszámában (200 ezer, ill. 75 ezer fő), valamint az ipari hagyományokban és az infrastruktúra fejlettségében voltak. A legkiemelkedőbb növekedési pólusok Nápoly-Salerno, Bari- Brindisi-Taranto, Catania-Siracusa és Cagliari környéke voltak. A legkiemelkedőbb növekedési pólusok Nápoly-Salerno, Bari- Brindisi-Taranto, Catania-Siracusa és Cagliari környéke voltak.

10 Kedvezmények A felépítendő ipari üzemre vonatkozó támogatást három tényező határozta meg. Mindegyik a bekerülési költség 25-25%- ig nyújthatott kedvezményt, a végleges támogatást a három tényező számtani átlaga adta. A felépítendő ipari üzemre vonatkozó támogatást három tényező határozta meg. Mindegyik a bekerülési költség 25-25%- ig nyújthatott kedvezményt, a végleges támogatást a három tényező számtani átlaga adta.

11 Az első faktor az ágazat és a beruházás mérete volt. A legalacsonyabb támogatást a hagyományos iparágazatok - pl. élelmiszergyártás - kapták (9-16%), a nehézvegyészet pl. a középső kategóriába (17-21%) esett, a legmagasabbat a modern ágazatok – pl. a könnyűvegyipar - (22-25%). A beruházás nagysága szerint a következőképpen alakult a támogatás mértéke: 50 millió líra befektetésig 22-, millió líra között 23-, millió líráig 24-, végül 500 millió líra fölött 25%. Az első faktor az ágazat és a beruházás mérete volt. A legalacsonyabb támogatást a hagyományos iparágazatok - pl. élelmiszergyártás - kapták (9-16%), a nehézvegyészet pl. a középső kategóriába (17-21%) esett, a legmagasabbat a modern ágazatok – pl. a könnyűvegyipar - (22-25%). A beruházás nagysága szerint a következőképpen alakult a támogatás mértéke: 50 millió líra befektetésig 22-, millió líra között 23-, millió líráig 24-, végül 500 millió líra fölött 25%. A második tényező az egy foglalkoztatottra eső beruházási összeg volt. A munkaerő-igényes ágazatok fejlesztésének, ill. a kis- és közepes nagyságú üzemek támogatásának az igénye az alábbi megoldás megszületését eredményezte: ha az egy foglalkoztatottra jutó beruházott tőke 4 millió líránál kevesebb, akkor 25% a kedvezmény, ha 12 millió líra fölött van, akkor 5%. A közbeeső variációkat nem említjük. A második tényező az egy foglalkoztatottra eső beruházási összeg volt. A munkaerő-igényes ágazatok fejlesztésének, ill. a kis- és közepes nagyságú üzemek támogatásának az igénye az alábbi megoldás megszületését eredményezte: ha az egy foglalkoztatottra jutó beruházott tőke 4 millió líránál kevesebb, akkor 25% a kedvezmény, ha 12 millió líra fölött van, akkor 5%. A közbeeső variációkat nem említjük.

12 A harmadik tényezőt a vállalat létszámának a lakónépességhez viszonyított aránya, ill. az határozta meg, hogy a létesítendő vagy bővítendő üzem iparfejlesztési térségben, ipari központban (azok központjában) van-e vagy ezeken kívül esik. A harmadik tényezőt a vállalat létszámának a lakónépességhez viszonyított aránya, ill. az határozta meg, hogy a létesítendő vagy bővítendő üzem iparfejlesztési térségben, ipari központban (azok központjában) van-e vagy ezeken kívül esik. A legkisebb támogatás - a fejlesztésre nem javasolt vidékeken - 10% volt. Az iparfejlesztési területeken 1,5%-os részesedésig 25-, 1,5- 2,8%-ig 20-, 2,8% fölött 15% volt a kedvezmény mértéke. A nukleusokban 20%- ról indult a támogatás és kategóriánként 4 százalékponttal esett. A legkisebb támogatás - a fejlesztésre nem javasolt vidékeken - 10% volt. Az iparfejlesztési területeken 1,5%-os részesedésig 25-, 1,5- 2,8%-ig 20-, 2,8% fölött 15% volt a kedvezmény mértéke. A nukleusokban 20%- ról indult a támogatás és kategóriánként 4 százalékponttal esett. Ennél a tényezőnél az ipar növekedési pólusokba való koncentrálása volt a cél, továbbá itt is jól kivehető a kis- és közepes vállalkozások erőteljesebb támogatása. Ennél a tényezőnél az ipar növekedési pólusokba való koncentrálása volt a cél, továbbá itt is jól kivehető a kis- és közepes vállalkozások erőteljesebb támogatása.

13 A pénzügyi támogatások lebonyolítására három pénzintézetet hoztak létre: az ISVEIMER-t, amelynek a hatásköre a félsziget déli tartományaira terjedt ki, az IRFIS-t (Szicíliában működött) és a CIS-t (Szardíniában tevékenykedett). Az intézetek középlejáratú, kedvezményes hiteleket nyújtottak. A hitelek maximum 15 év futamidejűek voltak, a kamatokat legfeljebb 2 esztendeig nem kellett fizetni. (A kamatláb alacsonyabb volt, mint a mindenkori piaci kamat, a különbözetet a Cassa per il Mezzogiorno térítette meg.) A pénzügyi támogatások lebonyolítására három pénzintézetet hoztak létre: az ISVEIMER-t, amelynek a hatásköre a félsziget déli tartományaira terjedt ki, az IRFIS-t (Szicíliában működött) és a CIS-t (Szardíniában tevékenykedett). Az intézetek középlejáratú, kedvezményes hiteleket nyújtottak. A hitelek maximum 15 év futamidejűek voltak, a kamatokat legfeljebb 2 esztendeig nem kellett fizetni. (A kamatláb alacsonyabb volt, mint a mindenkori piaci kamat, a különbözetet a Cassa per il Mezzogiorno térítette meg.) A fiskális támogatások részleges vagy teljes adókedvezményekben nyilvánultak meg. Ilyen volt, hogy az iparból származó jövedelem 10 évig adómentes volt (egyébként mértéke 28-36% között váltakozott), vagy az üzem építési anyagaira, gépi berendezéseire adott vámmentesség. Ez utóbbi 15%-ra volt tehető, de az EGK céljainak a megvalósulásával jelentősége csökkent, majd megszűnt. A fiskális támogatások részleges vagy teljes adókedvezményekben nyilvánultak meg. Ilyen volt, hogy az iparból származó jövedelem 10 évig adómentes volt (egyébként mértéke 28-36% között váltakozott), vagy az üzem építési anyagaira, gépi berendezéseire adott vámmentesség. Ez utóbbi 15%-ra volt tehető, de az EGK céljainak a megvalósulásával jelentősége csökkent, majd megszűnt.

14 Ha a hazai ipar termékeivel szerelték fel a gyárat, úgy a forgalmi adó felét kellett csak megfizetni. Ezeken kívül meg lehetett takarítani a vállalat bejegyzési illetékét, vagy a helyi önkormányzat is adhatott részleges vagy teljes adómentességet. Ha a hazai ipar termékeivel szerelték fel a gyárat, úgy a forgalmi adó felét kellett csak megfizetni. Ezeken kívül meg lehetett takarítani a vállalat bejegyzési illetékét, vagy a helyi önkormányzat is adhatott részleges vagy teljes adómentességet között az állami vállalatok 1420 milliárd lírát fektettek be. A legnagyobb szeleteket az alábbi ágazatok kapták: feldolgozóipar 47-, amelyen belül kimagaslott a vas- és acélkohászat (29,4-), az energiatermelés 17,6-, a bányászat 17,3- és a közlekedés, hírközlés 17,9% között az állami vállalatok 1420 milliárd lírát fektettek be. A legnagyobb szeleteket az alábbi ágazatok kapták: feldolgozóipar 47-, amelyen belül kimagaslott a vas- és acélkohászat (29,4-), az energiatermelés 17,6-, a bányászat 17,3- és a közlekedés, hírközlés 17,9%. Az említett kedvezmények jótékony hatása ellenére a Mezzogiornon történő ipari beruházások az országoshoz viszonyítva először lépték át a 25%-os küszöbértéket. Ebben az időszakban a Közép- és Észak-Olaszországban található depressziós térségek megsegítésére is terveket kellett készíteni. Az említett kedvezmények jótékony hatása ellenére a Mezzogiornon történő ipari beruházások az országoshoz viszonyítva először lépték át a 25%-os küszöbértéket. Ebben az időszakban a Közép- és Észak-Olaszországban található depressziós térségek megsegítésére is terveket kellett készíteni.

15 A Délvidék helyzetének a javítása természetesen nemcsak az ipar fejlesztésétől függött. Jelentős mértékben változott a mezőgazdaság helyzete. A Délvidéki Fejlesztési Alap tevékenyen vett részt a talajjavítási, a vízrendezési, öntözési, az erdősítési, a hidrogeológiai tervek és megvalósítások finanszírozásában. Az öntözés és a talajjavítás 3,8 millió ha-ra terjedt ki. 356 ezer ha területen végeztek lecsapolási munkálatokat, mintegy 10 ezer km öntözőcsatornát építettek meg, és 274 ezer ha földet rendeztek be öntözésre. 80 vízgyűjtőn végeztek talajvédelmi, hidrogeológiai, erdősítési munkálatokat. A pénz- és hitelügyletek intézésére - az iparhoz hasonlóan - létrehozták a FINAM nevű társaságot, amely 82 fejlesztésre javasolt mezőgazdasági terület ügyeit kezelte. A Délvidék helyzetének a javítása természetesen nemcsak az ipar fejlesztésétől függött. Jelentős mértékben változott a mezőgazdaság helyzete. A Délvidéki Fejlesztési Alap tevékenyen vett részt a talajjavítási, a vízrendezési, öntözési, az erdősítési, a hidrogeológiai tervek és megvalósítások finanszírozásában. Az öntözés és a talajjavítás 3,8 millió ha-ra terjedt ki. 356 ezer ha területen végeztek lecsapolási munkálatokat, mintegy 10 ezer km öntözőcsatornát építettek meg, és 274 ezer ha földet rendeztek be öntözésre. 80 vízgyűjtőn végeztek talajvédelmi, hidrogeológiai, erdősítési munkálatokat. A pénz- és hitelügyletek intézésére - az iparhoz hasonlóan - létrehozták a FINAM nevű társaságot, amely 82 fejlesztésre javasolt mezőgazdasági terület ügyeit kezelte.

16 A fejlődés hordozóját látták az idegenforgalom fejlesztésében, hiszen a Délvidék a természeti szépségeken kívül évezredekre tekintő történelmi, régészeti, művészeti hagyományokkal és emlékekkel rendelkezik. A fejlődés hordozóját látták az idegenforgalom fejlesztésében, hiszen a Délvidék a természeti szépségeken kívül évezredekre tekintő történelmi, régészeti, művészeti hagyományokkal és emlékekkel rendelkezik. Ahhoz azonban, hogy hasznosítani tudják a páratlan adottságokat, az infrastruktúrát kellett megteremteni vagy korszerűsíteni (a közlekedési hálózatot, repülőtereket, víz- és szennyvízcsatorna-hálózatot stb.), majd ezután következett a szállodák, a szórakozóhelyek építése, modernizálása. Az Alap támogatásával 29 idegenforgalmilag fejlesztendő területet jelöltek ki. Ahhoz azonban, hogy hasznosítani tudják a páratlan adottságokat, az infrastruktúrát kellett megteremteni vagy korszerűsíteni (a közlekedési hálózatot, repülőtereket, víz- és szennyvízcsatorna-hálózatot stb.), majd ezután következett a szállodák, a szórakozóhelyek építése, modernizálása. Az Alap támogatásával 29 idegenforgalmilag fejlesztendő területet jelöltek ki. Csak a vízellátással kapcsolatosan közel 2400 víztározó és 12 ezer km-nyi új vízvezeték épült meg között. Az 54 vízellátó rendszer 8 millió ember ivóvízellátását oldotta meg. Csak a vízellátással kapcsolatosan közel 2400 víztározó és 12 ezer km-nyi új vízvezeték épült meg között. Az 54 vízellátó rendszer 8 millió ember ivóvízellátását oldotta meg.

17 Az 1960-as évek közepére Olaszország fejlődési üteme lelassult; az közötti esztendőket válságszakasznak szokták nevezni. Az 1960-as évek közepére Olaszország fejlődési üteme lelassult; az közötti esztendőket válságszakasznak szokták nevezni. Súlyos gondként nehezedett az államra, hogy a népesség gyarapodása mellett a foglalkoztatási szint mérséklődött, így ez a mindig is feszítő kérdés még jobban kiéleződött. Súlyos gondként nehezedett az államra, hogy a népesség gyarapodása mellett a foglalkoztatási szint mérséklődött, így ez a mindig is feszítő kérdés még jobban kiéleződött. Az 1964-ben bekövetkező gazdasági visszaesés meggátolta az előbb vázolt kezdeményezések teljes kibontakozását. Az északi vállalatok a külpiacokon elszenvedett pozícióromlásukat délen próbálták meg kiegyenlíteni. Áruikat a Mezzogiornon igyekeztek eladni. Ez viszont a gyenge lábakon álló déli ipart - főleg a kis- és közepes méretű üzemeket - megrendítette. Az 1964-ben bekövetkező gazdasági visszaesés meggátolta az előbb vázolt kezdeményezések teljes kibontakozását. Az északi vállalatok a külpiacokon elszenvedett pozícióromlásukat délen próbálták meg kiegyenlíteni. Áruikat a Mezzogiornon igyekeztek eladni. Ez viszont a gyenge lábakon álló déli ipart - főleg a kis- és közepes méretű üzemeket - megrendítette. A hagyományos ipar ágak hanyatlása a Mezzogiornon ekkor kezdődött. A mezőgazdaságból felszabaduló (munkát gyakran csak külföldön találó) munkaerő szinte kínálta, hogy ezentúl kevés, de nagy munkáslétszámot foglalkoztató beruházás kezdődjön. A hagyományos ipar ágak hanyatlása a Mezzogiornon ekkor kezdődött. A mezőgazdaságból felszabaduló (munkát gyakran csak külföldön találó) munkaerő szinte kínálta, hogy ezentúl kevés, de nagy munkáslétszámot foglalkoztató beruházás kezdődjön.

18 A munkabéreket tekintve a leglényegesebb változás - mindenekelőtt északon - az 1969-es "forró őszt" követő emelkedés volt. A bérek növekedése ekkor megelőzte a termelékenységét. Ellentmondásos helyzet alakult ki a tőkeáramlás terén. A viszonylag szegény Olaszország között tőkeexportőr volt. A következmények a termelési feszültségekben és a fizetési mérleg hiányában jelentkeztek. A munkabéreket tekintve a leglényegesebb változás - mindenekelőtt északon - az 1969-es "forró őszt" követő emelkedés volt. A bérek növekedése ekkor megelőzte a termelékenységét. Ellentmondásos helyzet alakult ki a tőkeáramlás terén. A viszonylag szegény Olaszország között tőkeexportőr volt. A következmények a termelési feszültségekben és a fizetési mérleg hiányában jelentkeztek. Az 1960-as évtized közepén a beruházások - főként a második szektoré - drasztikus visszaesése következett be: az ipari célú befektetések összege országosan az 1962-es 2500 milliárd líráról 1964-ben 2000 milliárdra, 1965-ben 1500 milliárd lírára zuhant. Ez előrevetítette az ipari termelés elkövetkezendő recesszióját és a foglalkoztatottak számának csökkenését is. Az 1960-as évtized közepén a beruházások - főként a második szektoré - drasztikus visszaesése következett be: az ipari célú befektetések összege országosan az 1962-es 2500 milliárd líráról 1964-ben 2000 milliárdra, 1965-ben 1500 milliárd lírára zuhant. Ez előrevetítette az ipari termelés elkövetkezendő recesszióját és a foglalkoztatottak számának csökkenését is.

19 A feldolgozóiparban dolgozók száma csak 1967-ben érte el a négy évvel azelőtti szintet, a beruházások nagysága pedig csak 1969-ben. A válságos helyzetből való kilábalásra két középtávú terv készült: az és az közötti időszakokra. A feldolgozóiparban dolgozók száma csak 1967-ben érte el a négy évvel azelőtti szintet, a beruházások nagysága pedig csak 1969-ben. A válságos helyzetből való kilábalásra két középtávú terv készült: az és az közötti időszakokra. Az közötti évek a Délvidék számára a második iparosítási hullám időszakát jelentették. Az közötti évek a Délvidék számára a második iparosítási hullám időszakát jelentették ben a beruházások csaknem 37%-a valósult meg itt, soha ilyen magas nem volt még. Az ösztönző-rendszer, amely eddig a kis- és közepes nagyságú vállalkozásoknak kedvezett, egyre inkább a nagyvállalatok preferálása felé mozdult ben a beruházások csaknem 37%-a valósult meg itt, soha ilyen magas nem volt még. Az ösztönző-rendszer, amely eddig a kis- és közepes nagyságú vállalkozásoknak kedvezett, egyre inkább a nagyvállalatok preferálása felé mozdult. Az északon válságba került nehézipar (kohászat, vegyészet) a szerkezetváltás során jól kitapinthatóan települt délre. Ennek természetesen az is oka volt, hogy ezek az ágazatok jórészt állami vállalatok kezelésében voltak, amelyek - az 1963-ban államosított villamosenergia-termelést és elosztást kézben tartó ENEL-lel együtt terjeszkedési stratégiájuknak megfelelő területnek ítélték a Délvidéket. Ily módon a Mezzogiorno fejlődése erősen kötődött az állami tulajdonban lévő vállalatokhoz. Ebben az időszakban kezdődtek meg a nagy, tőkeigényes és fejlett technológiával dolgozó üzemek (Brindisi, Taranto, Siracusa, Gela stb.) építkezései. Az északon válságba került nehézipar (kohászat, vegyészet) a szerkezetváltás során jól kitapinthatóan települt délre. Ennek természetesen az is oka volt, hogy ezek az ágazatok jórészt állami vállalatok kezelésében voltak, amelyek - az 1963-ban államosított villamosenergia-termelést és elosztást kézben tartó ENEL-lel együtt terjeszkedési stratégiájuknak megfelelő területnek ítélték a Délvidéket. Ily módon a Mezzogiorno fejlődése erősen kötődött az állami tulajdonban lévő vállalatokhoz. Ebben az időszakban kezdődtek meg a nagy, tőkeigényes és fejlett technológiával dolgozó üzemek (Brindisi, Taranto, Siracusa, Gela stb.) építkezései.

20 Az 1970-es évek elején az ország gazdasága feszültségektől volt terhes, amelyet csak fokozott az 1973-as kőolajár- robbanás miatti válság. Az új helyzetben további nehézséget jelentett, hogy a korábbi bérelőnyök lassanként elfogytak. Felszínre kerültek a gazdaság szerkezetében régóta lappangó problémák: a mezgazdaság háttérbe szorulása, a tartományok között meglévő különbségek, az ipari szerkezet fogyatékosságai. Az 1970-es évek elején az ország gazdasága feszültségektől volt terhes, amelyet csak fokozott az 1973-as kőolajár- robbanás miatti válság. Az új helyzetben további nehézséget jelentett, hogy a korábbi bérelőnyök lassanként elfogytak. Felszínre kerültek a gazdaság szerkezetében régóta lappangó problémák: a mezgazdaság háttérbe szorulása, a tartományok között meglévő különbségek, az ipari szerkezet fogyatékosságai. A termelésben ekkor indult el teljes gőzzel a szerkezetváltási program, amely a termelőkapacitás nagymértékű dekoncentrácójával járt együtt. Az "ipari háromszögben" és az egész északnyugati-körzetben az ipari beruházások az as évek végétől lényegében változatlan szinten maradtak, délen azonban az említett visszaesés után jelents mértékben megnövekedtek ban a déli fejlesztések 30-, tíz évvel később már 50%-a az állami cégek beruházásaként valósult meg. A termelésben ekkor indult el teljes gőzzel a szerkezetváltási program, amely a termelőkapacitás nagymértékű dekoncentrácójával járt együtt. Az "ipari háromszögben" és az egész északnyugati-körzetben az ipari beruházások az as évek végétől lényegében változatlan szinten maradtak, délen azonban az említett visszaesés után jelents mértékben megnövekedtek ban a déli fejlesztések 30-, tíz évvel később már 50%-a az állami cégek beruházásaként valósult meg.

21 A kedvezmények, az ipartelepítést ösztönző intézkedések alapvetően járultak hozzá a nagyüzemek déli létesítéséhez, ám a magánvállalatok számára is volt egy vonzó telepítő tényező: a szakszervezetek kisebb befolyása. A kedvezmények, az ipartelepítést ösztönző intézkedések alapvetően járultak hozzá a nagyüzemek déli létesítéséhez, ám a magánvállalatok számára is volt egy vonzó telepítő tényező: a szakszervezetek kisebb befolyása. Jól példázza ezt a FIAT telepítési politikája. Az 1970-es évek elején több nagy, fontos részműveletekre szakosodott telephelyet hoztak létre délen (Cassino, Termoli, Bari, Termini Imerese). A termelékenység mindegyik üzemben legalább olyan, mint a FIAT- átlag, sőt a Palermo közelében fekvő Termini Imeresében a legjobb az országban található FIAT üzemek között. Itt robotokkal végzik a karosszéria-hegesztést és a festést, Cassinoban pedig az utóbbihoz nem kell munkáskéz. A hiányzások és a munkabeszüntetések nem érik el a vállalati átlagot. Jól példázza ezt a FIAT telepítési politikája. Az 1970-es évek elején több nagy, fontos részműveletekre szakosodott telephelyet hoztak létre délen (Cassino, Termoli, Bari, Termini Imerese). A termelékenység mindegyik üzemben legalább olyan, mint a FIAT- átlag, sőt a Palermo közelében fekvő Termini Imeresében a legjobb az országban található FIAT üzemek között. Itt robotokkal végzik a karosszéria-hegesztést és a festést, Cassinoban pedig az utóbbihoz nem kell munkáskéz. A hiányzások és a munkabeszüntetések nem érik el a vállalati átlagot.

22 A szerkezetváltás, a modernizáció sok esetben a foglalkoztatottság és az üzemnagyság csökkentését is maga után vonta. Szembetűnő volt ez a nagyiparban. Itáliában jellemző volt a nagyüzemek térvesztése, a kis- és közepes vállalatok ugyanakkor Észak- és Közép-Olaszországban jelentős számban növekedtek, Délen viszont csak kismértékben gyarapodtak. A kisüzemeknél lényeges különbség volt, hogy Északnyugaton a nagy cégek leányvállalataiként, vidéki telephelyeként szaporodtak, Északkeleten pedig önálló üzemként. Ráadásul ez utóbbiak sajátos dinamizmussal és hatékonysággal rendelkeztek. A szerkezetváltás, a modernizáció sok esetben a foglalkoztatottság és az üzemnagyság csökkentését is maga után vonta. Szembetűnő volt ez a nagyiparban. Itáliában jellemző volt a nagyüzemek térvesztése, a kis- és közepes vállalatok ugyanakkor Észak- és Közép-Olaszországban jelentős számban növekedtek, Délen viszont csak kismértékben gyarapodtak. A kisüzemeknél lényeges különbség volt, hogy Északnyugaton a nagy cégek leányvállalataiként, vidéki telephelyeként szaporodtak, Északkeleten pedig önálló üzemként. Ráadásul ez utóbbiak sajátos dinamizmussal és hatékonysággal rendelkeztek. Az 1970-es években a fejlesztési politika két alkalommal módosult, 1971-ben és 1976-ban. Délen a Cassa per il Mezzogiorno szerepe csökkent, a tervezési folyamatok és a beruházások koordinálására megalapították a Comitato Interministeriale per il Programma Economica-t (CIPE, Minisztériumok közötti Gazdasági-tervezési Bizottság). Az alapanyaggyártás helyett megnövekedett a továbbfeldolgozás iránti igény; így megnőtt a gépipar, az elektronika és a finomvegyszer-készítés súlya. Az állami holdingoknak a déli tartományokra vonatkozó ötéves fejlesztési tervet kellett készíteniük és beruházásaik 80%- t voltak kötelesek itt megvalósítani. Az 1970-es években a fejlesztési politika két alkalommal módosult, 1971-ben és 1976-ban. Délen a Cassa per il Mezzogiorno szerepe csökkent, a tervezési folyamatok és a beruházások koordinálására megalapították a Comitato Interministeriale per il Programma Economica-t (CIPE, Minisztériumok közötti Gazdasági-tervezési Bizottság). Az alapanyaggyártás helyett megnövekedett a továbbfeldolgozás iránti igény; így megnőtt a gépipar, az elektronika és a finomvegyszer-készítés súlya. Az állami holdingoknak a déli tartományokra vonatkozó ötéves fejlesztési tervet kellett készíteniük és beruházásaik 80%- t voltak kötelesek itt megvalósítani.

23


Letölteni ppt "A fejlettségbeli különbségek mérséklésére tett intézkedések."

Hasonló előadás


Google Hirdetések