Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ugrás az első oldalra Településhálózat- fejlesztési Koncepció.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ugrás az első oldalra Településhálózat- fejlesztési Koncepció."— Előadás másolata:

1 Ugrás az első oldalra Településhálózat- fejlesztési Koncepció

2 Ugrás az első oldalra A településhálózat keretei megváltoztak n 1990 óta F döntéshozatal decentralizációja → 3200 önkormányzat F piacgazdaság, globalizáció → települések „szabad versenye” F a települési hierarchia oldódik → nem a hatósági döntésektől függ n Hiányzik: F beruházások F fejlesztések F közszolgáltatások n Nincs országos koordináció, iránymutatás, stratégia Településszintű és településközi koordinációja

3 Ugrás az első oldalraElőzmények n 1007/1971. (III. 16.) n 1007/1971. (III. 16.) Kormányhatározat az országos településhálózat-fejlesztési koncepcióról n 12/ (IV. 26.) OGY határozat n 12/ (IV. 26.) OGY határozat a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól n 35/1998. (III. 20.) OGY határozat n 35/1998. (III. 20.) OGY határozat az országos területfejlesztési koncepcióról n 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat n 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az országos területfejlesztési koncepcióról

4 Ugrás az első oldalra A településhálózat fejlesztési koncepció fontossága n A települések nem kezelhetők elkülönülve, hanem településhálózati viszonyrendszerükben, és környezetükkel együtt kezelve szükséges fejlődési irányaikat meghatározni. n A településrendszer fejlesztésének organikusan kell történnie, alapvetően a települések felől építkezve. u Az elkészítendő nemzeti stratégia, a települések hálózatos fejlődését segítse u Orientálja a központi szakpolitikákat

5 Ugrás az első oldalraAlaphipotézisek n A településhálózat alakulását befolyásoló tényezők elemzése; n A település-hálózat fejlődése komplex folyamat; n Az EU hatása; n Fejlődés motorjai – városok; n Város és térsége; n Város – vidék viszony

6 Ugrás az első oldalra Magyarország településhálózata

7 Ugrás az első oldalra Magyarország településhálózata Népesség- kategóriák (KSH) Települések száma (db) Az összes %-ában Lakó- népesség (fő) Az összes %-ában , , , , , , , , , , , , , , , ,4 Budapest10, ,9

8 Ugrás az első oldalra Budapesti agglomeráció Regionális pólusok Mezővárosok-óriásfalvak Aprófalvak-kis-,középvárosok Tanyás térségek

9 Ugrás az első oldalra

10

11

12

13

14

15

16

17

18 Magyarország településhálózata

19 Ugrás az első oldalra A magyar városhálózat tagozódását alakító tényezők Centrum funkciók (45%) ‏ Közintézmény ellátottság Lakásállomány Szervezet és tevékenység innovációk (40%) ‏ Kommunikációs rendszerek Fogyasztás új terei Szervezet és tevékenység innováció (30%) ‏ Szellemi erőforrások (30%) ‏ Iskolai végzettség és képzettség Gazdasági potenciál (30%) ‏ Szellemi erőforrások (30%) ‏ Gazdasági potenciál (15%) ‏ Gazdasági szervezetek száma, vállalkozói aktivitás Centrum funkciók (15%) ‏ Közintézmények és közszolgáltatások Gazdasági potenciál (25%) ‏ Szervezet és tevékenység innovációk (10%) ‏ Távközlés és gépkocsiállomány Szellemi erőforrások (15%) ‏ Centrum funkció, társadalmi aktivitás (15%) ‏

20 Ugrás az első oldalra Határon átnyúló város-együttesek

21 Ugrás az első oldalra Településhálózat helyzete Településhálózat helyzete n A város-község jogállás szerinti megkülönböztetés nem tükrözi a város-vidék funkcionális viszonyrendszert n A szub-urbanizációs folyamatok erősödtek n Városhiányos területek problémái n A városok, a területpolitikán belül nem kaptak fontosságuknak megfelelő hangsúlyt n A településhálózat fejlesztését támogató pénzügyi eszközrendszer hiánya n Jelenleg nincs egységbe szervezett falu-politika, elemek

22 Ugrás az első oldalra Városfejlesztés - elvárások n Budapestnek Béccsel és Prágával versenyben kell nemzetközi funkcióit megszerezni, illetve megtartani. n A városok vonzáskörzetük, nagyobb térségük fejlődésének motorjai. Fejlődésük térségük országos és nemzetközi versenyképességének záloga is. n Policentrikus városfejlesztés

23 Ugrás az első oldalra Lehetséges fejlődési irányok: településrendszer fejlesztés

24 Ugrás az első oldalra Kedvezményezett térségek besorolása

25 Ugrás az első oldalra A kedvezményezett térségek besorolásának előfeltétele A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló Kormányrendelet A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvénnyel módosított évi CVII. törvény MIT? HOGYAN?

26 Ugrás az első oldalra MIT kell besorolni? n A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvénnyel módosított évi CVII. törvény → 174 kistérségi egységet kistérségi egységet határoz meg az ország területén

27 Ugrás az első oldalra Hogyan kell besorolni? A 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat alapján u Új alapokon nyugvó komplex mutató rendszer F Öt mutatócsoport - gazdasági - infrastrukturális - társadalmi - szociális - foglakoztatási Összesen : 31 mutató

28 Ugrás az első oldalra Az egyes mutatókkal szemben elvárt követelmények Csak olyan mutatók használhatók fel, amelyek: Csak olyan mutatók használhatók fel, amelyek: u Mérhetőek u Ellenőrizhetőek u Nyilvánosak u Időrendi összehasonlításra és u Tényleges differenciálásra alkalmasak

29 Ugrás az első oldalra A komplex mutató kiszámítása n Települési mutatókon alapul A legrosszabb és a legjobb érték közötti skála → p ontozás 1-5-ig n Az egyes mutatók átlagos értéke az öt mutató csoport átlaga adja az elmaradottság/fejlettség mérőszámát, a komplex mutatót 2,90 pont n A komplex mutató egyszerű számtani átlaga 2,90 pont

30 Ugrás az első oldalra A területfejlesztés térségei n Magyarország térségei fejlettségük (fejletlenségük) alapján lehetnek: u Nem kedvezményezettek u Kedvezményezettek F Hátrányos helyzetű F Leghátrányosabb helyzetű térségek

31 Ugrás az első oldalra Hátrányos helyzetű térségek n Komplex mutatója kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga (<2,90) n 94 kistérség u 3 millió 152 ezer fő u az ország lakónépességének 31,3 %-a

32 Ugrás az első oldalra Leghátrányosabb helyzetű térségek n A hátrányos helyzetű kistérségeken belül a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségek és n az ország lakónépességének maximum 15%-a. u 47 kistérség u 1 millió 496 ezer fő.

33 Ugrás az első oldalra Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek n A legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező leghátrányosabb helyzetű kistérségek n az ország lakónépességének maximum 10%-a u 33 kistérség u együttes népességszámuk 962 ezer fő.

34 Ugrás az első oldalra Regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek n Abban a régióban, ahol a hátrányos helyzetű kistérségek együttes lakónépessége nem éri el a régió lakónépességének 30%-át; regionális szempontból hátrányos helyzetű n a regionális fejlesztési tanács regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérség(ek)et jelölhet ki; n A regionális szempontból hátrányos helyzetű térségek a regionális operatív programok illetve a regionális fejlesztési tanács által kiírt pályázatokon való részvétel esetén előnyt élveznek;

35 Ugrás az első oldalra A kedvezményezett térségek rendszere Hátrányos helyzetű térségek Leghátrányosabb helyzetű térségek Leghátrányosabb helyzetű térségek térségek Komplex program

36 Ugrás az első oldalra A kedvezményezett térségek besorolásának változása Korábban (64/2004. (IV.15.) Korm. rend.) Az új Kormány- rendelet alapján Kedvezményezett9594 Hátrányos helyzetű 4794 Leghátrányosabb helyzetű (a kedvezményezetteken belül) 4847 Komplex programmal támogatandó (a leghátrányosabbakon belül)-33 Átmenetileg támogatott 1511 Hátrányos helyzetű település

37 Ugrás az első oldalra A kistérségek fejlettsége

38 Ugrás az első oldalra Kedvezményezett kistérségek

39 Ugrás az első oldalraSzabályozás n Kormánydöntés: október 31-én

40 Ugrás az első oldalra Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Ugrás az első oldalra Településhálózat- fejlesztési Koncepció."

Hasonló előadás


Google Hirdetések