Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon A magyarországi futóhomokok korát a hetvenes évek végéig elsősorban földtani, rétegtani, geomorfológiai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon A magyarországi futóhomokok korát a hetvenes évek végéig elsősorban földtani, rétegtani, geomorfológiai."— Előadás másolata:

1 A futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon A magyarországi futóhomokok korát a hetvenes évek végéig elsősorban földtani, rétegtani, geomorfológiai kutatások és őséghajlattani ismeretek alapján határozták meg. Főbb szakaszoknak ismerték el: 1. Würm vége 2. Óholocén (boreális) 3. XVIII. századi antropogén homokmozgás A felső-pleniglaciálisnál idősebb defláció létéről több fázisra vonatkozóan vannak bizonyítékaink (rétegtani vizsgálatok, éleskavicsok, stb.), azonban konkrét méréseken alapuló, számszerű koradatunk alig van.

2 Magyarországi homokterületek térképe futóhomok folyóvízi homok

3 Kormeghatározás radiometrikus és lumineszcens módszerekkel 1.Közvetett kormeghatározás : A futóhomokot tagoló talajrétegekből gyűjtött faszénmaradványok C 14 -es kormeghatározása alapján Szeged–Öthalom homokbánya: ± 300 C 14 BP, a homokmozgás ideje felső-pleniglaciális A Jászságban egy Jászfelsőszentgyörgy melletti feltárásban löszköpeny alatti eolikus homok-felhalmozódás kora több mint C 14 BP. Jelenleg ez az egyetlen számszerű mérésadat, amely az utolsó glaciális maximum (LGM) korából deflációt valószínűsít Magyarországon

4 Későglaciális homokmozgások A cal BP ( C 14 BP) körül kezdődő bölling interstadiális csapadékosabb, enyhébb éghajlatán kifejlődő növényzet véget vetett a homokmozgásnak. Az idősebb driászban (12 400– C 14 BP) a zordabbá vált éghajlaton ismét gyérült a vegetáció és többfelé mozgásba lendült a futóhomok: a böllingben kialakult talajt néhol 2–5 m-es homoktakaró fedte be. zöld = folyóvízi homoksárga = futóhomok barna = fosszils talaj

5 Az alleröd–fiatal driász határát napjaink nemzetközi szakirodalma cal BP-ben, a holocén kezdetét pedig cal BP-ben adja meg; az idősebb driásznak azonban újabban többen még a létét is megkérdőjelezik. Az allerödben (11 800– C 14 BP) újra enyhébb és csapadékosabb lett az éghajlat: újra megindult a talajképződés. A fiatal driászban (10 800– C 14 BP) megint lehűlés következett és a szárazabb felszínrészeken újra megindult a homokmozgás

6 2. Közvetlen kormeghatározás A termo- és optikai lumineszcens kormeghatározási eljárás közvetlenül a vizsgált homokanyag leülepedésének (betemetődésének) idejét adja meg.

7 talajképződés (bölling) Felszínalakulás (fázisai) talajképződés (szubatlanti) homokmozgás (fiatal-driász) A dunavarsányi, kisoroszi és pócsmegyeri homokfeltárások lumineszcens és radiokarbon koradatainak összefoglaló táblázata (Ujházy K. 2003) OSL, TL (ezer év), ill. kalibrált radiokarbon korok (cal BP) DUNAVARSÁNYKISOROSZIPÓCSMEGYER homokmozgás (szubatlanti) 0,63±0,07 (OSL) 0,48±0,54 (TL) 2,9±0,02 (OSL) 2,2 ±0,4 (TL) homokmozgás (szubboreális) 3,7±0,9 (OSL) 3,4±0,9 (TL) homokmozgás (felső-atlanti) 6,0±0,5 (OSL) talajképződés (alsó-atlanti) 7,7±0,6 (OSL) 8,1±0,5 (OSL) 5,7±1,0 (TL) 7,8±1,0 (TL) 8,4±1,6 (OSR) 7,2±1,5 (TL) 8,0±1,1 (OSL) 8,4±1,3 (TL) homokmozgás (boreális) 9,2±1,7 (OSL) 6,8±2,2 (TL) 11,9±1,2 (OSL) 12,4±2,8 (OSL) 12,0±1,9 (OSL) 14,9±1,6 (TL) 12,4±1,4 (TL) 9,6±1,4 (TL) 11,9±1,9 (OSL) 16,1±1,4 (TL) – (cal BP) – (cal BP) köztes futóhomokszint 16,0±2,0 14,0±2,3 (OSL) (TL) – (cal BP) Folyóvízi homok (felső-pleniglaciális) 18,1±2.5 (OSL) 16,1±2.8 (TL)

8 A futóhomok réteg kora Dunavarsányban 9,2 ± 1,7 ezer év, ami a boreális szakasznak felel meg Holocén homokmozgások Az atlanti fázis vége felé (6,0 ± 0,5 ka BP) – a korábbinál ugyan kisebb kiterjedésben és intenzitással – ismét mozgásba lendülhetett a homok

9 Összefüggések az éghajlat és a felszínalakító folyamatok között az utolsó 13 ezer évben

10 A legutolsó egy-két ezer évre vonatkozólag valószínűleg nem jelölhetők majd ki az egész Kárpát-medencére érvényes deflációs periódusok. A pócsmegyeri feltárás homokjában mért 3,7 ka BP (i. e – 1500) a nedves szubboreálisban, valamint a 2,9±0,02 (OSL) ill. 2,2 ±0,4 (TL) a szubatlantiban (i. e. 900–200) csak a földművelő (valószínűleg középső bronzkori) népesség helyi hatásával magyarázható. A holocén második felében a természeti tényezők – az éghajlatingadozások – befolyását meghaladhatta az egyre nagyobb lélekszámú és fejlettebb, környezetének nagyobb mérvű átalakítását végző népesség hatása

11 Részlet a Tiszazug geomorfológiai térképéből Antropogén homokmozgás az árpádkorban és a török után Tiszakürt mellett A Szentendrei-sziget Árpád-kori benépesülésével összefüggő deflációs periódus kora optikai lumineszcens eljárással 0,63 ± 0,07 ezer BP év.


Letölteni ppt "A futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon A magyarországi futóhomokok korát a hetvenes évek végéig elsősorban földtani, rétegtani, geomorfológiai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések