Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kulcsár Gábor VÁTI Stratégiai Tervezési Igazgatóság ELTE TTK geográfus szak 2008. Március 28. Területi programozás és monitoring 5. Szakpolitikai monitoring.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kulcsár Gábor VÁTI Stratégiai Tervezési Igazgatóság ELTE TTK geográfus szak 2008. Március 28. Területi programozás és monitoring 5. Szakpolitikai monitoring."— Előadás másolata:

1 Kulcsár Gábor VÁTI Stratégiai Tervezési Igazgatóság ELTE TTK geográfus szak Március 28. Területi programozás és monitoring 5. Szakpolitikai monitoring és értékelés

2 A PROGRAMCIKLUS-ELMÉLET

3 Szakpolitikai tervezés és monitoring az Európai Unióban

4 Strukturális Alapok általános rendelet 1083/2006 EK rendelet cikk kohézió stratégiai megközelítése: iránymutatások CSG – NSRK, kohéziós monitoring célja: Összefoglaló jelentés a Közösségi hozzájárulásról a kohéziós célokhoz (versenyképesség és munkahely- teremtés) és jó gyakorlat (best practise). Összegezve jelentés az Európai Tanács számára (Cohesion Report)

5 Kohéziós Jelentések Bizottsági közlemény: Harmadik helyzetjelentés a kohézióról: A növekedés, a munkahelyteremtés és a kohézió új partnersége felé Részei: -Társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek az EU-n belül -Az EU kohéziós politikája és a lisszaboni stratégia 2000–2006 -Kohéziós politika jövője: növekedési és munkahely-teremtési feladatok Megállapításai: -Jelentős különbségek GDP/fő (41% Letto.-215% Luxemburg) -Foglalkoztatási arány alacsony -Termelékenységi különbségek

6 Szemlélete Jelen helyzet (2002) és trendek – helyzetértékelés és változások Tagállamok és NUTS II. régiók közötti vizsgálatok Összevetés a Lisszaboni célokkal Az adott probléma az EU lakosságának mekkora részét érinti? Ok-okozati viszonyok kimutatása történik pl. termelékenység Egyes tagországokban meglévő egyenlőtlenségek elemzése Város-vidék közötti kapcsolatok elemzése Eszközei: Adatok elemzése (GDP/fő, foglalkoztatás, termelékenység, K+F) két időpontra nézve a trendek miatt Térképi megjelenítése a területi különbségeknek Grafikonokon mutatják be a tagállamok közötti és tagállamokon belüli különbségeket

7

8

9

10 Következtetések levonása!!

11

12 Oksági kapcsolatok keresése Statikus és dinamikus adatok összevetése! - interdepencia

13

14

15 Közösségi Stratégiai Iránymutatások - CSG

16 Európai Területfejlesztési Perspektíva - ESDP Potsdamban elfogadott dokumentum célja. az EU kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének elősegítése Az EU céljai: társadalmi-gazdasági kohézió Természeti erőforrások és kulturális örökség EU versenyképessége és a foglalkoztatás javítása Tartalma: Helyzetértékelés – egyenlőtlenségek Közösségi politikák hatásai Szakpolitikai célok tematikusan Elvek alkalmazása -integrált fejlesztés, határontúli együttműk.

17 Adattáblák és grafikonok Térkép

18 Természeti viszonyok

19 Egyenlőtlenségek Tartalma: EU-USA-Japán-MERCOSUR összehasonlítás (nép. GDP, lakosság, import-export/fő és természetföldrajzi helyzet, kultúra) Demográfia (népességvált., migráció és korszerkezet) Gazdaság (GDP, foglalkoztatás, termelékenység, beruházás, kereskedelmi egyenleg, munkanélk., városok-vidék különbségei, KKV, K+F, IKT) Környezet (levegő, víz, talaj, élővilág, zöldterületek, hulladék, természeti katasztrófák) Eszközei: Idősorokból trendek Térségek közötti különbségek az átlaghoz képest

20 Trendek és korösszetétel

21 Tagállami területi egyenlőtlenségek

22 Közösségi politikák Területi hatású Közösségi politika – térszerkezetre hatást gyakorol (megváltozik a területfelhasználás és a táj) Közösségi politikák céljai nem területi célok, de területi hatások: Pénzügyi (jövedelemtám., strukturális intézkedések, kutatások) Szabályozási (piaci liberalizáció, versenyszabályok stb.) Tervezési jellegű (TEN hálózat, energiahálózat) 1.Közösségi versenypolitika 2.Transzeurópai hálózatok (TEN) 3.Közös agrárpolitika (KAP) 4.Strukturális Alapok 5.Környezetvédelmi politika 6.K+F, technológiai fejlesztés 7.Hiteltevékenység és EBRD szerepe

23 TEN

24 Közösségi területfejlesztési kérdések 1.Városhálózat (konurbációk, kapuvárosok, ritkán lakott területek) 2.Városok terjeszkedése, szegregáció és szuburbanizáció, környezet) 3.Vidéki térségek fejlődése (távoli területek, klíma, mezőgazdaság) 4.Közlekedési hálózatok (zsúfoltság és elérhetőség) 5.Innováció és tudás (IKT és xDSL) 6.Természeti és kulturális örökség (NATURA2000, kultúrtájak) Közösségi területfejlesztési célok Iránymutatások a fenti témákban és választási lehetőségek a tagállami politikák számára.

25 Elérhetőség

26 Terület-felhasználás

27 IKT penetráció és együttműködési ábra

28 Relevancia tábla Célja adott téma adott helyen történő értelmezhetőségének bemutatása

29 címalcím Szakpolitikai értékelés 1. Célalapú értékelés: nem szándékolt eredmények hiánya 2. Hatások értékelése: pozitív és negatív hatások (nettó) A hatáselemzés módszere: véletlenszerű csoportok képzése

30 címalcím Szakpolitikai értékelés A hatáselemzés módszere: regressziós folytonosság módszere

31 címalcím Szakpolitikai értékelés A hatáselemzés módszere: egyedi csoport követése

32 címalcím Szakpolitikai értékelés A hatáselemzés módszere: összehasonlító párok képzése

33 címalcím Szakpolitikai értékelés A hatáselemzés módszere: megszakított idősorok

34 Szakpolitikai monitoring Magyarországon Előzményei: évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről Országos Területfejlesztési Koncepció elfogadása – 1998 A hosszú és középtávra érvényes jövőképet, célokat és irányelveket rögzíti, amelyek időszakos felülvizsgálata és korrekciója szükséges. Jelentés a területi folyamatokról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről (2001) 2005-ben Jelentés az OTK-ban foglaltak teljesülését is vizsgálta, majd létrejött az új OTK (2005). Felülvizsgálata négy év múlva!

35 OTK tartalma 1.Koncepciót meghatározó tényezők (külső-belső) 2.Jövőkép kialakítása a tényezők függvényében 3.Távalti stratégiai célok meghatározása hosszú távra (10-15 év) 4.Célok elérése érdekében teendő középtávú feladatok a területfejlesztés és az ágazati politikák számára 5.A megvalósítás feltételrendszere (jogszabályok, tervezés, pénzügyi eszközök, intézmények és információs rendszerek)

36 Jelentés 2001 és 2005 Vizsgált témakörök: 1.Területi társadalmi-gazdasági, környezeti folyamatok Gazdaság (makrogazdasági keretek, gazd. teljesítmény, szervezetrendszer, külföldi tőke, ágazatok – ipar, mg., információs gazd., kiskereskedelem, üzleti szolgáltatások, turizmus) Társadalom (humán erőforrások – demográfia, egészségi állapot, tudásbázis; életkörülmények – foglalkoztatás, mn., jövedelem, települési komfort, bűnözés; társadalmi szolgáltatások – eü., szoc. ellátás, oktatás-művelődés) Környezet (levegő, víz, talaj, hulladék, környezetbiztonság, termvéd. Műszaki infrastruktúra (közlekedés, hírközlés, ivóvíz-szennyvízkezelés, energiaellátás)

37 2. A területfejlesztési politika eszköz- és intézményrendszere Eszközrendszer (szabályozó joganyag, területi tervezés, pénzügyi eszközök, területi információs rendszerek, spec. területfejlesztési eszközök – vállalkozási övezetek, ipari parkok, logisztikai kp.) Intézményrendszer (OTT, RFT és RFÜ, Térségi Fejlesztési Tanácsok, megyei fejlesztési tanácsok, kistérségi rendszer)

38 Jelentések elkészítésének módszerei Területi folyamatok esetében: Egyes témakörök tekintetében jelentkező változások bemutatása két időpont között ( és ) adatokkal azon a területi szinten, ahol szerveződik (régió, megye vagy kistérség) – területi folyamatok azonosítása Változás a két időpont között (dinamikus) és a legfrissebb állapot (statikus) bemutatása – eredmények interpretációja A változást kiváltó okok és tényezők keresése - magyarázatok Következtetések levonása – javaslatok tétele a döntéshozók felé Eszközrendszer esetében: Felhasznált eszközök mennyiségi, minőségi elemzése célok szerint Összevetése a jelenlegi helyzettel Eszköz szerepének azonosítása

39 Elvek a készítés során: 1.Csak megbízható forrásból származó információkkal dolgozzunk! 2.A reprezentatív felmérések eredményeinek adaptációja csak az okok keresése során használatos! 3.Vizsgált témához keresünk leíró indikátorokat és nem fordítva! 4.Az indikátorok adatokból jönnek létre, ahol a kialakítás pl. fajlagos vagy naturális mutató meghatározhatja a végeredményt! 5.Törekedjünk a minimális számú indikátor és az egyszerű módszerek alkalmazására! Intézményrendszer esetében: 1.Intézmények és intézményrendszer bemutatása (leíró értékelés) 2.Intézményrendszer szerepének és működésének bemutatása 3.Intézményrendszer továbbfejlesztési javaslatai

40 Jelentések elkészítésének menete: 1.Vizsgálandó releváns témakörök kijelölése (tematika) 2.Leíró indikátorok és a szükséges adatigény meghatározása 3.Adatok beszerzése adott időszakra, területre vonatkozóan (TeIR) 4.Elemzések elvégzése, magyarázatok adása 5.Összevont értékelés előállítása a döntéshozó számára Outputok: Területi folyamatok bemutatása Az ország társadalmi-gazdasági fejlettségi egyenlőtlenségeinek bemutatása az okok (beavatkozási területek) megjelölésével Beavatkozási eszközök hatékonyságának és hatásosságának javítása Jelentéstervezet előállítása (formai és tartalmi követelmények)

41 Főbb regionális mutatók Közép- Magyarors zág Közép- Dunánt úl Nyugat- Dunánt úl Dél- Dunánt úl Észak- Magyar ország Észak- Alföld Dél- Alföld Magyarors zág A csatlakozó országok Kibővült Európai Unió (EU25) Népesség, 2001Népesség, 1000 fő Népsűrűség, lakos/km 2 409,199,589,770,396,887,975,2109,5101,7114,2 GDPÉves átlagos GDP növekedés (%-os változás ) 5,24,64,32,62,33,01,64,04,82,6 GDP/fő PPS, 2001 EU15=10081,348,053,638,733,734,236,951,546,191,1 EU25=10089,252,758,842,537,037,540,556,550,5100,0 Szektoronkénti foglalkoztatás %, 2002 Mezőgazdaság1,85,75,59,84,37,514,26,013,25,4 Ipar26,344,642,033,839,933,833,034,232,128,8 Szolgáltatások71,949,652,556,355,858,852,859,854,765,8 Foglalkoztatottsá gi ráta, 2002 (15-64 évesek aránya a teljes népességen belül) Teljes61,360,664,151,950,149,554,756,655,962,8 Nők54,654,056,546,144,342,847,550,050,154,6 Férfiak68,867,371,558,056,156,262,163,561,971,1 Munkanélküliségi ráta (%), 2002 Teljes (%)4,05,04,17,98,97,96,35,914,99,0 Tartós munkanélküliek aránya (%) 51,139,638,644,945,942,235,543,654,544,3 Nők3,94,74,27,17,67,06,55,415,610,0 Férfiak8,810,38,815,919,414,913,912,432,418,1 Korösszetétel a teljes lakosság %- ában, 2000 >15 évesek15,517,416,317,118,219,417,1 18,317, évesek69,369,568,968,367,067,167,568,368,767, ,213,214,814,714,813,515,514,612,915,7 A évesek iskolai végzettsége a teljes népesség %-ában, 2002 Alacsony20,728,926,932,732,434,332,428,418,932,6 Közepes57,859,260,856,556,354,257,057,366,346,7 Magas21,512,012,210,811,311,510,514,314,820,6

42 OTK felülvizsgálata 1.Az OTK átfogó céljainak teljesülése (területi egyenlőtlenségek mérséklése, Bp. központúság oldása, innováció térbeli terjedésének ösztönzése, nemzetközi integráció elősegítése) 2. A területfejlesztés szempontjából legfontosabb ágazati prioritások érvényesülése (környezetvédelem, humán infrastruktúra, ipar, agrárgazdaság, turizmus, műszaki infrastruktúra – közlekedés, vízgazdálkodás, energetika) 3. A területfejlesztési politika középtávú céljainak teljesülése – fejlettségbeli különbségek csökkentése, válságtérségek szerkezetátalakítása, települések közötti különbségek csökkentése, egypólusú térszerkezet oldása, eszköz és intézményrendszer továbbfejlesztése)

43

44 Országos területrendezési terv – évi XXVI. Törvény - keretszabályozás Tartalmazza: - az ország szerkezeti tervét - az országos térségi övezeteket és - a fentiekre vonatkozó szabályokat további szabályozás alá eső térkategóriák: - országos ökológiai hálózat övezetéről, - kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetéről, - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről, - komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetéről, - kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területekről - felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének

45 Térségi térfelhasználási kategóriák: - országos ökológiai hálózat, - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület és erdőterület, - komplex tájrehabilitációt igénylő terület, - országos jelentőségű tájképvédelmi terület, - kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület, - kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, - felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe, - ásványi nyersanyag gazdálkodási terület, - együtt tervezendő térségek. Szabályok megállapítása az infrastruktúra elemekre vonatkozóan decemberében kezdődött a módosítási eljárás!

46 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Kulcsár Gábor VÁTI Stratégiai Tervezési Igazgatóság ELTE TTK geográfus szak 2008. Március 28. Területi programozás és monitoring 5. Szakpolitikai monitoring."

Hasonló előadás


Google Hirdetések