1 Településfejlesztési problémák és célok a Budapesti Agglomerációban FAÖT ülés – 2012.05.23. Marthi Zsuzsa, ügyvezető Portaterv Városrendezési és Építészeti.

Az előadások a következő témára: "1 Településfejlesztési problémák és célok a Budapesti Agglomerációban FAÖT ülés – 2012.05.23. Marthi Zsuzsa, ügyvezető Portaterv Városrendezési és Építészeti."— Előadás másolata:

1 1 Településfejlesztési problémák és célok a Budapesti Agglomerációban FAÖT ülés – 2012.05.23. Marthi Zsuzsa, ügyvezető Portaterv Városrendezési és Építészeti Tervező Iroda Kft.

2 2 Budapesti Agglomeráció 1992-2012 Fejlődés vagy fejlesztés 90-es évek elejétől megindult egy fokozott Budapest környéki terjeszkedés, A közös cél vezérelte egységes térségfejlesztési szándék helyett, spontán folyamatok mentén terjeszkedik a metropolis tér, Településfejlesztés helyett ingatlanfejlesztés Tudatos fejlesztési technikák és intézményrendszer kiépítése helyett a szakma védekezési mechanizmus a BATRT megalkotása, amelyet 2005-ben átnyomott a politikán, de ez csak a beépíthető terek fizikai terjeszkedését korlátozza, valódi megoldást nem ad.

3 3 Budapesti Agglomeráció 1992-2012 Fejlődés vagy fejlesztés A BATRT elfogadása előtt minden település módosította a szerkezeti tervét, hogy az ne korlátozhassa szándékait. Megfordult a trend, az ekkor induló projektek azóta se épültek meg, illetve be. A térségi- és a településszintű infrastruktúrafejlesztések elmaradtak, ezeket a fejlesztési projektek profitjából kellett volna fejleszteni, ami elmaradt. A laza, kertvárosias beépítés, ráadásul végtelenül gazdaságtalanná teszi az infrastruktúrafejlesztést, ez különösen a kötöttpályás tömegközlekedésre igaz. Ennek a költségét másképp fizetjük meg. A fejlettebb országokban komplex szemléletű térségfejlesztés folyik, ahol a tervezett lakóterületek kialakításánál figyelmbe veszik a gazdaságossági és üzemeltetési szempontokat is.

4 4 Helyzetelemzés a FAÖT települések válaszai alapján Lakóterületek, lakásállomány, lakhatás Az agglomerációs településekre azonos mértékű az oda- és elköltözés mértéke, Ma is a 30-as, 40-es gyerekes családok költöznek ki ma is. A települések többségén túlkínálat van lakótelekből. A lakóparkoknak nincs szilárd útburkolata. A lakótelek-kínálat egyoldalú, telkes családiházas terület Megosztottak abban a kérdésben, hogy kell-e kisméretű lakást építeni, és abban is, hogy kell-e bérlakásprogram a településekre.

5 5 Helyzetelemzés a FAÖT települések válaszai alapján Intézményellátás Az agglomerációs települések többségében minőségi az óvodai és az általános iskolai ellátás, köszönhetően az elmúlt évek pályázati lehetőségeinek Az alapfokú egészségügyi ellátásról is hasonló a véleménye a kérdezetteknek. Szakorvosi ellátást jellemzően a Fővárosban vagy szomszéd településen vesznek igénybe A kulturális intézmények és programok is kielégítőek a településeken, de többen a Fővárosban is járnak kulturális programokra

6 6 Helyzetelemzés a FAÖT települések válaszai alapján Kereskedelem, szolgáltatás Az agglomerációs települések kereskedelmi és a szolgáltatási ellátása igen változatos képet mutat. Kb a felének jó az ellátása helyben, a többiek vagy a szomszédos településre, vagy Budapestre járnak bevásárolni, feltehetően egy közeli bevásárló centrumba.

7 7 Helyzetelemzés a FAÖT települések válaszai alapján Gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés A FAÖT települések elégedettsége 30%-os a helybéli munkalehetőségekkel. A Fővárosi ingázás a munkahelyre 78%-ban jellemző, illetve a FAÖT településeire ingázók aránya 33% körüli A települések egyöntetűen kijelentik, hogy a szűkülnek a munkalehetőségekben, az adóbevételek, a segélyezettek száma nő, és a tönkrement/elköltöző cégek aránya is.

8 8 Helyzetelemzés a FAÖT települések válaszai alapján Közlekedésfejlesztés A megkérdezettek 70%-a értett egyet az M0 autópálya teljes kiépítésével. 66%-os az egyetértés abban is, hogy a sugárirányú bevezető főutak kapacitását növelni kell. Ezek hiánya csökkentik a településfejlesztés esélyeit. Az alternatív közösségi eszközökkel általában elégedettek a települések, amelyek közül leginkább az autóbusz közlekedéssel. Több településen javul az elővárosi vasúti közlekedés színvonala. Kiépítetlenek a P+R parkolók. Hiányoznak a kerékpárutak. Vasúti teherszállítás fejlesztésére is volna igény néhány településen, de nem látják az esélyét addig, amíg a MÁV-tól illetve a szomszédos településektől is függ ennek kialakítása. A közlekedési rendszerek összehangolását megoldatlannak tartják a települések.

9 9 Helyzetelemzés a FAÖT települések válaszai alapján Közműfejlesztés A települések több mint 50%-a ivóvízzel helyben rendelkezik, a másik fele pedig a Fővárosi rendszerből jut hozzá. Ezek többsége a fővárosi vízdíjjal elégedett, egy háborúzik. A települések 44%-a juttatja a szennyvizét a fővárosi csatornahálózatba. A települések csapadékvízhálózatának kiépítettségével 44%-ban elégedett, de 74%-os az egyetértés abban, hogy a csapadékvíz-elvezető hálózatot a vízgyűjtőterületekre közösen kell megterveztetni és kialakítani. Az energiaelátottság 100%-os a térségben, de ennek díját egyre kevésbé tudják fizetni a fogyasztók. Az energia parkok létesítésével, és az önfenntartó közműmegoldások elterjesztésével 100%-os az egyetértés.

10 10 Helyzetelemzés a FAÖT települések válaszai alapján Környezetvédelem Helyzetelemzés a FAÖT települések válaszai alapján Településkép, értékvédelem A települések hulladékkezelése megoldott Igen magas az arány a szelektív hulladékgyűjtés elterjedtségében a FAÖT településeken, 90% A lég- és zajszennyezés a települések több mint 50%-ának problémája, tehát az urbanizációs problémák nem csak a Főváros sajátja. A települések többségén az épületek, és a közterületek állapota jellemzően jó állapotban vannak. A gond a helyi védelem anyagi hátterének biztosítása. Gondot okoznak a légvezetékek az utcákon, amelyet az ELMŰ nem helyez föld alá. A természeti területekre, a települések bevallása szerint sem jut elég figyelem, emellett úgy gondolják, hogy a hatóságok túlzásba viszik a szigort

11 11 Helyzetelemzés a FAÖT települések válaszai alapján Településfejlesztés A települések többségén túlkínálat van lakó- és gazdasági területből. A gazdasági területek fejlesztését jobb szolgáltatási színvonallal, specializációval, és a humánerőforrás fejlesztésével lehet előremozdítani. A települések többsége egyetért abban, hogy újra kell gondolni az adópolitikát is. A kérdőíveket kitöltők többsége nem gondolják, hogy az engedélyezési eljárás lefolytatását egyszerűsíteni kellene. Viszont fontosnak tartanák, hogy a főváros és a települések közös úthálózatára, a tervezett fejlesztésekkel összehangolt térségi közlekedési tanulmányterv (struktúraterv) készüljön, beleértve a tervezett agglomerációs utat is, amellyel a közlekedési ágazat ma nem számol. A települések azt mondják, hogy a magasabb rendű tervek, jogszabályok túlszabályoznak, sok bennük a bizonytalan részlet, és sok esetben betarthatatlan a pontatlanságaik miatt.

12 12 Helyzetelemzés a FAÖT települések válaszai alapján Településfejlesztés A települések 2/3-a osztja azt a véleményt, hogy a 200 m-es védőtávolság a közighatártól több esetben indokolatlan kötöttség. Véleményük szerint a környezet- és természetvédelmi hatóságok túl szigorúak, és nem konstruktívak a komplex problémamegoldásban. A településvezetők egyetértenek abban, hogy mikrotérségi szinten is fejlesztési kerekasztalokat lenne célszerű létrehozni, az elképzelések, és az érdekek egyeztetésére. Térségi szintű konkrét cselekvési programot kellene kidolgozni a következő pályázati időszakra, hogy a legtöbb forrás elhozható legyen.

13 13 Helyzetelemzés a FAÖT települések válaszai alapján Kommunikáció, együttműködés, hátrányos helyzetűek A kérdőívek válaszai alapján érzékelhető, hogy van a településeknek kiépített kommunikációs láncuk a lakosság felé, és jól is működik. Többségük minden fontos településpolitikai döntést egyeztet a civil lakossággal és az érintettekkel. A lecsúszó társadalmi csoportok kezelésére van támogató programjuk, de a többség bevallása szerint, ezek nem összefogott, integrált szemléletű programok. Mindegyik településen nagyon jól működik a polgárőrség.

14 14 Albert Eistein: „Egyetlenegy probléma sem oldható meg azon a tudatossági szinten, amelyen az, keletkezett.” Új eszközöket kell alkalmazni! Nem elegendő egy statikus szabályozási terv megalkotása, mert az önmagában kevés a felmutatható eredményhez. Sokféle érdeket, szereplőt kell, a lehető legmagasabb szinten egy irányba terelni, egy közösen megfogalmazott cél mentén, amelyet a közszférának (önkormányzatnak) kell kezdeményezni és a megvalósítást menedzselni.

15 15 Köszönöm a figyelmét! Marthi Zsuzsa Portaterv Városrendezési Iroda www.portaterv.hu Halhatatlan Polgármesterek Titkos Társasága www.hptt.hu www.portaterv.hu www.hptt.hu