Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szemiotikaszemiotika. V. ELŐADÁS Jelentés és értelem 1. A szemantikai jelentés kérdésköre 2. A pragmatikai jelentés kérdésköre Denotáció / Konnotáció.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szemiotikaszemiotika. V. ELŐADÁS Jelentés és értelem 1. A szemantikai jelentés kérdésköre 2. A pragmatikai jelentés kérdésköre Denotáció / Konnotáció."— Előadás másolata:

1 szemiotikaszemiotika

2 V. ELŐADÁS Jelentés és értelem 1. A szemantikai jelentés kérdésköre 2. A pragmatikai jelentés kérdésköre Denotáció / Konnotáció

3 https://www.youtube.com/watch?v=WMixzQhn6pg

4 1. Szemantika: a jelentés kérdésköre A jelentéstan középpontjában a „Mi a jelentés?” kérdés áll. Hagyományosan a jelentést a nyelv egyik legalapvetőbb sajátosságának tekintik, amelyet a szemantika (jelentéstan) tanulmányoz. A szemantika tanulmányozásával fogalmi megkülönböztetéseket nyerhetünk, amelynek segítségével eligazodhatunk a jelentések bonyolult világában.

5 1.1 szójelentés nyelvi jel – szójelentés sajátos kérdése - a szó jelent valamit ? - Morris: „Szemantika: a jelek és jelöltek viszonyával foglalkozik, azaz a jeltest által közvetített jelentéssel.”

6 1.1.1 a szemantika alapproblémái legfontosabb problémák kapcsolat jellege a jelviszony elemei közt jelentés a külső valósághoz tartozik-e? hol alakul ki a jelentés?

7 1.1.2 Denotatív és deszignatív jelentéselméletek A valóságos dolgot jelöli, amelyet helyettesít? - tárgy - A tudati folyamatot jelöli, amelyet a dolog kivált a jel használóiban? - fogalom - Ezek a jelentéselméletek megpróbálják megválaszolni, hogy mit jelent a jel? vagy

8 1.1.2a név és dolog A denotatív és deszignatív jelentéselméletek eredete: ókori gondolkodás: jelentés problémája: név és dolog viszonya felismerés: a nevek és a dolgok között nincs természetes kapcsolat, illetve ha volt is ilyesmi, fokozatosan feledésbe merült. Hogyha a nevek és a dolgok között közvetlen kapcsolat lenne, nem lehetne hazudni. A görög filozófusoknak (szofisták), mivel egy naiv jelentéselméletből indultak ki, nagy problémát jelentett, hogy megmagyarázzák, hogyan lehet hazudni. Továbbá: -a nevek és a dolgok nem közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz, hanem a dolog tudati képmásán keresztül, -a nevek összekapcsolásából származó kijelentésekkel különböző állítások tehetők a dolgokról.

9 1.1.2b két jelentéselmélet A denotatív jelentés a jel jelentését a jelölt dologgal azonosítja: A deszignatív jelentés a jel jelentését a dolog tudati képmásával, fogalmával azonosítja: S Z É K Mindkét esetben a jelentés azzal a valamivel azonosítódik, amire a jelentés utal: a referenciával.

10 1.1.3 további jelentésproblémák Ha a jelentés a referenciával azonosítható, akkor mi teszi szükségessé a jelentés fogalmának a bevezetését? Mit fed ez a fogalom? Mi van azokkal a nevekkel, amelyek nem jelölnek valóságos dolgokat? (szirén, ördög) Hogyha egy névnek egy meghatározott jelentése van, ez hogyan egyeztethető össze a jelek poliszémikus (többjelentésű) jellegével, a metaforák tapasztalatával?

11 1.1.3 még egy probléma! Szilágyi N. Sándor felveti a név és jelentés viszonyáról: Nem a név jelent egy dolgot, hanem a dolognak VAN NEVE! „nem abból indulunk ki, hogy a szavaknak jelentésük van, hanem abból, hogy a dolgoknak – legalábbis ahogy a beszélő számára megjelennek – nevük van.” SzNS:Hogyan

12 1.2 Gottlob Frege megoldása Különbség a jel jelentése és értelme között! Jelentés: Értelem: a jelölt dolog a jel „nyelvi megjelenésének módja”

13 1.2.1 jelentés és értelem - Frege példák olyan jelekre, amelyeknek a jelentésük (Bedeutung) megegyezik, az értelmük (Sin) viszont különbözik: vacsoracsillag ─ esthajnalcsillag, –egy tárgy (referens) - jelentése a referens (a Vénusz bolygó). –két értelem - vacsoracsillag és hajnalcsillag Montblanc ─ Európa legmagasabb hegye… Egy nyelvileg helyesen megképzett kifejezésnek mindig van értelme, ez nem jelenti, hogy mindig egy jelentés is megfeleltethető neki. Pl. a földtől legtávolabb levő égitest. (???)

14 1.2.2 a képzet Frege a jel jelentésétől és értelmétől megkülönbözteti a jelhez kapcsolódó képzeteket. Míg a szó jelentése szerinte objektív, független a jelölt dologgal kapcsolatos szubjektív képzeteinktől. Ezért amikor a jelentést vizsgáljuk, el kell vonatkoztatnunk a képzeteinktől. Frege koncepciója beilleszkedik a denotatív jelentéselmélet keretei közé, a jelentést elsősorban a nevek szintjén vizsgálja.

15 1.3 Rudolf Carnap megoldása A kijelentéseket vizsgálja! - Mondat értelme: logikailag kijelentés (egy szubjektum és egy predikátum összekapcsolódása) - Mondat referenciája: a rajta kívüli világban tapasztalható tényösszefüggés

16 1.3.1 intenzió és extenzió A jelentés mezője az értelem és a referencia síkján belül helyezkedik el, és két irányban bontakozik ki: intenzió és extenzió A jelentés az intenzió és az extenzió kapcsolata!

17 1.3.1a intenzió Az intenzió: az az általános feltétel, amelyet egy objektumnak teljesítenie kell, ahhoz, hogy egy szóval jelölhető legyen. Pl. a kék szó intenziója a kékség tulajdonsága K É K

18 1.3.1b extenzió Az extenzió: egy kifejezés extenzióját mindazon dolgoknak osztálya alkotja, amelyekre az illető kifejezés vonatkoztatható. a „kék” kifejezés extenziója: az összes kék dolgok osztálya

19 1.3.2a a jelentés megértése Ahhoz, hogy egy adott nyelven megértsünk egy szót, tudnunk kell, mi az intenziója, de ugyanakkor elegendő tapasztalati ismerettel kell rendelkeznünk a jelölt objektummal kapcsolatosan, hogy lássuk: teljesíti-e az általános feltételt (extenzió) ahhoz, hogy az illető szóval jelölhessük. lengyel kékség… błękitny niebieski granatowy

20 1.3.2b a jel jelentése A jel jelentését az intenzió és az extenzió egysége adja meg. Ezen belül az extenziót az intenzió határozza meg. Az intenzionális szemantika szempontjából a jelek és a dolgok egymásnak való megfeleltetése egy lehetséges világ vonatkozásában történik meg. Ez alapján lehetővé válik annak megértése, hogy a jel nem mindig rendelkezik ugyanazzal az extenzióval, és ezáltal feloldódik a jel ─ egy dolog merev szemantikai kapcsolat is.

21 2. Pragmatikai jelentéselméletek A jelek használatának, alkalmazásának problémájával foglalkozik. Újítása, hogy a jelentést az értelmezőktől teszi függővé, ezen a módon próbálja meg kiküszöbölni azokat az ellentmondásokat, amelyek a jel-dolog megfeleltetés összefüggéséből adódnak. Alaptétele: a szó jelentése azonos a szó használatával, használati szabályával. (Ludwig Wittgenstein)

22 2. szójelentés – szóhasználat szó jelentése bizonytalan - valódi jelentés csak akkor fedhető fel, ha megfigyeljük: a szót hogyan használják. (Kísérletek: - csecsemő nyelvtanulása: nem azt tanulják meg, hogy mit jelent egy szó, hanem azt, hogy mikor, milyen összefüggésben kell használni. - felnőttek nyelvtanulása: ugyanaz, DE képesek az absztrakt szójelentések összevetésére is A pragmatikai jelentéselméletek szerint a jelentésnek nincs semmiféle a jelen kívüli, vagy a jelen belüli lényegisége, ami a jelről leválasztva önmagában is vizsgálható volna. A jelentés szóval, valamely nyelvi jel használati módját, használatának szokását, vagy szabályát, illetve a jelnek az általa kiváltott cselekvésben megmutatkozó megértési módját értik.

23 2.bis jelentés és használat -Bottal ütheti a nyomát. -… karóval sem éred fel az orrát. -Itatja az egereket. -Lóvá tesz. -Meglovasít. -Rókázik. -Kékvérű

24 2.tris I'm in blue. Music please...

25 2.1. d enotáció és konnotáció A denotáció és a konnotáció a jel jelentésének a része. A denotáció valamiféle központit, vagy elsődlegest jelent – a szemantika esetében a jelentés magját, vagy a referenciát, a szemiotikában elsődleges szignifikációt; ezzel szemben a konnotáció valami másodlagosat vagy éppen szubjektívet jelent – másodlagos, illetve asszociált jelentést, nem a jelölt és jelölő, hanem inkább különálló jelek közötti viszonyt.

26 2.1.1 Barthes jelentés-szerkezete Saussure szemiotikai felfogásának továbbfejlesztése: a jelek denotatív, konnotatív és metanyelvi síkjának megkülönböztetése Az egyszerű jelek kétféleképpen válhatnak összetett jelek részeivé. Az egyik lehetőség a jelölő, a másik a jelölt síkjának kiterjesztése. A jelet olyan rendszerként határozza meg, amelyben a jelölt és a jelölő között egy bizonyos reláció áll fenn. Barthes a jelöltet a tartalom síkjának nevezi és T-vel jelöli, a jelölőt a kifejezés síkjának (K), a kettő közötti viszonyt pedig R-rel jelöli.

27 2.1.1a Barthes jelentés-szerkezete A jelölő kiterjesztése esetén az eredeti elsődleges jel (denotáció) a másodlagos jel (konnotáció) jelölőjének részévé válik.

28 2.1.1a Barthes jelentés-szerkezete Jelölő (kifejezés síkja)Jelölt (tartalom síkja) jelölő (kifejezés síkja) jelölt (tartalom síkja)

29 2.1.1c Barthes jelentés-szerkezete Példa: denotáció: színesbőrű katona francia zászlóval konnotáció: Franciaország dicső gyarmati hatalom hű színesbőrű polgárokkal mítosz…

30 2.1.1d Barthes elmélet alkalmazása denotáció: kékbőrű pár szomorú szemekkel konnotáció: a földi ember meghódítja az idegen világot mítosz… (a nemes vadember, az utolsó mohikán, az utolsó szamuráj stb.)

31 2.1.3 más főbb elméletek Hjelmslev:a konnotáció nem pusztán a denotációval áll szemben, hanem a metanyelvvel is - A denotáció összeköti a kifejezést és a jel tartalmát, míg a konnotáció és a metanyelv két különálló jelet kapcsol össze, mindegyiket a saját kifejezéssíkján vagy tartalomsíkján Eco: a konnotációt olyan szignifikációként definiálja, amelyet egy megelőző szignifikáció közvetít - a konnotáció következtetéses jellege

32 2.2 denotáció A denotáció a nyelvnek arra funkciójára vonatkozik, hogy leírja a világot. Ebben a funkcióban a nyelv denotatív szemiotikai rendszerként működik, kapcsolatteremtőként a nyelvi jel mint jelölő és a világ valamely dolga és eseménye között. Ilyenkor a jel denotatív jelentésre tesz szert.

33 2.3. konnotáció A legtöbb nyelvi megnyilvánuláshoz általában további jelentéselemek társulnak. A denotatív jelentésmag köré szerveződnek ezek a származékos jelentések, a jeltől kiváltott asszociációk, emocionális reakciók. A denotatív jelentésnek ezt a kiegészítését, emocionális vonzatát nevezik konnotációnak.

34 2.4 denotatív és konnotatív nyelvek Vannak olyan nyelvek, amelyek a tiszta denotatív jelentés megvalósítására törekednek, és a konnotáció minél teljesebb kiiktatására törekednek (szaktudományos nyelvek, az abszolút denotációt a matematika nyelve valósítja meg, teljesen egyértelműnek tekinthető). Vannak olyan nyelvek, amelyek a konnotációra építenek, a szépirodalom, amely nagyfokú konnotációval rendelkezik. Az abszolút konnotációs rendszer a zene, aminek nem feleltethető meg tárgy.

35 2.5.a denotáció és konnotáció

36 2.5.b denotáció és konnotáció

37 2.5 denotáció és konnotáció kapcsolata A denotáció és a konnotáció vizsgálatával bizonyos kulturális összefüggések magyarázhatók meg. Hogyha a kettő kapcsolatát vizsgáljuk megállapítható, hogy bizonyos kulturális kontextusokban a konnotációs összefüggés is megszilárdulhat, és ennyiben működhet denotációként is, ahhoz, hogy ráépülhessenek más konnotációk is.

38

39 Könyvészet, források: CHANDLER, Daniel: Semiotics for Beginners – SZILÁGYI N. Sándor: Hogyan teremtsünk világot?Rávezetés a nyelvi világ vizsgálatára. Kolozsvár, Stúdium, pdf pdf SZILÁGYI N. Sándor: Jelek és szimbólumok - A szimpatikus ember- és viselkedéstudomány alapjai, /szilagyi/szimp_embertud/index.html /szilagyi/szimp_embertud/index.html VERESS Károly: Filozófiai szemiotika, Stúdium, Kvár, 1999


Letölteni ppt "Szemiotikaszemiotika. V. ELŐADÁS Jelentés és értelem 1. A szemantikai jelentés kérdésköre 2. A pragmatikai jelentés kérdésköre Denotáció / Konnotáció."

Hasonló előadás


Google Hirdetések