Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tudományfilozófia két nagy tradíciója Bevett (elfogadott) nézet Kb. 1920-1960 A logikai pozitivizmus eszmei áramlatához tartozik R. Carnap, M. Schlick,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tudományfilozófia két nagy tradíciója Bevett (elfogadott) nézet Kb. 1920-1960 A logikai pozitivizmus eszmei áramlatához tartozik R. Carnap, M. Schlick,"— Előadás másolata:

1 A tudományfilozófia két nagy tradíciója Bevett (elfogadott) nézet Kb A logikai pozitivizmus eszmei áramlatához tartozik R. Carnap, M. Schlick, O. Neurath, C. Hempel, H. Reichenbach, K. Popper Post-pozitivista tudományfilozófia Kb tól A T. Kuhn fellépésevel kezdődő áramlat W.O. Quine, I. Lakatos, P. Feyerabend, D. Bloor, H.M. Collins

2 Bevett (elfogadott) nézet I. Elfogadja: Elvi, éles különbség van Tudomány és filozófia Tény és érték Analitikus és szintetikus állítás Felfedezés és igazolás Megfigyelés és elmélet Megfigyelési és elméleti nyelv között

3 Bevett (elfogadott) nézet II. A tudományban fejlődés, ismeretnövekedés van (kumulatív tudományfelfogás) Léteznek a tudományban alapok (ismeretelméletileg kitüntetett valamik (pl. állítások) melyekből a tudomány építkezik logikai módszerekkel) A tudomány teljes egészében racionális tevékenység Ideológiai, társadalmi, politikai körülmények nem játszanak szerepet a tudomány tartalmában, a tudomány ideológiamentes A tudomány értékmentes

4 Post-pozitivista tudományfilozófia I. Tagadja: az elvi, éles különbség fennállását Tudomány és filozófia Tény és érték Analitikus és szintetikus állítás Felfedezés és igazolás Megfigyelés és elmélet Megfigyelési és elméleti nyelv között

5 Post-pozitivista tudományfilozófia II. Tudomány és filozófia nem határolhatók el élesen: a tudomány metafizika által fertőzött Nincsenek értékmentes tények Analitikus és szintetikus állítások megkülönböztetése nyelvhez kötött, pragmatikus distinkció Felfedezés-igazolás egymásba csúsznak, nincs kontextus- független igazolás Minden megfigyelés elmélet-töltött (theory-laden) Megfigyelési és elméleti nyelvek nem különíthető el egy nyelven belül

6 Post-pozitivista tudományfilozófia II. A tudomány változása során nincs ismeretgyarapodás, a tudomány nem kumulatív, éles cezúrák választják el az egyes tudománytörténeti korszakokat A tudományban nincsenek kitüntetett (empírikus) alapok Nem racionális (teljesen) Ideológiai, társadalmi, politikai körülmények szerepet játszanak a tudomány tartalmában, e tényezők nélkül a tudomány egyáltalán nem érthető meg A tudomány nem értékmentes

7 A tudomány és filozófia megkülönböztetésének problémája (demarkáció probléma) A demarkáció problémája a XIX-XX század fordulóján merül fel élesen, két okból: A filozófia kiüresedni tűnik: kiválnak belőle tudományágak (logika, a pszichológia) => mi marad a filozófiából? mi a filozófia? A századforduló tudományos helyzete problematikus: -- Megnövekszik a távolság a megfigyelések és elmélet között, -- A logika és matematika kulcsfontosságúvá de egyben problematikussá is válik -- intuíció kétséges lesz (pl.: kinetikus gázelmélet, kvantummechanika, elektrodinamika /éter/ relativitáselmélet)

8 A tudomány és a matematika alapjaival kapcsolatos nehézségek megoldásának egy kísérlete: az axiomatikus módszer D. Hilbert: Próbáljuk meg a matematikát egy formális nyelven (axiomatikusan) elmondani és a formális nyelv (matematikai) vizsgálatával bizonyítsuk a matematika ellentmondástalanságát Körkörösség van a gondolatban, ami nem küszöbölhető ki, de: várakozás: a nyelv vizsgálatában használt matematika biztonságosabb/végesebb mint az a matematika ami a formális nyelven elmondható Járjunk el a fizikában is axiomatikusan Nyílt problémák a matematikában (Hilbert előadása Párizsban, 1900) 6. probléma: A fizika axiomatikus felépítésének programja

9 “A geometria alapjainak vizsgálata a következő problémát sugallja: Hogy ugyanilyen módszerrel, axiomák segítségével kezeljük azokat a fizikai tudományokat, amelyekben a matematika lényeges szerepet játszik; mindenekelőtt a valószínűség elméletét és a mechanikát. Ami a valószínűség elméletét illeti, kívánatosnak tűnik számomra, hogy logikai vizsgálata együtt járjon egy szigorú és axiomatikus kifejtésével a matematikai fizikában szereplő átlagértékekeknek, különosen a kinetikus gázelméletben” D. Hilbert: Mathematical Problems. Lecture delivered before the International Congress of Mathematicians at Paris, In: Proceedings of Symposia in Pure Mathematics, Vol. 28, 1976, American Mathematical Society, p. 14. David HilbertDavid Hilbert Born: 23 Jan 1862 in Königsberg, Died: 14 Feb 1943 in Göttingen, Germany

10 Kitérő: az axiomatikus módszer


Letölteni ppt "A tudományfilozófia két nagy tradíciója Bevett (elfogadott) nézet Kb. 1920-1960 A logikai pozitivizmus eszmei áramlatához tartozik R. Carnap, M. Schlick,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések