Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tudomány: Empirikus (fizika, kémia stb.) Formális (matematika, logika) Filozófia: Rossz (metafizika) Jó (a tudományok logikai elemzése) A tudomány és filozófia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tudomány: Empirikus (fizika, kémia stb.) Formális (matematika, logika) Filozófia: Rossz (metafizika) Jó (a tudományok logikai elemzése) A tudomány és filozófia."— Előadás másolata:

1 Tudomány: Empirikus (fizika, kémia stb.) Formális (matematika, logika) Filozófia: Rossz (metafizika) Jó (a tudományok logikai elemzése) A tudomány és filozófia elhatárolásának programja a logikai pozitivizmusban

2 A logikai pozitivizmus fő célkitűzése: a tudomány és a metafizika elhatárolása a metafizika kiküszöbölése A logikai pozitivizmus fő állítása: A tudomány és a metafizika abban különböznek, hogy A tudomány értelemmel rendelkező állításokat tesz A metafizika értelemmel nem rendelkező látszatállításokat tesz Ezen álláspont értelmességéhez szükség van kritériumra azt illetően, hogy mikor értelmes egy állítás, és mikor csak látszatállítás Metafizika = a lehetséges tapasztalok körén túli ismeret

3 L-érvényes meghatározatlan L-érvénytelenP-érvényesP-érvénytelen Szintetikus analitikus Állítások típusai egy formális nyelvben érvényesérvénytelen kontradiktórikus R. Carnap: Filozófia és Logikai Szintaxis (1935) In A Bécsi Kör Filozófiája (Gondolat, 1972) old.

4 Definíció: Látszatállítás: Olyan jelsorozat egy adott nyelv jeleiből (ABC-jéből) amely nem tartozik a jól formált mondatok közé (szintaktikailag hibás) vagy szintaktikailag jól formált, de nem tartozik az adott nyelven az analitikus vagy kontradiktórikus mondatok körébe (tehát szintetikus) de nem verifikálható

5 Verifikálhatósági Elv: Egy (szintetikus) mondatnak akkor és csak akkor van jelentése (értelme), ha verifikálható Verifikálhatósági Elmélet: Egy (szintetikus) mondat jelentése (értelme) azonos verifikációjának módjával

6 A jelentés és verifikáció kérdése az ismeretelmélet két fő problémája. Az első kérdés azt feszegeti, hogy milyen feltételek mellett van egy mondatnak jelentése, értelme, a megismerésbeli faktuális értelemre gondolva. A második pedig azt kérdezi, hogy miképp jutunk el valaminek a megismeréséhez, hogan állapíthatjuk meg egy adott mondat igazságát vagy hamisságát. A második kérdés előfeltételezi az elsőt. Nyilvánvalóan értenünk kell egy mondatot, azaz ismernünk kell a jelentését, mielőtt megpróbálhatnánk megállapítani az igazságát vagy hamiságát. De az empírizmus nézőpontjából még szorosabb a kapcsolat a két probléma között. Bizonyos értelemben csak egyetlen válasz lehetséges a két kérdésre. Ha tudnánk hogy mi volna akkor ha az adott mondatot igaznak találnánk, akkor tudnánk azt is, hogy mi a mondat értelme. És ha két mondat esetében azonosak a feltételek, amelyek mellett igaznak kellene tartanunk őket, akkor azonos az értelmük is. Ennélfogva egy mondat jelentése bizonyos értelemben azonos azzal a móddal, ahogyan igazságát vagy hamisságát meghatározzuk, és egy mondatnak csak akkor van jelentése, ha ilyen meghatározás lehetséges. R. Carnap: Ellenőrizhetőség és jelentés (1935) In A Bécsi Kör Filozófiája (Gondolat, 1972) 377. old.

7 Verifikálhatóság (fél-formális) meghatározása Az S szintetikus mondat verifikálható, ha létezik megfigyelési állítások olyan M halmaza, hogy S levezethető M-ből és Minden M-beli mondat levezethető S-ből Verifikálhatóság Egy S szintetikus mondat akkor és csak akkor verifikálható, ha igazsága/hamissága tapasztalattal konkluzíve eldönthető Röviden: Meg kell adni azon elemi megfigyelési/tapasztalati állítások (protokolltételek) összességét, melyekkel a verifikálható állítás ekvivalens = > Mik a protokolltételek?

8 Protokolltételek: Két felfogás: A protokolltétel kimondása pillanatában lezajlik egy észlelési aktus (konstatálás) Pl. 1. Most egy kék foltot érzékelek a látómezőm ezen helyén 2. Itt most meleg abszolút bizonyossága, kétségbevonhatatlansága van (mint Descartes kételyének) a kétségbevonhatatlanség ára: protokolltétel szubjektív M. Schlick: Az ismeret fundementuma (1934) in A Bécsi Kör filozófiája (Gondolat, 1972),

9 A protokolltétel egy speciális formájú mondat melyben egy személy valamely észlelése van kifejezve (mint egy labor jegyzőkönyv) Pl. „Ottó protokollja 3 ó. 17 perckor: (Ottó gondolata 3 ó. 16 perckor ez volt: (a szobában 3 ó. 15 perckor volt egy Ottó által észlelt asztal)” kétségbevonható, nincs abszolút bizonyossága, igazolást igényel de interszubjektív Nincs mód arra, hogy véglegesen biztos, tiszta protokolltételeket tegyünk a tudományok kiindulópontjául. Nincs tabula rasa. Úgy vagyunk mint a hajósok, akiknek a nyílt tengeren kell átépíteniük a hajójukat, anélkül, hogy valaha is egy dokkban szétszedhetnék és a legjobb alkatrészekből rakhatnák össze újra. O. Neurath: Protokolltételek ( ) in A Bécsi Kör filozófiája (Gondolat, 1972), 248

10 Lehetséges-e egyáltalán verifikálhatóság az eddig kifejtett értelemben? (szintetikus állítások igazságának konkluzív eldöntése tapasztalattal) Carnap: szigorúan szólva: nem: Ha verifikáción az igazság végső és végérvényes megállapítását értjük, akkor – ahogy látni fogjuk – soha, egyetlen (szintetikus) mondat sem verifikálható, hanem csak egyre fokozottabban konfirmálható. R. Carnap: Ellenőrizhetőség és jelentés (1935) In A Bécsi Kör Filozófiája (Gondolat, 1972) 378. old.

11 Konkluzív (abszolút) verifikáció lehetetlenségének oka: Egy szintetikus állításból levezethető szintetikus állítások végtelen sokan vannak, ezek mindegyikét nem lehet tapasztalatilag ténylegesen ellenőrizni Ezért minden szintetikus állítás (így pl. különösen a természeti törvények) csak hipotézisek maradnak, melyeket csak többé-kevesbé alátámasztani (konfirmálni) lehet Carnap: Abszolút Verifikáció helyett Verifikáció mint konfirmáció

12 Carnap: egy szintaktikai rendszerben definiálni lehet egy szintetikus mondat elemi megfigyelési állítások általi konfirmáltságának fogalmát szintaktikai eszközökkel, és ezért meg lehet fogalmazni az Empírizmus elvét: A tudomány nyelveként szóbajövő szintaktikai rendszereknek olyanoknak kell lenniük, hogy a bennük előforduló szintetikus mondatok mindegyike konfirmálható legyen... ha egy tudós bármilyen, ezt a követelményt kielégítő nyelvet választ, az empírizmus nézőpontjából semmilyen ellenvetést nem lehet felhozni váalasztásával szemben.... [ez ] elégséges minden nem- empírikus természetű mondat, pl. a tapasztalatot meghaladni akaró minden metafizikai mondat kizárására, amennyiben ezek még részlegesen sem konfirmálhatók R. Carnap: Ellenőrizhetőség és jelentés (1935) In A Bécsi Kör Filozófiája (Gondolat, 1972) 493. old.

13 R. Carnap példái látszatállításokra: Caesar egy és Sérti a magyar nyelv mint szintaktikai rendszer (nyelvtan) szabályait: Az és helyén predikátumnak kéne állni (hadvezér, uralkodó stb.) Caesar egy prímszám Sérti azt a (nem explicit) szintaktikai szabályt, hogy a prímszámság csak természetes számokról állítható Caesar egy prímszám Olyan mint: A kettő folytonos

14 az elv terminust tartalmazó mondatok mint pl. Mindennek az őselve a víz (Thales) Szintetikus mondat akar lenni (nem logikai igazság) de nincs rögzítve, hogy miképpen ellenőrizhető le az igazsága annak a mondatnak, hogy x az y elve x nem kezdet, nem időbeli megelőzés, nem tudni, hogy mi Az elv szóhoz hasonló szavak, melyekkel alkotott szintetikus mondatoknak általában nem adnak igazságfeltételt: lényeg, magábanvaló lét, az én, abszolutum, a feltétlen, isten

15 Isten terminus előfordulásai Mitológiában ( értelmes: mert az istenek megmutatkoznak a tapasztalati világban, vannak tulajdonságaik stb.) Metafizikában (értelmetlen: ősok, abszolutum, feltétlen, az önálló stb.) Teológiában ( ingadoznak a mitológiai és teoloógiai használat között )

16 Az általam metafizikainak tartott állítások típusát legkönnyebben néhány pédával lehet megvilágítani: „a világ lényege és elve a víz” – mondotta Thalész; „a tűz” – mondta Hérakleitosz; „ a végtelen” – mondta Anaximandrosz; „ a szám” mondta Püthagorasz. „Minden tárgy csak árnyéka az örök ideáknak, melyek maguk egy tér nélküli és időtlen szférában lakoznak” – ez Platon doktrinája. A monistáktól megtudjuk, hogy „Csak egy elv van és ezen alapul minden, ami van”, míg a dualisták azt mondják, hogy „Két elv létezik”. A materialisták kijelentik: „Minden, ami van, lényegében anyagi”, a spiritualisták pedig, azt, hogy „Minden, ami van, szellemi”. Spinoza, Schelling, Hegel... fő tézisei a metafizikához tartoznak (e szó általunk elfogadott jelentése szerint). Vizsgáljuk meg az ilyen állításokat az igazolhatóság nézőpontjából. Könnyű belátni, hogy ezek az állítások nem igazolhatók. „A világ elve a víz” állításból nem lehet levezetni egyetlen olyan állítást sem, amely bármiféle, ezutánra várható, a jövőre vonatkozó észleleteket, érzeteket, vagy tapasztalatokat rögzítene. Ezért valójában ez az állítás egyáltalán nem jelent ki semmit sem. R. Carnap: Filozófia és Logikai Szintaxis (1935) In A Bécsi Kör Filozófiája (Gondolat, 1972) 139. old.

17 Különlegesen tanulságos esete a látszatállításnak a semmi terminust tartalmazó látszatállítások mint pl.: Az aggodalom alaphangulatában adott számunkra a semmi (Heidegger ) A semmi terminus megalkotásánál alapvető logikai hibát követünk el: Egy jelentéssel nem rendelkező szóval fejezzük ki azt, amit logikilag helyesen a mondat formájával kell kifejezni: A dobozban semmi nincs helyett azt kéne mondanunk: Nem igaz, hogy létezik olyan x, hogy x a dobozban van

18 A logikai hiba mögötti filozófiai hiba: Az a tévedés, hogy az egzisztencia predikátum (tulajdonság) lehet Azonban a létezés nem állítható Jóllehet már régóta tudjuk, hogy az egzisztencia nem tulajdonság, ebben a kérdésben teljes mértékben megiscsak a modern logika konzekvens; az egzisztencia jelét olyan szintaktikai formában vezeti be, hogy a predikátumtól eltérően ne vonatkozhasson tárgyak jeleire, hanem csak predikátumokra.... Az ókortól kezdve a legtübb metafizikus hagyta, hogy a „lenni” szó igei és ezáltal predikatív formája látszatállításokra csábítsa, pl. „én vagyok”, „isten van”. Ennek a hibának egyik példáját Descertes „Cogito ergo sum”-jában találjuk.... A „gondolkodom”-ból nem az következik, hogy vagyok, hanem az, hogy „létezik valami, ami gondolkodik”. R. Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai analízisén keresztül In A Bécsi Kör Filozófiája (Gondolat, 1972) 83. old.

19 Az értelmes állításoknak három típusa van Tautológiák (matematika) Kontradikciók Verifikálható szintetikus állítások (természettudományok) Nincs másfajta értelmes állítás Tehát Ha valaki nem ezen típusok körébe eső állítást akar tenni, Szükségképpen értelmetlenséget mond A metafizika nem akar sem tapasztalati sem tautológikus állítást tenni tehát Minden metafizika szükégképpen értelmetlen

20 Értelmetlenek ezért továbbá: Az etikai fogalmak/állítások (jó, erényes, morális, eredendő bűn) Esztétikai fogalmak/állítások/ítéletek (szép, csúf) Filozófiai irányzatok (realizmus, idealizmus)

21 Ha a metafizika értelmetlen, hogyan magyarázható létrejötte és hogy állandóan újra keletkezik Carnap: A metafizikai (látszat)állítások nem írják le sem a fennálló (ebben az esetben igaz állítások lennének) sem a fenn nem álló (ebben az esetben legalábbis hamis állítások lennének) tényeket: nem a tényállások bemutatására szolgálnak, hanem az életérzés kifejezésére Talán a zene az életérzés legtisztább kifejezési eszköze a zene De a metafizikát gyártó filozófusoknak nincs zenei tehetségük

22 A metafizikusok zeneileg tehetségtelen muzsikusok Olyan produkcióval állnak elő, amely semmi a megismerés és elégtelen az életérzés vonatkozásában R. Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai analízisén keresztül In A Bécsi Kör Filozófiája (Gondolat, 1972) 92. old.


Letölteni ppt "Tudomány: Empirikus (fizika, kémia stb.) Formális (matematika, logika) Filozófia: Rossz (metafizika) Jó (a tudományok logikai elemzése) A tudomány és filozófia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések