Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tudomány és filozófia a filozófia történetében Tudományfilozófiáról mint a filozófia önálló ágáról a XX. Század eleje óta lehet beszélni (miért -- ld.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tudomány és filozófia a filozófia történetében Tudományfilozófiáról mint a filozófia önálló ágáról a XX. Század eleje óta lehet beszélni (miért -- ld."— Előadás másolata:

1 Tudomány és filozófia a filozófia történetében Tudományfilozófiáról mint a filozófia önálló ágáról a XX. Század eleje óta lehet beszélni (miért -- ld. Később) DE A tudomány problémái jelen vannak a filozófia történetében a filozófia kezdeteitől az antikvitásban és ebben az értelemben A tudományfilozófia egyidős a filozófiával

2 Példák Platon (matematika) Berkeley Newton kritikája Newton-Leibniz vita (a tér természetéről) Kant filozófiája Einstein-Bohr vita (kvantummechanika értelmezéséről)

3 Platon: Menon (dialógus) Szereplői: Sokrates (Platon), Menon (rabszolgatartó), rabszolga Megállapodnak a következőkben: Rabszolga sosem tanult matematikát Létezik négyzet Akármekkora területű négyzet rajzolható

4 Oldalhossz = 1 egység Terület = 1egység Oldalhossz = 2 egység Terület = 4 egység

5 Platon kérdése a Rabszolgához: Mennyi annak a négyzetnek az oldalhossza amelynek a területe 8 egység? Rabszolga válasza: 4 egység Jó válasz? Nagyon jó válasz, (jó = logikus), mert: A 2 oldalú négyzet területe 4 egység 8 = 2 x 4 Tehát az oldalhossznak is kétszeresére kell nőnie: 2 x 2 = 4 Extrapoláció

6 Platon: A rabszolga válasza hibás: Oldalhossz: 4 egység Terület: 16 egység

7 Platon: Tehát a 8 egységnyi területű négyzet oldalhossza nem 4? Rabszolga: nem Platon: Hát akkor mennyi? Rabszolga: 3 egység Jó válasz ? Nagyon jó válasz, (jó = logikus), mert: A 4 egység oldalú négyzet területe 16 egység (ez sok) Interpoláció A 2 egység oldalú négyzet területe 4 egység (ez kevés) 8 egység terület a kettő között van A keresett hossznak 2-4 között kell lenni

8 Platon: A rabszolga második válasza is hibás: Oldalhossz: 3 egység Terület: 9 egység

9 Platon: Tehát a 8 egységnyi területű négyzet oldalhossza nem 3? Rabszolga: Nem Platon: Hát akkor mennyi? Rabszolga: Nem tudom Észreveszed-e Menon, mennyire előrehaladt már ez a fiú a visszaemlékezésben? Mert először nem tudta ugyan mekkora a nyolc lábnyi sík egyik oldala, ahogyan még most se tudja, de akkor azt hitte, hogy tudja, és hetykén válaszolgatott, mintha tudná, s nem gondolta, hogy nincstelen; most pedig már gondolja, hogy nincstelen, és ahogyan nem tudja, nem is hiszi, hogy tudja. Platon: Menon Platon Összes Művei, I. Kötet (Európa, 1984) 682. Old.

10 Platon rajzol: Platon: Ennek a négyzetnek a területe ugye 8 ? Rabszolga: Igen Platon: Tehát a szám amit keresünk az a piros vonal hosszúsága ? Rabszolga: Igen Platon: És az mennyi ? Rabszolga: Nem tudom

11 Kérdezzük meg magunktól: Mennyi a piros vonal hosszúsága? Jó válasz ? Mit jelent az hogy ? Definició:

12 nem válasz, hanem megismétlése a kérdésnek A válasz Mennyi annak a négyzetnek az oldalhosszúsága, amelynek a területe 8 egység ? Tehát vegülis mi a válasz erre a kérdésre ? (Platon nem ad választ azon kívül, hogy rámutat a piros vonalra)

13 Platon konklúziója: A lélek halhatatlan Senkinek nem tanítható semmi olyan, amit már nem tud eleve Ami valami új megtanulásának tűnik, nem más mint emlékezés (arra amit az ideák világában szemlélt) A fentiek következményei és magyarázatai a matematika látszólagos apriori voltának Platon (i.e. kb ) PlatonPlaton

14 Berkeley Newton kritikája Berkely művében: Az analizáló 1734 Alcím: Avagy egy hitetlen matematikushoz intézett beszéd, amelyben megvizsgáltatik, vajon a modern analízis tárgya, elvei és következtetései világosabban beláthatók és nyilvánvalóbban bizonyítottak-e mint a vallási titkok ás hittételek.

15 Berkeley állítása: Amennyiben elfogadhatónak tartjuk a Newton-i megfontolásokat a differenciálszámításban, akkor a vallási tanokat sokkal inkább (de legalább anyira) bizonyítottank kell tekintenünk mint a tudomány állításait. Berkeley kifogása: A Newton (és Leibniz) által kidolgozott differenciálszámítás során alkalmazott meggondolások sértik az elemi logika szabályait és ilyeténképpen megengedhetetlenek, nem tudományosak. Berkeley műve egy találó és jogos, modern tudományfilozófiai kritika az analízis Newton-i és Leinbiz-i (valóban kifogásolható) formájával szemben. (Newton korában még nem létezett “epszilonos” analízis)

16 Meglehet erre Önök azt válaszolják, hogy a következmények pontosak és igazak, tehát azoknak az alapelveknek és módszereknek, melyekkel levezettük őket, szintén igazaknak kell lenniük. Ám ez a fordított eljárás, amely az alapelveket következményeikkel bizonyítja, ha Önökre tán jellemző is, uraim, ellentétes a logika szabályaival. A következmény igazsága nem bizonyítja, hogy a szillogizmus akár formálisan akár materiálisan helyes volna, amennyiben az is lehetséges, hogy a következtetés helytelen vagy a premisszák hamisak, de a konklúzió mégis igaz, noha nem a következtetés vagy a premisszák jóvoltából. Én azt állítom, hogy az emberek minden más tudományban a következményeket bizonyítják az alapelvekkel, és nem az alapelveket a következményekkel. De ha Önök a saját tudományukban megengedik maguknak e természetellenes eljárásmódot, akkor az Indukcióval kell szövetkezniük és búcsút mondhatnak a Demonstrációnak. Ha pedig ebbe az irányba térnek, nem lesznek többé illetékesek az Ész és a Tudomány dolgaiban. G. Berkeley: Analizáló, Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről és más kisebb írások, Gondolat, 1985, 522 old.

17 Newton-Leibniz vita a tér természetéről Newton: Tér: üres tartály, létezik a benne lévő testek nélkül, előtt, azoktól függetlenül tér: abszolut Érvelés: Leibniz érve burkolt ateizmus kell a mechanikához Leibniz: Tér: a létező testek viszonya, rendje, nem létezik ezek nélkül tér: reláció Érvelés: teológiai (Isten sem sértheti az elégséges ok elvét)

18 Leibniz Newton kritikája egy metafizikai-teológiai formába öltöztetett tudományfilozófiai kritikája a Newton-i mechanikának (speciálisan a mechanika korlátainak) Newton oldalán a (korlátozott, ám korlátai között érvényes) tudományos igazság Leibniz oldalán a metafizikai, de tudományosan az adott korban nem használható, nem “operacionalizálható” igazság

19 A XX. Században a tudományfilozófia önálló filozófiai területté válik Önálló tárgyává lesz a filozófiai vizsgálódásnak általában a természettudomány (nemcsak egyes szaktudományok problémái) Intézményesül tanszékek, kutatóintézetek, szervezetek alakulnak speciális folyóiratok jönnek létre konferenciák szerveződnek elkülönül egy szakmai-akadémiai közösség létrejön a tudományfilozófus típusa Mindennek a hátterében: a tudomány szerepének, súlyának növekedése Intellektuális Gazdasági-materiális értelemben egyaránt

20 A mi generációnkban történt, hogy a filozófusok egy új csoportja jött létre, azon filozófusok csoportja, akik képzettek a tudományok és a matematika technikáiban és akik a filozófiai analízisre koncentrálnak. Látták ezek a filozófusok, hogy elkerülhetetlen egy új munkamegosztás, hogy a tudományos munka nem hagy az embernek elég időt a logikai elemzés munkáját elvégezni, és hogy megfordítva: a logikai elemzés olyan figyelemöszpontosítást követel, ami nem hagy időt a tudományos munkára – olyan figyelemöszpontosítást, amely éppen a tisztázásra irányultsága következtében esetleg éppen akadályozza a tudományos produktivitást. A professzionális tudományfilozófus a terméke ennek a fejlődésnek. H. Reichenbach: The Rise of Scientific Philosophy (1951) Born: 26 Sept 1891 in Hamburg, Germany Died: 9 April 1953 in Los Angeles, California, USA fenykep

21 Centre for Philosophy of Natural and Social Science London School of Economics LSECentreLSECentre Institute for History and Foundations of Science Utrecht University UtrechtUtrecht Department of History and Philosophy of Science University of Pittsburgh PittHPSPittHPS Center for Philosophy of Science University of Pittsburgh Pitt CenterPitt Center Department of Logic and Philosophy of Science University of California at Irvine LMPS IrvineLMPS Irvine Philosophy of Science at University of Wisconsin, Madison Wisconsin Wisconsin

22 Philosophy of Science Association PSAPSA Institute Vienna Circle (Institut Wiener Kreis) IVCIVC

23 További egyetemek, ahol a tudományfilozófia tanulható (alapképzésben vagy doktori szinten): Európa: Oxford (fizika filozófia) Cambridge Konstanz (Németország) London School of Economics Firenzei Egyetem Berni Egyetem (Svájc) U.S.A.: Pittsburgh University (HPS tanszék) Indiana University (Bloomington, HPS tanszék) Canada: University of Western Ontario (London)

24 Vezető tudományfilozófiai folyóiratok Philosophy of Science British Journal for the Philsophy of Science Erkenntnis Synthese Journal for General Philosophy of Science International Studies in the Philosophy of Science


Letölteni ppt "Tudomány és filozófia a filozófia történetében Tudományfilozófiáról mint a filozófia önálló ágáról a XX. Század eleje óta lehet beszélni (miért -- ld."

Hasonló előadás


Google Hirdetések