Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tudásszociológia erős programja David Bloor In: Knowledge and Social Imagery.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tudásszociológia erős programja David Bloor In: Knowledge and Social Imagery."— Előadás másolata:

1 A tudásszociológia erős programja David Bloor In: Knowledge and Social Imagery

2 Előzmények, (avagy mihez képest erős az erős program) Mannheim - Magyar származású tudásszociológus, később a School of Economics tanára. A tudásszociológia alapjainak lefektetője. Ideológia és utópia (1929) A társadalmi helyzetek sokfélesége gondolkodási stílusok ill. mentalitások pluralitását eredményezi. A tudás (tudományos tudás) léthez kötött,,,létbeágyazott”. A gondolkodás létrelativitásának tézise: gondolatok, kijelentések a létre vonatkoztatottak. Nincs (társadalmi) vonatkozás mentes tudás. Tehát ez egy relácionista álláspont. Egy adott elmélet rac. vagy irracionális voltát a közeg kontextusában kell vizsgálni. (racionalitás standardjei) Mannheim azonban a formális tudományokra nem terjeszti ki a léthez-kötöttségi tézis. Ezek léthelyzettől függetlenül igazak.

3 Lényeg: A külsőnek tűnő szociológiai faktorok a belső kognitív szférát is áthatják szerinte, s ezzel feloldja az externális internális dichotómiát a szociológiai vizsgálatban. Merton Mivel a tudománynak intézményesült formái vannak szociológiailag vizsgálandó. A tudományos állítások függetlenek az egyéntől és a csoporttól. A tudomány nem fogadhat el semmilyen tudományon kívüli kritériumot. A társadalmi tényezők nem játszanak semmilyen szerepet a tudományos ismeretek tartalmának vonatkozásában. Az elmélet externalista, a belső kognitív körülményeket nem vizsgálja.

4 Az erős program,,Mindenfajta tudás, tartozzon az az empirikus tudományokhoz vagy akár a matematikához, minden ízében a kutatás tárgyának kell tekintenünk. „ Vagyis minden vélekedés magyarázatot igények. A tudás természetében ugyanis nincs semmilyen korlátozás, ami ezt kizárná. (a priori legalábbis) A tudományos tudás természetének és tartalmának vizsgálata, nem szorítkozva pusztán külső szempontokra.(intézményi szerkezet stb.) A tudás definíciója:,,az amit az emberek tudásnak tekintenek,…amit elfogadnak, ami szerint élnek,…a tudás az, amit kollektíve jóváhagyunk.” Kiindulópont: A vélekedések a világ működéséről szüntelenül változnak. Mik az okok…

5 A négy elv A magyarázatoknak… 1.) …okságinak kell lenniük, azokkal a felttételekkel kell foglalkozni, melyek a vélekedés vagy tudatállapotokat előidézik. 2.)…pártatlannak kell lenniük, rac.- irracionalitás, igazság-hamisság, siker-kudarc kérdéseiben. 3.)…szimmetrikusnak kell lenniük, vagyis ugyan olyan típusú okokkal kell magyarázni…. 4.)…reflexívnek kell lenniük, tehát a magyarázó sémáknak alkalmazhatónak kell lenniük a szociológiára is. Visszatekintés (Laudan)

6 A tudás autonómiája Egyes vélekedések semmilyen (oksági) magyarázatot nem igényelnek, kiváltképp akkor, ha azokat igaznak, racionálisnak, objektívnek tartjuk. Ilyen esetekben az ésszerűség, logika kívánalmai vezetnek bennünket. A premisszák és a következmények között a logika teremt kapcsolatot. Ez voltaképpen egyfajta innátizmus.( bennünk rejlő logikai elvek diszpozíciók). Bloor,,mozdony a síneken” példája. Tévedés esetén jöhet szóba a külső faktorokkal történő magyarázat.,, annak, hogy az emberek helyesen cselekednek nincs oka.. így a tudás autonóm területté válik, a folyamatok önmagukat magyarázzák.

7 Lakatos kritika A kutatási program elején a tudósok kiválasztanak egy metodológiát (tudományfilozófiát). Ez meghatározza milyen lesz a tudomány, mit fogunk racionális lépésnek tekinteni és mit nem. Így kapunk egy keretet, ami kijelöli a további magyarázatokat, módszertani elveket. Ez a racionális rekonstrukció, a tudomány belső története. A tudomány művelése folyamán azonban szükségképp lesznek irracionális elemek, így a belső történetet ki kell egészíteni egy külső történettel. (amit viszont értelem szerűen a belső történet fog meghatározni, elsődleges hozzá képest) Ez utóbbi olyan dolgokkal foglalkozik, minthogy miért tértek el vajon a racionális módszertől….. A szociológusnak tehát marad a külső történet, mely Lakatos szerint mennél szűkebbre szabottabb, annál jobb. Bloor: az, hogy a racionalitás elveit hogyan választottuk ki az nem számít?

8 A racionális oldal önmozgó lesz. Ilyen megfontolások mögött a tudás célirányos vagy teleológiai modellje húzódik meg. (Már amennyiben csak az irracionalitás igényel empirikus vagy szociológiai magyarázatot) (A lakatosi tudománykép valóban teleologikus?) Teleologikus: természetes, he helyesen járunk el, az ember racionális lény. A teleologikus modell tehát elutasítja a szimmetrikus oksági magyarázatot, tehát ellentmond az erős programnak. Konzisztens a priori nézet.

9 Az empirizmuson alapuló érv A teleologikus modellnél szélsőséges aszimmetriával találkoztunk, de egy ennél kevésbé radikális is megingathatja az erős programot. Nem lehetséges, hogy bizonyos típusú okok igaz, míg mások helytelen vélekedéseket eredményeznek. Az empirizmuson alapuló érv ezt tűnik állítani. Egy lehetséges empirizmus olvasat:,,érzékelő képességünk és érzékelő motorikus apparátusunk zavartalan használata igaz vélekedéseket okoznak”, ezzel szemben a társadalmi hatások eltorzítják azokat. (Bacon) Az egyén, mint racionális állat és a megismerendő valóság. A tudás forrása az individuális tapasztalat, ami nem más mint természeti képességeink természetes oksági működése. A fentiek eredményeképp a tudásszociológusnak megint csak marad a tévedés magyarázata. Mik zavarták meg….

10 Az érvvel azonban két probléma is van: 1.) Maga a kiindulási tézis nem biztos, hogy igaz: mindig tudást eredményez az ember állati erőforrásainak természetes működtetése? (Aerousal szint) Biztos, hogy a pszichológiai okokat a választóvonal egyik, míg a szociológiai okokat a másik oldalra helyezni nem óvatlanság? Nem szükségképp, de lehet. A nagyobb probléma a következő: 2.) A nagyobb probléma az empirizmus individualista jellege. (2500 éves hagyomány a filozófiában),, vajon az emberi tudás és a tudomány mekkora hányada jött létre úgy, hogy az egyén egyszerűen állati képességei és a világ közötti kölcsönhatásra hagyatkozott?” Figyelmen kívül marad a tudás társadalmi összetevője.,,Az egyéni tapasztalás általánosan osztott feltevések, standardek, jelentések keretén belül megy végbe.” Erre az intézmények emlékeztetnek, segítenek fenntartani a gondolkodás kollektív mintáit. A társadalmi közeg biztosít keretet a tapasztalatnak, megmondja mi az átfogó valóság. A tudás nem minden egyes egyén..

11 Együttes tudása, hanem a tudás a,,valóságról alkotott kollektív víziójuk”. A tudást inkább a kultúrával, mintsem a tapasztalattal kell azonosítani. Az igaz és a hamis vélekedéseknél ugyan az a két összetevő fog szerepez játszani. Tehát az aszimmetriát el kell utasítani. Az elmélet és az elméleti tudás nem adott a tapasztalatban. Az elmélet ad értelmet a tapasztalatnak. Az elmélet nincs adva a tapasztalattal együtt. (aluldetermináltság)

12 Öncáfolat érv Az erős program maga is okságilag meghatározott (reflexivitási elv) s ennek következtében hamis (teleologikus szemlélet vagy empirizmus). –szól egy lehetséges ellenérv. A korábbi két fejezet tanulságai alapján ez Bloor számára nem komoly ellenvetés. A korábbiakban pont arról volt szó, hogy az okság nem von tévedést maga után.

13 A jövőbeli tudáson alapuló érv Popper kritikája: A törvények segítségével képesnek kell lennünk a predikcióra. Általában a társadalomtudományok, ideértve a tudásszociológiát is Popper szerint erre képtelenek. A szociológusnak törvényei segítségével meg kéne tudnia mondani, milyen lesz a jövőbeli tudás, de a jelek szerint ez elvi képtelenség. Ha ugyanis előre tudnánk jelezni, már most is tudnánk. Ennélfogva jövőbeli viselkedésünk is előrejelezhetetlen lesz. De az valóban elvi lehetetlenség? A jövőbeli tudás állapota nem lenne a mindentudás állapota? Bloor szerint a természettudományok és a társadalomtudományok között ilyen tekintetben hasonlóság van. A fizikában sem tudunk olyan dolgokat előrejelezni, melyek általunk nem ismert tényezőktől függnek.

14 Ellenben ebből nem szokás levonni azt a következtetést, hogy a fizikai világ elvben előrejelezhetetlen, hanem pusztán annyit, hogy előrejelzéseink pontatlanok vagy rosszak lesznek. Nem lehet, hogy a társadalomtudományokkal is pont ez a helyzet? Popper érve induktív következtetés. Rendszerint a társadalmi előrejelzések hamisak lesznek. Egyszerűen arról van szó, hogy nem vagyunk elegendő releváns ismeret birtokában. Minden további nélkül fel lehet állítani hipotézisek, s lehet ezeket ellenőrizni, hisz mint Popper mondja a tudomány megcáfolt sejtések sorozata. A társadalomtudományok általános törvényeket fogalmaznak meg, nem tendenciákat írnak le. (naprendszer-adott kor társadalma- mindkettő kontingens, és elvben mindkettő magyarázható) Bloor szerint eklatáns példa erre Kuhn A tudományos forradalmak szerkezet.


Letölteni ppt "A tudásszociológia erős programja David Bloor In: Knowledge and Social Imagery."

Hasonló előadás


Google Hirdetések