A szabad akarat problémája

Az előadások a következő témára: "A szabad akarat problémája"— Előadás másolata:

1 A szabad akarat problémája

2 Szabadság Determinizmus Indeterminizmus ? ?? ???

3 Fatalizmus (logikai determinizmus)‏
A fatalizmus nem ugyanaz mint a determinizmus A fatalizmus a szabadság fogalmának logikai ellentmondásosságát jelenti Logikailag szükségszerű, hogy egy tény igaz vagy hamis kell legyen Ha egy adott tényre vonatkozó propozíció igaz, akkor mindig igaz, senki meg nem változtathatja „az, hogy holnap tengeri csata lesz, az már ma, vagy igaz, vagy pedig hamis, de valamelyik biztosan”

4 Fatalizmus (logikai determinizmus)‏
Ez összefügg a propozícióknak azzal a felfogásával, hogy azok már minden időtől függetlenül léteznek. Csak akkor tartható fenn a szabadság, ha vannak propozíciók (a jövőbeliek), amik még eldöntetlenek Statikus időfelfogás- a tények események nem az időben léteznek- vagy legalábbis a múlt,jelen, jövő eseményei ontológiai státuszukban nem különböznek-vagy fennállnak, vagy nem

5 Teológiai determinizmus
Összeegyeztethető-e a szabad akarat Isten mindent(és előre-)tudásával? Ha meg nincs szabad akarat, lehetséges-e morális világrend?

6 A determinizmus taxonómiája

7 Mi is a determinizmus? Minden tény és minden esemény kauzálisan szükségszerű, abban az értelemben, hogy nem lehetséges olyan tény vagy esemény, amelyet bizonyos feltételek ne tennének szükségszerűvé.

8 Pro vagy kontra Libertariánizmus: nincs determinizmus- csakis így lehet szabad akarat Szigorú determinizmus: determinizmus van szabad akarat nincs – e kettő kizárja egymást Puha determinizmus - kompatibilizmus: determinizmus van, és ezáltal van szabad akarat is

9 Mitől lesz valami kauzálisan meghatározott?
Megjósolhatóság által: pl. Laplace determinizmus felfogása Ha valaki minden részecske állapotait tudná, akkor ebből éppúgy előre a jövőbe, mint vissza a múltba extrapolálhatná a helyzetét Laplace-é elvileg kiszámolható determinizmus De lehetségesnek tartható valóban kiszámolható determinizmus felfogás is

10 Funkcionális kapcsolat az időszeletek között: a determinizmus a funkcionális kapcsolatban van, amely összeköti a jövőbeli események attribútumait a jelenbeli, illetve múltbeli események attribútumaival Modális szerkezet: ha a világ olyan modális szerkezetű,hogy nincsenek benne elágazási pontok - az a determinizmus

11 És hol a szabad akarat, ha van?
Egy független cselekvő lélekben: dualisztikus elképzelés A természeti folyamatok indeterminisztikus komponenseiben: naturalisztikus elképzelés A dualizmus az elmefilozófiában ma már nem túl népszerű Viszont kérdéses, hogy a naturalisztikus elképzelés, mitől jó?

12 Hogy képzeljük el a szabad akaratot?
Ha akarom, akkor a következő pillanatban bukfencezek, ha nem akarok akkor nem fogok (a jövő meghatározatlanságára utaló megfogalmazás)‏ Ugyan bukfenceztem egyet, de ha nem akartam volna, akkor nem bukfenceztem volna, vagyis cselekedhettem volna másképpen mint ahogyan cselekedtem.(a szükségszerűségre utaló megfogalmazás)‏ Ha valaki a szabad akarat képességével rendelkezik, akkor cselekedhetne másképpen is ,mint ahogyan valójában cselekszik

13 Indeterminizmus = szabad akarat?
Vannak olyanok is(a kemény kompatibilisták), akik szerint, nem hogy a szabad akarat összeegyeztethető a determinizmussal, hanem, enélkül nem is lehetséges Érvük: a determinizmus egyetlen alternatívája, hogy indeterminizmus van, de akkor nem más mint a véletlen határozza meg, hogy hogy cselekszünk, az pedig nem nevezhető szabad akaratnak.

14 kompatibilizmus A „szabad akarat” egy csalóka nyelvi fordulat, nem az akarat szabad, hanem az ember, mégpedig akkor, ha maga határozhatja meg a cselekedeteit A szabad akarat nem valami misztikus erő Hanem, inkább az elmeállapotaink (vágyaink, érzéseink) képességét jelenti, arra, hogy meghatározzák cselekvéseinket. Az ember nem attól szabad, hogy eldönthetetlen, hogy mit fog tenni, hanem attól, hogy az ő sajátos tulajdonságaiból, karakteréből fakad az, hogy mit fog tenni

15 kompatibilisták Hobbes Denett Hume mint görög isten

16 Miért gondolhatjuk, hogy nem lehetséges kompatibilizmus?
A kompatibilizmus szerint, igaz az, hogy az események bekövetkezése determinált Vagyis modálisan: a cselekvő nem cselekedhetett volna másképp mint ahogy cselekedett, és nem cselekedhet másképp mint ahogyan cselekedni fog A kompatibilista vagy átértelmezi a szabad akarat fogalmát, oly módon, hogy arról nem mondhatjuk, hogy másként is akarhatott volna valaki mint ahogyan akart

17 Vagy pedig azt mondja, hogy szubjektíve ugyan úgy tűnik, hogy akarhatott volna másképp mint ahogyan akart, de objektívan nézve csakis egyféleképpen akarhatott. Az objektív determinizmus fennállhat egyszerre az akarat szabadságának szubjektív élményével(ha a kompatibilista így érti a szabad akarat kifejezést, akkor ez konzisztens elképzelés)‏

18 A Newcomb-paradoxon a szubjektív és objektív determináltság
Az erdőben járva egyszer csak két dobozt látunk magunk előtt. Mellettük áll egy kísérletvezető,és a következőket közli: A bal oldali dobozban garantáltan van 1000 $. A jobb oldali doboz vagy üres, vagy $-t tartalmaz. Mindez attól függ, hogy egy mindent tudó Lény, aki képes arra, hogy a Te jövőbeli gondolataidat megjósolja, hogyan döntött. Ha tegnap úgy látta, hogy – mohó módon – mindkét dobozt magaddal viszed, akkor a jobb oldali dobozba nem tett semmit. Ha úgy látta, hogy „szerényen” csak a jobb oldali dobozt viszed magaddal, akkor beletett $-t. A kísérletvezető felszólít, hogy állj háttal a dobozoknak, és felnyitja a dobozokat. Majd felszólít, hogy válassz, mindkettőt elviszed, vagy csak a jobb oldalit. Mielőtt az utasítását követnéd, még azt is elmeséli, hogy eddig turistával végezték el ezt a kísérletet, de senkinek sem sikerült még elvinnie $-t. A kérdés: Hogyan döntsünk?

19 A paradoxon Mindkét döntés előtt elég erős motivációk állnak
Képzeljük el úgy mint egy bátorság-próbát Első lehetőség: beijedünk és elhisszük, hogy a Lény valóban tudja, hogy mit fogunk gondolni, ekkor csak a jobb oldali dobozt választjuk Második lehetőség: nem ijedünk meg. A Lény már tegnap beletette a pénz, tehát, most vagy ott van vagy nincs, így nem vesztünk semmit, ha mindkettőt elvisszük.

20 A kellemetlenség Nehéz elfogadni, hogy már látja, a dobozokban lévő pénzből, hogy hogyan fogok dönteni én, mikor még nem is döntöttem, és szubjektíven teljesen úgy élem meg, hogy éppen szabadságomat gyakorlom

21 A paradoxon feloldása A világ valójában (objektívan) determinált, számomra csak úgy tűnik, hogy szabad vagyok. Mindig fennáll a lehetőség, hogy a Lény nem helyesen jósolt (még ha 4011-szer sikerült is neki, lehet, hogy csak minden ik döntés szabad, vagy egyszerűen csak hazudozott a kísérletvezető): ugyanis episztemikusan nem szükségszerű(nem lehetek teljesen konfirmált abban), hogy kauzálisan minden szükségszerű. Vagyis, a paradoxonnal nem kerültünk semmivel sem közelebb ahhoz, hogy eldöntsük, determinizmus van-e vagy sem

22 A determinizmus állítása mint pragmatikai öncáfolat
Popper érve az önjóslás lehetetlenségéről Egy Turing-gép nem képes a saját maga jövőbeli állapotait kiszámolni, tehát ha az agy egy Turing-gép determinisztikusságával működik, nem képes soha saját állapotát előre látni- és ezt mint szabadság élményét éli meg A jósnő-paradoxon Ha a jósnő azt mondja nekem, hogy holnap elgázol egy villamos, akkor én holnap ki sem teszem a lábam a házból De ilyet a jósnő-ha tényleg tud jósolni-akkor biztosan nem is mondana A delphoi jóslatok bezzeg annak ellenére is beteljesülnek bármit csinál a hős

23 Miféle is a kérdés? Mindeddig azt vizsgáltuk, fogalmilag milyen elképzelések passzolhatnak. Az akarat klasszikus (objektív) szabadsága nem állhat fenn egyszerre a determinizmussal. Az objektív determinizmus viszont fennállhat egyszerre az akarat szabadságának szubjektív élményével(ha a kompatibilista így érti a szabad akarat kifejezést, akkor ez konzisztens elképzelés)‏ Mindezek után nyilvánvalóan arra kell gondolnunk, hogy az, hogy objektívan determinált-e az akarat, empirikus kérdés kell legyen

24 A Libet-kísérlet Benjamin Libet ( )‏

25 Az oszcilloszkóp egyfajta óraként viselkedett-arra kérték az alanyt, hogy jegyezze meg hol állt a pont amikor elhatározta magát.

26 Az alany ún. készültségi agypotenciálját EEG méri (ez tkp
Az alany ún. készültségi agypotenciálját EEG méri (ez tkp. egy agyhullám jelenség, ami a tudatos döntések előtt jelentkezik.)‏ Az alany megmozdulásának, a tudatos elhatározás eredményeként bekövetkező kézmozdulatnak az idejét is pontosan regisztrálja egy mérőműszer. Az eredmény: a tudattalan agyi potenciál kb. fél másodperccel megelőzi a tudatos élmény regisztrálását Azonban ez korántsem olyan kiábrándító, mint azt egyesek vélik: pl. Denett szerint az, hogy az alanynak egy figyelmi váltást kell végrehajtania(rá kell néznie az oszcilloszkópra) megmagyarázhat egy ilyen késést.

27 Másfelől, fogalmilag, ez nem bizonyít semmit, arról, hogy ez most szabadságon alapuló döntés-e vagy sem. Ha valaki a test-elmének legalább szuperveniens kapcsolatát elfogadja, annak számára inkább az lenne csodálatos, ha a tudatos élmény előzné meg az agyállapotot A kérdés továbbra is fennmarad: az agy komplex viselkedése maga lehet szabad, dacára annak, hogy ez csak később tudatosul

28 Az agyban Lehetséges volna, hogy az indeterminizmus az agyi folyamatok indeterminált részleteiben van?

29 Kvantummechanikai érvelés
A kvantummechanikában indeterminisztikus törvényszerűségek vannak és ezek határozzák meg az agy magasabb rendű folyamatainak indeterminisztikusságát. Ellenérvek: Az agy működése során nagyon elenyésző lehet az olyan események száma, ami egy indeterminisztikus kvantumjelenségen áll vagy bukik- ugyanis pl. egy neuron kisülése jóval nagyobb nagyságrendű folyamatokon nyugszik

30 Grünbaum : a szabadságot nem garantálja önmagában az a tény, hogy a döntési folyamatok valószínűségi törvényeknek engedelmeskednek. „statisztikus determinizmus” „az ember nincs egyénileg lekötve, de az egész nem hordja láncait” Arthur Fine: a Grünbaum-féle argumentum csak akkor áll, ha a szóban forgó valószínűségi modell olyan, hogy elvben létezhet rejtett paraméteres elmélete ? Lehet-e a kvantummechanika indeterminisztikus folyamatainak rejtett paraméteres elmélete? Einsten szerint igen

31 Az érv előfeltételezi, hogy a kvantummechanika valóban indeterminisztikus tövényszerűségeket ír le
Létezhetnek a kvantummechanikában olyan rejtett paraméterek, amik voltaképpen mégis determinálttá teszik a rendszert- EPR-paradoxon ... Másrészről: tulajdonképpen mit nyerünk a szabad akarat számára azzal, ha a döntéseink végső kimenetelét(mondjuk, hogy egy gyilkosjelölt elsüti-e a fegyvert) egy éppolyan kvantummechanikai véletlenre hárítjuk, mint hogy egy urán izotópban elbomlik-e egy konkrét atom?

32 De mi lehet ezen túl? Az agy és személyiség
Még ha az elmeállapotok ráépülnek is az agyállapotokra, nem minden agyállapotom elmeállapot Az agy fura dolgokat produkál Idegen kéz szindróma Corpus callosum (a két agyféltekét összekötő híd) sérülésének esete Mindezekben az esetekben a beteg úgy érzi, hogy nem szabad akaratából cselekszik Mindezekből az látszik, hogy az agyban nem egykönnyen integrálható a személyiség (l. Parfit és a személyiség önazonossága)‏ Márpedig személyiség és szabad akarat összefonódnak

33 Az utolsó szó Az elmefilozófiai fizikalizmus inkább determináltság párti A szabad akarat fogalmát a determináltság- indetermináltság kérdéskörön túl kell keresni A szabad akaratnak feltétele, hogy ne legyen determinizmus, de ennél többre van szüksége