Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Arthur Fine: Az ösztönös ontológiai szemlélet Tóth Kinga 2008. 02. 28.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Arthur Fine: Az ösztönös ontológiai szemlélet Tóth Kinga 2008. 02. 28."— Előadás másolata:

1 Arthur Fine: Az ösztönös ontológiai szemlélet Tóth Kinga

2 Arthur Fine 1937-ben született 1937-ben született amerikai tudományfilozófus amerikai tudományfilozófus a Washingtoni Egyetemen tanít a Washingtoni Egyetemen tanít a tanulmány eredeti megjelenési helye: a tanulmány eredeti megjelenési helye: Arthur Fine: The Shaky Game: Einstein, Realism and The Quantum Theory. Chicago: University of Chicago Press,

3 A tanulmány szerkezete A realizmus halott !!! 1. A realizmus melletti érvek nem megalapozottak. 2. Mi a nem-realista hozzáállás szerepe a tudomány fejlődésében? 3. Milyen egy életképes nem-realista álláspont? Realista: aki úgy véli, hogy tudásunk tárgyai (pl. matematikai objektumok) tőlünk független létezők.

4 I. Érvek a realizmus mellett A tudományos vállalkozás sikeréből a realisták arra következtetnek, hogy a tudomány gyakorlatát realista módon kell magyarázni. A tudományos vállalkozás sikeréből a realisták arra következtetnek, hogy a tudomány gyakorlatát realista módon kell magyarázni. A realista érvek 2 szintje: A realista érvek 2 szintje: - Alapszint: Egyes tudományos sikerekre hívják fel a figyelmet. => Kizárólag realista módon lehet ezt magyarázni. - Módszertani szint: a tudományos gyakorlatba beépült módszerekre összpontosít. => Ezek sikerének magyarázata kizárólag realista módon lehetséges.

5 A Hilbert-szabály Matematikai elméletek ellentmondás- mentességének megmutatására szolgál. Matematikai elméletek ellentmondás- mentességének megmutatására szolgál. Ha egy rendszer inkonzisztens, attól még saját eszközeivel be lehet bizonyítani konzisztenciáját. Ha egy rendszer inkonzisztens, attól még saját eszközeivel be lehet bizonyítani konzisztenciáját. (De ennek így semmi jelentősége.) => „A metaelméleti érveknek a szóban forgó elmélet által használt érveknél szigorúbb követelményeket kell kielégíteniük, mert különben az elméletre vonatkozó érvelés megkérdőjelezhető.” Ez a realizmus-vitára is érvényes. Ez a realizmus-vitára is érvényes.

6 Anti-realisták kételye: Anti-realisták kételye: Igaznak kell-e tekinteni az elfogadható magyarázatokat, léteznek-e a magyarázó elvekben említett dolgok? Ha a kételyek helyesek: Ha a kételyek helyesek: A realizmusra, mint legjobb magyarázatra történő következtetés lehetséges ugyan, de nincs jelentősége. => Hilbert-szabály: A realizmus melletti érvelésnek a szokásos tudományos gyakorlat módszereinél szigorúbbakat kell alkalmaznia. A realizmus melletti érvelésnek a szokásos tudományos gyakorlat módszereinél szigorúbbakat kell alkalmaznia. Nem szabad bizonyítottnak tekinteni a magyarázó hipotéziseket azáltal, hogy igaznak és magyarázó erővel rendelkezőnek tartjuk őket. Nem szabad bizonyítottnak tekinteni a magyarázó hipotéziseket azáltal, hogy igaznak és magyarázó erővel rendelkezőnek tartjuk őket.

7 A realizmus-probléma: A realizmus-probléma: Hinnünk kell-e azoknak az individuumoknak, tulajdonságoknak, viszonyoknak, folyamatoknak stb. a realitásában, amelyeket a jól alátámasztott magyarázó hipotézisekben használunk? A realizmus hipotézise a tudományos gyakorlat magyarázataként: A realizmus hipotézise a tudományos gyakorlat magyarázataként: Elfogadott tudományos elméleteink közelítőleg igazak, ahol a "közelítőleg igaz" egy elméleten kívüli viszonyt jelöl az elméletek és a világ között. A magyarázó hipotézisek által posztulált viszonyok realitását illető kétségekre vonatkozóan a realista bevezet egy további magyarázó hipotézist: a realizmust! A magyarázó hipotézisek által posztulált viszonyok realitását illető kétségekre vonatkozóan a realista bevezet egy további magyarázó hipotézist: a realizmust! (Maga is ilyen viszonyt, közelítő igazságot posztulál.)

8 A realista megkerüli a kérdést! => Hilbert-szabály: A realizmus melletti érvelésnek a szokásos tudományos gyakorlat módszereinél szigorúbbakat kell alkalmaznia. Pl.: indukciós sémák? De: Az empirikus általánosításokhoz megfigyelhető mennyiségek közötti megfigyelhető kapcsolatok szükségesek. De: Az empirikus általánosításokhoz megfigyelhető mennyiségek közötti megfigyelhető kapcsolatok szükségesek. A „közelítőleg igaz” viszony nem figyelhető meg, nem lehet induktív következtetés alapja. A „közelítőleg igaz” viszony nem figyelhető meg, nem lehet induktív következtetés alapja. A realizmus nem lehet jó magyarázó hipotézis!! A realizmus nem lehet jó magyarázó hipotézis!!

9 A „csak maréknyi” problémája Egy adott tudományos területen mindig csak maréknyi alternatív elmélet van versenyben, ráadásul ezek nagymértékben hasonlóak. Egy adott tudományos területen mindig csak maréknyi alternatív elmélet van versenyben, ráadásul ezek nagymértékben hasonlóak. 1.Miért csak ilyen kevés? 2.Miért hasonlóak? 3.Miért működik jól ez a stratégia? Realista magyarázata: Realista magyarázata: A már létező elméletek az adott terület közelítően igaz leírásai. => => Célszerű az új elméleteket olyanokra korlátozni, melyek hasonlóak ezekhez.

10 Realista válasza a kérdésekre: Realista válasza a kérdésekre: 1.Nem ad rá választ. 2.A realista feltételezi, hogy a konfirmáció a közelítőleg helyes ontológia és a közelítőleg igaz törvények jele. De ez nincs így! (radikális változások az ontológiában, pl. éter száműzése) 3.A realista szerint az utódelméletek öröklik az elődök közelítő igazságát. De a régi elméletek közelítő igazsága nem garantálja, hogy a kevésbé konfirmált területek módosítása előrelépést eredményez. Tudománytörténet: sok kudarc, alkalmi sikerek.

11 A „konjunkciók problémája” T és T’ egymástól függetlenül jól konfirmált magyarázó elméletek, és nincs bennük közös kétértelmű kifejezés. T és T’ egymástól függetlenül jól konfirmált magyarázó elméletek, és nincs bennük közös kétértelmű kifejezés. Azt várjuk, h T&T’ megbízhatóan prediktív lesz. Miért?? Realista magyarázata: Realista magyarázata: Ha T és T’ is megfelelően konfirmált (azaz közelítően igazak), akkor T&T’ is közelítően igaz lesz.

12 DE: A közelítések pontossága inkább romlik, ha további közelítéseket halmozunk rá. DE: A közelítések pontossága inkább romlik, ha további közelítéseket halmozunk rá. => Valószínűtlen, hogy a konjunkciók megbízhatóságával kapcsolatos várakozásaink a közelítő igazságokra támaszkodnak. => Valószínűtlen, hogy a konjunkciók megbízhatóságával kapcsolatos várakozásaink a közelítő igazságokra támaszkodnak. Realista egyetlen magyarázata: Néha előfordul, hogy működik. Realista egyetlen magyarázata: Néha előfordul, hogy működik. A közelítő igazság fogalma nélkül a probléma nem is túl nagy: A közelítő igazság fogalma nélkül a probléma nem is túl nagy: A konjunkció létrehozásakor egyszerűen hozzáadjuk az egyik elmélet megbízható predikcióit a másik elmélet megbízható predikcióihoz, (előzőleg kizártuk a konfliktus lehetőségét).

13 A realizmus melletti érvek kudarcot vallanak. A realizmus melletti érvek kudarcot vallanak. De még ha sikeresek is lennének, akkor sem érnének el teljes sikert, mert a stratégia nem elég szigorú. De még ha sikeresek is lennének, akkor sem érnének el teljes sikert, mert a stratégia nem elég szigorú.

14 II. Realizmus és haladás A relativitáselmélet és a kvantumelmélet cáfolja, hogy csak a realista tudománykép magyarázza a haladást. Sőt: A realizmus meggátolná a tudomány haladását.

15 1. Relativitáselmélet: Einstein filozófiai pálfordulása: Pozitivista ifjúság („a valóságtól való szabadság”) => realizmus Pozitivista ifjúság („a valóságtól való szabadság”) => realizmus (valódi realitást igényelt elmélete teoretikus entitásainak, pl. a négydimenziós téridőnek) DE ennek ellenére a fizikusok csak hatékony eszközként tekintenek az elméletre, DE ennek ellenére a fizikusok csak hatékony eszközként tekintenek az elméletre, nem igazán fogadják el ezt a realizmust. 2. Kvantumelmélet: 2. Kvantumelmélet: Heisenberg, Schrödinger, Bohr Heisenberg, Schrödinger, Bohr Hamar megszilárdult a nem-realista álláspont. Hamar megszilárdult a nem-realista álláspont. => Ez a tudományág ragyogó sikereinek oka.

16 A realista Einstein és a nem-realista Bohr vitája a kvantumelméletről. A realista Einstein és a nem-realista Bohr vitája a kvantumelméletről. Lehetséges-e az elmélet formulái mögötti valóság azonosítása, ezáltal a formulák prediktív sikereinek magyarázata, közelítőleges igazságuk révén? Lehetséges-e az elmélet formulái mögötti valóság azonosítása, ezáltal a formulák prediktív sikereinek magyarázata, közelítőleges igazságuk révén? NEM!! NEM!! A realizmus a tudományos fejlődés zsákutcája.

17 De: De: 1974 – két egymástól független kutatócsoport felfedezett egy új részecskét. (J-részecske, „bájos kvarkok” modellje) A modell jóslatait megerősítették a kísérletek. A modell jóslatait megerősítették a kísérletek. Egy ilyen eredmény hogyan egyeztethető össze a nem- realista szemlélettel? Egy ilyen eredmény hogyan egyeztethető össze a nem- realista szemlélettel?

18 III. Nem-realizmus Hétköznapi érv a realizmus mellett: Hétköznapi érv a realizmus mellett: „Hiszek érzékszerveim tanúságának a mindennapi tárgyak létével és tulajdonságaival kapcsolatban. Megbízom a tudományos kutatás rendszerében, és a tudomány intézményeibe beépített biztosítékokban.” A realista egyszerre tekintheti igaznak a tudomány eredményeit és a mindennapi tapasztalatot! A realista egyszerre tekintheti igaznak a tudomány eredményeit és a mindennapi tapasztalatot!

19 Van-e bármilyen szükségszerű kapcsolat a tudomány eredményeinek igazként történő elfogadása és a realizmus között? Van-e bármilyen szükségszerű kapcsolat a tudomány eredményeinek igazként történő elfogadása és a realizmus között? Alapálláspont – „egyszerű érvelés”: Alapálláspont – „egyszerű érvelés”: „A tudomány igazolt eredményei egyenértékűek az egyszerűbben és természetesebben alátámasztott állításokkal.” Realista és antirealista közti eltérés: Realista és antirealista közti eltérés: mit adnak hozzá ehhez az alapállásponthoz.

20 Antirealista: pl. módszertani szigorítás, igazság fogalmának sajátos elemzése, stb. Antirealista: pl. módszertani szigorítás, igazság fogalmának sajátos elemzése, stb. Realista: „VALÓBAN!!!” Realista: „VALÓBAN!!!” Tagadja az anti-realista kiegészítéseket.Tagadja az anti-realista kiegészítéseket. Nyomatékosítja, hogy az igazsággal és a létezéssel kapcsolatos állítások a valóságra vonatkoznak.Nyomatékosítja, hogy az igazsággal és a létezéssel kapcsolatos állítások a valóságra vonatkoznak. De ez nem bír logikai többlettel, puszta dísz.

21 NOA Harmadik lehetőség: Harmadik lehetőség: az alapálláspont, kiegészítés nélkül => ösztönös ontológiai szemlélet (NOA: natural ontological attitude) Realizmus és antirealizmus közti közvetítő álláspont. Realizmus és antirealizmus közti közvetítő álláspont. Ez a józan ész ismeretelmélete. Ez a józan ész ismeretelmélete.

22 Az igazságot a szokásos referenciális módon használja.Az igazságot a szokásos referenciális módon használja. Egy mondat (vagy állítás) abban az esetben igaz, ha a megjelölt létezők a megjelölt viszonyokban állnak. Az igazság révén elkötelez bennünket az igaznak elfogadott tudományos állítások által megjelölt individuumok, tulajdonságok, viszonyok, folyamatok, stb. létezése mellett.Az igazság révén elkötelez bennünket az igaznak elfogadott tudományos állítások által megjelölt individuumok, tulajdonságok, viszonyok, folyamatok, stb. létezése mellett. De: nincs elkötelezve a progresszivizmusnak, ami a realista számára hitkérdés.De: nincs elkötelezve a progresszivizmusnak, ami a realista számára hitkérdés. Egy paradigmaváltás teljesen megváltoztatja a referenciákat. Egy paradigmaváltás teljesen megváltoztatja a referenciákat. A NOA összeegyeztethető a kuhni felfogással. A NOA összeegyeztethető a kuhni felfogással. A NOA hívei paradigmaváltás esetében is szabadon vizsgálhatják a tényeket, és láthatják, hogy vajon megalapozható-e a referencia paradigmákon keresztüli stabilitása, anélkül hogy ezekre a tényekre egy realista-progresszivista felépítményt emelnénk. A NOA hívei paradigmaváltás esetében is szabadon vizsgálhatják a tényeket, és láthatják, hogy vajon megalapozható-e a referencia paradigmákon keresztüli stabilitása, anélkül hogy ezekre a tényekre egy realista-progresszivista felépítményt emelnénk.

23 Mi van a „külvilággal”? Mi van a „külvilággal”? Hogyan beszélhetek referenciáról és egzisztencia- állításokról anélkül, hogy „valóban” a világban lévő dolgokra referálnék?Hogyan beszélhetek referenciáról és egzisztencia- állításokról anélkül, hogy „valóban” a világban lévő dolgokra referálnék? A realista azt hiszi, hogy kívülállóként vizsgálhatja a világot.A realista azt hiszi, hogy kívülállóként vizsgálhatja a világot. De mi fizikailag és fogalmilag egyaránt benne vagyunk a világban. A külső lét igazolására nincs lehetőség. „Ha végsőkig feszített figyelemmel fordulunk a külső dolgok felé, ha képzelőerőnket az égig vagy akár a világegyetem legvégső határáig hajszoljuk is, akkor sem tudunk kilépni önmagunkból egy pillanatra sem, és nem tudunk elképzelni semmiféle létezést e szűk körben megjelenő észleleteinken kívül. Ez képzelőerőnk világegyeteme, és csak olyan ideáink vannak, melyek ezen belül jönnek létre.” (Hume)

24 A NOA és a „csak maréknyi” problémája: Ha azt hisszük, hogy az igazságokra alapozott találgatás sikeresebb az egyszerű találgatásnál, akkor, amennyiben korábbi elméleteink nagyrészt igazak voltak, és a finomítás során megtartjuk az igaz részeket, akkor az ezen az alapon történő találgatás sikerének van némi valószínűsége. Gyenge magyarázat, de ennél erősebb nem is lehetséges. Gyenge magyarázat, de ennél erősebb nem is lehetséges. A NOA és a „konjunkciók” problémája: Ha két konzisztens elmélet ténylegesen átfedi egymást, és ha az elméletek igazak az átfedésben található részekről, akkor az elméletek összekapcsolása mindegyikük igazságaihoz hozzátesz, és így együtt új igazságokat eredményezhet.

25 A NOA: egy megfelelően minimalista tudományfilozófia – forradalmi! A NOA: egy megfelelően minimalista tudományfilozófia – forradalmi! Az „igazságot” már használatban lévő fogalomnak tekinti, tiszteletben tartja szokásos „grammatikáját”.Az „igazságot” már használatban lévő fogalomnak tekinti, tiszteletben tartja szokásos „grammatikáját”. Követi a szokásos ismeretelméletet (ami az igazságról szóló ítéleteket érzékelési ítéletekkel és konfirmációs viszonyokkal alapozza meg).Követi a szokásos ismeretelméletet (ami az igazságról szóló ítéleteket érzékelési ítéletekkel és konfirmációs viszonyokkal alapozza meg). De akkor mi igaz? => Nincsenek megválaszolására általános filozófiai és módszertani eszközök, nem is válaszol rá.De akkor mi igaz? => Nincsenek megválaszolására általános filozófiai és módszertani eszközök, nem is válaszol rá. Mit jelent valamire azt mondani, hogy igaz?Mit jelent valamire azt mondani, hogy igaz? Az adott állításból fakadó logikai viszonyok megmutatása. Az adott állításból fakadó logikai viszonyok megmutatása. Az adott állítás igazságát megalapozó konkrét történelmi körülmények leírása. Az adott állítás igazságát megalapozó konkrét történelmi körülmények leírása. => Ennél többet nem lehet mondani!!

26 - vége – Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Arthur Fine: Az ösztönös ontológiai szemlélet Tóth Kinga 2008. 02. 28."

Hasonló előadás


Google Hirdetések