Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A környezetvédelem. Környezet: ami körülvesz bennünket, aminek mi is alkotó elemei vagyunk, amiben az életterünk van, ahonnan az életfeltételünket biztosítjuk.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A környezetvédelem. Környezet: ami körülvesz bennünket, aminek mi is alkotó elemei vagyunk, amiben az életterünk van, ahonnan az életfeltételünket biztosítjuk."— Előadás másolata:

1 A környezetvédelem

2 Környezet: ami körülvesz bennünket, aminek mi is alkotó elemei vagyunk, amiben az életterünk van, ahonnan az életfeltételünket biztosítjuk. (természetes, mesterséges, külső, belső) Környezet: ami körülvesz bennünket, aminek mi is alkotó elemei vagyunk, amiben az életterünk van, ahonnan az életfeltételünket biztosítjuk. (természetes, mesterséges, külső, belső)

3 A környezetvédelem (Kerényi Attila): A környezetvédelem (Kerényi Attila): -Olyan tevékenységi rendszer, amelynek célja a bioszféra megőrzése oly módon, hogy környezetünket, és magát az embert is megóvjuk mindenfajta emberi tevékenység szennyező és pusztító hatásától. -Olyan tevékenységi rendszer, amelynek célja a bioszféra megőrzése oly módon, hogy környezetünket, és magát az embert is megóvjuk mindenfajta emberi tevékenység szennyező és pusztító hatásától. -Mesterséges környezetünk harmóniában legyen a természeti környezettel, valamint a gazdasági tevékenységek végzése során tekintettel kell lenni az élő rendszerek tűrőképességére, amelyet a tevékenység során nem haladhatunk meg. -Mesterséges környezetünk harmóniában legyen a természeti környezettel, valamint a gazdasági tevékenységek végzése során tekintettel kell lenni az élő rendszerek tűrőképességére, amelyet a tevékenység során nem haladhatunk meg.

4 Természetvédelem: természeti értékek (fajok és természetes élőhelyek) védelme. Természetvédelem: természeti értékek (fajok és természetes élőhelyek) védelme. Környezetvédelem természetvédelem kapcsolata Környezetvédelem természetvédelem kapcsolata

5 Fejezetek a természetvédelem történetéből: 1872-Yellowstone Nemzeti Park – a világ első nemzeti parkja. Célja az élőhelyek, élőlények védelme Yellowstone Nemzeti Park – a világ első nemzeti parkja. Célja az élőhelyek, élőlények védelme Erdőtörvény Magyarországon 1879-Erdőtörvény Magyarországon 1906-A Madarak és Fák Napja Magyarországon A Madarak és Fák Napja Magyarországon Az első magyar természetvédelmi törvény Az első magyar természetvédelmi törvény.

6 A környezetvédelem története 1960-as évektől kezdődően kezdtek a környezeti problémákkal foglalkozni as évektől kezdődően kezdtek a környezeti problémákkal foglalkozni. Katsztrófák: Katsztrófák: -Londoni szmogok -Londoni szmogok -Japán-Minimata 50-es évek egy műanyagokat előállító vegyi gyár, mely a gyártáshoz katalizátorként higany tartalmú vegyületet használt. A tisztítatlan szennyvizet a közeli tengeröbölbe eresztették. –Minimata-kór -Japán-Minimata 50-es évek egy műanyagokat előállító vegyi gyár, mely a gyártáshoz katalizátorként higany tartalmú vegyületet használt. A tisztítatlan szennyvizet a közeli tengeröbölbe eresztették. –Minimata-kór -Bhopal India Bhopal India 1984 Egy növényvédő szereket gyártó üzemből kiáramló mérgező gáz ( metil-izocianát) több, mint 2500 ember halálát okozta és sokan megvakultak Egy növényvédő szereket gyártó üzemből kiáramló mérgező gáz ( metil-izocianát) több, mint 2500 ember halálát okozta és sokan megvakultak

7 1986. április 26-án a csernobili április 26-án a csernobili - uránium, plutónium, jód-131, cézium tömege került a légtérbe - uránium, plutónium, jód-131, cézium tömege került a légtérbe -DDT, Contergan áldozatok (60-as évek) -DDT, Contergan áldozatok (60-as évek)

8 A Római Klub Aurelio Peccei olasz közgazdász 1968-ban létrehozza a világ neves tudósait tömörítő Római Klub nevű szervezetet. A cél a kialakult fejlődési pályák és az emberiség jövője közötti ellentmondás megoldásának megtalálása volt. Aurelio Peccei olasz közgazdász 1968-ban létrehozza a világ neves tudósait tömörítő Római Klub nevű szervezetet. A cél a kialakult fejlődési pályák és az emberiség jövője közötti ellentmondás megoldásának megtalálása volt.

9 A Római Klub munkájában jelenleg 25 ország 70 tudósa vesz részt. (pl. Szentágothai János, Gábor Dénes, László Ervin). A Római Klub munkájában jelenleg 25 ország 70 tudósa vesz részt. (pl. Szentágothai János, Gábor Dénes, László Ervin). Cél: Földünk globális problémáinak vizsgálatát tűzték ki, amelyet ún. világmodellek megalkotásával valósítanak meg. Cél: Földünk globális problémáinak vizsgálatát tűzték ki, amelyet ún. világmodellek megalkotásával valósítanak meg.

10 Világmodellek öt változó: a népességszám, ipari termelés, a mezőgazdasági termelés, a természeti erőforrások készleteinek és a környezetszennyezés mértékének egymásra gyakorolt hatása. öt változó: a népességszám, ipari termelés, a mezőgazdasági termelés, a természeti erőforrások készleteinek és a környezetszennyezés mértékének egymásra gyakorolt hatása.

11 Világmodellek Forrester „A világ dinamikája” /1971/ Forrester „A világ dinamikája” /1971/ Meadows és kutatócsoportja „A növekedés határai” /1972/ (exponenciális növekedés esetén a XXI. sz. közepére meghaladjuk a Föld eltartóképességét) Meadows és kutatócsoportja „A növekedés határai” /1972/ (exponenciális növekedés esetén a XXI. sz. közepére meghaladjuk a Föld eltartóképességét) Mesarovic és Pestel „Fordulóponton az emberiség” /1974/ (különböző fejlettségű területek katasztrófái eltérő módón és időben) Mesarovic és Pestel „Fordulóponton az emberiség” /1974/ (különböző fejlettségű területek katasztrófái eltérő módón és időben) Wassily Leontief „A világgazdaság jövője” /1976/ (fejlettségi különbségek mérséklése) Wassily Leontief „A világgazdaság jövője” /1976/ (fejlettségi különbségek mérséklése) Jan Timbergen „A nemzetközi rend átalakítása” /1977/ (nem számítógépes modell-szakértői vélemények, célok, mint az előbbinél) Jan Timbergen „A nemzetközi rend átalakítása” /1977/ (nem számítógépes modell-szakértői vélemények, célok, mint az előbbinél) Gábor Dénes és László Ervin világmodelljei (takarékosság, ésszerű energiafelhasználás) Gábor Dénes és László Ervin világmodelljei (takarékosság, ésszerű energiafelhasználás) László Ervin: „Célok az emberiség számára” /1977/ László Ervin: „Célok az emberiség számára” /1977/ (világméretű együttműködés) (világméretű együttműködés)

12 Globális problémák (Mesarovic-Pestel) Túlnépesedés, éhínség, városnövekedés Túlnépesedés, éhínség, városnövekedés Energiaválság, nyersanyagok kimerülése Energiaválság, nyersanyagok kimerülése A légkör globális problémái A légkör globális problémái Hulladék-elhelyezés Hulladék-elhelyezés Nukleáris veszélyek Nukleáris veszélyek Háborús konfliktusok Háborús konfliktusok Fejlődés egyenlőtlenségei Fejlődés egyenlőtlenségei

13 Konferenciák, egyezmények: Stockholm ENSZKörnyezetvédelmi Világkonferencia 1972 Stockholm ENSZKörnyezetvédelmi Világkonferencia Helsinkiben 35 állam megállapodik, hogy a lakosság minden csoportja tegyen a környezet védelméért Helsinkiben 35 állam megállapodik, hogy a lakosság minden csoportja tegyen a környezet védelméért Tbiliszi Az UNESCO Környezeti Nevelési Kormány­közi Konferencia 1977 Tbiliszi Az UNESCO Környezeti Nevelési Kormány­közi Konferencia 1985 Helsinki - S02 egyezmény: (1993-ig 30 %-kal csökkentik a kén-dioxid kibocsátást az 1980-as szinthez viszonyítva) 1985 Helsinki - S02 egyezmény: (1993-ig 30 %-kal csökkentik a kén-dioxid kibocsátást az 1980-as szinthez viszonyítva)

14 1985 Bécs - ózonréteg védelméről 1985 Bécs - ózonréteg védelméről Montreal - az ózonkárosító anyagok konkrétabb szabályozása ig a klórozott-fluórozott szénhidrogének (CFC) termelését az 1986-os kibocsátási szint 50 %-ára csökkentik ig a CFC vegyületek termelését és felhasználását meg kell szüntetni Montreal - az ózonkárosító anyagok konkrétabb szabályozása ig a klórozott-fluórozott szénhidrogének (CFC) termelését az 1986-os kibocsátási szint 50 %-ára csökkentik ig a CFC vegyületek termelését és felhasználását meg kell szüntetni NOx egyezmény- Szófia - az 1994-es kibocsátás nem haladhatja meg az 1987-es szintet NOx egyezmény- Szófia - az 1994-es kibocsátás nem haladhatja meg az 1987-es szintet Bázeli Egyezmény, Hulladékok nemzetközi szállítását szabályozza. Bázeli Egyezmény, Hulladékok nemzetközi szállítását szabályozza ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (C02 egyezmény) - New York: a kibocsátás 2000-ig ne haladja meg az 1990-es szintet, Bázeli egyezmény - a hulladékok nemzetközi szállítását szabályozza ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (C02 egyezmény) - New York: a kibocsátás 2000-ig ne haladja meg az 1990-es szintet, Bázeli egyezmény - a hulladékok nemzetközi szállítását szabályozza Rió de Janeiro ENSZ Környezet- és Fejlődés Világkonferencia Rió de Janeiro ENSZ Környezet- és Fejlődés Világkonferencia

15 Brundtland bizottság Brundtland bizottság (1980-as évek vége)„Közös jövőnk” (1980-as évek vége)„Közös jövőnk” -fenntartható fejlődés -fenntartható fejlődés -Rio előzménye -Rio előzménye Johannesburg, Fenntartható Fejlődés Világkonferenciája (kudarcok) Johannesburg, Fenntartható Fejlődés Világkonferenciája (kudarcok)

16 Alapfogalmak ökológia: környezettant jelent, ami az élő és élettelen környezeti elemek vizsgálatát egyaránt magában foglalja. ökológia: környezettant jelent, ami az élő és élettelen környezeti elemek vizsgálatát egyaránt magában foglalja. bioökológia bioökológia biom: A Földnek klimatikus hatásra kialakuló sajátos növény- és állatvilággal rendelkező övezetei. biom: A Földnek klimatikus hatásra kialakuló sajátos növény- és állatvilággal rendelkező övezetei. ökoszisztéma: Területileg jól lehatárolható, a fajok meghatározott számával és arányával rendelkező működési alapegység. Minden ökoszisztémát az élőhely és a fajok együttese alkotja. (természetes, félkultúr, kultúr) ökoszisztéma: Területileg jól lehatárolható, a fajok meghatározott számával és arányával rendelkező működési alapegység. Minden ökoszisztémát az élőhely és a fajok együttese alkotja. (természetes, félkultúr, kultúr) bioszféra (ökoszféra): A földfelszínnek az a vékony sávja, ahol az élet feltételei adottak. bioszféra (ökoszféra): A földfelszínnek az a vékony sávja, ahol az élet feltételei adottak.

17 biotóp: Élőhely, az élet feltételeit nyújtó tényezők (klíma, talaj, domborzat, vízrajz) együttese. biotóp: Élőhely, az élet feltételeit nyújtó tényezők (klíma, talaj, domborzat, vízrajz) együttese. faj: Azok az élőlények tartoznak egy fajba amelyek közös eredetűek, hasonló felépítésűek, szaporodóképes utódokat tudnak létrehozni. faj: Azok az élőlények tartoznak egy fajba amelyek közös eredetűek, hasonló felépítésűek, szaporodóképes utódokat tudnak létrehozni. populáció: Adott élőhelyen együttélő egy fajba tartozó tényleges szaporodási közösségben lévő élőlények. populáció: Adott élőhelyen együttélő egy fajba tartozó tényleges szaporodási közösségben lévő élőlények. Biocönózis (társulás): Egy-egy területen (biotópon) élő növény- és állatfajok életközössége. Biocönózis (társulás): Egy-egy területen (biotópon) élő növény- és állatfajok életközössége. anyag-és energiaforgalom (később) anyag-és energiaforgalom (később) élettelen környezeti tényező (hőmérséklet, fény, levegő, víz) élettelen környezeti tényező (hőmérséklet, fény, levegő, víz) élő környezeti tényező élő környezeti tényező

18 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A környezetvédelem. Környezet: ami körülvesz bennünket, aminek mi is alkotó elemei vagyunk, amiben az életterünk van, ahonnan az életfeltételünket biztosítjuk."

Hasonló előadás


Google Hirdetések