Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ATOMMODELLEK Történeti átnézet az atom fogalom fejlődéséről.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ATOMMODELLEK Történeti átnézet az atom fogalom fejlődéséről."— Előadás másolata:

1 ATOMMODELLEK Történeti átnézet az atom fogalom fejlődéséről

2 Az Ókorban Már az ókori indiaiaknál (i.e. 700) és görögöknél (i.e. 600) felvetődött az a nagyszerű gondolat, hogy a természet bonyolult jelenségeit egyetlen alapvető, mindent átfogó elmélet segítségével magyarázzák. Ilyen törekvések közepette jelenik meg az atom fogalma is.

3 Az Ókorban - i.e. 650 körül Az Indiai UDDALAKA (kb. i.e. 700 – 660) A dolgok (fügemag) felezésével érjük el a legap- róbb részeket, a finomságot. Minden élő és élettelen anyagnak ez az elemi, tovább nem osztható építőköve. A modern atomfogalom első megjelenése az emberi gondolkodásban. Bő 200 esztendővel megelőzte a a közismert leukipposzi és demokrítoszi gondolatokat.

4 Az Ókorban – i.e. 600 körül Milétoszi THÁLÉSZ (i.e. 624? Miletos, KisÁzsia, To. – 546,7) Minden anyag alkotója a víz. A víz az arché (αρχή), az ősanyag, az elsődleges elem, latinul a princípium, a szubsztancia, stb.

5 Az Ókorban – i.e. 580 körül Milétoszi ANAXIMÁNDROSZ (i.e. 610,1 – 546,7) Minden létező élő és élet- telennek alkotója az alaktalan, a kimeríthe- tetlen világanyag, az apeiron (απειρόν) amely meghatározatlan és ha- tártalan.

6 Az Ókorban – i.e. 550 körül Milétoszi ANAXIMENÉSZ (i.e. 585,6 – 525) 581 – 528 Minden anyag alkotója a levegő. A levegő az elsődleges elem az arché stb.

7 Az Ókorban – i.e. 530 körül Számoszi PÜTHAGORÁSZ (i.e. 569 Samos, Ionia, Gro – 475) Az ősanyagot anyagtalannak tartja és a természet visel- kedését a számokon ke- resztül próbálja megérteni. A számok a dolgok belső a- nyagtalan, „szellemi” alapjai és ezek adják a világ belső harmóniáját.

8 Az Ókorban – i.e. 500 körül Efesi HÉRAKLEITOSZ (i.e. 535 – 475) Minden anyag alkotója a tűz. A tűz az elsődleges elem. A világ szakadatlan mozgásban van. Az anyagi világban rejlő független természettörvény első megsejtője.

9 Az Ókorban – i.e. 465 körül Klazomenae-i ANAXAGORÁSZ (i.e. 499 Clazomenae (30 km-rel nyugatra Izmirtől), Lydia, Töröko. – 428 Lampsacus, Mysia, To. ) Minden dolog parányi elemi részekből un. magok- ból épül fel. Ezeket homoeomeriáknak nevezte.

10 Az Ókorban i.e. 460 körül Eleai ZÉNON (kb. i.e. 490 Elea, Lucania, dél Oo. – 425) A folytonossági elv hirdetője. Szerinte az alapvető kérdés, hogy az anyag folytonos vagy kvantu- mos, adagos, csomós, bogos, atomos. Kérdés, hogy az anyag a végtelen- ségig osztható-e vagy sem. Valójában nem tudja megválaszol- ni a kérdést. Lásd Zénón para- doxonok.

11 Az Ókorban – i.e. 450 körül Akragaszi EMPEDOKLÉSZ (i.e. 492 Acragas, (ma) Agri- gento, Szicilia, Oo. ) – 432 Peloponesos, Gro.) Minden anyag alkotója a négy elem: a tűz, a víz, a levegő és a föld. A tűz a víz, a levegő és a föld az ősi elemek.

12 Az Ókorban – i.e. 450 körül Milétoszi LEUKIPPOSZ (kb. i.e. 480 – 420) Az oszthatatlan őselem fogalma. Ezek különböző formájú de tovább már nem osztható entitások az atomok.

13 Az Ókorban – i.e. 430 körül Abderai DÉMOKRÍTOSZ (i.e. 460 – 370) Minden anyag építőköve a tovább már nem osztható, tehát oszthatatlan – atomos. Szerinte az atomok és az űr (üres tér, vákuum) az amiből minden anyag felépül.

14 Az Ókorban i.e. 390 körül Athéni PLÁTON (i.e. 427 Athén – 347) A demokrítoszi anyagi magyará- zattal szembeállítja az idealisz- tikus matematikai elvet. Az anyag legkisebb építőkövei nem tárgyak mint Demokrítosz atomjai hanem matematikai struktúrák. Az anyag megjelenési formáit a szimmetriák határozzák meg. Pithagorászra hivatkozik.

15 Az Ókorban i.e. 350 körül Stagirus-i ARISZTOTELÉSZ (i.e. 384 Stagirus, Macedonia, Go. – 322 Chalcis, Euboea, Go. ) Elutasítja a demokrítoszi atom fogalmat. A minőség és nem a mennyi- ség a meghatározó. Majdnem 2000 évig meghatá- rozta természetfilozófiánkat.

16 Az Ókorban – i.e. 310 körül Számoszi EPIKUROS (i.e. 341 Samos, Go. – 270 Athén ) Elismeri az atomokat, az űrt és az anyag örökös voltát. Ő tette meg az első lépéseket az okság elvének kitelje- sedésében. Tanai nagy követője Lucretius Carus (i.e. 94 – 51) római filozófus költő.

17 i.e. 300 – i.sz Megindul egy több mint 2200 éves vita, arról, hogy folytonos vagy nem folytonos az anyag szerkezete. Hullám vagy korpuszkuláris jellegű-e az anyag. Több nagy név sorakozik fel az egyik vagy má- sik ötlet mellett. Mára már eldőlt, hogy sem az egyik sem a másik, hanem mindkét gondolat egyidőben a helyes, ezáltal gyönyörű egységbe ötvözi önmagát a természet.

18 i.e. 300 – i.sz A KORPUSZKULÁRIS elmélet támogatói: Daniel Sennert (1572. XI. 25. Breslau, No – VII. 21. Wittenberg ) Pierre Gassendi (1592. I. 22. Champtercier, Provence, Fr – X. 24. Párizs ) Isaac Newton (1643. I. 4. Woolsthorpe, Lincolnshire, En – III. 31. London ) Daniel Bernoulli (Gn II.8,9. Groningen,Ho – II.17. Basel, Sv ) Rudjer Josip Boskovic ( 1711.V.18. Raguzza-Dubrovnik, Hro – II.13 Milánó ) Mihail Vasziljevics Lomonoszov (1711. XI. 8. – IV. 4. )

19 i.e. 300 – i.sz A HULLÁM elmélet támogatói: Rene Descartes (1596 már. 31. La Haye (most Descartes),Touraine, Fr – 1650 feb. 11,17. Stockholm ) Christian Huygens (1629 ápr. 14. Hága, Ho – 1695 jún. 8. ) Robert Hooke (1635. júl. 18. Freshwater, Isle of Wight, En – már. 3. London )

20 1666 R obert Boyle (1627. I. 25. Lismore Castle Ír – XII. 30. London ) A testek szilárdságát illetve a hőjelenségeket pró- bálja az anyagi részecskék mozgásának hipoté- zisével magyarázni.

21 1738 D aniel Bernoulli (1700. II.9. Groningen Ho – III.17. Basel ) A gázok nyomását magyarázza az atomhipotézissel, si- keresen, elsőként jut el az egyetemes gáztörvényhez.

22 1758 R udjer J osip Boskovic (1711. V.18. Raguzza Dubrovnic – II.13. Milánó ) A görögök után elsőként használja az atom megnevezést, me- lyeket anyagi pontoknak tekint. Az atomokat összetartó erőkről pedig egészen modern elkép- zelése van melynek alapötletét Newtontól veszi.

23 1802 J ohn Dalton (1766. IX.6. Eaglesfield A – VII.27. Manchester A ) Az általa megfogalmazott kémiai törvények (tömegmeg- maradás, tömegviszonyok megmaradása és a többszöri tömegviszonyok törvénye) arra a következtetésre veze- tik, hogy minden egyszerű kémiai anyagnak kell létezzen egy legkisebb alkotó köve, atomja.

24 1904 H antaro Nagaoka (1865. VIII.15. Omura-Nagaszaki – XII.11. Tokio ) A Szaturnusz bolygóhoz hasonlítja az atomot. Pozitív töltésű mag a bolygó és negatív elektronok a gyűrűben.

25 1904 J oseph J ohn Thomson (1856. XII.18. Manchester – VIII.30. Cambridge ) Szilvás puding angol megnevezés. Mazsolás puding magyar megnevezés.

26 1911.Május 7. E rnst Rutherford (1871. VIII.30. Brightwater – X.19. London ) Bolygó modell kvantitatív elemekkel. Első kísérletek és számítások az atomban uralkodó méretviszonyokról. Az első mérések és elképzelések Lénárd Fülöptől származnak még 1902-ből. Felmerülnek az első gondok is, ez a modell a klasszikus fizika szerint nem lehet stabil, ami ellentmond a megfigyelésnek.

27 1913 N iels Bohr ( X.7. Koppenhága – XI.18. ) Bolygómodell + posztulátumok 1 Az atomban az elektronok csak olyan stacionárius körpályán mozoghatnak amelyeken a perdületük a ħ egész számú töbszöröse és amelyeken nem sugároznak ki és nem nyelnek el energiát. 2 Energia kibocsájtás vagy elnyelés csak akkor következik be amikor az elektronok egyik stacionárius pályáról egy másik hasonló pályára ugranak. A kibocsájtott vagy elnyelt energia nagysága:

28 1916 A rnold J ohannes W ilhelm Sommerfeld (1868. XII.5. Königsberg – IV.26. München ) Bolygómodell + Bohr posztulátumok + relativisztikus korrekció = elliptikus pályák

29 1925 – január W olfgang E rnst Pauli (1900. IV.25. Wien – XII.14. Zürich ) A kizárási elv: egy atomban nem található két olyan elektron melyeknek azonos kvantumszámaik lennének

30 1925 – július 29. W erner K arl Heisenberg (1901. XII.5. Würzburg – II.1. München ) Mátrixegyenlet:

31 1925 – január 27. E rwin Schrödinger (1887. VIII.12.Wien – I.4. Alpbach ) Hullámegyenlet:

32 1925 – P aul A drien M aurice Dirac (1902. VIII.8. Bristol – X.20. Tallahausse Florida ) Az elektron relativisztikus hullámegyenlete pozit- ron megoldással is:


Letölteni ppt "ATOMMODELLEK Történeti átnézet az atom fogalom fejlődéséről."

Hasonló előadás


Google Hirdetések