Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Személyiségfejlesztés A diákok közötti kommunikációt fejlesztő módszerekA diákok közötti kommunikációt fejlesztő módszerek –játék a naranccsal –a személy.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Személyiségfejlesztés A diákok közötti kommunikációt fejlesztő módszerekA diákok közötti kommunikációt fejlesztő módszerek –játék a naranccsal –a személy."— Előadás másolata:

1 Személyiségfejlesztés A diákok közötti kommunikációt fejlesztő módszerekA diákok közötti kommunikációt fejlesztő módszerek –játék a naranccsal –a személy szimbóluma –János azt mondta, hogy....: –egy szó kitalálása: –„Picasso” –bizalom –a földrengés –tükörmozgás –cukorkák –a meglepetés –születési sorrend csak felsőbb osztályokban –pantomim –rajzábrázolás szóban

2 Észrevételek –ezek közösségfejlesztő gyakorlatok –a csoportkohéziót lehet még fejleszteni: ünnepek megtartása (pl. mikulásozás), születésnapok nyilvántartása, stb. segítségével mikor ajánlott különösenmikor ajánlott különösen –amikor több „outsider” van az osztályban –amikor általában csökkent a tanulási motiváció –új, kialakulóban levő közösség esetén – az összetartozás-érzés erősítése érdekében

3 Az önismeret fejlesztése: Külső elemek elemi osztályokbanelemi osztályokban –buzdítsuk önmegfigyelésre a gyerekeket –értékesítsük a gyerek (és kamasz) pozitív értékeit felsőbb osztályokbanfelsőbb osztályokban –segítsük a gyereket és kamaszt, hogy fedezze fel önmagát –segítsük a fiatalokat, hogy azonosítsák alapvető jellemvonásaikat, temperamentumukat –beszéljük meg a diákokkal azokat a módokat, ahogyan alapvető személyiségvonásaik megnyilvánulnak a meggyőződéseiken, érzelmeikben, viselkedésükben

4 Az önismeret fejlesztése: Belső elemek elemi osztályokbanelemi osztályokban –a saját gondolatok, érzelmek, viselkedések megfigyelése –az élettörténet visszamenő (retrospektív) elemzése –a vágyak és célok elemzése –a fontos dolgok azonosítása –a személyes értékek elemzése felsőbb osztályokbanfelsőbb osztályokban –másoktól kapott verbális és nonverbális információk –az egyéni és szociális erőforrások felbecslése –az érdekek azonosítása

5 SWOT módszer Az önismeretet segítő módszerAz önismeretet segítő módszer SWOT = strenghts, weaknesses, opportunities, threats (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek)SWOT = strenghts, weaknesses, opportunities, threats (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) –kezdetben csak erősségek, gyengeségek –lehet táblázat formájában –lehet alkalmazni bármilyen, hosszabb tevékenység megtervezése előtt (pl. projektmódszer, problémák elemzése) –változatok: a diák magának; négy diák egy másiknak, majd megbeszélik, és jön a következő (pl. kirándulásokon) Önismereti és személyiségfejlődési, valamint tevékenységtervezési módszer egyben

6 A jó önértékelésű tanulók felismerése A pozitív önértékelésű tanulókA pozitív önértékelésű tanulók –a feladatokat kihívásnak tekintik, belevágnak –kifejezik a negatív és a pozitív érzelmeiket is –támogatják és segítik társaikat, és segítséget kérnek –felelősséget vállalnak –függetlenül viselkednek –büszkék a megvalósításaikra A jó önértékelésű gyerekek jobban ellenállnak a rizikóviselkedéseknek és helyzeteknek (egészségtelen társas kapcsolatok, krízishelyzetek, kudarcok)

7 A negatív önértékelésű tanulók felismerése A csökkent önértékelésű tanulókA csökkent önértékelésű tanulók –nincsenek megelégedve magukkal, a létformájukkal –elkerülik az új feladatokat, vagy nem oldják meg –nem vállalnak felelősségeket, túl „jók”, tartózkodnak –közömbösnek, rebellisnek tűnnek –úgy érzik, hogy nem szeretik őket, és hogy értéktelenek –másokat hibáztatnak saját kudarcaikért –azt állítják, hogy érzelmileg semlegesek –nem tudnak elviselni egy közepes frusztrációt –könnyen befolyásolhatók

8 Mitől alakul ki a negatív önértékelés? nem ismerjük el egy érzelem létezésétnem ismerjük el egy érzelem létezését megmondjuk a gyereknek, hogy mit kellene érezzenmegmondjuk a gyereknek, hogy mit kellene érezzen összehasonlítjuk az egyik gyereket a másikkalösszehasonlítjuk az egyik gyereket a másikkal ignoráljuk, vagy nevetségessé tesszük a gyereket és szarkasztikusak vagyunkignoráljuk, vagy nevetségessé tesszük a gyereket és szarkasztikusak vagyunk fenyegetünk és büntetéseket használunk az érzelmeikkel kapcsolatbanfenyegetünk és büntetéseket használunk az érzelmeikkel kapcsolatban ha túl gyakran kritizálunkha túl gyakran kritizálunk magas hangon beszélünk a gyerekkel (kiabálás)magas hangon beszélünk a gyerekkel (kiabálás) a többiek (szülők, tanárok) azt várják, hogy mindig „tökéletes” legyen (túlzott elvárások) – ettől teszik függővé a szereteteta többiek (szülők, tanárok) azt várják, hogy mindig „tökéletes” legyen (túlzott elvárások) – ettől teszik függővé a szeretetet a gyereknek sok kudarca van az iskolai vagy iskolán kívüli tevékenységekbena gyereknek sok kudarca van az iskolai vagy iskolán kívüli tevékenységekben Az ilyen viselkedés később súlyos pszichikai problémákhoz vezethet (elsősorban szorongás, gátlásosság, beilleszkedési nehézségek)

9 Az önértékelést fejlesztő hatások - I –idejében tervezzük meg a tevékenységeket –világosan fogalmazzuk meg, mit várunk el a tanulóktól. –a tanulók pozitív vonatkozásaira összpontosítson. Minden alkalmat ki kell használni, hogy dicsérjük, buzdítsuk a gyerekeket, hogy minden jó viselkedésüket, erőfeszítésüket, részsikereiket megerősítsük. –amikor egy tanulóval beszélünk, legyünk biztosak abban, hogy a viselkedésének a pozitív aspektusait és hiányosságait is szóba hozzuk. –ajánljunk fel lehetőségeket és választási lehetőségeket a diákoknak ahányszor csak lehet –ajánljunk fel jutalmakat –hallgassuk meg a gyerekek panaszait –tisztelettel beszélni a gyerekkel, emberként, és ne gyerekként kezelni őt –figyeljünk a gyerekre, és időnként öleljük meg

10 Az önértékelést fejlesztő hatások - II –a gyerek kompetenciaterületeinek az azonosítása, és minél több siker lehetőség biztosítása olyan helyzetek teremtése révén, ahol a gyerek megmutathatja erős oldalait, lehetőleg a csoport előtt;olyan helyzetek teremtése révén, ahol a gyerek megmutathatja erős oldalait, lehetőleg a csoport előtt; az ön-hasznosság érzésének fejlesztéseaz ön-hasznosság érzésének fejlesztése –olyan helyzetek teremtése, amelyekben a gyereknek megvan a lehetősége, hogy segítsen más személyeken –a szociális, érzelmi, tárgyi és informacionális erőforrások azonosítása –a kommunikációs, valamint a krízishelyzetekkel való megküzdés képességének fejlesztése A felnőttek fontos modellek a gyerekek számára, ezért nagyon nagy a szerpük az önértékelés kialakításában

11 Az érzelmek kifejezésének fejlesztése –az érzelmek „szótára” –az érzelmek „jelszava” –az érzelmek „szobrai” –az érzelmek „képei” –az érzelmek „hangjai” –A 10 kellemes tevékenység

12 A negatív érzelmek kifejezése: tanítsuk, bátorítsuk –ajánlott bátorítani a gyerekeket a saját érzelmek megfelelő módon történő kifejezésére egy biztos, elfogadó környezetben –a gyerekek megtaníthatók, hogy használják a fantáziájukat az érzelmek kifejezésében –meséljünk el a gyerekeknek előzőleg átélt helyzeteket, vagy meséket, hasonlóakat ahhoz, amit ő élt át –a tanárnak meg kell tanítania a diákokat, hogy elfogadják magukat akkor is, amikor el vannak csüggedve, vagy levertek A felnőtt egy modell kell legyen a negatív érzelmek hatékony kezelésében „a hatékony tanító az osztály ajtaján kívül tudja hagyni a saját érzelmeit”

13 Kommunikációfejlesztés: a felelősség nyelve Van három komponens:Van három komponens: –a viselkedés leírása (pl. „amikor nem telefonálsz haza,”, „amikor csúnyán beszélsz velem”, „amikor nem tartod be a szabályt”) –saját érzelmek kifejezése, mint a másik viselkedésének a következménye („aggódom, hogy mi történik veled..”, „idegesít, amikor...”,”mérges vagyok, amikor...”) –a viselkedés következményeinek megfogalmazása a saját személyünkre nézve („mivel nem tudom, hol lehetnél”, „mivel nem tetszik, ha nem tartjuk be, amiben megeggyeztünk”)

14 Ha „címkézzük” a viselkedést: negatív hatások –megerősíti a viselkedést – amennyiben egy személy viselkedését gyakran negatívan minősítünk, egy idő után annak a címkézésnek megfelelően fog viselkedni –szerepeket ad a diáknak – ezek a kissé hízelgő szerepek csökkentik a megcímkézett személy esélyeit, „bezárva őt egy szerepbe” –csökkenti a személyi fejlődés lehetőségeit –csökkenti a változtatási motivációt –kedvez az előítéletek kialakulásának

15 Tanulság: ne csak a teljesítményük alapján ítéljük meg a gyerekeket! –vannak olyan esetek, amikor egy tanító diákjai jó eredményeket érnek el (tanulmányi versenyek, olimpiák, felsőbb osztályok, egyetem, stb.) – és az illető tanító elismert azonban: az iskola szocializációs helyszín, sőt, egyre inkább csak az, vagy túlnyomórészt azazonban: az iskola szocializációs helyszín, sőt, egyre inkább csak az, vagy túlnyomórészt az a nevelésnek ez a vonatkozása sokkal fontosabb – a motivációs alapot biztosítjaa nevelésnek ez a vonatkozása sokkal fontosabb – a motivációs alapot biztosítja –az indirekt nevelés kérdése több szakértő szerint ez sokkal hatásosabb – ld. Buda Bélatöbb szakértő szerint ez sokkal hatásosabb – ld. Buda Béla


Letölteni ppt "Személyiségfejlesztés A diákok közötti kommunikációt fejlesztő módszerekA diákok közötti kommunikációt fejlesztő módszerek –játék a naranccsal –a személy."

Hasonló előadás


Google Hirdetések