Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

RÓMA TÖRTÉNETE A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA. KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA Ie II.sz Róma terjeszkedése felgyorsult (Hellász, Karthágó) Ie II.sz Róma terjeszkedése felgyorsult.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "RÓMA TÖRTÉNETE A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA. KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA Ie II.sz Róma terjeszkedése felgyorsult (Hellász, Karthágó) Ie II.sz Róma terjeszkedése felgyorsult."— Előadás másolata:

1 RÓMA TÖRTÉNETE A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA

2 KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA Ie II.sz Róma terjeszkedése felgyorsult (Hellász, Karthágó) Ie II.sz Róma terjeszkedése felgyorsult (Hellász, Karthágó) Belpolitikai válság: Belpolitikai válság: – reformokat követelnek a néptribunusok (néppárt), a senatus nem enged –A nagyra nőtt birodalmat már nem lehet a régi módszerrel irányítani (consul, praetor stb.) Politikai csatározások: köztársaság rendszere megingott (út az egyeduralom felé) Politikai csatározások: köztársaság rendszere megingott (út az egyeduralom felé)

3 Appianosz „ A rómaiak, amikor Itáliát lépésről lépésre elfoglalták, a föld egy részét kisajátították (…) Ennek (…). Sőt a szegényeknek környékünkben lévő kisbirtokait is részben rábeszéléssel megvásárolták, részben erőszakkal elrabolták, s így eddigi birtokaik helyett immár. Ehhez azonban rabszolga földműveseket és pásztorokat vettek igénybe (…) A rabszolgák birtoklása abból a szempontból is nagy hasznot jelentett, hogy ezek a katonai szolgálat alóli mentességük következtében sok gyermekkel rendelkeztek, s akadálytalanul szaporodhattak. Ebből adódóan a hatalmasok egyre gazdagodtak, a rabszolganép betöltötte az egész országot, az italicusok viszont a csekély gyermekáldás és elnéptelenedés, szegénység, adózás és katonakötelezettség alatt szenvedtek. ” „ A rómaiak, amikor Itáliát lépésről lépésre elfoglalták, a föld egy részét kisajátították (…) Ennek a megműveletlen földnek a nagy részét ugyanis a gazdagok szerezték meg (…). Sőt a szegényeknek környékünkben lévő kisbirtokait is részben rábeszéléssel megvásárolták, részben erőszakkal elrabolták, s így eddigi birtokaik helyett immár hatalmas földeket műveltek meg. Ehhez azonban rabszolga földműveseket és pásztorokat vettek igénybe (…) A rabszolgák birtoklása abból a szempontból is nagy hasznot jelentett, hogy ezek a katonai szolgálat alóli mentességük következtében sok gyermekkel rendelkeztek, s akadálytalanul szaporodhattak. Ebből adódóan a hatalmasok egyre gazdagodtak, a rabszolganép betöltötte az egész országot, az italicusok viszont a csekély gyermekáldás és elnéptelenedés, szegénység, adózás és katonakötelezettség alatt szenvedtek. ”

4 A válság kialakulásának okai: –Elfogytak a szabad területek Itáliában –Gyors népességnövekedés –Latifundiumok( rabszolgatartó nagybirtok) versenye tönkreteszi a kisbirtokos parasztokat –Patríciusok felvásárolták a parasztok földjeit (nem tudták művelni a sok háború miatt + adózni is) –Katonaság ereje megroppant (elszegényedett parasztság nem tud katonáskodni), zsoldoshadsereg kellene

5 Plutarkhosz „Még az Itáliában élő vadállatoknak is van barlangja vagy búvóhelye, ahol meghúzzák magukat, de azoknak, a levegőnél és a világosságnál, nincs házuk, nincs hová lehajtaniuk a fejüket, földönfutóként kóborolnak a gyermekeikkel és feleségükkel. A hadvezérek hazudnak a katonáknak, amikor a csatákban arra biztatják őket, hogy őseik sírjáért és templomaiért harcoljanak az ellenséggel, hiszen ezek közül a rómaiak közül nincs egynek sem családi oltára, nincs ősi temetkezőhelye,, a világ urainak hívják őket, de nincs egy talpalatnyi földjük sem.” „Még az Itáliában élő vadállatoknak is van barlangja vagy búvóhelye, ahol meghúzzák magukat, de azoknak, akik harcolnak és meghalnak Itáliáért, egyebük sincs a levegőnél és a világosságnál, nincs házuk, nincs hová lehajtaniuk a fejüket, földönfutóként kóborolnak a gyermekeikkel és feleségükkel. A hadvezérek hazudnak a katonáknak, amikor a csatákban arra biztatják őket, hogy őseik sírjáért és templomaiért harcoljanak az ellenséggel, hiszen ezek közül a rómaiak közül nincs egynek sem családi oltára, nincs ősi temetkezőhelye, vadidegenek fényűzéséért és vagyonáért harcolnak és halnak meg, a világ urainak hívják őket, de nincs egy talpalatnyi földjük sem.”

6 A Gracchusok reformkísérletei Törvényes eszközökkel akarták a köztársaságot megreformálni: földkérdés megoldása a kulcs a kisbirtokos parasztság megmentése a cél Tiberius Gracchus Vétójogát többször alkalmazta Vétójogát többször alkalmazta Licinus-Sextius földtörvény felújítását követelte (közföldekből bérelhető földmennyiség maximalizálása 200 jugerumban) Licinus-Sextius földtörvény felújítását követelte (közföldekből bérelhető földmennyiség maximalizálása 200 jugerumban) Szenátus hatáskörét akarta csökkenteni Szenátus hatáskörét akarta csökkenteni Megölték 300 hívével együtt Megölték 300 hívével együtt Gaius Gracchus: Lovagrenddel (politikai hatalmat) és az itáliai szövetségesekkel (római polgárjogot ígér nekik) szövetkezik a szenátus ellen Lovagrenddel (politikai hatalmat) és az itáliai szövetségesekkel (római polgárjogot ígér nekik) szövetkezik a szenátus ellen Telepeket akar létrehozni a földnélküliek számára Itálián kívül Telepeket akar létrehozni a földnélküliek számára Itálián kívül Öngyilkos lett, tömeges mészárlás Öngyilkos lett, tömeges mészárlás

7 POLGÁRHÁBORÚ Gracchusok halála után a néppárt meggyengült átmenetileg, de az alapproblémák nem oldódtak meg!!! Gracchusok halála után a néppárt meggyengült átmenetileg, de az alapproblémák nem oldódtak meg!!! Marius hadseregreformjával (a nincstelenek megélhetéshez jutottak: zsold és leszerelés után föld) átformálta a politikai berendezkedést: a hadvezérek fontos politikai szerephez jutottak Marius hadseregreformjával (a nincstelenek megélhetéshez jutottak: zsold és leszerelés után föld) átformálta a politikai berendezkedést: a hadvezérek fontos politikai szerephez jutottak (a hadsereg nem a köztársasághoz, hanem hadvezéréhez hűséges) Ie. 90-től állandósult háborúk: először a szövetségesek lázadása, majd polgárháború a néppárt és a szenátori párt között (saját hadserege van mindkettőnek) Ie. 90-től állandósult háborúk: először a szövetségesek lázadása, majd polgárháború a néppárt és a szenátori párt között (saját hadserege van mindkettőnek) Köztársasági berendezkedés folyamatosan sérül: örökös diktátori cím, prosciptio, a hadsereg Róma elleni bevetése Köztársasági berendezkedés folyamatosan sérül: örökös diktátori cím, prosciptio, a hadsereg Róma elleni bevetése Sulla leszámolt a néppártiakkal és diktatúrát hozott létre, stabilizálta a helyzetet egy rövid ideig Sulla leszámolt a néppártiakkal és diktatúrát hozott létre, stabilizálta a helyzetet egy rövid ideig

8 Összegzés A hódító háborúk hatására társadalmi problémák alakultak ki. A néptribunusok fellépése a politikai élet demokratizálódása felé hatott, de a szenátus fegyveres erővel megakadályozta a reformokat. A hódító háborúk hatására társadalmi problémák alakultak ki. A néptribunusok fellépése a politikai élet demokratizálódása felé hatott, de a szenátus fegyveres erővel megakadályozta a reformokat. A belső hatalmi harcok nyomán a fiatal hadvezérek kulcspozícióba kerülnek. A belső hatalmi harcok nyomán a fiatal hadvezérek kulcspozícióba kerülnek. A kaotikus állapotokat tovább súlyosbítják A kaotikus állapotokat tovább súlyosbítják a rabszolgalázadások

9 A KÖZTÁRSASÁG VÉGNAPJAI Julius Caesar ismerte fel először, hogy a birodalmat csak monarchikus eszközökkel lehet fenntartani (hatalom megszerzése érdekében triumvirátust hozott létre, majd leszámolt szövetségeseivel is) Julius Caesar ismerte fel először, hogy a birodalmat csak monarchikus eszközökkel lehet fenntartani (hatalom megszerzése érdekében triumvirátust hozott létre, majd leszámolt szövetségeseivel is) Senatust háttérbe szorította (consul és néptribunus egyszerre – összeférhetetlen a köztársasági szellemmel, hagyományokkal) Vezető tisztségeket birtokolta (consul és néptribunus egyszerre – összeférhetetlen a köztársasági szellemmel, hagyományokkal) Kormányozható lett a birodalom, de túl gyorsan szakított a köztársasági formákkal Kormányozható lett a birodalom, de túl gyorsan szakított a köztársasági formákkal Az majd Augustus (Octavianus) teremti meg (principatus) Az egyeduralmat majd Augustus (Octavianus) teremti meg (principatus)


Letölteni ppt "RÓMA TÖRTÉNETE A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA. KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA Ie II.sz Róma terjeszkedése felgyorsult (Hellász, Karthágó) Ie II.sz Róma terjeszkedése felgyorsult."

Hasonló előadás


Google Hirdetések