Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Komposztálás. Komposztálás bevezetés  a kerttel rendelkező háztartásokban évente több száz kilogramm szerves hulladék gyűlik össze;  a lekaszált fű,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Komposztálás. Komposztálás bevezetés  a kerttel rendelkező háztartásokban évente több száz kilogramm szerves hulladék gyűlik össze;  a lekaszált fű,"— Előadás másolata:

1 Komposztálás

2 Komposztálás bevezetés  a kerttel rendelkező háztartásokban évente több száz kilogramm szerves hulladék gyűlik össze;  a lekaszált fű, a lehullott lomb, lemetszett gally, a krumplihéj, a kávézacc mind-mind újrahasznosítható szerves anyag;  a sok kidobott szerves anyagot a következő idény növényei kiválóan tudnák hasznosítani;  a kerti hulladék házi feldolgozása nyugaton a kertkultúra szerves része;

3 Komposztálás bevezetés a statisztikák szerint, amíg Németországban minden harmadik fűnyíró mellé egy komposztaprítót is vásárolnak, addig Magyarországon csak minden harmincadik fűnyíróra jut egy aprítóberendezés; a statisztikák szerint, amíg Németországban minden harmadik fűnyíró mellé egy komposztaprítót is vásárolnak, addig Magyarországon csak minden harmincadik fűnyíróra jut egy aprítóberendezés; a szükséges tápanyagok utánpótlásának egyik, eddig kevéssé elterjedt, környezetkímélő módja a komposztálás; a szükséges tápanyagok utánpótlásának egyik, eddig kevéssé elterjedt, környezetkímélő módja a komposztálás; a humusz azért fontos, mert tartalmazza és fenntartja a talajban lévő mikroszkopikus nagyságú szervezetek hatalmas tömegét; a talaj termékenységének alapját a baktériumok jelentik; a humusz azért fontos, mert tartalmazza és fenntartja a talajban lévő mikroszkopikus nagyságú szervezetek hatalmas tömegét; a talaj termékenységének alapját a baktériumok jelentik;

4 Komposztálás bevezetés az állati és növényi eredetű anyagok fokozatosan bomlanak le a talajban; az állati és növényi eredetű anyagok fokozatosan bomlanak le a talajban; a lebomlás baktériumok és mikroszkopikus nagyságú szervezetek segítségével megy végbe; a lebomlás baktériumok és mikroszkopikus nagyságú szervezetek segítségével megy végbe; ezek a szervezetek lebontják az elhalt gyökereket, az elpusztult talajlakó rovarokat, a lehullott faleveleket; ezek a szervezetek lebontják az elhalt gyökereket, az elpusztult talajlakó rovarokat, a lehullott faleveleket; a bomlásnak indult szerves anyag az élő és elhalt baktériumok tömegével együtt alkotja a humusznak nevezett anyagot; a bomlásnak indult szerves anyag az élő és elhalt baktériumok tömegével együtt alkotja a humusznak nevezett anyagot;

5 Komposztálás bevezetés természetes körülmények között a talaj humuszmennyisége csaknem állandó; természetes körülmények között a talaj humuszmennyisége csaknem állandó; a művelésbe vont talajok humusztartalma viszont csökkenni kezd, ezért szükség van ennek a művelésbe vont talajok humusztartalma viszont csökkenni kezd, ezért szükség van ennek rendszeres pótlására; ehhez az előző évi növényi illetve állati ehhez az előző évi növényi illetve állati maradványok nem elegendőek, ezért a humuszképző anyagokat nekünk kell a talajba kevernünk;

6 Komposztálás humuszképző anyagok a humuszképző anyagoknak több típusa is van; a humuszképző anyagoknak több típusa is van; a nyers humuszképzők elegendő mennyiségű tápanyagot tartalmaznak ahhoz, hogy megélénkítsék a baktériumok tevékenységét; ennek során hőfejlődés indul meg, és javul a talaj szerkezete; a nyers humuszképzők elegendő mennyiségű tápanyagot tartalmaznak ahhoz, hogy megélénkítsék a baktériumok tevékenységét; ennek során hőfejlődés indul meg, és javul a talaj szerkezete; ilyen anyag a fűnyesedék, a friss trágya, illetve a beásott gyomok; ilyen anyag a fűnyesedék, a friss trágya, illetve a beásott gyomok; ezek elősegítik a baktériumok hirtelen felszaporodását, ezzel együtt viszont csökken a talaj nitrogénkészlete; ennek kiküszöbölése érdekében nitrogén hatóanyagot is kell a talajba adni; ezek elősegítik a baktériumok hirtelen felszaporodását, ezzel együtt viszont csökken a talaj nitrogénkészlete; ennek kiküszöbölése érdekében nitrogén hatóanyagot is kell a talajba adni;

7 Komposztálás humuszképző anyagok a rostos humuszképzők cellulózban gazdagok, de hiányzik belőlük a cukor és az egyszerű keményítő, ezért kevéssé serkentik a baktériumok tevékenységét; a rostos humuszképzők cellulózban gazdagok, de hiányzik belőlük a cukor és az egyszerű keményítő, ezért kevéssé serkentik a baktériumok tevékenységét; ilyen rostos humuszképző a fakéreg, a tőzeg, a fűrészpor, ezek a talaj fizikai jellegű javítására alkalmasak; ilyen rostos humuszképző a fakéreg, a tőzeg, a fűrészpor, ezek a talaj fizikai jellegű javítására alkalmasak; jellemzőjük, hogy nagyon nehezen bomlanak, és alig keletkezik belőlük a talajt morzsalékossá tevő anyag; jellemzőjük, hogy nagyon nehezen bomlanak, és alig keletkezik belőlük a talajt morzsalékossá tevő anyag;

8 Komposztálás humuszképző anyagok az érett humuszképzők: a jól érett istállótrágya, a megfelelően elkészített komposzt és a biohumusz; az érett humuszképzők: a jól érett istállótrágya, a megfelelően elkészített komposzt és a biohumusz; ezek az anyagok nem okoznak károsodást a hajszálgyökereken, a talaj nitrogénkészlete is hozzáférhető marad, mert nem kötik le a baktériumtenyészetek; ezek az anyagok nem okoznak károsodást a hajszálgyökereken, a talaj nitrogénkészlete is hozzáférhető marad, mert nem kötik le a baktériumtenyészetek; a komposztálásuk során a baktériumokból származó kolloid kötőanyagok képződnek, amelyek apró rögök kialakításával javítják a talaj morzsalékosságát, szellőzöttségét és a víztartó képességét; a komposztálásuk során a baktériumokból származó kolloid kötőanyagok képződnek, amelyek apró rögök kialakításával javítják a talaj morzsalékosságát, szellőzöttségét és a víztartó képességét;

9 HULLADÉKCSÖKKENTÉS KOMPOSZTÁLÁSSAL A komposzt - mesterséges humusz, ami a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz. A komposztálás célja: - Hulladékmennyiség csökkentése - A talaj javítása; a háztartásban, a kerti munkák során keletkező szerves eredetű hulladékokban lévő tápanyagok visszajuttatása a talajba.

10 Komposztálás  a „trágya” megnevezést csak azokra a nagy tömegben alkalmazott szerves anyagokra célszerű használni, amelyek döntően befolyásolják a talajban lévő humusz mennyiségét, illetve amelyekből létfontosságú növényi tápanyagok és nyomelemek szabadulnak fel;  ebben az értelemben a komposzt trágyának minősül, míg a tőzeg és a vérliszt nem;  a komposztálás túlnyomórészt aerob biokémiai folyamat;  a folyamatban részt vevő mikroorganizmusok enzimrendszerei a szerves anyagokat biológiai oxidáció útján lebontják;

11 Komposztálás a komposztálás olyan biológiai lebontás, amely során a szerves szennyezők mikroorganizmusok által veszélytelen alkotókra bomlanak (alakulnak át); a komposztálás olyan biológiai lebontás, amely során a szerves szennyezők mikroorganizmusok által veszélytelen alkotókra bomlanak (alakulnak át); komposztálásra csak szerves hulladékok alkalmasak; komposztálásra csak szerves hulladékok alkalmasak; a komposztálás történhet in situ és ex situ körülmények között; a komposztálás történhet in situ és ex situ körülmények között; a legtöbb esetben a komposzthalomban természetesen jelenlévő mikroorganizmus-állomány elegendő, a legtöbb esetben a komposzthalomban természetesen jelenlévő mikroorganizmus-állomány elegendő,

12 Miért jó a talajnak a komposzt? - a komposztban lévő humuszanyagokban a tápanyagok olyan formában vannak jelen, hogy azt a növények könnyen fel tudják venni - javul a talaj szerkezete, ami segíti a levegőzését - sötét színe segíti a talaj felmelegedését - vízmegkötő képessége következtében javul a talaj vízháztartása - nő a talaj biológiai aktivitása

13 Mi kerülhet a komposztálóba? A konyhából és a háztartásból: Zöldségtisztítás hulladékai, Elszáradt növény, Tojáshéj, Kávé- és teazacc, Virágföld, Fahamu (max. 2-3 kg/m 3 ), Növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt, Papír (selyempapír, tojásdoboz feldarabolva), Gyapjú-, pamut és lenvászon (jól feldarabolva) A kertből: Falevél, szalma, ág, gally (aprítva) Levágott fű, kerti gyomok, Lehullott gyümölcsök, Istálló- és baromfitrágya, Faforgács, fűrészpor

14 Mi nem kerülhet a komposztálóba? Festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék Szintetikus, illetve nem lebomló anyagok (műanyag, üveg, cserép, fémek, porszívó gyűjtőzacskó) Ételmaradék, hús, csont – bár ezek lebomlanak, ne kerüljenek a komposztálóba a kóbor állatok, rágcsálók és a fertőzést terjesztő legyek miatt Fertőzött, beteg növények Húsevő állatok alma - szintén a fertőzés veszélye miatt

15 A komposztálás fő szabályai  az alapanyagokat aprítsuk 5 cm-nél kisebb darabokra  jó oxigénellátás  optimális nedvességtartalom  megfelelő tápanyagtartalom (C/N arány)  minél többféle alapanyag használata  a gyorsabb érés érdekében a komposztot 6-8 hetente keverjük össze

16 Komposztálás - szakaszok a komposztálást végző mikroorganizmusok (termofil baktériumok, gombák és mezofil baktériumok) a szaporodáshoz és az életműködéshez szükséges energiát tehát a szerves hulladék-anyagok lebontása útján nyerik; a komposztálást végző mikroorganizmusok (termofil baktériumok, gombák és mezofil baktériumok) a szaporodáshoz és az életműködéshez szükséges energiát tehát a szerves hulladék-anyagok lebontása útján nyerik;  iniciáló kezdeti szakasz (gyors felmelegedés),  mezofil szakasz lassú felmelegedéssel együtt,  termofil, lassú lehűléssel,  utóérlelő, teljes lehűléssel

17

18 Komposztálás alapanyagok a növények a talajból elsősorban csak szervetlen és nem korhadó anyagokat vesznek fel; a növények a talajból elsősorban csak szervetlen és nem korhadó anyagokat vesznek fel; a kerti talajok művelése a jelenleginél nagyságrendekkel több komposztot igényel, és rendkívül káros az a ma uralkodó gyakorlat, amely alapján csaknem minden szerves anyagot eltávolítunk a kertből; a kerti talajok művelése a jelenleginél nagyságrendekkel több komposztot igényel, és rendkívül káros az a ma uralkodó gyakorlat, amely alapján csaknem minden szerves anyagot eltávolítunk a kertből; ezután viszont a szaküzletekben, jelentős költséggel vásároljuk meg a szerves, vagy ásványi keverékeket; ezután viszont a szaküzletekben, jelentős költséggel vásároljuk meg a szerves, vagy ásványi keverékeket; kész komposztok magas ára is azt bizonyítja, hogy igen sokba kerül, ha nincs a kertben komposzthalom; kész komposztok magas ára is azt bizonyítja, hogy igen sokba kerül, ha nincs a kertben komposzthalom;

19 Komposztálás alapanyagok jó komposztot csak arra alkalmas, és megfelelően előkészített alapanyagból lehet készíteni; jó komposztot csak arra alkalmas, és megfelelően előkészített alapanyagból lehet készíteni; néhány kivételtől eltekintve szinte minden szerves hulladék felhasználható; néhány kivételtől eltekintve szinte minden szerves hulladék felhasználható; kerülendő a dió, a gesztenye, a tölgy, a nyár és a fűz lombja, mert ezek a többi növény számára káros anyagokat tartalmaznak, gátolják fejlődésüket; kerülendő a dió, a gesztenye, a tölgy, a nyár és a fűz lombja, mert ezek a többi növény számára káros anyagokat tartalmaznak, gátolják fejlődésüket; több veszélyes gyomnövény, így az aprószulák, a tarackbúza és a kúszóboglárka maghéja nagyon kemény, ezért a C komposztálási hőmérsékleten nem pusztul el; több veszélyes gyomnövény, így az aprószulák, a tarackbúza és a kúszóboglárka maghéja nagyon kemény, ezért a C komposztálási hőmérsékleten nem pusztul el;

20 Komposztálás alapanyagok a jó alapanyag-előkészítés a megfelelő aprítást jelenti; a bomlási folyamatok akkor indulnak be a leghamarabb, ha az alkotórészek kisméretűek, és bomlasztó baktériumok a legnagyobb felületen férnek hozzá; a jó alapanyag-előkészítés a megfelelő aprítást jelenti; a bomlási folyamatok akkor indulnak be a leghamarabb, ha az alkotórészek kisméretűek, és bomlasztó baktériumok a legnagyobb felületen férnek hozzá; fanyesedéken kívül kiváló komposzt alapanyag a levágott fű is; fanyesedéken kívül kiváló komposzt alapanyag a levágott fű is; a fűnyesedéket célszerű durvább anyaggal, például faaprítékkal, újságpapírral keverni; az összetömődött fűszálak ugyanis levegő hiányában bűzös, értéktelen masszává válnak; a fűnyesedéket célszerű durvább anyaggal, például faaprítékkal, újságpapírral keverni; az összetömődött fűszálak ugyanis levegő hiányában bűzös, értéktelen masszává válnak;

21 Komposztálás legfontosabb teendők  a komposztdomb kívánatos magassága körülbelül 150 cm;  minden 10 cm töltés után adjunk hozzá némi korhadás-elősegítő anyagot, pl. nitrogéntartalmú műtrágyát;  a kiszáradás elkerülése végett a domb tetejére terítsünk lomb- vagy fűréteget;  a komposztdomb alapterületét a kerti hulladék mennyiségéhez mérten alakítsuk ki, de kiindulhatunk egy 100 x 200 cm-es parcellából;

22 Komposztálás legfontosabb teendők a komposzt gyorsabban érik, ha óvjuk a nap sugaraitól és a szárító szelektől; a komposzt gyorsabban érik, ha óvjuk a nap sugaraitól és a szárító szelektől; a kiszáradás nemcsak csökkenti az érési folyamat sebességét, hanem akár le is állíthatja azt; a kiszáradás nemcsak csökkenti az érési folyamat sebességét, hanem akár le is állíthatja azt; ennek ellenére ne takarjuk be mesterségesen a komposztdombot, hanem inkább keressünk számára árnyékos helyet, fák alatt vagy bokrok között; ennek ellenére ne takarjuk be mesterségesen a komposztdombot, hanem inkább keressünk számára árnyékos helyet, fák alatt vagy bokrok között; a szabadon rakott komposztdomb helyett kapható a boltokban komposztrács vagy komposztsiló is; a szabadon rakott komposztdomb helyett kapható a boltokban komposztrács vagy komposztsiló is; olyat válasszunk, amelyik jól átengedi a levegőt, és alul nyitott, hogy a talajlakó élőlények, a földigiliszták kedvükre járkálhassanak; olyat válasszunk, amelyik jól átengedi a levegőt, és alul nyitott, hogy a talajlakó élőlények, a földigiliszták kedvükre járkálhassanak;

23 Komposztálás legfontosabb teendők a komposzt éréséhez szükséges idő, míg az alapanyagokból morzsás szerkezetű humusz képződik, erősen függ a felhasznált anyagoktól, azok méretétől és a kezelés módjától; a komposzt éréséhez szükséges idő, míg az alapanyagokból morzsás szerkezetű humusz képződik, erősen függ a felhasznált anyagoktól, azok méretétől és a kezelés módjától; az aprítás rövidíti az érési időt, gyorsítja a korhadást; az aprítás rövidíti az érési időt, gyorsítja a korhadást; a gazdaboltokban kapható érésgyorsító, korhadáselősegítő anyagok is hasznosak lehetnek, még a vízmegkötésben is segítenek; a gazdaboltokban kapható érésgyorsító, korhadáselősegítő anyagok is hasznosak lehetnek, még a vízmegkötésben is segítenek;

24 Komposztálás legfontosabb teendők a földigiliszták és az őket kísérő apró teremtmények egész serege, az ászkák, ugróvillások, százlábúak az érési folyamat főszereplői; a földigiliszták és az őket kísérő apró teremtmények egész serege, az ászkák, ugróvillások, százlábúak az érési folyamat főszereplői; tevékenységükkel szerves trágyát állítanak elő; tevékenységükkel szerves trágyát állítanak elő; a hagymapucolás maradéka, a póré levele, sőt a kávézacc a komposztba kerülve élénkíti a földigilisztákat; a hagymapucolás maradéka, a póré levele, sőt a kávézacc a komposztba kerülve élénkíti a földigilisztákat; 8-12 hét alatt a hervadt virágokból, kerti és konyhai maradványokból értékes humuszt állítanak elő; 8-12 hét alatt a hervadt virágokból, kerti és konyhai maradványokból értékes humuszt állítanak elő;

25 Komposztálás legfontosabb teendők az érett komposzt szerkezete morzsás, színe sötétbarna, illata pedig az erdei talajéhoz hasonlatos; az érett komposzt szerkezete morzsás, színe sötétbarna, illata pedig az erdei talajéhoz hasonlatos; 2-3 centiméteres rétegben kell szétteríteni egyenletesen az ágyások felületén, és bedolgozni a talajba, a megfelelő hatás elérése végett; 2-3 centiméteres rétegben kell szétteríteni egyenletesen az ágyások felületén, és bedolgozni a talajba, a megfelelő hatás elérése végett; ha a komposzt büdös, akkor érése során nem kapott elég levegőt; ilyenkor át kell forgatni, és bele kell rétegezni száraz, rostos anyagokat, mint amilyen a szalma vagy a faforgács; ha a komposzt büdös, akkor érése során nem kapott elég levegőt; ilyenkor át kell forgatni, és bele kell rétegezni száraz, rostos anyagokat, mint amilyen a szalma vagy a faforgács;

26 Komposztálás levegő  a nyers szerves anyag lebomlásában olyan talajbaktérumok vesznek részt, amelyek csak levegő jelenlétében képesek szaporodni, élni és működni;  a jó levegőzöttséget szolgálják a durvább frakciójú alapanyagok is;  az anaerob bomlás bűzös; a felszabaduló metán és a kénhidrogén okozza a komposzthalom jellegzetes szagát; az ilyen bomlás a rothadás;

27 Komposztálás hőmérséklet  a mikroorganizmusok a szerves anyagok széntartalmát oxidálják, és miközben a szén CO 2 formájában felszabadul, jelentős hő keletkezik;  a komposztálódó anyag 65–70 °C- ra felmelegszik; a hő mezofil és termofil baktériumok oxidáló tevékenysége folytán fejlődik;  A bomlás rothadás esetén lassú, nincs elegendő mész, az egész halom elsavanyodik, bűzlik. A folyamatban a redukció az uralkodó, ezért csak kevés hő szabadul fel, a bomlási hő csupán 30–35 °C - os.

28 Komposztálás nedvesség nedvességtartalom akkor megfelelő, ha a közeg 40–60% víz;nedvességtartalom akkor megfelelő, ha a közeg 40–60% víz; ilyen körülmények között a legintenzívebb a mikroorganizmusok élettevékenysége; vízhiány esetén viszont a lebomlás be sem indul vagy abbamarad;ilyen körülmények között a legintenzívebb a mikroorganizmusok élettevékenysége; vízhiány esetén viszont a lebomlás be sem indul vagy abbamarad; ha sok a víz, akkor az kiszorítja az anyagrészek között lévő levegőt, és a lebomlás anaerob bomlás formában következik be;ha sok a víz, akkor az kiszorítja az anyagrészek között lévő levegőt, és a lebomlás anaerob bomlás formában következik be;

29 Komposztálás energia  az energiaforrás a szerves anyag; az oxigén és a vízen kívül a lebontandó anyag szén-nitrogén aránya is befolyásolja a bomlás gyorsaságát;  leginkább a 26–30:1 komposztálandó anyag szén- nitrogén aránya a legkedvezőbb;  a kész komposzt szén-nitrogén aránya 20:1-nél ne legyen nagyobb!  az a legkedvezőbb, ha a humusz szén-nitrogén arányát közelíti meg;

30 Komposztálás technikák a komposztálás lehet keveréses és réteges eljárású; a komposztálás lehet keveréses és réteges eljárású; a keveréses komposztálás lényege, hogy az alapanyag minél jobban összekeveredjen; az a legjobb, ha berakás előtt az anyagot összeaprítjuk, keverjük és ezzel a különböző anyagok részei jól érintkeznek; a keveréses komposztálás lényege, hogy az alapanyag minél jobban összekeveredjen; az a legjobb, ha berakás előtt az anyagot összeaprítjuk, keverjük és ezzel a különböző anyagok részei jól érintkeznek;

31 Komposztálás technikák a réteges eljárás lényege, hogy az alapréteget 20 cm vastag vékony gallyakból készítjük, a réteges eljárás lényege, hogy az alapréteget 20 cm vastag vékony gallyakból készítjük, és erre 15 cm vastagágú különböző anyagokat, majd mészport, vagy fahamut szórunk, és erre 15 cm vastagágú különböző anyagokat, majd mészport, vagy fahamut szórunk, erre ismét zöld növényi anyagot teszünk, és 1,2–1,5 m magaság elérése után 0,6–1,0 cm vastag talajréteggel fedjük; erre ismét zöld növényi anyagot teszünk, és 1,2–1,5 m magaság elérése után 0,6–1,0 cm vastag talajréteggel fedjük; az erjedés mintegy 90 napig tart; az erjedés mintegy 90 napig tart;

32 Komposztálás minőség a jó komposzt sötétszürke, vagy barna, a jó komposzt sötétszürke, vagy barna, nem kellemetlen szagú, nedvesség-tartalma 30– 35%, nem kellemetlen szagú, nedvesség-tartalma 30– 35%, közepesen laza, morzsalékos, nem csomós, közepesen laza, morzsalékos, nem csomós, pH-ja közömbös (6–7), szervesanyag-tartalma 25– 50%. pH-ja közömbös (6–7), szervesanyag-tartalma 25– 50%.

33 Komposztálás segédanyagok a szerves anyag lebomlásának gyorsításához a készülő komposzthoz kész komposztot, vagy kert földet is célszerű keverni; a szerves anyag lebomlásának gyorsításához a készülő komposzthoz kész komposztot, vagy kert földet is célszerű keverni; a fejlett kertkultúrával rendelkező nyugati országok gyártói ezt a műveletet is kiszolgálják készre csomagolt, úgynevezett komposztgyorsító adalékkal aktivátorral; a fejlett kertkultúrával rendelkező nyugati országok gyártói ezt a műveletet is kiszolgálják készre csomagolt, úgynevezett komposztgyorsító adalékkal aktivátorral; az aktivátor nem más, mint koncentrált komposzt, amely igen nagy mennyiségben tartalmaz talajbaktériumokat; az aktivátor nem más, mint koncentrált komposzt, amely igen nagy mennyiségben tartalmaz talajbaktériumokat; ezek a nyers szerves anyagban rövid idő alatt elszaporodnak, és beindul a bomlási folyamat; ezek a nyers szerves anyagban rövid idő alatt elszaporodnak, és beindul a bomlási folyamat;

34 Komposztálás segédanyagok a komposzérés gyorsítására kiválóan alkalmasak a különböző humusztrágyák is; a komposzérés gyorsítására kiválóan alkalmasak a különböző humusztrágyák is; a gyorsítókat a komposztálandó anyagon centiméteres rétegekben kell szétteríteni; a gyorsítókat a komposztálandó anyagon centiméteres rétegekben kell szétteríteni; az aktivátorok használatával a komposztálás egyébként 1-2 évet igénybe vevő folyamata 3-4 hónapra rövidíthető; az aktivátorok használatával a komposztálás egyébként 1-2 évet igénybe vevő folyamata 3-4 hónapra rövidíthető; aki csirkét, vagy nyulat tart, trágyájukat bátran szórhatja a halomra; aki csirkét, vagy nyulat tart, trágyájukat bátran szórhatja a halomra;

35 Komposztálás segédanyagok a fűféléknek nagy a nitrogéntartalmuk, gyorsan felmelegednek, és rontják a komposztot, ezért ezeket csak vékony rétegben célszerű a kazalba teríteni; a fűféléknek nagy a nitrogéntartalmuk, gyorsan felmelegednek, és rontják a komposztot, ezért ezeket csak vékony rétegben célszerű a kazalba teríteni; a háztartási hulladékból csak a szerves anyagot célszerű figyelembe venni; a háztartási hulladékból csak a szerves anyagot célszerű figyelembe venni; az állati trágyák alapanyagként, illetve keverőanyagként használhatók fel; az állati trágyák alapanyagként, illetve keverőanyagként használhatók fel; az istállótrágya adalékanyag szerepe a baktériumtömeg, a humusz és az egyéb serkentőanyagok miatt nagyon hatásos; az istállótrágya adalékanyag szerepe a baktériumtömeg, a humusz és az egyéb serkentőanyagok miatt nagyon hatásos;

36 Komposztálás segédanyagok a komposztok beltartalmi értékét növelhetjük, de a műtrágyákkal való dúsítás felesleges; a komposztok beltartalmi értékét növelhetjük, de a műtrágyákkal való dúsítás felesleges; a töltőanyagok közül a legkedvezőbb az agyagos talaj, a bentonit, az alginit; a töltőanyagok közül a legkedvezőbb az agyagos talaj, a bentonit, az alginit; serkentőanyagnak számít a kerti talaj is; serkentőanyagnak számít a kerti talaj is; a mikroorganizmusok elszaporodásához, testük felépítéséhez – szerves anyagon kívül – ásványi anyagokat (foszfor, kálium) és nitrogént is igényelnek; a mikroorganizmusok elszaporodásához, testük felépítéséhez – szerves anyagon kívül – ásványi anyagokat (foszfor, kálium) és nitrogént is igényelnek;

37 Komposztálás segédanyagok a meszezésre akkor van szükség, ha nagy mennyiségű friss zöldanyag kerül komposztálásra; a meszezésre akkor van szükség, ha nagy mennyiségű friss zöldanyag kerül komposztálásra; célszerű a komposztalapanyag tömegéhez ml - enként 2,0 kg őrölt mészkőport, vagy 1,0 kg égetett meszet – szintén jól őrölt formában – szórásszerűen hozzáadni; célszerű a komposztalapanyag tömegéhez ml - enként 2,0 kg őrölt mészkőport, vagy 1,0 kg égetett meszet – szintén jól őrölt formában – szórásszerűen hozzáadni;

38 Komposztálás edények I. AL-KO Composter komposztálók: AL-KO Composter komposztálók:  a felaprított szerves anyag tárolására, és a folyamat felgyorítására szolgáló kerti komposztálók;  Műszaki adatok: Hossz x szélesség: 79 x 78 cm Hossz x szélesség: 79 x 78 cm Magasság: tip.310: 70 cm, tip.400: 103 cm Magasság: tip.310: 70 cm, tip.400: 103 cm Űrtartalom: 209, 310, 390, 400 liter Űrtartalom: 209, 310, 390, 400 liter Betöltő nyílások száma: 1 db Betöltő nyílások száma: 1 db Ürítő nyílások száma: 2 db Ürítő nyílások száma: 2 db Levegőbevezető nyílások száma: 32 db Levegőbevezető nyílások száma: 32 db

39 Komposztálás edények II. KOMPOLYT - Háztartási komposztáló: KOMPOLYT - Háztartási komposztáló:  a háztartási komposztálásra alkalmas edényeket – a közösségek méreteire illesztve – 0,4 m3-es és 1 m3-es méretekben gyártják;  a környezetbarát, újrahasznosítható, UV-stabilizált, rugalmas polietilén alapanyagból készült edény alsó része lyukakkal ellátott, mely biztosítja a szellőzést, lehetővé teszi a baktériumok, gombák, egyéb parányi élőlények és a giliszták behatolását a komposztba;  külön karbantartást nem igényel;

40 Komposztálás edények II. KOMPOLYT - Háztartási komposztáló (folyt.): KOMPOLYT - Háztartási komposztáló (folyt.):  a zárt felsőtest csonka kúp alakú, melynek belső fala mentén keletkezett légrés garantálja a szükséges mennyiségű oxigén jelenlétét, valamint a szükséges nedvességtartalmat;  a felhajtható fedél megkönnyíti a szerves hulladékok behelyezését, a hengeres test alsó részén lévő tolóajtóval ellátott nyílás pedig elősegíti a kész komposzt eltávolítását;  az időjárási viszonyoktól függően – kb. három- négy hónap elteltével már használatra alkalmas mulcskomposztot, hónap elteltével teljesen érett komposztot nyerhetünk

41 Komposztálás edények III. Komposztáló láda: Komposztáló láda:  igény szerint fokozatosan magasítható, könnyen szétszedhető, lemosható,  hasznos belméret kb. 80×80×80 cm,  űrtartalom: kb. 500 liter,  súly kb. 20 kg

42 Komposztálás edények IV. Compostal lombháló: alkalmazása 4-6 fős háztartások és kiskertek tulajdonosai számára biztosítja a lombhulladékok, gally apríték természetes, szakszerű újrahasznosítását majd lomb föld formájában való felhasználását; Compostal lombháló: alkalmazása 4-6 fős háztartások és kiskertek tulajdonosai számára biztosítja a lombhulladékok, gally apríték természetes, szakszerű újrahasznosítását majd lomb föld formájában való felhasználását; komposztháló külön karbantartást nem igényel, vegyi hatásoknak, fagynak jól ellenáll; komposztháló külön karbantartást nem igényel, vegyi hatásoknak, fagynak jól ellenáll; a kert sarkában a komposzt láda mellett elhelyezhető; a kert sarkában a komposzt láda mellett elhelyezhető; háló biztosítja az oxigén cirkulációját, de az aerob lebomlási folyamat gyorsítása érdekében az anyagot átforgathatjuk; háló biztosítja az oxigén cirkulációját, de az aerob lebomlási folyamat gyorsítása érdekében az anyagot átforgathatjuk;

43 Komposztálás edények IV. üzembe helyezése és használata rendkívül egyszerű; üzembe helyezése és használata rendkívül egyszerű; a hálót, hengerré tekerése után, rögzítjük a sin és a leszúró pálca segítségével; a lombhulladék egyszerűen felülről tölthető be; a hálót, hengerré tekerése után, rögzítjük a sin és a leszúró pálca segítségével; a lombhulladék egyszerűen felülről tölthető be; az ürítést úgy végezzük, hogy kihúzva a rögzítő pálcát, lefejtjük a hálót a komposztálódott az ürítést úgy végezzük, hogy kihúzva a rögzítő pálcát, lefejtjük a hálót a komposztálódott anyagról, így az könnyen hozzáférhető; a hálót a levélkupac mellett újra össze- a hálót a levélkupac mellett újra össze- rakva, villával ismét megtölthetjük;

44 Komposztálás edények IV. gazdaságos, ugyanis igény szerinti nagyságban összeállítható; gazdaságos, ugyanis igény szerinti nagyságban összeállítható; könnyű kezelhetőség; könnyű kezelhetőség; a háló biztosítja a falevelek tárolását az aerob lebomlási folyamat alatt  a háló biztosítja a falevelek tárolását az aerob lebomlási folyamat alatt  a könnyű szétszerelhetőség elősegíti a kész komposzt eltávolítását; a könnyű szétszerelhetőség elősegíti a kész komposzt eltávolítását; hosszú élettartam; részei: háló, összekötő lemez, leszúró- pálca; hosszú élettartam; részei: háló, összekötő lemez, leszúró- pálca;

45 Komposztálás egyéb eszközök AL-KO Silent Power komposztaprító: AL-KO Silent Power komposztaprító:  a komposztaprítógép szerves anyagok aprítására készült, melyek a kertben és a háztartásban hulladékként keletkeznek;  műszaki adatok: Silent Power 3500 Silent Power 4000 Ágvágóképesség max. 35 mm40 mm Elektromotor230V/1200W230V/1400W Vágóhenger39 f/p 39 f/p Magasság89 cm89 cm Súlya23 kg24 kg

46 Komposztálás egyéb eszközök Komposztáló toalett (Compact Composter): Komposztáló toalett (Compact Composter):  vízöblítés nélküli toalett kültéri és beltéri használatra;  komposzt-toalett – más néven bio -, vagy humusz- toalett - vízöblítés nélküli, ún. száraztoalett, amely teljesen szagtalanul működik és éppen ezért házon belül elhelyezhető;  kültéren csak fedett építményben;

47 Komposztálás egyéb eszközök  berendezés legfontosabb része egy a külvilágtól elzárt, de szellőzéssel ellátott komposztáló tartály;  ebbe a tartályba kerül a toalettülőkén keresztül az emberi végtermék illetve a háztartás - a konyha és a kert - szerves hulladékai;  a tartályban megindul a komposztálási folyamat, majd a másfél-kétéves biológiai érlelés során a hulladékok átalakulnak szagtalan és egészséges humusszá;  a komposzt az érlelés alatt eredeti tömegének kb. 25%- ára esik össze;

48 Komposztálás egyéb eszközök  a tartály szellőzőkürtőn keresztül a tetőn át a szabadba szellőztet, így távozik a tartályba került nedvesség és a nemkívánatos illatok;  a komposzthoz kevert faforgács - amellett, hogy a komposztáláshoz szükséges - a nedvesség felszívásával a szagképződést fékezi;  mivel vízöblítésre nincs szükség, ezzel személyenként napi 50 liter értékes ivóvizet takarítunk meg;  évente személyenként mintegy 20 kg humusz keletkezik;

49 Komposztálás egyéb eszközök IV. mivel a háztartás szerves hulladékait is felemészti, a szemét mennyisége mintegy 40%-kal csökken; mivel a háztartás szerves hulladékait is felemészti, a szemét mennyisége mintegy 40%-kal csökken; a háztartás egyéb szennyvizeit - a mosogató, a mosógép és a fürdő vizét - kertes ház esetén egyszerű tisztítás után altalaj-öntözés céljára újrahasznosíthatjuk; a háztartás egyéb szennyvizeit - a mosogató, a mosógép és a fürdő vizét - kertes ház esetén egyszerű tisztítás után altalaj-öntözés céljára újrahasznosíthatjuk; kedvező adottságok esetén a szennyvíz elszállítása teljesen mellőzhető; kedvező adottságok esetén a szennyvíz elszállítása teljesen mellőzhető; 1,35×2,20 m alapterületű helyiség szükséges hozzá; ár: Ft + 25% ÁFA (2001); 1,35×2,20 m alapterületű helyiség szükséges hozzá; ár: Ft + 25% ÁFA (2001);

50 Növényvédőszerek mikrobiális bontása, átalakítása Transzformáció négy útja: peszticidek szubsztrátként szolgálhatnak a mikroorganizmusok szaporodásához és energiautánpótlásához; peszticidek szubsztrátként szolgálhatnak a mikroorganizmusok szaporodásához és energiautánpótlásához; mikroba a peszticideket átalakítja, de szaporodásához abból energiát nem hasznosít; mikroba a peszticideket átalakítja, de szaporodásához abból energiát nem hasznosít; peszticidmolekula, vagy annak közti terméke a mikroba hatására valamilyen természetes vegyületté konjugál; peszticidmolekula, vagy annak közti terméke a mikroba hatására valamilyen természetes vegyületté konjugál; peszticid beépül és felhalmozódik a szervezetben; peszticid beépül és felhalmozódik a szervezetben;

51 Műanyagok biodegradációja A műanyagok mennyiségének csökkentésének módjai: keletkező műanyagok mennyiségének, térfogatának csökkentése, keletkező műanyagok mennyiségének, térfogatának csökkentése, a műanyaghulladék újrahasznosítása, a műanyaghulladék újrahasznosítása, biológiailag lebontható műanyagok (BLM) alkalmazása; biológiailag lebontható műanyagok (BLM) alkalmazása;

52 Műanyagok biodegradációja Streptomycesek a polivinil-klorid, amilplaszt, fenoplast anyagokba üregeket bontanak, Streptomycesek a polivinil-klorid, amilplaszt, fenoplast anyagokba üregeket bontanak, polivinil acetátot az Arthrobacterek hasznosítják, polivinil acetátot az Arthrobacterek hasznosítják, glicin és aminokapronsav váltakozó kopolimerjét Achromobacterek, glicin és aminokapronsav váltakozó kopolimerjét Achromobacterek,Brevibaktériumok és Bacillusok hasznosították;

53 Műanyagok biodegradációja Hagyományos műanyagok csoportosítása: mikrobákkal szemben rendkívül ellenállóak (polietilén, polipropilén, polivinil-klorid); mikrobákkal szemben rendkívül ellenállóak (polietilén, polipropilén, polivinil-klorid); mikrobákkal szemben erősen ellenállóak (polivinil- alkohol, polivilidén-klorid, polisztirén, polivinil-butiral, szilikon, fenol-formaldehid, urea-formaldehid); mikrobákkal szemben erősen ellenállóak (polivinil- alkohol, polivilidén-klorid, polisztirén, polivinil-butiral, szilikon, fenol-formaldehid, urea-formaldehid); mikrobákkal szemben közepes vagy gyenge ellenállásúak (polivinil-acetát, poliamid, polietilén- tereftalát); mikrobákkal szemben közepes vagy gyenge ellenállásúak (polivinil-acetát, poliamid, polietilén- tereftalát); nem ellenállóak (cellulóznitrát, melanin formaldehid); nem ellenállóak (cellulóznitrát, melanin formaldehid);

54 Műanyagok biodegradációja új irányzatot képviselnek a Biológiailag Lebontható Műanyagok (BLM); új irányzatot képviselnek a Biológiailag Lebontható Műanyagok (BLM); szabvány szerint (DIN 54900) biodegradálható műanyagok azok, szabvány szerint (DIN 54900) biodegradálható műanyagok azok, - amelyek teljesen lebomlanak vízzé, széndioxiddá és biomasszává, - komposztálhatók, és - nem tartalmaznak semmilyen, a környezetre, emberre veszélyes anyagokat ECOSTAR, MATER Bi, BIOPLAST, BIOMAX, BAK 1- 95, BAK 2195 ECOSTAR, MATER Bi, BIOPLAST, BIOMAX, BAK 1- 95, BAK 2195

55 Komposztálás szerves trágyák istállótrágya valamennyi szerves anyag közül a legteljesebb értékű trágyaanyag; istállótrágya valamennyi szerves anyag közül a legteljesebb értékű trágyaanyag; hatása a talajra és a termelt növényekre egyaránt kiterjed, ennek következtében a talajszerkezet javul; hatása a talajra és a termelt növényekre egyaránt kiterjed, ennek következtében a talajszerkezet javul; a termésmennyiség fokozódik, a termelés biztonságosabbá válik; a termésmennyiség fokozódik, a termelés biztonságosabbá válik;

56 Komposztálás szerves trágyák istállótrágya a háziállatok szilárd és híg ürülékének szerves alomanyagokkal kevert tömegéből áll; istállótrágya a háziállatok szilárd és híg ürülékének szerves alomanyagokkal kevert tömegéből áll; a friss trágya kerti felhasználásra még nem alkalmas, mert sok el nem bomlott szerves anyagot tartalmaz, amely a talajéletet inkább hátráltatná, mint fokozná; a friss trágya kerti felhasználásra még nem alkalmas, mert sok el nem bomlott szerves anyagot tartalmaz, amely a talajéletet inkább hátráltatná, mint fokozná; ezért a friss istállótrágyát kazlakba összerakva néhány hónapig érlelni kell; ezért a friss istállótrágyát kazlakba összerakva néhány hónapig érlelni kell;

57 Komposztálás szerves trágyák ezalatt baktériumos bomlási folyamat megy végbe, amíg a trágya többé-kevésbé egynemű, nem kellemetlen szagú anyaggá érik; ezalatt baktériumos bomlási folyamat megy végbe, amíg a trágya többé-kevésbé egynemű, nem kellemetlen szagú anyaggá érik; 100 kg istállótrágya 0,5 kg nitrogént, 0,25-0,30 kg foszfátot és 0,5 kg káliumot tartalmaz; 100 kg istállótrágya 0,5 kg nitrogént, 0,25-0,30 kg foszfátot és 0,5 kg káliumot tartalmaz; az istállótrágya tehát elsősorban nem tápanyagpótló trágyaanyag, hiszen 2-2,5 kg pétisóval tudunk annyi nitrogént juttatni a talajba, mint 100 kg istállótrágyával; az istállótrágya tehát elsősorban nem tápanyagpótló trágyaanyag, hiszen 2-2,5 kg pétisóval tudunk annyi nitrogént juttatni a talajba, mint 100 kg istállótrágyával;

58 Komposztálás szerves trágyák az istállótrágyát lehetőleg ősszel kell kiszórni és ásással a talajba forgatni; az istállótrágyát lehetőleg ősszel kell kiszórni és ásással a talajba forgatni; így a szerves anyag tavaszig elbomlik, a tápanyagok pedig a növények gyökerei számára felvehetővé válnak; így a szerves anyag tavaszig elbomlik, a tápanyagok pedig a növények gyökerei számára felvehetővé válnak; kötött talajon 2-3 évenként, homoktalajon 1-2 évenként célszerű istállótrágyázni; kötött talajon 2-3 évenként, homoktalajon 1-2 évenként célszerű istállótrágyázni; az istállótrágya egyre nehezebben szerezhető be; az istállótrágya egyre nehezebben szerezhető be;

59 Komposztálás szerves trágyák a melegágyi föld szintén a gyümölcsöskertek kitűnő szerves trágyája; a melegágyi föld szintén a gyümölcsöskertek kitűnő szerves trágyája; ezt palántanevelő zöldség- és virágkertészetekből szerezhetjük be; ezt palántanevelő zöldség- és virágkertészetekből szerezhetjük be; minthogy föld és istállótrágya keverékéből áll, ugyanúgy tartalmazza a kerti talaj feljavítását szolgáló elemeket, mint az istállótrágya; minthogy föld és istállótrágya keverékéből áll, ugyanúgy tartalmazza a kerti talaj feljavítását szolgáló elemeket, mint az istállótrágya; a melegágyi föld gyakran fertőzött különböző betegségekkel és kártevőkkel; a melegágyi föld gyakran fertőzött különböző betegségekkel és kártevőkkel;

60 Komposztálás szerves trágyák a gombatrágya - a gombatermesztő pincékből és gombaházakból kitermelt istállótrágya - is kitűnő szerves trágya; a gombatrágya - a gombatermesztő pincékből és gombaházakból kitermelt istállótrágya - is kitűnő szerves trágya; az elterjedt tévhiedelemmel ellentétben semmivel sem tartalmaz kevesebb tápanyagot, mint az érett istállótrágya; az elterjedt tévhiedelemmel ellentétben semmivel sem tartalmaz kevesebb tápanyagot, mint az érett istállótrágya;

61 Komposztálás szerves trágyák a tőzegelt fekáltrágyát úgy készítik, hogy az árnyékszékben összegyűlt emberi ürüléket tőzeggel keverik; a tőzegelt fekáltrágyát úgy készítik, hogy az árnyékszékben összegyűlt emberi ürüléket tőzeggel keverik; erre a célra havonta és személyenként 2 kg tőzeg szükséges; erre a célra havonta és személyenként 2 kg tőzeg szükséges; a tőzegelt fekál teljesen bűz- és fertőzésmentessé válik; könnyen villázható és szállítható; a tőzegelt fekál teljesen bűz- és fertőzésmentessé válik; könnyen villázható és szállítható;

62 Komposztálás szerves trágyák a kitermelt fekáltrágyát értékesítés és felhasználás előtt 2-3 hónapig még prizmában érlelni kell; nagy tápanyagtartalma miatt jóval kevesebb kell belőle, mint az istállótrágyából; a kitermelt fekáltrágyát értékesítés és felhasználás előtt 2-3 hónapig még prizmában érlelni kell; nagy tápanyagtartalma miatt jóval kevesebb kell belőle, mint az istállótrágyából; a baromfi- és galambtrágya igen heves hatású, ezért más szerves anyagokkal, például komposzttal, földdel, lombbal keverve célszerű felhasználni; a baromfi- és galambtrágya igen heves hatású, ezért más szerves anyagokkal, például komposzttal, földdel, lombbal keverve célszerű felhasználni; sertéstelepek közelében beszerezhető a tőzegelt sertéstrágya is, amely ugyancsak a heves trágyák közé tartozik; sertéstelepek közelében beszerezhető a tőzegelt sertéstrágya is, amely ugyancsak a heves trágyák közé tartozik;

63 Komposztálás szerves trágyák tápanyagokkal dúsított tőzeg az üdülőterületi belterületi - főként kisebb - gyümölcsöskertek kedvelt szerves trágyája; tápanyagokkal dúsított tőzeg az üdülőterületi belterületi - főként kisebb - gyümölcsöskertek kedvelt szerves trágyája; ez javítja a talaj fizikai szerkezetét és egyúttal táplálja is a fákat; nagy víztartó képessége miatt a talajok vízháztartását egyenletessé teszi; ez javítja a talaj fizikai szerkezetét és egyúttal táplálja is a fákat; nagy víztartó képessége miatt a talajok vízháztartását egyenletessé teszi; zöldtrágyázás valamilyen módjára nagyobb gyümölcsöskertekben kerülhet sor; azokban a kertekben, ahol a gyümölcsfák alatt gyep van, célszerű a gyepet gyakran kaszálni, és az így nyert füvet a fák tövében az ásott talajrészen felhalmozni; zöldtrágyázás valamilyen módjára nagyobb gyümölcsöskertekben kerülhet sor; azokban a kertekben, ahol a gyümölcsfák alatt gyep van, célszerű a gyepet gyakran kaszálni, és az így nyert füvet a fák tövében az ásott talajrészen felhalmozni;


Letölteni ppt "Komposztálás. Komposztálás bevezetés  a kerttel rendelkező háztartásokban évente több száz kilogramm szerves hulladék gyűlik össze;  a lekaszált fű,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések