Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hulladékkezelés kiegészítő anyagok. A megújuló energiaforrások Általános helyzet az EU-ban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hulladékkezelés kiegészítő anyagok. A megújuló energiaforrások Általános helyzet az EU-ban."— Előadás másolata:

1 Hulladékkezelés kiegészítő anyagok

2 A megújuló energiaforrások Általános helyzet az EU-ban

3 2001/77/EK irányelv: az EU-ban megújuló energiahordozóval előállított villamos energia 1997-es 12,9%-os részarányát 2010-re 21%-ra növelni (erősen differenciált arányok szerint) 2001/77/EK irányelv: az EU-ban megújuló energiahordozóval előállított villamos energia 1997-es 12,9%-os részarányát 2010-re 21%-ra növelni (erősen differenciált arányok szerint) Fehér Könyv ajánlása: a megújuló energiahordozóknál EU-beli 5,3%-os részarányát 2010-re 12%-ra növelni Fehér Könyv ajánlása: a megújuló energiahordozóknál EU-beli 5,3%-os részarányát 2010-re 12%-ra növelni 2003/30/EK irányelv a bio motorhajtóanyagokról 2003/30/EK irányelv a bio motorhajtóanyagokról Megújuló energiahordozóra vonatkozó EU irányelvek

4 Megújuló energiaforrások felhasználási arányai jelenleg Magyarországon Jelenleg a megújuló energiaforrások mintegy 3,6 %- kal részesednek az ország összes energia felhasználásából ennek: 85,0 % tűzifa és egyéb biomassza 10,0 % geotermia 3,2 % megújulóból termelt villamos energia 0,5 % biogáz és kommunális hulladék égetés 0,2 %napenergia 1,1 %egyéb ennek: 85,0 % tűzifa és egyéb biomassza 10,0 % geotermia 3,2 % megújulóból termelt villamos energia 0,5 % biogáz és kommunális hulladék égetés 0,2 %napenergia 1,1 %egyéb

5 Megújuló energiaforrások növelésének hazai korlátai o BIOMASSZA: a mezőgazdasági adottságok jók, hátráltató tényező, hogy még nincs agrárenergetikai program és rendezetlenek a magánerdők tulajdonviszonyai (FAGOSZ probléma); o BIOGÁZ: sok a szennyvíziszap és az állattartás révén adódó lehetőség, a szeméttelepi lehetőségek szelektív hulladékgyüjtés bevezetésével csökkennek;

6 Megújuló energiaforrások növelésének hazai korlátai o GEOTERMIA: só, visszasajtolás, helyi fogyasztó szükségessége; o SZÉL: tájvédelmi előirások, korlátozott a szél erőssége és időtartama, rendszerszabályozási kérdések; o VÍZ: Európa legkedvezőtlenebb országai között vagyunk; o NAP: alacsony a napsütéses óraszám, drága a berendezés áramtermeléshez, a napkollektor terjed;

7 Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia 2001/77/EK Irányelv Az Európai Parlament és Tanács szeptember 27- én fogadta el a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának támogatásáról; Az Európai Parlament és Tanács szeptember 27- én fogadta el a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának támogatásáról; Cél: a belső villamos energia piacon ösztönözze a megújuló energiaforrásoknak az energiatermeléshez való nagyobb mértékű hozzájárulását; Cél: a belső villamos energia piacon ösztönözze a megújuló energiaforrásoknak az energiatermeléshez való nagyobb mértékű hozzájárulását;

8 Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia 2001/77/EK Irányelv Megújuló villamos energia középtávú piaci részarányának országspecifikus növekedési rátáinak rögzítése, Megújuló villamos energia középtávú piaci részarányának országspecifikus növekedési rátáinak rögzítése, Az évi közösségi 12,9% átlagot, 2010-re 21%- ra kell növelni, Az évi közösségi 12,9% átlagot, 2010-re 21%- ra kell növelni, Magyarország a megújuló villamos energia arányát a jelenlegi 0,8 %-ról 2010-re 3,6%-ra emeli; Magyarország a megújuló villamos energia arányát a jelenlegi 0,8 %-ról 2010-re 3,6%-ra emeli;

9 Támogatási módszerek Kötelező átvétel Kötelező átvétel Minden megtermelt kWh átvételre kerül Minden megtermelt kWh átvételre kerül Támogatott ár Támogatott ár Általánosan használt támogatási forma (Magyarország is) Általánosan használt támogatási forma (Magyarország is) Forgalmazható Zöld Bizonyítvány Forgalmazható Zöld Bizonyítvány Egyesült Királyság, Svédország, Dánia, stb. Egyesült Királyság, Svédország, Dánia, stb.

10 Megújulóból megvalósult beruházások Szigetvár: 2 MW távfűtés biomassza 2200 t/év 23 TJ, Szigetvár: 2 MW távfűtés biomassza 2200 t/év 23 TJ, Mátészalka: 5 MW távfűtés biomassza 6000 t/év 62 TJ, Mátészalka: 5 MW távfűtés biomassza 6000 t/év 62 TJ, Körmend: 5 MW távfűtés biomassza 6000 t/év 63 TJ, Körmend: 5 MW távfűtés biomassza 6000 t/év 63 TJ, Szombathely: 7 MW távfűtés biomassza 8000 t/év 92 TJ, Szombathely: 7 MW távfűtés biomassza 8000 t/év 92 TJ, Papkeszi: 5 MW ipari hő biomassza t/év 120 TJ; Papkeszi: 5 MW ipari hő biomassza t/év 120 TJ;

11 Megújulóból megvalósult beruházások Nyírbátor: 1,6 MW hő- és villamos energia termelés biogáz 7,5 GWh Nyírbátor: 1,6 MW hő- és villamos energia termelés biogáz 7,5 GWh Kulcs és Inota: az első 2 szélerőmű (600 és 250 kW ) Kulcs és Inota: az első 2 szélerőmű (600 és 250 kW ) Mosonszolnok: 2 db 600 kW szélturbina ~ 2,0 GWh Mosonszolnok: 2 db 600 kW szélturbina ~ 2,0 GWh Mosonmagyaróvár: 2db 600 kW szélturbina ~ 2,0 GWh Mosonmagyaróvár: 2db 600 kW szélturbina ~ 2,0 GWh

12 Tervezett és megvalósult beruházások megújulóból Hő- és villamos energia termelés biomassza alapon: Balassagyarmat: 2 M 12e t/év 140 TJ 16 GWh, Balassagyarmat: 2 M 12e t/év 140 TJ 16 GWh, Szentendre: 9 MW + 1,4 MW 20e t/év 220 TJ 8 GWh, Szentendre: 9 MW + 1,4 MW 20e t/év 220 TJ 8 GWh, Erőművi áramtermelés * Erőművi áramtermelés * Ajkai erőmű biomassza 30 MW 210 et/év 2,6 PJ 178 GWh Ajkai erőmű biomassza 30 MW 210 et/év 2,6 PJ 178 GWh

13 Tervezett és megvalósult beruházások megújulóból AES Borsodi biomassza: 40 MW 280 et/év 3,4 PJ 270 GWh, AES Borsodi biomassza: 40 MW 280 et/év 3,4 PJ 270 GWh, AES Tiszapalkonya: vegyes tüzelés 145 et/év 65 GWh, AES Tiszapalkonya: vegyes tüzelés 145 et/év 65 GWh, Pécsi erőmű: biomassza 49,9 MW 380 et/év 4,6 PJ 360 GWh, Pécsi erőmű: biomassza 49,9 MW 380 et/év 4,6 PJ 360 GWh, Szélturbina farmok MW GWh/év, Szélturbina farmok MW GWh/év, A környezetvédelmi hatóság eddig 300 torony építésére adott elvi létesítési engedélyt az ország területére. A környezetvédelmi hatóság eddig 300 torony építésére adott elvi létesítési engedélyt az ország területére. * : az erőművi beépített teljesítmény, éves biomassza felhasználás (Pécs kivételével), valamint a várható áramtermelés (szintén Pécs kivételével) MEH adatok

14 Megújulóból termelt villamos energia teljesíthetősége A évi várható villamos energia felhasználás 3,6 %-a 1620 GWh, ami elérhető a következő forrásokból A évi várható villamos energia felhasználás 3,6 %-a 1620 GWh, ami elérhető a következő forrásokból 2003 * * 2010 vízenergia GWh vízenergia GWh geotermia GWh geotermia GWh szélenergia 3,7 130 GWh szélenergia 3,7 130 GWh biogáz termelés 0 77 GWh biogáz termelés 0 77 GWh (válogatott) hulladék égetés GWh (válogatott) hulladék égetés GWh szilárd biomassza GWh szilárd biomassza GWh A teljesíthetőséghez szükséges beruházási igény 56 Mrd Ft * : Forrás: MEH

15 Energetikai növénytermesztés 1. Biomassza alapú energia felhasználás növelésével lehetséges a megújuló energiaforrások hasznosításának jelentős növelése és az EU megújulóból termelt villamos energia előírásának teljesítése. Biomassza alapú energia felhasználás növelésével lehetséges a megújuló energiaforrások hasznosításának jelentős növelése és az EU megújulóból termelt villamos energia előírásának teljesítése. Fajtái: fás szárú, különböző vágásfordulójú ültetvények telepítése (nemesnyár, fűz, akác, éger, gyertyán, stb.), fás szárú, különböző vágásfordulójú ültetvények telepítése (nemesnyár, fűz, akác, éger, gyertyán, stb.), száraz biomassza szántóföldi termesztésből (energiafüvek, nádféleségek), száraz biomassza szántóföldi termesztésből (energiafüvek, nádféleségek), olajos magvú növények (repce, napraforgó) vetése, olajos magvú növények (repce, napraforgó) vetése, etanol előállítására alkalmas növények (kukorica, burgonya) ültetése etanol előállítására alkalmas növények (kukorica, burgonya) ültetése

16 Energetikai növénytermesztés 2. Környezeti hatások: Környezeti hatások: csökkennek a felhasználáskori környezetszennyez-anyag kibocsátások csökkennek a felhasználáskori környezetszennyez-anyag kibocsátások mérséklődnek az eróziós károk mérséklődnek az eróziós károk rekultiválandó területek (zagytér, meddőhányó) körzetében javuló egészségvédelmi hatások (csökken az allergia, asztma, bőrpanasz), javul a por és CO2 megkötés rekultiválandó területek (zagytér, meddőhányó) körzetében javuló egészségvédelmi hatások (csökken az allergia, asztma, bőrpanasz), javul a por és CO2 megkötés Szociális hatások: Szociális hatások: javul a lokális ellátásbiztonság az energiahordozók területén javul a lokális ellátásbiztonság az energiahordozók területén a föld nem marad parlagon, a meglévő munkagépek hasznosulnak a föld nem marad parlagon, a meglévő munkagépek hasznosulnak munkanélküliség csökken, javul az életkörülmény és létbiztonság munkanélküliség csökken, javul az életkörülmény és létbiztonság

17 A biomassza felhasználás bővítésével kapcsolatos feladatok El kell indítani a mezőgazdasági területekre telepíthető fás és lágyszárú energia növények telepítésével együtt a kis- és középvállalkozási, és/vagy közmunka alapon működő erdő-, út menti és elhagyott, gondozatlan területek tisztítási munkálatait, El kell indítani a mezőgazdasági területekre telepíthető fás és lágyszárú energia növények telepítésével együtt a kis- és középvállalkozási, és/vagy közmunka alapon működő erdő-, út menti és elhagyott, gondozatlan területek tisztítási munkálatait, valamint az úgynevezett „öregfa” begyűjtési programot.

18 A biomassza felhasználás bővítésével kapcsolatos feladatok Jelentős előrelépési lehetőség lenne a hulladék gazdálkodás területén, a hulladék EU előírások szerinti válogatott kezelése és különböző technológiákkal (pirolízis, égetés, gázosítás) való hasznosítása, Jelentős előrelépési lehetőség lenne a hulladék gazdálkodás területén, a hulladék EU előírások szerinti válogatott kezelése és különböző technológiákkal (pirolízis, égetés, gázosítás) való hasznosítása, valamint a szennyvízkezelés és hígtrágya biogáz-termelésen alapuló ártalmatlanítása. valamint a szennyvízkezelés és hígtrágya biogáz-termelésen alapuló ártalmatlanítása.

19 Bio motorhajtóanyag tervek Magyarországon a 2233/2004(IX.22.) Korm hat. alapján Bio-motorhajtóanyagok:  2005-re a Magyarországon forgalmazott üzemanyagok energiatartalomra vetített részarányára vonatkoztatva el kell, hogy érje 0,4-0,6%-ot;  december 31-ig a jövedéki adó visszatérítés érvényben marad;  2010-re a forgalmazott üzemanyagokban a bio- üzemanyagok energiatartalomra vetített részaránya el kell, hogy érje a 2%-ot ;  A MOL Rt kiírta az etanol vásárlási tenderét

20 LÁGYSZÁRÚ NÖVÉNYEK ENERGETIKAI CÉLÚ TERMESZTÉSE

21 Lágyszárú energianövények Egynyári növények: l Olajnövények (káposztarepce, napraforgó), l Rostnövények (pl. kender), l Gabonafélék (pl. tritikálé); Évelő növények: l Fűfélék l „Szarvasi-1” energiafű /Magas tarackbúza/, l Zöld pántlikafű, l Kínai nád /Michantus ssp./

22 A lágyszárú energianövények hasznosításának formái Szilárd energiahordozó: Természetes állapotban, illetve megfelelő előkészítést követően /aprítás, tömörítés, stb./; Folyékony energiahordozó: - Növényi olajok és származékaik, - Alkoholok, etanol előállítása; Gáz előállítása: - Biogáz, - Generátorgáz, szintézisgáz előállítása;

23 A biomassza megjelenési formák versenyképességét befolyásoló tényezők l Ökológiai kompatibilitás mértéke, l Az alapanyag termelésének, valamint a felhasználásával előállított egységnyi energia költsége, l A biomassza minősége, l Ipari hasznosításának formái, azok gazdasági hatásai,

24 l Milyen alternatívákat nyújt a vidékfejlesztés problémakörének megoldásához, l Milyen exportpiaci lehetőségekkel rendelkezik, l Milyen hatással van a mezőgazdaság fenntartható fejlődésére, l Milyen hatással van a természet és a környezet védelmére. A biomassza megjelenési formák versenyképességét befolyásoló tényezők

25 A „Szarvasi-1” energiafű fontosabb agronómiai tulajdonságai l Szárazság-, só- és fagytűrése kiváló, jól tolerálja a szélsőséges termőhelyi adottságokat, l Hosszú élettartamú, egyhelyben évig is termeszthető, l A telepítés költsége %-a az energiaerdőének, l Újrahasznosítása évenként történik,

26 A “Szarvasi-1” energiafű fontosabb agronómiai tulajdonságai l Termesztésével hazai előállítású energiaforrásokhoz jutunk, l Termesztésével új mezőgazdasági főtermék /energetikai - papíripari alapanyag, ipari rostanyag/ jelenhet meg. l Az iparilag elmaradott térségekben új iparágak létesülhetnek, l Előnyösen változhat a vidék kultúrértéke.

27 A fűtési költség és az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke különböző energiahordozók esetében

28 Szélenergia

29 Az energiafű hasznosításának területei l Energetikai felhasználás, l Papíripari felhasználás, l Ipari rostanyagként történő hasznosítás, l Építőipari felhasználás, l Takarmányozási célú hasznosítás, l Biológiai talajvédelem, talajjavítás;

30 Bevezetés - aktualitás megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik; használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel; használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel;

31 Bevezetés - aktualitás szélenergia kihasználás meteorológiai és műszaki probléma; szélenergia kihasználás meteorológiai és műszaki probléma; A gazdasági- és technológiai fejlődés egyre több energiát, erőforrást igényel. A gazdasági- és technológiai fejlődés egyre több energiát, erőforrást igényel. A villamos energia folyamatos drágulása. A villamos energia folyamatos drágulása. A szélerőmű nem csak környezetbarát technológia, de elősegíti a kisrégiók önellátását, energia szempontú függőségmentességét. A szélerőmű nem csak környezetbarát technológia, de elősegíti a kisrégiók önellátását, energia szempontú függőségmentességét. A szél megőrzi az értékes fosszilis tüzelőanyagokat olyan szektorokban, mint a szállítás és a petrolkémia; A szél megőrzi az értékes fosszilis tüzelőanyagokat olyan szektorokban, mint a szállítás és a petrolkémia;

32 Bevezetés - aktualitás szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban; szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban; 2006-ban a szélerőt felhasználó generátorok megawatt energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának 1%-a; 2006-ban a szélerőt felhasználó generátorok megawatt energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának 1%-a; szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá; szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá; szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmokon; szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmokon;

33 Bevezetés - gazdaságosság/energia utóbbi években jelentősen csökkent a szélenergia előállításának ára és ma már olcsóbb, mint a fűtőanyag által termelt áram; utóbbi években jelentősen csökkent a szélenergia előállításának ára és ma már olcsóbb, mint a fűtőanyag által termelt áram; 2004 óta a szélerő a legolcsóbb energiatermelő, ben előállítása egyötödébe került az 1990-es évek vége költségeinek, és ez a trend a gazdaságos nagy turbinák tömegtermelésével várhatóan folytatódik; 2004 óta a szélerő a legolcsóbb energiatermelő, ben előállítása egyötödébe került az 1990-es évek vége költségeinek, és ez a trend a gazdaságos nagy turbinák tömegtermelésével várhatóan folytatódik; Nap Földet elérő energiájának 1-3%-a alakul szélenergiává; Nap Földet elérő energiájának 1-3%-a alakul szélenergiává; szélenergia jó része nagy magasságokban található, ahol a szél folyamatos sebessége meghaladhatja a 160 kilométer per órát. A súrlódáson keresztül a szélenergia szétoszlik a Föld atmoszférájában és felszínén; szélenergia jó része nagy magasságokban található, ahol a szél folyamatos sebessége meghaladhatja a 160 kilométer per órát. A súrlódáson keresztül a szélenergia szétoszlik a Föld atmoszférájában és felszínén;

34 A szélenergia aktualitása I. Alkalmazásával csökkenne a károsanyag- kibocsátása, és az üvegházhatást kiváltó gázkiáramlás. Alkalmazásával csökkenne a károsanyag- kibocsátása, és az üvegházhatást kiváltó gázkiáramlás. Hazánk függetlenebbé válhatna az energia egy részét biztosító környező országoktól. Hazánk függetlenebbé válhatna az energia egy részét biztosító környező országoktól. Európai Unióhoz történő csatlakozással Magyarország vállalta, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia 0,8 %-os arányát 2010-ig 3,6%-ra emeli. Európai Unióhoz történő csatlakozással Magyarország vállalta, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia 0,8 %-os arányát 2010-ig 3,6%-ra emeli.

35 Európai Uniós elvárások a megújuló energiaforrások tekintetében, a szélenergia jelentősége Kyotóban a Klímaváltozási Keretegyezményben vállalt szén-dioxid egyenérték csökkentés szükségessé teszi a megújuló energiaforrások hasznosításának növelését. Kyotóban a Klímaváltozási Keretegyezményben vállalt szén-dioxid egyenérték csökkentés szükségessé teszi a megújuló energiaforrások hasznosításának növelését. Célul tűzte még ki az Európai Unió - és Magyarország is - az energiaimport csökkentését. Célul tűzte még ki az Európai Unió - és Magyarország is - az energiaimport csökkentését. Magyarország vállalta, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia arányát 2010-ig 3,6%-ra emeli. Magyarország vállalta, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia arányát 2010-ig 3,6%-ra emeli. Jelenleg a megújuló energiaforrások az áramtermelés 4-5 százalékát adják, ezen belül a szélenergia a biomassza mögé a második helyre ugrott fel, a harmadik helyre szorítva a vízerőműveket. Jelenleg a megújuló energiaforrások az áramtermelés 4-5 százalékát adják, ezen belül a szélenergia a biomassza mögé a második helyre ugrott fel, a harmadik helyre szorítva a vízerőműveket.

36 A szélerő-hasznosítás története, hagyományai Magyarországon Elterjedésük a 17. sz-ban vált általánossá; Elterjedésük a 17. sz-ban vált általánossá; Az 1890-es évekig sok ezer szélmalom épült és működött Európában is, ez időtájt 712 szélmalom volt Magyarországon. Legtöbb szélmalmot között építették; Az 1890-es évekig sok ezer szélmalom épült és működött Európában is, ez időtájt 712 szélmalom volt Magyarországon. Legtöbb szélmalmot között építették; A 19. század második felében megjelentek a gőzmalmok, amelyek olcsóbban, nagyobb kapacitással és kiszámíthatóan vállalták a munkát. A szélmalmok legtöbbje ettől kezdődően pusztult el. A 19. század második felében megjelentek a gőzmalmok, amelyek olcsóbban, nagyobb kapacitással és kiszámíthatóan vállalták a munkát. A szélmalmok legtöbbje ettől kezdődően pusztult el. A 20. század második felében – az olajár ingadozásának függvényében – váltakozó intenzitással folytak kutatások és fejlesztések a szélenergia-hasznosítás területén. A 20. század második felében – az olajár ingadozásának függvényében – váltakozó intenzitással folytak kutatások és fejlesztések a szélenergia-hasznosítás területén. a dán stílus vált uralkodóvá az egész világon. a dán stílus vált uralkodóvá az egész világon.

37 Szélerőművek telepítése Magyarországon I. Bármely szélerőmű telepítés első fázisa a hely kijelölése. Bármely szélerőmű telepítés első fázisa a hely kijelölése. Energetikai szempontból azok a helyszínek ígéretesek, ahol a telepítés tervezett magasságában a várható évi átlagos szélsebesség 6 m/s. Energetikai szempontból azok a helyszínek ígéretesek, ahol a telepítés tervezett magasságában a várható évi átlagos szélsebesség 6 m/s. 75 méter magasságban hazánk területének 43%-a eléri a gazdaságilag megfontolható 5,5 m/s éves átlagos szélsebességet. 75 méter magasságban hazánk területének 43%-a eléri a gazdaságilag megfontolható 5,5 m/s éves átlagos szélsebességet.

38 Szélerőmű Kulcson 2001 tavaszán felépült Magyarország első áramszolgáltatói hálózatba integrált szélerőműve Budapesttől 59 km-re délre; 2001 tavaszán felépült Magyarország első áramszolgáltatói hálózatba integrált szélerőműve Budapesttől 59 km-re délre; beruházást a Gazdasági Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium támogatta; beruházást a Gazdasági Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium támogatta; 600 kW névleges elektromos teljesítményű szélerőművet Stelczer Balázs vezetésével az EMSZET Első Magyar Szélerőmű Kft valósította meg; 600 kW névleges elektromos teljesítményű szélerőművet Stelczer Balázs vezetésével az EMSZET Első Magyar Szélerőmű Kft valósította meg; megtermelt villamos energiát a DÉDÁSZ középfeszültségű (20 kV-os) hálózata veszi át; megtermelt villamos energiát a DÉDÁSZ középfeszültségű (20 kV-os) hálózata veszi át;

39 Szélerőmű Kulcson helyszínanalízist és a szélből kinyerhető energiaszámítást a Szent István Egyetemen működő Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület végezte; helyszínanalízist és a szélből kinyerhető energiaszámítást a Szent István Egyetemen működő Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület végezte; zaj és kopás tekintetében a versenytársakat megelőzik. Ebből a típusú erőműből 3000 db- ot telepítettek már világszerte; zaj és kopás tekintetében a versenytársakat megelőzik. Ebből a típusú erőműből 3000 db- ot telepítettek már világszerte; a konkurens generátorokat csendesebb, a konkurens generátorokat csendesebb, nagyobb széltartományban is működőképes rendszerrel előzi meg. A villamos energiatermelés 2,5 m/s-nál indul és biztonsági okokból 25 m/s-nál áll le A villamos energiatermelés 2,5 m/s-nál indul és biztonsági okokból 25 m/s-nál áll le

40 Szélerőmű Kulcson gépházat egy 65 magas kúpos acélszerkezetű toronyra szerelték, a gépház a szélirány változásának megfelelően egy fogaskoszorún automatikusan az optimális állásba fordul. gépházat egy 65 magas kúpos acélszerkezetű toronyra szerelték, a gépház a szélirány változásának megfelelően egy fogaskoszorún automatikusan az optimális állásba fordul. A termelt energiát földkábelen szállítják el; A termelt energiát földkábelen szállítják el; madarakra gyakorlatilag semmilyen hatással nincs, sőt a ragadozó madarak előszeretettel használják megfigyelőhelyül; madarakra gyakorlatilag semmilyen hatással nincs, sőt a ragadozó madarak előszeretettel használják megfigyelőhelyül; érkező szél megforgatja a 44 m átmérőjű, háromszárnyú lapátkereket, mely közvetlen kapcsolatban van azzal a 600 kW-os sokpólusú gyűrűs szinkrongenerátorral, amely váltakozó áramot állít elő; érkező szél megforgatja a 44 m átmérőjű, háromszárnyú lapátkereket, mely közvetlen kapcsolatban van azzal a 600 kW-os sokpólusú gyűrűs szinkrongenerátorral, amely váltakozó áramot állít elő;

41 Szélerőmű Kulcson ENERCON E-40 típusú 600 kW névleges teljesítményű, nyomatékváltó nélküli szélerőmű. ENERCON E-40 típusú 600 kW névleges teljesítményű, nyomatékváltó nélküli szélerőmű. A szélerőmű kúpos acéltornya 65 m magas, rotorja 3 tollú, változtatható lapátszög állású, A szélerőmű kúpos acéltornya 65 m magas, rotorja 3 tollú, változtatható lapátszög állású, a lapátok anyaga epoxigyanta, beépített villámhárítóval és jégmentesítő fűtéssel, átmérője 44 m. a lapátok anyaga epoxigyanta, beépített villámhárítóval és jégmentesítő fűtéssel, átmérője 44 m. A lapátkerekek forgásának iránya az óra járásával megegyező, fordulatszáma fordulat/perc; A lapátkerekek forgásának iránya az óra járásával megegyező, fordulatszáma fordulat/perc; szélerőmű egy éves működése során kWh villamos energiát állított elő, amely kb.: 750 család éves energiaigényét fedezi szélerőmű egy éves működése során kWh villamos energiát állított elő, amely kb.: 750 család éves energiaigényét fedezi

42 Szélerőmű Kulcson villámcsapás védelem; villámcsapás védelem; E-40 rotorlapát elülső és hátsó éle alumínium elemekkel van felszerelve; E-40 rotorlapát elülső és hátsó éle alumínium elemekkel van felszerelve; torony lábába beépített villám számlálók torony lábába beépített villám számlálók összesen 628 becsapást regisztráltak;

43 Európa és Magyarország szélenergia termelése a világ - szélenergia-termelését Németország vezeti: tavaly megawattot állított elő belőle, és itt már az összes áramfelhasználás öt százalékát a szél fedezi; a világ - szélenergia-termelését Németország vezeti: tavaly megawattot állított elő belőle, és itt már az összes áramfelhasználás öt százalékát a szél fedezi; Spanyolország követte megawattal. Európában mindenki más jelentősen le van maradva ezen a téren a két listavezető mögött. Spanyolország követte megawattal. Európában mindenki más jelentősen le van maradva ezen a téren a két listavezető mögött. (Dánia 3122 megawatt; Olaszország 1717; Nagy- Britannia 1353; Hollandia 1219; Portugália 1022; Ausztria 819 (2005); (Dánia 3122 megawatt; Olaszország 1717; Nagy- Britannia 1353; Hollandia 1219; Portugália 1022; Ausztria 819 (2005);

44 Európa és Magyarország szélenergia termelése Szlovéniában a 2006-os év végéig egyáltalán nem épültek szélerőművek. Szlovéniában a 2006-os év végéig egyáltalán nem épültek szélerőművek. Romániában 3 megawatt, Szlovákiában 5, Svájcban 11,6, Horvátországban 17,2, Bulgáriában 32, Csehországban 50, Törökországban 51, Litvániában pedig 55,5 megawatt, Romániában 3 megawatt, Szlovákiában 5, Svájcban 11,6, Horvátországban 17,2, Bulgáriában 32, Csehországban 50, Törökországban 51, Litvániában pedig 55,5 megawatt, Magyarországon 61 megawatt kapacitást tartottak számon; Magyarországon 61 megawatt kapacitást tartottak számon; régió országai közül azonban Ausztria 965 megawattal, Lengyelország 153-mal, Ukrajna 85,5 megawattal előzi meg Magyarországot; régió országai közül azonban Ausztria 965 megawattal, Lengyelország 153-mal, Ukrajna 85,5 megawattal előzi meg Magyarországot; a következő másfél évre a nagy áramszolgáltató vállalatok 1687 megawatt új kapacitás létesítését szeretnék, a legtöbbet az ÉDÁSZ, a folyamatot azonban szabályozási viták nehezítik; a következő másfél évre a nagy áramszolgáltató vállalatok 1687 megawatt új kapacitás létesítését szeretnék, a legtöbbet az ÉDÁSZ, a folyamatot azonban szabályozási viták nehezítik;

45 Összegzés A szélenergia környezeti szempontból kiemelkedő fontosságú. A szélenergia környezeti szempontból kiemelkedő fontosságú. A szélenergia elterjedésének nem műszaki, hanem adminisztratív és politikai gátjai vannak. A szélenergia elterjedésének nem műszaki, hanem adminisztratív és politikai gátjai vannak. Az elmúlt évben Magyarországon megháromszorozódott a szélerőművek teljesítménye, így év végére összesen 39 db szélerőmű üzemelt 60,875 MW teljesítménnyel. Az elmúlt évben Magyarországon megháromszorozódott a szélerőművek teljesítménye, így év végére összesen 39 db szélerőmű üzemelt 60,875 MW teljesítménnyel. Hazánkban a szélenergia felhasználás növelésének legfőbb korlátja, hogy kevesen vannak akik a megújuló energiák iránt elkötelezettek. Hazánkban a szélenergia felhasználás növelésének legfőbb korlátja, hogy kevesen vannak akik a megújuló energiák iránt elkötelezettek.

46 Természetvédelem Hulladéktechnológus záróvizsgához

47 A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. Természetvédelem fogalma: Természetvédelem fogalma: A természetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja a természet élő és élettelen védendő értékeinek feltárása és védetté nyilvánítása, valamint a védett természeti értékek szakszerű fenntartása, kezelése, megőrzése és megismertetése.

48 A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. Természetvédelem feladatai: Természetvédelem feladatai: a természeti értékek számbavétele és védetté nyilvánítása a természeti értékek számbavétele és védetté nyilvánítása a természeti és kulturális értékek természetes vagy a védetté nyilvánításkor fennálló állapotban való fenntartása és megóvása a természeti és kulturális értékek természetes vagy a védetté nyilvánításkor fennálló állapotban való fenntartása és megóvása biodiverzitás fenntartása biodiverzitás fenntartása társadalom természetkímélő magatartásának kialakítása társadalom természetkímélő magatartásának kialakítása felüdülés (rekreáció), esztétikai élmények nyújtása felüdülés (rekreáció), esztétikai élmények nyújtása

49 A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. a környezetvédelem azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek az emberi léthez szükséges egészséges környezet fenntartását szolgálják a környezetvédelem azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek az emberi léthez szükséges egészséges környezet fenntartását szolgálják olyan részterületei is vannak, amelynek nincs természetvédelmi megfelelője, ilyenek a csendvédelem és a levegő védelme olyan részterületei is vannak, amelynek nincs természetvédelmi megfelelője, ilyenek a csendvédelem és a levegő védelme a természetvédelem kiterjed a természet egészére, az ember természeti környezetére, és csak ilyen értelemben része a környezetvédelemnek a természetvédelem kiterjed a természet egészére, az ember természeti környezetére, és csak ilyen értelemben része a környezetvédelemnek a környezetvédelem és a természetvédelem két egymást kiegészítő, egymásnak alá nem rendelhető terület a környezetvédelem és a természetvédelem két egymást kiegészítő, egymásnak alá nem rendelhető terület

50 Természetvédelmi alapfogalmak. A természetvédelem két alapvető formája: jogi (de jure) és tényleges (de facto) A természetvédelem két alapvető formája: jogi (de jure) és tényleges (de facto) A tényleges természetvédelmen belül a természetvédelmi szemlélet és az ebből fakadó gyakorlat szerint megkülönböztethetünk aktív és passzív természetvédelmet A tényleges természetvédelmen belül a természetvédelmi szemlélet és az ebből fakadó gyakorlat szerint megkülönböztethetünk aktív és passzív természetvédelmet aktív természetvédelem a védelem alá vont terület, objektum megóvása és fenntartása érdekében a jogi védelmen túl gondoskodik a védelemről, őrzésről, és kezeléssel biztosítja annak fennmaradását

51 Természetvédelmi alapfogalmak. A természetvédelem tárgyai: A természetvédelem tárgyai: különböző földtani alakzatok és képződmények különböző földtani alakzatok és képződmények a víz különböző megjelenési formái a víz különböző megjelenési formái ritka, vagy egy adott területen ritka és tudományos értékű növények és növénytársulások ritka, vagy egy adott területen ritka és tudományos értékű növények és növénytársulások ritka, vagy kipusztulással fenyegetett vadon tenyésző állatfajok, kiveszőben lévő domesztikált állatfajok ritka, vagy kipusztulással fenyegetett vadon tenyésző állatfajok, kiveszőben lévő domesztikált állatfajok műemlékek természeti környezete műemlékek természeti környezete

52 Természetvédelmi alapfogalmak. A természetvédelem tárgyai: A természetvédelem tárgyai: jellegzetes, szép tájképi megjelenésű, kedvező tulajdonságokkal rendelkező tájak, tájrészletek jellegzetes, szép tájképi megjelenésű, kedvező tulajdonságokkal rendelkező tájak, tájrészletek ősállat-, ősember-, ősrégészeti lelőhelyek természeti környezete ősállat-, ősember-, ősrégészeti lelőhelyek természeti környezete történelmi és kultúrtörténeti emlékhelyek és azok természeti környezete történelmi és kultúrtörténeti emlékhelyek és azok természeti környezete eltűnőben levő életformák és gazdálkodási módok fenntartására szolgáló területek eltűnőben levő életformák és gazdálkodási módok fenntartására szolgáló területek a génkészletek megőrzésére szolgáló területek a génkészletek megőrzésére szolgáló területek

53 Tájvédelmi körzetek. Tájvédelmi körzet: Olyan táj vagy tájrészlet, amelyet kedvező természeti adottságainak, tájképi jellegzetességeinek, valamint természeti és kultúrtörténeti értékeinek meg-óvása és fennmaradása érdekében a környezetvédelmi miniszter tájvédelmi körzetnek kijelöl és védetté nyilvánít. Tájvédelmi körzet: Olyan táj vagy tájrészlet, amelyet kedvező természeti adottságainak, tájképi jellegzetességeinek, valamint természeti és kultúrtörténeti értékeinek meg-óvása és fennmaradása érdekében a környezetvédelmi miniszter tájvédelmi körzetnek kijelöl és védetté nyilvánít. fenntartása állami feladat, 2 övezete van fenntartása állami feladat, 2 övezete van

54 Tájvédelmi körzetek. Hazánkban tájvédelmi körzetként elsőként 1952-ben a Tihanyi-félszigetet nyilvánították védetté, mely most a Balaton-felvidéki NP része. Hazánkban tájvédelmi körzetként elsőként 1952-ben a Tihanyi-félszigetet nyilvánították védetté, mely most a Balaton-felvidéki NP része. A legtöbb nemzeti parkunk is részben vagy egészben elsőként tájvédelmi körzetként lett védetté nyilvánítva. A legtöbb nemzeti parkunk is részben vagy egészben elsőként tájvédelmi körzetként lett védetté nyilvánítva. Tájvédelmi körzetek egy részét a már kialakított nemzeti parkok törzsterületévé nyilvánították.

55 Tájvédelmi körzetek. Védettség oka Többségüket elsősorban élővilág, élőhely és tájképi értékek megőrzésére nyilvánították védetté. Többségüket elsősorban élővilág, élőhely és tájképi értékek megőrzésére nyilvánították védetté. néhánynál más jelleg dominál:   a Sághegyi TK a vulkáni jelenségek tárházát mutatja be egy felhagyott kőbánya maradványain  a Hollókői TK elsősorban kulturális értékeket őriz  a Szentgyörgyvölgyi TK védetté nyilvánításában elsődleges szerepe volt az ún. hagyományos erdőművelés megőrzésére törekvésnek  a Lázbérci TK létrehozását főleg a Kazincbarcika térségének vízellátására mesterségesen kialakított víztározó vízbázisának védelme indokolta

56 A zaj hulladéktechnológus záróvizsgához

57 Miért volt szükség az Unió 2003/10/EK irányelvének bevezetésére? A WHO felmérése szerint a munkahelyi zaj hatására létrejött halláskárosodás a leggyakoribb munkahelyi egészségkárosodás. Az európai munkavállalók egyharmada magas zajexpozíciónak van kitéve. A már bekövetkezett halláskárosodás visszafordíthatatlan, ezért van óriási jelentősége a megelőzésnek.

58 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről A rendelet előírásait szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell, amikor a munkavégzés során a munkavállalók zajból származó kockázatnak ténylegesen vagy vélhetően ki vannak téve.

59 HATÁRÉRTÉKEK zajexpozíciós határértékek 87 dB (A) zajexpozíciós határértékek 87 dB (A) illetve 140 dB (C) illetve 140 dB (C) felső beavatkozási határértékek felső beavatkozási határértékek 85 dB (A) 85 dB (A) 137 dB (C) 137 dB (C) alsó beavatkozási határértékek alsó beavatkozási határértékek 80 dB (A) 80 dB (A) 135 dB (C) 135 dB (C) A beavatkozási határértékek alkalmazása esetén az egyéni hallásvédő eszköz hatását nem kell figyelembe venni.

60 Mikor kell zajmérést végezni? új munkahely létesítése, illetve új munkaeszköz beüzemelése esetén új munkahely létesítése, illetve új munkaeszköz beüzemelése esetén munkahely, munkaeszköz átalakítása munkahely, munkaeszköz átalakítása munkakör kialakításakor munkakör kialakításakor munkavállalót érő zajexpozíció meghatározásakor munkavállalót érő zajexpozíció meghatározásakor

61 Kockázatértékelés során kiemelten figyelembe veendő zajterhelés szintje, jellege, időtartama, impulzív jellege zajterhelés szintje, jellege, időtartama, impulzív jellege zajexpozíciós határértékek, beavatkozási határértékek zajexpozíciós határértékek, beavatkozási határértékek sérülékeny kockázati csoportok sérülékeny kockázati csoportok ototoxikus anyagok, rezgés kölcsönhatásából eredő kockázatok ototoxikus anyagok, rezgés kölcsönhatásából eredő kockázatok gyártói információk gyártói információk zajcsökkentési lehetőségek zajcsökkentési lehetőségek munkaidőn túli zajexpozíció munkaidőn túli zajexpozíció egészségügytől kapott információk egészségügytől kapott információk hallásvédő eszközzel történő ellátottság hallásvédő eszközzel történő ellátottság

62 Zajcsökkentési lehetőségek kisebb zajterheléssel járó munkamódszerek bevezetése kisebb zajterheléssel járó munkamódszerek bevezetése munkaeszközök helyes kiválasztása munkaeszközök helyes kiválasztása munkahely megtervezése munkahely megtervezése munkavállalók tájékoztatása, oktatása munkavállalók tájékoztatása, oktatása műszaki zajcsökkentés műszaki zajcsökkentés lég és szerkezeti zajok csökkentése lég és szerkezeti zajok csökkentése karbantartás karbantartás munkaszervezési intézkedések munkaszervezési intézkedések

63 A munkavállalót érő zajexpozíció nem haladhatja meg a zajexpozíciós határértékeket. A zajexpozícióból származó kockázatokat elsődlegesen a zajforrásnál kell kiküszöbölni, illetve a lehető legkisebb szintre csökkenteni. Amennyiben a zajexpozícióból eredő kockázatot más intézkedéssel nem lehet megelőzni, akkor a munkavállalót egyéni védőeszközzel kell ellátni.

64 Amennyiben a munka jellegéből adódóan az egyéni hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos Tisztifőorvosi Hivatal engedélyezheti az egyéni hallásvédő eszköz használatától való eltérést.

65 Hulladéktechnológus záróvizsga tétel kiegészítések

66 Élelmiszeripari hulladékok jellemzése Mezőgazdasági- és élelmiszeripari hulladék: Mezőgazdasági- és élelmiszeripari hulladék: 85% növényi maradványok, trágya (közel 100%-át visszaforgatják) 85% növényi maradványok, trágya (közel 100%-át visszaforgatják) 15% élelmiszeripari hulladék 15% élelmiszeripari hulladék

67 Élelmiszeripari hulladékok jellemzése a talajba közvetlenül vissza nem forgatható hulladék kezelésére komposztáló, biogáz-előállító és felhasználó, illetve bioenergia hasznosító létesítményeket kell kialakítani. a talajba közvetlenül vissza nem forgatható hulladék kezelésére komposztáló, biogáz-előállító és felhasználó, illetve bioenergia hasznosító létesítményeket kell kialakítani. E létesítményekben kell megoldani az élelmiszeripari hulladék kezelését is. Ezzel párhuzamosan be kell zárni és szükség esetén fel kell számolni a dögkutakat E létesítményekben kell megoldani az élelmiszeripari hulladék kezelését is. Ezzel párhuzamosan be kell zárni és szükség esetén fel kell számolni a dögkutakat

68 Élelmiszeripari hulladékok jellemzése A biogáz előállítására legáltalánosabban használt nyersanyagok A biogáz előállítására legáltalánosabban használt nyersanyagok - trágya és hígtrágya - tejsavó - vágóhídi hulladék (3.oszt. és bendő-, béltartalom, vér) - konzervipari hulladékok - növénytermesztési zöldhulladékok - éttermi hulladékok (ételmaradék, használt zsiradékok) - élelmiszeripari hulladékok - szennyvíziszap - trágya és hígtrágya - tejsavó - vágóhídi hulladék (3.oszt. és bendő-, béltartalom, vér) - konzervipari hulladékok - növénytermesztési zöldhulladékok - éttermi hulladékok (ételmaradék, használt zsiradékok) - élelmiszeripari hulladékok - szennyvíziszap

69 Élelmiszeripari hulladékok jellemzése Az élelmiszeripar feladata: emberi fogyasztásra alkalmas termékek előállítása. Az élelmiszeripar feladata: emberi fogyasztásra alkalmas termékek előállítása. A fő termék mellett gyakran keletkezik emberi fogyasztásra alkalmatlan melléktermék. Ezek egy része hasznosítható. A fő termék mellett gyakran keletkezik emberi fogyasztásra alkalmatlan melléktermék. Ezek egy része hasznosítható. Pl. alapanyagként más technológiában, vagy energiahordozóként felhasználható. Pl. alapanyagként más technológiában, vagy energiahordozóként felhasználható. Élelmiszer ipari hulladékok jellemzői: magas szervesanyagtartalmú, amely miatt bomlékony. magas szervesanyagtartalmú, amely miatt bomlékony. nagy térfogatúak, ezért hasznosításukat a gyűjtés és szállítás költségei nagyon befolyásolják. nagy térfogatúak, ezért hasznosításukat a gyűjtés és szállítás költségei nagyon befolyásolják. rövid ideig tárolhatok rövid ideig tárolhatok magas a víztartalmuk. magas a víztartalmuk. egy része veszélyes hulladék amely különleges kezelést igényel. Pl. vér egy része veszélyes hulladék amely különleges kezelést igényel. Pl. vér

70 Élelmiszeripari hulladékok jellemzése Hasznosítási eljárásai: A hulladékból átalakítással értékesíthető terméket készítenek. A hulladékból átalakítással értékesíthető terméket készítenek. Mezőgazdasági hasznosítás, melyen belül 2 féle eljárás. Takarmányozási célból: vagy átalakítás nélkül feletetik vagy átalakítással állítanak elő takarmányt. Takarmányozási célból: vagy átalakítás nélkül feletetik vagy átalakítással állítanak elő takarmányt. Komposztálás: talajerő gazdálkodásban használják. Komposztálás: talajerő gazdálkodásban használják. Ipari nyersanyagként: A hulladék értékes alkotóit kinyerik és emberi táplálkozásra alkalmazzák. Energetikai célú hasznosítás: biogáz előállítás biogáz előállítás égetés égetés

71 Élelmiszeripari hulladékok jellemzése A mezőgazdasági hasznosítás a legelterjedtebb. A mezőgazdasági hasznosítás a legelterjedtebb. Mezőgazdasági hasznosítás: Takarmányozási célból: Baromfi és hús feldolgozás melléktermékeinek, hulladéknak hasznosítása történik. Ezeknek fehérje és zsírtartalma jelentős, ezért takarmányként való hasznosítás indokolt. Takarmányozási célból: Baromfi és hús feldolgozás melléktermékeinek, hulladéknak hasznosítása történik. Ezeknek fehérje és zsírtartalma jelentős, ezért takarmányként való hasznosítás indokolt. Az élelmiszeripari hulladék hasznosításával nyerik a következő takarmányokat. ( húsliszt, vérliszt ) Az élelmiszeripari hulladék hasznosításával nyerik a következő takarmányokat. ( húsliszt, vérliszt ) Húspép előállítása: Csak helyben frissen lehet felhasználni. Húspép előállítása: Csak helyben frissen lehet felhasználni. Lényege: hogy a hús hulladékot aprítják és főzik, ezzel sterilizálják 135C’-on és utána etetik fel. Lényege: hogy a hús hulladékot aprítják és főzik, ezzel sterilizálják 135C’-on és utána etetik fel. Vérhasznosítás: részben vérliszt, szárítják, porítják. Színező anyagként használják. Vérhasznosítás: részben vérliszt, szárítják, porítják. Színező anyagként használják.

72 Élelmiszeripari hulladékok jellemzése Növényolajgyártás hulladék hasznosítása: Alapanyag: a repce, tök, kender, napraforgó, len és a szójabab. Alapanyag: a repce, tök, kender, napraforgó, len és a szójabab. A keletkezett hulladékot közvetlenül takarmányozási célra felhasználható, vagy A keletkezett hulladékot közvetlenül takarmányozási célra felhasználható, vagy termikus hasznosítás; termikus hasznosítás; Tejipari hulladék: A tej feldolgozásával jelentős mennyiségű savó és ívó keletkezik. A tej feldolgozásával jelentős mennyiségű savó és ívó keletkezik. Ivó vaj gyártása köpüléssel. Ivó vaj gyártása köpüléssel. Reggeli és védőitalt állítanak elő. Reggeli és védőitalt állítanak elő.

73 Élelmiszeripari hulladékok jellemzése Cukor ipari hulladék: Legnagyobb mennyiségben a répa felhasználásából keletkezett, kifőzött, répaszeleteket használnak (felhasználásra). Legnagyobb mennyiségben a répa felhasználásából keletkezett, kifőzött, répaszeleteket használnak (felhasználásra). Közvetett: adalék hozzáadásával, takarmány koncentrátumot állítanak élő. Közvetett: adalék hozzáadásával, takarmány koncentrátumot állítanak élő. Szeszipari hulladék: Alapanyaga a magas keményítő és a cukortartamú hulladék, amelyet takarmányozásra használnak. Alapanyaga a magas keményítő és a cukortartamú hulladék, amelyet takarmányozásra használnak.Húsipar: A csontból: csontenyvet készítenek ragasztó iparban hasznosítják. A csontból: csontenyvet készítenek ragasztó iparban hasznosítják. Marhacsontból: marhaproteint készítenek töltelék áruknál használják. Marhacsontból: marhaproteint készítenek töltelék áruknál használják.

74 Fizikai hulladékkeletkezési eljárások Adszorpciós eljárás: fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulzióhoz hidrofób felületű szerves v. szervetlen abszorbenst adagolnak és a víz és olajos iszapfázis szétválasztását pelyhesítőszer adagolásával segítik elő, ezután az iszapot szűrik. Adszorpciós eljárás: fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulzióhoz hidrofób felületű szerves v. szervetlen abszorbenst adagolnak és a víz és olajos iszapfázis szétválasztását pelyhesítőszer adagolásával segítik elő, ezután az iszapot szűrik. Aprítás: előkészítő hulladékkezelési eljárás során a szilárd hulladék szemcse-, ill. darabméretét csökkentik, előkészítik elválasztásra, a további kezelés hatékonyságának növelése céljából Aprítás: előkészítő hulladékkezelési eljárás során a szilárd hulladék szemcse-, ill. darabméretét csökkentik, előkészítik elválasztásra, a további kezelés hatékonyságának növelése céljából

75 Fizikai hulladékkeletkezési eljárások Ballisztikus osztályozás: komponens szétválasztási (fizikai) eljárás során az aprított, rostált hulladékot röpítőkészülékkel adagolják az osztályozótérbe, ahol a komponensek tömegük és alakjuk szerint elkülönülnek; Ballisztikus osztályozás: komponens szétválasztási (fizikai) eljárás során az aprított, rostált hulladékot röpítőkészülékkel adagolják az osztályozótérbe, ahol a komponensek tömegük és alakjuk szerint elkülönülnek; Beágyazás olyan fizikai hulladékkezelési eljárás, melynek során a folyékony v. iszap halmazállapotú veszélyes hulladékot vázképző anyagokkal keverik, így mechanikailag szilárd és kémiailag stabil anyag keletkezik Beágyazás olyan fizikai hulladékkezelési eljárás, melynek során a folyékony v. iszap halmazállapotú veszélyes hulladékot vázképző anyagokkal keverik, így mechanikailag szilárd és kémiailag stabil anyag keletkezik

76 Fizikai hulladékkeletkezési eljárások Desztillálás fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulzió vizét elpárologtatják és a magasabb forráspontú olaj visszamarad; Desztillálás fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulzió vizét elpárologtatják és a magasabb forráspontú olaj visszamarad; Fázisszétválasztás fizikai hulladékkezelési eljárások. Nem egyfázisú (határ-felülettel rendelkező) hulladékok (zagy, iszap, emulzió) komponenseinek szétválasztása, térfogatcsökkentés; Fázisszétválasztás fizikai hulladékkezelési eljárások. Nem egyfázisú (határ-felülettel rendelkező) hulladékok (zagy, iszap, emulzió) komponenseinek szétválasztása, térfogatcsökkentés; Ioncserélő eljárás a galvántechnika területén alkalmazott komponensszétválasztási (fizikai) eljárás. A szétválasztás kation- v. anioncserélő gyanták segítségével történik; Ioncserélő eljárás a galvántechnika területén alkalmazott komponensszétválasztási (fizikai) eljárás. A szétválasztás kation- v. anioncserélő gyanták segítségével történik;

77 Fizikai hulladékkeletkezési eljárások Oldószeres extrakció szennyvizek fémtartalmának kinyerésére szolgáló komponens-szétválasztási (fizikai) eljárás; Oldószeres extrakció szennyvizek fémtartalmának kinyerésére szolgáló komponens-szétválasztási (fizikai) eljárás; Flokkulálás fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) 2 eljárásból áll. 1. az emulziót savak v. sók hozzáadásával bontják és az olajat lefölözik Flokkulálás fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) 2 eljárásból áll. 1. az emulziót savak v. sók hozzáadásával bontják és az olajat lefölözik 2. a pH-érték beállításával és sóoldat hozzáadásával fém-hidroxid csapadékot képeznek, ez a maradék olajat megköti. A képződött csapadék szűrhető; 2. a pH-érték beállításával és sóoldat hozzáadásával fém-hidroxid csapadékot képeznek, ez a maradék olajat megköti. A képződött csapadék szűrhető;

78 Fizikai hulladékkeletkezési eljárások Egyéb fizikai eljárások mechanikai, hidromechanikai eljárások során a hulladék kémiai, molekuláris szerkezete nem változik, csak alakja, tömege módosul; Egyéb fizikai eljárások mechanikai, hidromechanikai eljárások során a hulladék kémiai, molekuláris szerkezete nem változik, csak alakja, tömege módosul; Fordított ozmózis fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) a membránt 0,001 μm pórusátmérőjű, mechanikailag szilárd, félig áteresztő hártya alkotja. Fordított ozmózis fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) a membránt 0,001 μm pórusátmérőjű, mechanikailag szilárd, félig áteresztő hártya alkotja. Ha a töményebb oldalra az ozmózisnyomásnál nagyobb nyomást gyakorolunk, akkor a vízmolekulák a féligáteresztő membránon keresztül a hígabb oldatba áramolnak Ha a töményebb oldalra az ozmózisnyomásnál nagyobb nyomást gyakorolunk, akkor a vízmolekulák a féligáteresztő membránon keresztül a hígabb oldatba áramolnak

79 Fizikai hulladékkeletkezési eljárások Flotáció: Fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulzión gázt buborékoltatunk át. Flotáció: Fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulzión gázt buborékoltatunk át. Az átbuborékoltatott gáz olajcseppeket ragad magával és ezek a folyadék felszínén külön fázist alkotnak. Minél finomabbak a buborékok, annál hatékonyabb az eljárás; Az átbuborékoltatott gáz olajcseppeket ragad magával és ezek a folyadék felszínén külön fázist alkotnak. Minél finomabbak a buborékok, annál hatékonyabb az eljárás; Légosztályozás komponensszétválasztási (fizikai) eljárás során szabályozott sebességű légárammal osztályozzák a hulladékot sűrűség, szemcseméret és szemcsealak szerint; Légosztályozás komponensszétválasztási (fizikai) eljárás során szabályozott sebességű légárammal osztályozzák a hulladékot sűrűség, szemcseméret és szemcsealak szerint;

80 Fizikai hulladékkeletkezési eljárások Komponensszétválasztás egyfázisú, több komponensű hulladék alkotórészeinek jellemzően fizikai módszerekkel történő szétválasztása; Komponensszétválasztás egyfázisú, több komponensű hulladék alkotórészeinek jellemzően fizikai módszerekkel történő szétválasztása; Nehézközegű szétválasztás komponens- szétválasztási (fizikai) eljárás során nagy sűrűségű szuszpenziót alkalmaznak a hulladékkomponensek szétválasztására; Nehézközegű szétválasztás komponens- szétválasztási (fizikai) eljárás során nagy sűrűségű szuszpenziót alkalmaznak a hulladékkomponensek szétválasztására; Ultraszűrés fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulziót 0,01 μm pórusméretű membránon 2-10 bar nyomással átpréselik, Ultraszűrés fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulziót 0,01 μm pórusméretű membránon 2-10 bar nyomással átpréselik, a kisebb vízmolekulák a membránon átjutnak, a nagyobb olajmolekulák visszamaradnak

81 Környezeti hatásvizsgálat környezeti hatásvizsgálati módszertan egy olyan elemző eszköz, melynek segítségével értékelhetjük az egyes emberi beavatkozások lehetséges környezeti hatásait. környezeti hatásvizsgálati módszertan egy olyan elemző eszköz, melynek segítségével értékelhetjük az egyes emberi beavatkozások lehetséges környezeti hatásait. Ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálatok alapvető részei valamennyi környezeti menedzsment eszköztárnak; Ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálatok alapvető részei valamennyi környezeti menedzsment eszköztárnak; lehetővé teszi az emberi tevékenység következményeinek felmérését és elemzését. lehetővé teszi az emberi tevékenység következményeinek felmérését és elemzését. Ezek a következmények lehetnek környezeti hatások, pl. szennyezés formájaként, valamely terület fizikai átalakításaként, vagy tartós környezeti hatás végleges környezeti eredményeként; Ezek a következmények lehetnek környezeti hatások, pl. szennyezés formájaként, valamely terület fizikai átalakításaként, vagy tartós környezeti hatás végleges környezeti eredményeként;

82 Környezeti hatásvizsgálat környezeti hatásvizsgálat elvégzése során az alábbi lépéseket kell követni: környezeti hatásvizsgálat elvégzése során az alábbi lépéseket kell követni: hatótényezők meghatározása; hatótényezők meghatározása; hatásfolyamatok feltárása; hatásfolyamatok feltárása; hatásterület előzetes lehatárolása; hatásterület előzetes lehatárolása; a környezetállapot leírása; a környezetállapot leírása; a hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése; a hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése; az állapotváltozások értékelése. az állapotváltozások értékelése. Hatótényező: Szennyvíz kibocsátás; → keveredés a befogadóban (vízminőségi paraméterek változása) → Hatásfolyamat: Vízi élővilág életfeltételeinek romlása Hatótényező: Szennyvíz kibocsátás; → keveredés a befogadóban (vízminőségi paraméterek változása) → Hatásfolyamat: Vízi élővilág életfeltételeinek romlása

83 Környezeti hatásvizsgálat A KHV kereteinek meghatározásához feltétlenül szükséges, hogy becsléssel behatároljuk azt a hatásterületet, amelyen belül a környezet állapotváltozásai értelmezhetők. A hatásvizsgálat kezdetén az indokolható legnagyobb hatásterületből indulunk ki; A KHV kereteinek meghatározásához feltétlenül szükséges, hogy becsléssel behatároljuk azt a hatásterületet, amelyen belül a környezet állapotváltozásai értelmezhetők. A hatásvizsgálat kezdetén az indokolható legnagyobb hatásterületből indulunk ki; Az állapotváltozások becslésének folyamatában lényeges a hatásterületen lévő környezeti elemek és rendszerek állapotának a leírása. Az állapotváltozások becslésének folyamatában lényeges a hatásterületen lévő környezeti elemek és rendszerek állapotának a leírása. A legtöbb esetben elsősorban minőségi jellegű, valamint átfogó mennyiségi adatok szolgálnak a vizsgálat kezdeti szakaszában a környezet, a környezetállapot leírására. A legtöbb esetben elsősorban minőségi jellegű, valamint átfogó mennyiségi adatok szolgálnak a vizsgálat kezdeti szakaszában a környezet, a környezetállapot leírására.

84 Környezeti hatásvizsgálat hatások értékelésénél és minősítésénél figyelembe kell venni: hatások értékelésénél és minősítésénél figyelembe kell venni: a hatás időbeliségét; a hatás időbeliségét; a hatás térbeli kiterjedését; a hatás térbeli kiterjedését; a felhasznált információk és előrejelzés pontosságát; a felhasznált információk és előrejelzés pontosságát; a várható nemkívánatos hatások csökkentésének lehetőségét; a várható nemkívánatos hatások csökkentésének lehetőségét; az érintett vagy megszüntetett értékek ritkaságát és pótolhatóságát; az érintett vagy megszüntetett értékek ritkaságát és pótolhatóságát; az előírt határértékeket és értékelési kategóriákat. az előírt határértékeket és értékelési kategóriákat.


Letölteni ppt "Hulladékkezelés kiegészítő anyagok. A megújuló energiaforrások Általános helyzet az EU-ban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések