Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Az élelmiszeripari versenyképesség és innováció egyes kérdései Boródi Attila MNÉTP-elnök +36 209 504 801 Regionális Innovációs.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Az élelmiszeripari versenyképesség és innováció egyes kérdései Boródi Attila MNÉTP-elnök +36 209 504 801 Regionális Innovációs."— Előadás másolata:

1 1 Az élelmiszeripari versenyképesség és innováció egyes kérdései Boródi Attila MNÉTP-elnök Regionális Innovációs Konferencia Veszprém, április 29.

2 2 Élelmiszeripar Európában és nálunk Európa (2008) GDP-ben: 13,4 %, Legnagyobb iparág Termelői árbevétel: 913 millió euró Foglalkoztatás: 4,3 millió fő Cégek száma: 308 ezer Külkermérleg: + 2,0 millió euró Belföldi piac rész, átlagosan: 77 % K+F kiadások: 0,3 % Háztartási kosárban: 12,6 % Vállalkozások megoszlása: KKV száma: 99,1 % KKV árbevétel: 48,5 % Magyarország GDP-ben: % ( 3,7 % ), 3. legnagyobb feldolgozó ágazat Termelői árbevétel 2009: 2,609 millió Ft Foglalkoztatás 2009: ezer fő (6,8 %) Cégek száma: 2007: 6,780 (>8,379) Külkermérleg: + 1–2 millió euró! Belföldi piac rész: 80 % volt (2004 előtt) K+F kiadások: n.a. (<0,05 %) Háztartási kosárban 2008: 29,1 % Vállalkozások megoszlása: KKV száma: 98,8 % KKV árbevétel: 49,3 % 100:1 40:1 45:1 6:1 1:2 azonos

3 3 Hogyan is állunk itthon? (1) Élelmiszergazdaság = mezőgazdaság + feldolgozó élelmiszeripar Fenntarthatóság: csakis együtt Szociális hatások vidékfejlesztés, foglalkoztatás, lakossági élelmezés és népegészségügy, életminőség Létbiztonság, jó közérzet! Élelmiszer stratégiai cikk (energia,víz), világigények növekednek Valódi nemzeti kincsünk Termőföld, víz, éghajlat Emberi kreativitás, alkotásvágy Kiváló potenciális lehetőségek a jövőt illetően Sajátosságok 1989 előtt: erős gazdasági szektor Kedvező jogi és politikai környezet, szakmai tudás, fejlett mezőgazdasági háttér, nemzetközi együttműködések 1990 után: elsődleges privatizálási célpont Duális gazdaság kialakulása (előnyök és kockázat) Jelentős külföldi tulajdon, nagy külföldi cégek meghatározó belföldi és exportpiaci részesedéssel KKV szektor

4 4 Hogyan is állunk itthon? (2) Jelenlegi hazai helyzet 2004 óta részesedése GDP-ben csökken Versenyképességi gondok Termelés csökken Belföldi piaci részesedés csökken Növekvő gabona- és olajmag-export, feldolgozott termékek arányának csökkenése (növekvő kockázatok) Adózott eredmény csökken Kevés hozzáadott érték és innováció Lemaradás az újonnan csatlakozott tagállamokkal szemben is DE: Jelenlegi válság hatása kisebb mint egyéb ágazatokban Okok sokfélék (pl.) Kettős szorításban: mezőgazdaság és kereskedők között Mezőgazdaság kedvezőtlen versenyképessége (földkérdés, hatékonyság) Kereskedői láncok magatartása Tőkehiány, finanszírozás Mi van a fejünkben? Együttműködési készség hiánya az élelmiszerpályán Oktatás, szakmai felkészültség Kevés fogyasztói elkötelezettség Kormányzati prioritások hiánya

5 5 Mit kellene tenni? Célok Versenyképes hazai élelmiszergazdaság Duálgazdaság kiegyensúlyozása Hozzáadott értéknövelés, nagyobb eredmény Piaci pozíciók javítása (belföld, export) Helyi gyártás és foglalkoztatás Élelmiszergazdaságot nemzet-stratégiai ágazatnak kell nyilvánítani! Eszközök Innováció gyors megvalósítással, korszerű tudás Nagyobb együttműködési készség Tőkebevonás (magán, EU, nemzeti) Állam közreműködés (stratégia, jogi környezet) Kihívások Alkalmazkodás a fogyasztóhoz fogyasztói gondolkodás: No.1 = ár, minőség leértékelődése csökkenő vásárlóerő fogyasztói bizalom (élelmiszer- biztonsági botrányok, tájékozás, reklámok) egészségtelen életmód társadalom elöregedése szabadidő és kényelem felértékelődése Társadalom mint egész változása (szokások, fenntarthatóság, fekete gazdaság) Kereskedelmi láncok: kritikus árutömeg, globális versengés, beszerzési stratégiák Tőkehiány, finanszírozás

6 6 Kell az innováció! Innováció finanszírozása átgondolásra szorul Kockázatcsökkentés: közös kutatások ösztönzése KKV-k számára Piacra jutás, marketingköltségek és új értékesítési csatornák Takarékosság a pénzügyi forrásokkal (alku, reális megtérülés, érdemi számonkérés) Üzemi méretű innovációs műszaki fejlesztések megvalósítására Több szakmaiság a pályázatok elbírálásánál Alap: kutatási és megvalósítási tervek Innováció = Emberi kreativitás, vállalkozási kedv = Tudás alkalmazása Nyersanyag-minőségben, termelésben Termékekben Disztribúcióban, szolgáltatásokban Erőforrások felhasználásában Piacra jutásban, értékesítésben Cégvezetésben Általános szakmai ismeretek bővítésében és megújításában (know-how is!) Több terület átfogásával Innováció a leggyorsabb és relatíve legolcsóbb hajtóerő, amely mozgósítja az emberi kreativitást és önmegvalósítást, De soha nem kockázatmentes!

7 7 MNÉTP: kezdeti lépések Alapelvek Alulról felfelé építkezés, piaci alkalmazás Hazai hálózat építése Nyitottság, demokratikus irányítás Kapcsolatfelvétel hazai társterületekkel Nemzetközi munkamegosztás Hazai kormányzati programokhoz való illeszkedés, mirror-csoport KKV-k számára közös kutatások ösztönzése Kommunikáció, információcsere – eredmények, oktatás, nemzetközi tapasztalatok Kedvező személyi feltételek Európai ÉT Platform Irányító Testületében európai projektekben EU High Level Group KKV munkacsoport Szakmai elismertség hazai ipari és kutatói szakemberek körében európai kutatási központokban, egyetemeken együttműködés más hazai platformokkal Előzetes információk és tapasztalatok európai pályázatokkal kapcsolatban A Kezdet október 14. MNÉTP megalakulása 50 gyártó és kutató, első MNÉTP Irányító Testület február. MNÉTP első Innovációs Kutatási Stratégiai Terv kidolgozása, vita tavasza:Ismeretterjesztő konferenciák augusztus 15. NKTH-ÉFOSZ Szerződés

8 8 MNÉTP: további lépések (1) Pályázat megvalósítása Helyzetelemző tanulmányok készítése január: versenyképességi feltételek április: külpiaci helyzet ősze: Elkészült az Európai Innovációs Stratégiai Kutatási Terven alapuló Európai Megvalósítási Terv Hazai megvitatás Partnerségi adatbázis-kiépítés: fejlesztési igények és folyó kutatási témák több mint 100 gyártónál és kutatási központnál november 21. Irányító Testületi tagság megújítása 270 egyéni önkéntes tag és felhasználó, amelyből 102 fő 68 gyártó céget képvisel december: MNETP lógó és honlap (via és közvetlenül (www. technoplatform.hu) január 13: Irányító Testület újraalakulása >50 %-nál nagyobb ipari reprezentáció 10 fő ipari és 9 fő kutató 10 fős mirror group január 13. Magyar Élelmiszeripar Innovációs Stratégiai Kutatási Tervének aktualizálása és vitája november – április: Népszerűsítő rendezvények az MNÉTP szerepéről és a hálózatépítésről kompetenciaközpontok (Debrecen), regionális fejlesztési és innovációs ügynökségek (Kaposvár) egyetemek (Szeged) társplatformok (nanotechnológia, kommunikáció, Manufuture - Budapest)

9 9 MNÉTP: további lépések (2) január – május 15: Innovációs Stratégiai Terv többfordulós megvitatása, véglegesítése, jóváhagyása Összhang társterületek prioritásaival mezőgazdaság (nép)egészségügyi és táplálkozási prioritások külföldi kutatói tapasztalatok nemzeti platformok eredményei (2007: Róma, Brüsszel, 2008: Brüsszel. Budapest, 2009: Barcelona, Riga), október február. Workshopok szervezése KKV-k részére csoportos kutatások szervezés és finanszírozás projekt-menedzselés technológiai transzfer Truefood projekt: hagyományos élelmiszerek nemzetközi innovációja A jövő október – március: Megvalósítási Terv elkészítése április – május 31. Végleges Innovációs Megvalósítási Terv közzététele és társadalmi vitája Kiemelt innovációs területek hozzáadott értéknövelés (minőség, biztonság) intenzívebb K+F együttműködés termékpálya mentén és interdiszciplinák technológia transzfer fenntarthatóság (erőforrások, melléktermékek, új eljárások) népegészségügy, táplálkozás, életmód KÖZÖS CÉL: versenyképesebb hazai élelmiszeripar!

10 10 MNÉTP Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "1 Az élelmiszeripari versenyképesség és innováció egyes kérdései Boródi Attila MNÉTP-elnök +36 209 504 801 Regionális Innovációs."

Hasonló előadás


Google Hirdetések