Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szociolingvisztika 10. Nyelvi szocializáció, nyelvi jogok, nyelvi hátrányos helyzet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szociolingvisztika 10. Nyelvi szocializáció, nyelvi jogok, nyelvi hátrányos helyzet."— Előadás másolata:

1 Szociolingvisztika 10. Nyelvi szocializáció, nyelvi jogok, nyelvi hátrányos helyzet

2 Az óra felépítése 1. Bernstein 2. Nyelvi hátrány: a magyar cigányság 3. Nyelvi hátrány: kisebbségi magyar lét a határon túl

3 Basil BERNSTEIN 1958-től, angol szociológus, londoni külvárosi gyerekek, a társadalmi státus és a nyelv összefüggései az „oktathatóság” szempontjából kezdetben:  publikus/közösségi és a formális nyelv,  majd: korlátozott és kidolgozott kód. a társadalmi felépítmény kódokká alakítja a nyelvi felépítményt nyelvi hátrány

4 BERNSTEIN „Kidolgozott és leszűkített kódok: szociális eredetük és következményeik” c. könyv a középosztály tagjai egészen másként építik fel beszédüket, mint a munkásosztály, vagyis eltérő kódot használnak korlátozott kód (KOK, másutt: leszűkített kód): tipikusan a munkásosztály által használt kódváltozat Jellemzői: szoros kapcsolat: „mi” rövidebb közlések grammatikailag (szintaktikailag) egyszerűbb gyakran befejezetlen mondatok Kisebb, környezet meghatározta szókincs kevés, ismétlődő kötőszó, melléknév személytelen névmás alanyként ok és következmény cseréje sok kiszólás, együttérzést váró kifejezés: Ugye? Nem igaz?

5 BERNSTEIN kidolgozott kód (KIK): közép- és felsőosztály középpontban: „én” pontos grammatikai rend és szintaxis összetett mondatok sokféle mellé- és alárendeléssel sokféle gondosan megválogatott melléknév, határozó Tipikusan a nem sztenderd változatokat értékelik alacsonyabbra (vö. szubsztenderd), de csak „felülről”, „alulról” nézve a sztenderd a nemkívánatos (csoportidentitás, szolidaritás).

6 Észrevétel, kritika Nincs IQ-különbség! Az elnevezések, megfogalmazások („kidolgozott”) azt sugallják, hogy mégis egyszerűbb nyelvileg a KOK (holott a vernakuláriskutatásokból tudjuk, nem így van). De nem ezt akarják kifejezni!  Korlátozott = korlátozott érvényű (társadalmi viszonyulás!)

7 Kik vannak ma nyelvi hátrányos helyzetben Magyarországon? Mindenki, aki nem ismeri és/vagy használja a sztenderdet Nyelvi kisebbségek  cigányok

8 Cigányság (Heltai alapján) 90-es évek: magyar: 89,5%, 4,4% cigány, 5,5% román( beás), de a becslések szerint mások az arányok: %-uk kétnyelvű, tehát cigány és magyar anyanyelvű (mások szerint ez a szám sokkal magasabb) Tehát vannak egy- és két- vagy többnyelvűek. Diglosszia: egyfajta kétnyelvűség Fishman-féle kiterjesztés: E- és K-változat nem azonos nyelvhez tartozik (pl. arab és német). Nyelvi és funkcionális éles elkülönülés.

9 Cigányok Cigányok/romák: etnikai és nyelvi kisebbség (nem nemzeti) 500 ezer Romungrók (magyarcigányok és kárpáti cigányok) Szintók Oláh cigányok Román cigányok Beások (archaikus román dialektus) Gáborok (Erdély)

10 Cigány nyelvek Pálmainé Orsós 2006: 2 cigány nyelv: beás, romani/lovári 3 nyelvi csoport: romungró (magyar cigány, muzsikus), oláh cigány (magyar, romani nyelvtudás), beások (magyar, archaikus román) Heltai é. n.: Egynyelvűek:  Román anyanyelvűek  Magyar anyanyelvűek Kétnyelvűek:  Kárpáti cigányok (15. sz. óta itt), archaikusabb, horvát érintkezések (egy águk a vend/szinto/német cigányok)  Oláh cigányok, 13 nyelvjárás, kasztos, a csúcson a lovárik, az itteni oláhok 90%-a ezt beszéli (erős belső szóalkotás)

11 Cigány nyelvek jellemzői Számos kölcsönszó, főleg görög Stabil szókészlet (1500) Mobil szókészlet (a többségi nyelvből), nyelvjárásonként változó (pl. magyarból csak szavakat kölcsönöz)

12 Cigányból a magyarba került szavak Pár száz szó, főleg szleng: kaja, pia, pancs uzsgyi, ácsi, csá hóhányó (népet., xoxamno ‘hazug, füllentős, csirkefogó’), komál csávó, csaj, bula, góré, manusz, pulya, purdé, luvnya, gádzsi, gádzsó baró, benga, csácsó, gizda, sukár, nyikhaj bazsevál, csór, elsinkófál, fabrikál, megmurdelt, kamatyol, kúr sunázik ‘hallgat’, ‘csajozik’, ‘közösül’ budi, dzsuva, kula csórikám duma, séró, vaker farba (c. vorba ‘szó, beszéd’) gógyi (c. godyi ‘ész’) kalyiba, verda kanyi, lóvé, nyista (‘semmi’, vö. Nyista vaker!), ruppó

13 Cigány nyelvek „Nyilvánvaló, hogy helytelen a cigány nyelven az össztársadalmi kultúra fogalomvilágának közlésére való alkalmasságot számon kérni, hiszen történelmileg kialakult funkciója az informális, közösségen belüli kommunikáció.” (Réger 1984: 143–144)

14 Mik a nyelvi hátrány okai? alapvetően orális, más értékek mentén szerveződő kultúra:  domináló párbeszédesség, ill. mese (belekérdezés lehetséges)  erős nonverbalitás,  erőteljesen elkülönülő nemi szerepek (pl. nemek együtt: a nő előre köszön, a nők a beszélgetésben nem aktív kezdeményezők) eltérő fogalmi struktúra használata az iskolában Hofstede: erős kontextusú kultúrák (vö. KOK) az óvoda csak 5 éves kortól kötelező szegregáció, kontraszelektált tanárok (okos, jómódú diákok jó helyekre járnak stb.) asszimiláció van, helyettesítésen alapul, nem hozzáadáson a nyelvmegőrzés nehézségei

15 Mik a nyelvi hátrány következményei? fogyatékosnak sorolás („ostoba, buta, egyszerű”) Egyéb stigmatizációk a nyelvhasználat alapján: „lusta”, „sikertelen” Következmény: nyelvcsere Családi színtérre visszaszoruló anyanyelv, nem oktatják (kivéve: Gandhi) Egynyelvűvé válás (mindig a domináns nyelvváltozat irányába, ha fokozatos: 3 generáció)

16 A fokozatos nyelvcsere állomásai Bartha 1999, Borbély Elkerülhetetlenné válik a domináns nyelvi csoporttal való nyelvi érintkezés. 2. Kétnyelvűség: az eredeti nyelvet is átörökítik, az újat is elsajátítják. 3. Az eredeti nyelv használata visszaszorul, egyre szűkülő nyelvhasználati terek (csak intraetnikus). 4. Egyre több beszélő lesz átmeneti kétnyelvű, ami az új nyelven való egynyelvűséghez vezet. Életkorral való összefüggés: a fiatalok az idősebbekkel használják.

17 Nyelvi jogok Az emberi jogok egyik fajtája  Jog a POZITÍV azonosulásra egy v. több anyanyelvvel  Jog az anyanyelv elsajátítására (+ legalább alapfokú oktatás és hivatalos ügyintézés az anyanyelven)  Jog az ország legalább egy hivatalos nyelvének a megtanulására (?kétnyelvű tanárok) Forrás: Pálmainé Orsós 2006

18

19 A kisebbségi magyarok nyelvhasználata É. Kiss Katalin 2004: Anyanyelvünk állapotáról II. 8. A magyar nyelv a kétnyelvűségben III. Fennmarad-e a magyar nyelv?

20 A kisebbségi magyarok nyelvhasználata 2,5 millió fő, rohamosan csökken a számuk Zömük kétnyelvű (két nyelv renszeres használata a mindennapi életben), ilyenek: Iskolában más nyelven tanultak Vegyes házasságban élők Olyan településen élők, ahol a magyarok kisebbségben élnek

21 A kisebbségi magyarok nyelvhasználata Általános a magyarok kétnyelvűsége: Románia: szórványos, csak a székelyföldiek élnek tömbben, a csángók ¾-e csak románul tud 13% vegyesházasság Az értelmiség kétnyelvű Szlovákia: 80%-uk kétnyelvű, 12% jobban beszél szlovákul Vajdaság: 25% vegyes házasságban Horvátország: 78% kétnyelvű, 9% horvátdomináns kétnyelvű Kárpátalja: kisebb foú kétnyelvűsödés, 71,8% magyar többségű településen él, ers a magyar presztízse Ausztria: Őrvidék: 1974-ben már csak a templomban és a nagyszüleikkel használták a magyart, 4 településen újraindult a magyartanítás, németdomináns kétnyelvűség

22 A kisebbségi magyarok nyelvhasználata Hozzáadó vagy felcserélő kétnyelvűségi helyzet? Ritka a balansz-kétnyelvűség, az egyik dominál, főleg az államnyelv (kivéve: Kárpátalja) Identitásmegtartás vagy -feladás? Jó-e a kétnyelvűség? Hogyan hat a magyar anyanyelvtudásra? Felszíni kontaktusjelenségek (de: sokan stigmatizálják!) Veszélyes: a visszaszorítottság dominanciaváltáshoz vezet (családi élet és imádság), ez oda vezet, hogy nem is akarnak magyarul megszólalni (kevés változatát ismeri, a kifejezőeszközök közül a választás beszűkül)

23 Erdély A mondatátszövődés itt jelent meg regionális változatként: Péter haza kell menjen. Vö. csángó: Itt ki lehet menjünk az úton. A suksük és szukszük általános, a köznyelvi változatban is. Román kontaktusjelenségek: sok emberek, dormitor Analitikus megoldások: labdát/sakkot játszik, tust csinál Más ragok: A gyárnál dolgozik.

24 Moldvai magyarok A csángó-t sokan stigmatizálódnak érzik, ‘eltávolodott’ Példák: Homlok az enyim, ház e mijink Menegetünk, menegettek

25 Felvidék Példák: Epére műtötték Megyek Kisséknél. Alapiskolán tanul. Ebédre megyek.

26 Vajdaság, Szlovénia Szórend: Függetlenül vmitől, eltérően a többitől Fodrász – fodrásznő Szerb hatás: Nem zavarok Neked?

27 Kárpátalja ÉK-i nyj, ez áll legközelebb a köznyelvhez, de nyj-iasabb Magasabb tőlem/nálam

28 Általános helyzet Családi életre korlátozódó magyar nyelvhasználat Számos regiszter, stílus nem él, nem aktív - saját szükségletekhez képest megnyilvánuló nyelvi hiány, ennek ellensúlyozására szolgáló stratégiák:  Körülírások: felülvizsgáló orvos helyett szakvéleményező/ellenőrző doktor úr  Másodnyelvből kölcsönzés, ami meg nem értés esetén kódváltogatáshoz, majd kódváltáshoz (dominanciaváltáshoz) vezet  Grammatika: leépül, frusztráció De ezek nem csökkent értékű nyelvváltozatok, mivel képes lenne funkcionálni, ha hagynák.

29 Felhasznált irodalom É. Kiss Katalin 2004: Anyanyelvünk állapotáról. Budapest: Osiris. Heltai János Imre é. n.: A magyarországi cigány lakosság által beszélt nyelvek. Bernstein, Basil 1975: Nyelvi szocializáció és oktathatóság. In: Pap Mária – Szépe György (szerk.): Társadalom és nyelv. Budapest: Gondolat. 393–431. Palla Ágnes 2009: A magyar és cigány nyelv kölcsönhatásának vizsgálata. Debrecen: DE. Szakdolgozat. Kézirat. Pálmainé Orsós Anna 2006: A magyarországi cigány nyelvek szociolingvisztikai, nyelvpolitikai megközelítése. In. Forray R. Katalin (szerk.): Ismeretek a romológia alapképzési szakhoz. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.


Letölteni ppt "Szociolingvisztika 10. Nyelvi szocializáció, nyelvi jogok, nyelvi hátrányos helyzet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések