Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A légkör földrajza A légnyomás és a szél A légnyomás A Föld felszínére nehezedő légoszlop súlya. Felfedezője Torricelli (1608-47) Galilei tanítványa.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A légkör földrajza A légnyomás és a szél A légnyomás A Föld felszínére nehezedő légoszlop súlya. Felfedezője Torricelli (1608-47) Galilei tanítványa."— Előadás másolata:

1

2 A légkör földrajza A légnyomás és a szél

3 A légnyomás A Föld felszínére nehezedő légoszlop súlya. Felfedezője Torricelli ( ) Galilei tanítványa. További tanulmányozói: Pascal ( ) és Guernicke ( ). Felfedezője Torricelli ( ) Galilei tanítványa. További tanulmányozói: Pascal ( ) és Guernicke ( ). Mérése: Higanyos barométerrel, száraz (aneroid) légsúlymérővel, vagy forráshőmérővel történik. Mérése: Higanyos barométerrel, száraz (aneroid) légsúlymérővel, vagy forráshőmérővel történik. Mértékegységei: Mértékegységei: - a régiek: a Hgmm (torr) és az atm. - a mai: hPa (millibar). A légnyomás lehet M, magas és A alacsony a környezetéhez képest. A légnyomás lehet M, magas és A alacsony a környezetéhez képest. A légnyomás függ: A légnyomás függ: - a tengerszint feletti magasságtól; - a levegő hőmérsékletétől; és - áramlási viszonyaitól. A felszín azonos légnyomású pontjait az izobár vonalak, a légkörét izobár felületek kötik össze. A felszín azonos légnyomású pontjait az izobár vonalak, a légkörét izobár felületek kötik össze.

4 A szél A levegő vízszintes áramlása. Főbb jellemzői: Iránya;az égtáj, amerről fúj. A szélrózsához mérjük. Iránya;az égtáj, amerről fúj. A szélrózsához mérjük. Sebessége (m/s vagy km/h); Sebessége (m/s vagy km/h); Nyomása (fontos hajtóerő); Nyomása (fontos hajtóerő); Kitérése (a Föld forgásából adódó Coriolis erő miatt az É-i féltekén jobb-, a D-in bal kéz felé); Kitérése (a Föld forgásából adódó Coriolis erő miatt az É-i féltekén jobb-, a D-in bal kéz felé); Fokozatai: A Beaufort-skála által mérjük (1-12 fokozat). Fokozatai: A Beaufort-skála által mérjük (1-12 fokozat). Oka a légnyomás különbség miatt fellépő gradiens erő. Ennek összetevői: A felhajtóerő (merőleges az izobár felületekre); és A gravitációs erő (Földünk központja felé hat). A gradiens erő ezek oldalirányú eredője, amely: A magas (M) légnyomás (vagyis az izobár felületek felpúposodása) felől hat; Az alacsony (A) légnyomás (azaz behorpadásuk) felé.

5 A kitérítő erőA gradiens erő A Beaufort-skála

6 A szelek fajtái Térben vannak felszín közeli és a magasban fújó szelek: Térben vannak felszín közeli és a magasban fújó szelek: - A felszín közelieknek kontinensenként sajátos nevük van (Ilyen pl. a Főn, Bóra, Sirokkó, Mistral Európában, a Nemere, Kossava, Vázsonyi szél hazánkban). - A magasban nagy erejű Ny-i futóáramlások (jet streams) fújnak. Időben napszakos és évszakos szeleket ismerünk: Időben napszakos és évszakos szeleket ismerünk: - Napszakos a tavi-parti, tengeri-szárazföldi és völgy-hegyi szél (elsők felől napközben, utóbbiak felől éjjel fúj a szél); - Évszakos szél a monszun, mely télen a kontinens-, nyáron az óceán felől fúj. Az első hűvös és száraz, a második melegebb és csapadékos. Erejüket tekintve vannak: Erejüket tekintve vannak: - állandó szelek (trópusi passzát, mérsékelt övi Ny-i és sarki szelek); - viharok (trópusi-mérsékelt; óceáni-szárazföldi, rendes-forgószelek). A Nagy Földi Légkörzés: Bolygónk állandó szélrendszereinek (a passzátok, Ny-i és sarki K-i szelek) globálisan összefüggő rendszere. A Nagy Földi Légkörzés: Bolygónk állandó szélrendszereinek (a passzátok, Ny-i és sarki K-i szelek) globálisan összefüggő rendszere.

7 A nagy földi légkörzés magyarázata

8 A nagy földi légkörzés Bolygónk állandó szélrendszereinek - a trópusi passzátok, a mérsékelt övi nyugati és sarki keleti szeleknek - globálisan összefüggő rendszere. Jellemzői: A troposzféra egészét átfogja. Így kicseréli a levegőt: Jellemzői: A troposzféra egészét átfogja. Így kicseréli a levegőt: - Horizontálisan a trópusok, a mérsékelt öv és a sarkvidékek között; - Vertikálisan a troposzféra alsó, középső és felső része között. Szerkezete: A szoláris éghajlati övekhez igazodó 3 nagy cellából áll: Szerkezete: A szoláris éghajlati övekhez igazodó 3 nagy cellából áll: I. A passzát szélrendszer: A légkörzés trópusi cellája. 4 ága van: - Felszálló ág: Az Egyenlítő vidékén van, részben követi a Nap térítők közti járását; - Leszálló ág: A térítők és 30 szélességi fok között. Nyáron a sarkok felé tolódik. - Felszín-közeli ág: A névadó passzát (utazó) szél. Az É-i féltekén Ék-i, a D-in Dk-i. - Anti-passzát: A troposzféra felső részén fúj. Az É-i féltekén Dny-i, a D-in Ény-i. II. A mérsékelt-övi cellák: A térítők és sarkkörök közt. Alkotói: II. A mérsékelt-övi cellák: A térítők és sarkkörök közt. Alkotói: - É-i cella: A Ráktérítő és az É-i sarkkör közt, a felszín közelében Dny-i szelekkel. - D-i cella: A Baktérítő és a D-i sarkkör között, a felszín közelében Ény-i szelekkel. III. A poláris cellák: Az É-i és D-i sarkkörön túl: III. A poláris cellák: Az É-i és D-i sarkkörön túl: - É-i poláris cella: A sarkkörnél fel-, a pólusnál leszálló, a felszínen Ék-i ággal; - D-i poláris cella: A sarkkörnél fel-, a pólusnál leszálló, a felszínen Dk-i ággal.

9 A légkörzés okai 1.) Légnyomás különbség: Az Egyenlítő, térítők, sarkkörök és a sarkok között. - Az Egyenlítőn: A felszín közelében állandóan alacsony (A), a tropopauza alatt mindig magas (M) légnyomás uralkodik. Oka: A napsugarak nagy hajlásszöge, a magas hőmérséklet és a trópusok közti felszálló zóna (ITCZ); - A sarkokon: A felszín közelében állandóan magas (M) a magasban alacsonyabb (A) a légnyomás, mert a napsugarak hajlásszöge és a hőmérséklet alacsony és a sarki cella leszálló ága uralkodik. - A térítők vidékén: A felszín közelében állandóan magas (M), a tropopauza alatt mindig alacsony (A) a légnyomás. - A sarkkörökön: A felszín közelében állandóan alacsony (A), a magasban mindig magas (M) a légnyomás. 2.) A kitérítő erő: A szelek irányát szabja meg. Az É-i féltekén jobb-, a D-in bal kéz felé hat a felszín közelében és a magasban egyaránt. 3.) Légörvények: A térítők és sarkkörök vidékén hatnak futóáramlások miatt. Ezek: - Ciklon: Sarkkör vidéki spirálisan feláramló légörvény, felszín közeli alacsony (A) légnyomású maggal. Az örvénylés az É-i féltekén az óramutatóval ellentétes, a D-in megegyező. Szeles, felhős, csapadékos időt okoznak. Télen fűt, nyáron hűt. - Anticiklon: Térítő vidéki spirálisan leáramló légörvény, magas (M) légnyomású maggal. Az örvénylés az É-i féltekén az óramutatóval megegyező, a D-in ellentétes. Napos, száraz, csendes időt okoz, nyáron nagy hőséggel, télen sokszor zord idővel.

10 A légkörzés zavarai a.) A helyi légnyomás változások miatti napszakos szelek; b.) A kontinens és az óceán évszakos légnyomás változásai miatti monszun; c.) Az El Niño jelenség: Az El Niño nagyszabású óceáni és légköri jelenség a Csendes-óceán trópusi területein. Jellemzi a tengervíz felszíni hőmérsékletének 7-9 évenkénti periodikus változása. Nevét onnan kapta, hogy karácsony körül, a gyermek (El Niño) Krisztus születésekor veszi kezdetét. A zavar 9-12 hónapig tart - Amikor nincs El Niño, a tengerfelszín hőmérséklete a Csendes-óceán nyugati részében 6-8 fokkal magasabb, mint a keleti részében. A különbséget főleg a K-ies passzátszelek okozzák, amelyek végigfújnak a Csendes-óceán trópusi területein. A felszíni vizeket K-ről Ny-ra szállítják, miközben azok fokozatosan felmelegszenek, mert hosszabb ideig vannak kitéve a Nap melegítő hatásának. - El Niño-s években azonban a szokatlanul gyenge passzátszelek miatt a meleg víz teljesen elfoglalja a Csendes-óceán teljes trópusi területét, és korlátozza a hideg víz feláramlását. Így csökken a tengeri hal-és növényvilág, sőt az események a légkört is instabillá teszik, változásokat okozva ezzel a Föld időjárásában és csapadékában. d.) A La Niña (leánygyermek) a Csendes-óceán trópusi területeinek középső és K-i részén előforduló, a rendesnél 4 °C-al hidegebb vízfelszínt jelenti. A K-i passzát és a D-Amerika Ny-i partjainál a hideg víz feláramlása megerősödik, hőmérséklete esik. Ezt anti-El Niño-nak vagy egyszerűen „hideg eseménynek, epizódnak” nevezik. A La Niña stabillá teszi a légkört, és közel ellentétes éghajlati hatásai vannak, mint az El Niño-nak. A jelenség durván fele olyan gyakran fordul elő, mint az El Niño.

11 El-Niño és La-Nina

12 A nagy földi légkörzés jelentősége A légkörzés jelentősége abban áll, hogy: - állandó mozgásban tartja a légkört, - frissíti, cseréli a különböző légtömegeket, - mozgatja a tengeráramlásokat, - biztosítja a légkör egyensúlyát, és - ezek által szabályozza Földünk éghajlatát.


Letölteni ppt "A légkör földrajza A légnyomás és a szél A légnyomás A Föld felszínére nehezedő légoszlop súlya. Felfedezője Torricelli (1608-47) Galilei tanítványa."

Hasonló előadás


Google Hirdetések