Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Intertextualitás: Julia Kristeva 1966-ban vezette be ezt a terminust. inter + textualitás = szövegköztiség, szövegek közöttiség A szövegek egymáshoz kapcsolódnak,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Intertextualitás: Julia Kristeva 1966-ban vezette be ezt a terminust. inter + textualitás = szövegköztiség, szövegek közöttiség A szövegek egymáshoz kapcsolódnak,"— Előadás másolata:

1 intertextualitás: Julia Kristeva 1966-ban vezette be ezt a terminust. inter + textualitás = szövegköztiség, szövegek közöttiség A szövegek egymáshoz kapcsolódnak, nem egyedül és önmagukban állnak. Egy adott szöveg több más szövegből épül fel azáltal, hogy számos egyértelmű és nyilvánvaló idézettel vagy rejtett utalással kapcsolódik más szövegekhez.

2 Kristeva úgy értelmezte az intertextualitást mint az irodalmi szövegek egymástól való függőségét. Véleménye szerint, egy adott irodalmi szöveg soha nem egy elszigetelt jelenség, hanem a többi szöveg mozaikjaiból áll össze. Az intertext más műveknek a kontextusában, velük való kapcsolatában létezik és értelmezhető. Julia Kristeva értelmezésében, (minden és) bármelyik szöveg valójában intertext.

3 Pl.1: Aldous Huxley (Brave New World) Szép Újvilág (1932), c. regényének címe Shakespeare (The Tempest) A Vihar c. drámájából származik, Miranda’s speech in Shakespeare's The Tempest, Act V, Scene I: "O wonder! How many goodly creatures are there here! How beauteous mankind is! O brave new world That has such people in it!" v. Sir Thomas More: Utopia ( ), George Orwell: 1984 (1949) ezekkel való kapcsolatában Pl. 2: Jane Austen (Mansfield Park) A Mansfieldi kastély c. regényében Maria Bertram mikor készül szimbolikusan megcsalni jegyesét (később valójában a férjét) Henry Crawforddal Laurence Sterne’s (Sentimental Journey Through France and Italy) Érzelmes utazás. Francia- és Olaszországban c. művéből idéz, amikor a bezárt kismadár mondókáját említi, hogy ki akar szabadulni kalitkájából.

4 Azonban az intertextualitás nem csak konkrét szövegek között áll fenn. Pl. a filmadaptációk, irónikus v. parodisztikus történetátiratok, történetfolytatások stb. mind példák erre. Pl. 3: Colin Firth az 1995-ös (Pride and Prejudice) Büszkeség és balítélet c. BBC filmadaptációval vált híressé, a (Bridget Jones’s Diary) Bridget Jones naplója c. filmben is ő a „Mr Darcy”. (vizuális kultúra példa)

5 irónia: Ellentmondás, eltérés fedezhető fel a szavak és azok jelentése vagy cselekedetek és azok eredménye vagy a valóság és annak látványa között. Sokszor tartalmaz abszurd és paradox elemeket. Rés vagy szakadék van a között, amit az író vagy beszélő közöl és amit érteni lehet rajta; vagy pedig a között, ahogyan a valóságban elvárunk valamit, ahogy értelmezünk valamit és ahogy az valójában megtörténik. Speciális módon fedi fel az igazságot, és nem a megtévesztés miatt, hanem hogy speciális művészi, retorikai vagy esztétikai hatást érjen el. Pl.: (Jane Austen: Büszkeség és balítélet) „Általánosan elismert igazság, hogy a legényembernek, ha vagyonos, okvetlenül kell feleség.”

6 A kánon: (görög kanwn, héber qaneh, akkád qanu) Eredeti jelentés: mérőeszköz, hosszmérték, „méterrúd”, mérce Átvitt értelemben: Standard, kritérium, az ítélet és véleményalkotás mércéje

7 Először vallási kánon: A cél az volt, hogy a Bibliába csak olyan írások kerüljenek, amelyek eredetiek és autentikusak, amit Isten inspirált. Irodalomban: Adott mű egy adott szerző kánonjába tartozik-e. Szakértők vizsgálata során egyértelműen bizonyíthtó-e, hogy az adott szerző munkája-e az a szöveg.

8 Irodalmi kánon (tradicionális jelentése): Azon szerzőket és műveiket sorolják ide, akiket/amiket kritikusok, szakértők, tudósok, kutatók és tanárok egységes konszenzusa „jelentősnek” tart; legtöbbször a „klasszikusok”. Azon írók és műveik tartoznak bele, akik/amik legtovább maradtak nyomtatásban, akiket/amiket legtöbbször és legteljesebben tárgyalnak meg irodalomkritikusok, történészek és akiket/amelyeket legvalószínűbben raknak antológiákba és kerülnek iskolai sillabuszokba.

9 A kánon általában számos norma és standard egybeeséséből, találkozásából jön létre. Az egyik legfontosabb tényező, hogy az adott kanonikus mű magas intellektuális és művészi értékkel bírjon és hogy széles körökben elismert, jelentősnek tartott, általános és örökérvényű emberi értékeket és érdekeltségi területeket célozzon és tárgyaljon meg meghatározó erővel. (Kiállta-e az idő próbáját? Kánonformálás útján bekerülhet valaki a kánonba. Vannak ellenkánonok is.)

10 Problémák a kánonnal: halott, fehér, heteroszexuális, (európai), (keresztény), férfi  Gyakori vád: elitista, rasszista, imperialista, szexista, patriarchális marginalizálja vagy kizárja a feketék, a spanyolajkúak, mindenféle kisebbség, a nők, a munkásosztálybeliek, a homoszexuálisok, a populáris kultúrához tartozó és a non-európai civilizációk teljesítményeit.

11 gender studies (társadalmi nemek elmélete): Interdiszciplináris tudományterület, amely azt vizsgálja, hogy a femininitás és a maszkulinitás társadalmi és kulturális konstrukciói, hogyan működnek; valamint hogy a feminin/maszkulin identitás és viselkedés hogyan konstruálódik. women’s studies („női tanulmányok”): interdiszciplináris terület, amely nőkkel, feminizmussal, genderrel, politikával, feminista elmélettel, nőtörténettel, társadalomtörténettel, nőírókkal, nők egészségével foglalkozik. A társadalmi nemek kutatásából indul ki ez a gyakorlat a bölcsészet és a humán társadalomtudomány területén belül.

12 feminizmus: Tág értelemben, a feminizmus magában foglalja azokat az embereket, akik bármit tesznek a nőkért, a nők helyzetének javításáért, akik beszélnek vagy írnak női témákról, problémákról, kérdésekről stb. (pl. jogok, igazságtalanságok, politikai egyenlőség, abortusz, gyermekszüléssel kapcsolatos döntési jog, családon belüli erőszak, GYES/GYED, egyenlő fizetés ugyanazért a munkáért, szexuális zaklatás, nemi erőszak, női nemiszerv csonkítás, üveg plafon effektus, leszbikus és homoszexuális jogok és élet)

13 A feminizmus egy nehezen definiálható és képlékeny koncepció, amely mindig specifikus egy adott történeti és kulturális kontextusban. Nem csak cselekedetek sorozata a történelem folyamán, hanem egy történeti folyamatossággal bíró gondolat, eszme, elképzelés. A legalapvetőbb és máig érvényes célja a nők egyenjogúságának kivívása és annak biztosítása. Ezen felül nagyon sok ága van, különféle célokkal, és a különféle korszakok függvényében is változóak a célkitűzések.

14 (csak) néhány ága a feminizmusnak: liberális feminizmus marxista és szocialista feminizmus pszichoanalitikus feminizmus exisztencialista feminizmus posztmodern feminizmus radikális feminizmus globális feminizmus multikulturális feminizmus francia feminizmus leszbikus feminizmus

15 posztkolonializmus: A korábbi kolóniák (pl. Anglia, Spanyolország, Franciaország és más európai birodalmaké stb.) nyelvének, társadalmának, történetének, irodalmának, kultúrájának és diskurzusának a tanulmányozása és kritikus vizsgálata (pl. Afrika, Ázsia, Karib-térség, Dél-Amerika stb.)

16 Irodalmi Nóbel-díj nyertesek: 2008: Jean-Marie Gustave Le Clézio (Franciaország és Mauritius) 2007: Doris Lessing (Egyesült Királyság, sz Kermanshah, Irán, azután Perzsia) 2006: Orhan Pamuk (Törökország) 2005: Harold Pinter (Egyesült Királyság) 2004: Elfriede Jelinek (Ausztria) 2003: John M. Coetzee (Dél-Afrika) 2002: Kertész Imre (Magyarország) 2001: Sir Vidiadhar Surajprasad Naipaul (Egyesült Királyság, sz Trinidad) 2000: Gao Xingjian (Franciaország, sz in Ganzhou, Kína)


Letölteni ppt "Intertextualitás: Julia Kristeva 1966-ban vezette be ezt a terminust. inter + textualitás = szövegköztiség, szövegek közöttiség A szövegek egymáshoz kapcsolódnak,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések